U.
Udvardy másk. Cserna. A czímeres nemeslevelet II. Ferninandtól 1625. évi márcz. 10-én Cserna István, neje Anna, gyermekei Mihály és Katalin, tovább testvére György s ennek neje Zsófia nyerték és Komárommegye hirdette ki. Az utólag felvett Udvardy családnévből arra következtetünk, hogy eredetileg a komárommegyei Udvardon lakott a család. A nemességszerző Istvánnak Mátyás nevű fiától való egyike unokája, István, Fejérmegyétől 1727. évben bizonyságlevelet kapott. Ettől származott Mihály, ettől János zámolyi Lakos, ettől is János, előbb Eszterházy János gróf mérnöke Oszlopon, majd egri lakos, a ki Fejérmegye bizonyságlevelével 1829-ben igazolta nemesi voltát. A család eredetileg református volt, ma a hevesi ág katholikus. Armalisa Pestmegye levéltárában található s e szerint a czímer: Kék pajzsban zöld alapon oroszlán karddal; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: vörös-kék mindkét részen. (1829. év 717. sz. 1084. jkl. Kőszeghi Nem. cs. Pestm. 67., 411.)
Udvarhelyi. Eme székely eredetű családból Beregmegyének - Szabolcs-, Szatmármegyék és Udvarhelyszék testimonialisait is magában foglaló - bizonyságlevele alapján 1826-ban kihirdettettek István gyürei lakosnak fia Miklós tiszaabádi tanitó s ennek fiai Miklós, István és Sándor. (1826. év 859. sz. 896. jkl. 1827. év 161. sz. 223. jkl.)
Ugronovics (ledeneczi). Trencsénmegyei ősi fészkéből Kristóf 1745. év körül telepedett meg megyénkben. Nőül vette Tarródy Apolloniát s általa birtokos lett Hevesen, Pélyen, Átányban, Kürün, Fegyverneken s ezenfelül 1748-ban bérbe vette a Sembery-féle birtokrészt Nagyrédén. Meghalt 1762-64. közt. Gyermekei: Erzsébet (Szabó Györgyné), Anna (Lessenyei Imréné), Borbála (Dévay Pálné) és az utód nélkül maradt Kristóf. (1746. év 111. sz. 152. jkl. 1748. év pp. 389. sz. 1754. év 233. jkl. 1780. év pp. 2180. sz. 1801. év pp. 3097. sz.)
Uher lásd Szadeczky.
Új. Nemesleveléről a szajoli Fejér családnál tettünk emlitést. Az 1724. évi investigatió alkalmával Új másk. Borbély István gyöngyösi lakos nemességének igazolása függőben maradt.
Újházy (rozsnyóbányai). II. Mátyástól 1609-ben nyert Ábrahám nemeslevelet, melyet 1611-ben Gömörmegye hirdetett ki. Ennek fia volt István, ezé János, ezé is János rozsnyóbányai származású szenterzsébeti lakos, a ki János és Ábrahám nevű fiaival együtt Gömörmegye bizonyságlevele alapján 1782. évben igazolta nemességét. A második házasságából volt még egy harmadik fia is, Károly. (1782. év 138. A. sz. 267. jkl.) Most nevezett Ábrahámnak fia volt József, ki a jászságba költözött s 1827. évben bizonyságlevelet nyert. (1827. év 625. sz. 763. jkl.) A család armálisa található: O. L. Htt. Nob. Szepes.
Újhelyi. A trencsénmegyei származású Miklós, kinek apja Czobor-ezredbeli kapitány volt, 1719-ben igazolja nemességét. (1719. év 28. sz. 1169. jkl.) Bizonyára azon 1655-ben megnemesitett családhoz tartozott, melynek armalisa a m. kir. orsz. levéltárban (Htt. Nob. Trencsén) található.
Újhelyi. A Nyitramegyében kihirdetett nemeslevelet I. Lipót királytól 1676. évi nov. 14-én Ú. János, neje Túróczy Zsófia s fia István nyerték. Ezen Istvántól származott Antal, ettől László alsóköröskényi lakos, ettől pedig Alajos fegyverneki kasznár, a ki 1816. évben Imre és Ferencz fiaival együtt Nyitramegye bizonyságlevele alapján kihirdettetett. (1816. év 316. sz. 544. jkl.)
Újváry másk. Kovács. I. Lipóttól 1662. évi júl. 7-én Nagy Idai György, Tölszeky János és Újváry Mihály nyertek armalist, melyet 1663-ban Abaújmegye hirdetett ki. A nemességszerző Mihálynak fiai voltak Mihály maádi lakos, a ki a Kovács nevet is viselte és János, ez utóbbié Mihály, ezé pedig az 1776. évben Zemplénmegye bizonyságlevele alapján kihirdetett János sátoraljaújhelyi származású egri lakos. (1776. év 53. jkl.)
Ullmann lásd Szitányi.
Ulrich másk. Schatling. Mária Teréziától U. m. Sch. János, az egri püspökség hites jegyzője, nemességet nyert a következő czímerrel: Ezüsttel és vörössel jobbharánt osztott pajzsban kardot tartó griff; sisakdisz: czölöpösen helyezett pánczélos kar karddal; takarók: arany-vörös, ezüst-vörös. Kihirdettetett ugyanazon évben, másolata a levéltárban. (1755. év 59. sz. 27. jkl.)
Unghy lásd Fejér.
Úr. Armalisáról a Zegy családnál van emlités téve. 1676-ban Úr m. Borbély István gyöngyösi nemes. (1676. év 193. jkl.)
Urbán Bálint jászberényi lakos, neje Majzik Erzsébet, gyermekei György, János, István, Katalin, Erzsébet, Zsuzsanna, fivérei István és György részére 1668. évi jún. 18-án adományozott nemeslevél kihirdettetett ugyanazon évben. (1668. év 52. jkl.)
Urbán József egri lakos Sárosmegye bizonyitványával igazolta nemességét 1822. évben. (1822. év 26. sz. 31. jkl.)
Urbán. Liptómegyéből származik, de Abaújban - Abaújszántón - is el volt terjedve. Márton fia György behárfalvi származású tiszaőrsi lakos Abaújmegye bizonyságlevele alapján 1771-ben kihirdetteti adományos birtokos nemességét. (1771. év 159. A., 219. C. C. sz. 171. jkl.)
Urbanovszky (urbanói és benyói). Ősrégi trencséni család, a Benyovszky családdal közös törzsből ered. Megyénkben 1725. évben igazolta nemességét Miklós fia Miklós, a ki nőül vévén Thassy Annát általa monostori birtokossá lett. Fia volt Miklós, ennek neje pedig boldogházi Kiss Erzsébet. Ezek fia Imre. (1725. év 178. sz. 1750. év 23. sz. 1765. év pp. 802. sz. 1782. év pp. 2246., 2257. sz. 1822. év pp. 35. sz. 1823. év pp. 14. sz.)
Uri. 1793. évi tanuvallomások szerint az abaújmegyei Csécsről származott át Rózsaszentmártonba. A nemességszerző - állitólag - Gergely volt; ettől származott Mihály, ettől is Mihály, ettől pedig származtak Mihály és Máté besenyőteleki lakosok. Ezen Mihály gyermekei közül Ferenczet - a ki egy helyütt agilis-nak van irva - és Rozáliát ismerjük. (1793. év 705. sz. 790. jkl. 1784. év pp. 2353. sz. 1776. év pp. 2050. sz.) Kihirdetve nem volt. Ilynevű család 1696. évi armalisa a jászói konvent levéltárában 4. sz. alatt található.
Usz (uszfalvi). Sárosmegye ősrégi ma is virágzó családja a Tekule nemzetségből. Eredeti armalisa, melyet a hassághi Farkas, delnei Kakas, Komlósy, Mocsolay családokkal együtt Zsigmond királytól 1418-ban nyert, a jászói konvent levéltárában található. 1699-ben Gábor szenterzsébeti, a XVIII. század közepén a család több tagja leleszi és szentdomonkosi birtokos. (1750. év 72., 73. sz. 1778. év pp. 2118. O. sz. Turul 1896. év 92. l.)
Utassy. III. Ferdinandtól 1646. évi nov. 9-én U. András, neje Vincze Anna, fia Lőrincz, testvérei István és Demeter nemeslevelet kaptak a következő czímerrel: Kékben zöld mezőn 3 fehér liliomot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: vörös ruhás kar karddal; takarók: arany-kék. Kihirdettetett 1648. évben, másolata a levéltárban. (1646. év 2. sz,)
Szenterzsébeten nagyon el volt terjedve a család, 1699-ben György, Balázs, János, az 1724. évi investigatió idején Mátyás, továbbá a nemességszerző István fia György fia Mihály voltak ott birtokosok.
A társszerző Demeter fia János Jászapátira költözött. Ennek fiai voltak Imre és Demeter, Imrének és Sembery Annának fiai voltak az 1793. évben bizonyságlevelet nyert 1. András (sz. 1712.), illetőleg ennek fia András, 2. István (sz. 1723.), illetőleg ennek fia István, 3. János (sz. 1726.) és 4. György (sz. 1734.). Utóbb nevezett Demetertől származtak István és Gáspár szentesi lakosok, ez utóbbitól és Vincze Ágnestól az 1834. évben bizonyságlevelet nyert Márton szentesi (sz. 1802.) és János pótharaszti lakosok, ez utóbbitól és Zöldi Zsuzsitól János (sz. 1823.) és Ferencz (sz. 1831.), (1793. év 91. sz. 83., 97. jkl. 1834. év 375. sz. 789. jkl. 1833. év 1089. sz. 2208. jkl.)
Egy másik Jánosról is van tudomásunk, kinek András, Imre, Gáspár és Lőrincz nevű fiai voltak. Ezen András és Balla Erzsébet fia volt az Egyekre költözött s nemességéről 1801. évben bizonyságlevelet nyert András (sz. 1767.), ezéi pedig Budi Katalintól András (sz. 1796.), Mihály és Júlia. Az itt emlitett Lőrincznek fia volt a szintén Egyekre távozott András, ezé pedig az 1829. évben bizonyságlevelet nyert Balázs. (1801. év 292. sz. 296. jkl. 1829. év 1174. sz. 520., 1791. jkl.)