N.
Nádudvary. Csupán tanuvallomásokból tudjuk, hogy a családnak a szabolcsmegyei Nádudvaron nemesi javaik voltak. István fia Bálint fiai János és István 1779. égben Kőrösöcsödön, Mihály pedig Mezőtúron laktak. (1779. év 198. sz. 204. jkl. 1780. év 162. sz. 242. jkl.)
Nagy másk. Sztarnay. Ezen néven nagyon sok, részben törzsökös megyebeli, részben máshonnan beköltözött, családot ismerünk megyénkben. Mindenekelőtt azokat soroljuk fel sorrendben, melyek eredetét az armalis, vagy donationalis levél adatai alapján ismerjük.
Az első, melyről megemlékeznünk kell, a Sztarnay másk. Nagy család, mely II. Mátyástól 1610. évi nov. 24-én nyerte Gömörben kihirdetett s másolatban megyénk levéltárában is feltalálható nemeslevelét. Nemességszerzők Sztarnay másk. Nagy János, apja Gergely, fivérei Tamás és Ferencz, nagybátyja János voltak.
Tamástól származott Ferencz, ennek Végh Borbálától való fiai voltak Zsigmond átányi, majd gyöngyösi lakos és Miklós. Az előbbi Gömörmegye bizonyitványával 1725. évben igazolta nemességét. Az utóbbiról pedig feljegyezzük, hogy 1720. évben Túrócz-Divéken kelt szerződéssel 100 aranyon 30 esztendőre zálogba adta özv. Platthy Sándorné Vay Borbálának a sajógömöri birtokot, melyre anyai ősdédapja Végh János nyert adományt. Végh Borbálának 1724. évi végrendeletéből kitünik, hogy a Sztarnay másk. Nagy családnak Domaházán, Harmaczon és még több helyütt is volt birtoka.
Megyénkben mindig a Nagy néven fordul elő s a Sztarnay név előnévvé változott át.
A család czímere: Arany pajzsban jobbjában kardot, baljában levágott törökfőt tartó fekete oroszlán; sisakdisz: növekvőn a pajzsalak; takarók: mindkét részen arany-vörös. (1725. év 175. sz. 1754. év 95. sz. 1755. év 17. sz.)
Egy másik Nagy de Sztarna családról is van tudomásunk, melynek 1572. évi armalisa az egri káptalan levéltárában (J. J. jk. 237.) található.
Nagy (felsőeőri). Vasmegyei család, mely II. Mátyástól 1611. évben nyert újitott donatiót Felsőeőrre, honnan előnevét is vette. Márton fia György fia János fia György egri lakos Vasmegye bizonyitványával 1792. évben igazolta nemességét. Ez időtájban egyeseket Dunaföldváron, Besenyőteleken és Dormándon találunk. (1792. év 382. sz. 363. jkl. 1796. év pp. 2485. sz.)
Nagy. Ebeczkről költözött megyénkbe. Az 1724. évi investigatió idején N. János csépai lakos bemutatta a II. Ferdinand által 1619. évi márcz. 25-én N. Márton, neje Lovas Katalin, fiai István és János s fivére János részére adományozott, Zólyommegyében 1620. (vagy 1622.), Hontmegyében 1648. évben kihirdetett nemeslevelet, melynek másolata a m. kir. orsz. levéltár helytartótanácsi osztályában található. A XVIII. század végén István és fia Ferencz Bácsmegyébe tették át lakásukat. (1732. év 153. sz. 1800. év 492. sz. 1801. év 1109. sz. 1318. jkl.)
Nagy. A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1625. évi nov. 24-én N. Péter s fiai János és András nyerték s Pozsonymegye hirdette ki. Azon megye bizonyitványa alapján igazoltatott 1773. évben András fia Mihály fia József. Magyarbélen voltak ősi javai. (1773. év 268. jkl.)
Nagy. Eredeti armalisa, melyet II. Ferdinandtól 1633. évi okt. 22-én Nagy Mihály és Chuchy László nyertek s melyet 1634. évben Borsodmegye hirdetett ki, ismeretlen úton-módon a megyei levéltárba került. Egyébként a családról adataink nincsenek.
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon kardot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1633. év 1. sz.)
Nagy (gyöngyösi). 1633. évből való újitott czímeres nemeslevele Pestmegye levéltárában van. (Lásd még Turul 1902. év 177. N. I. VIII. 75. X. 288.)
Nagy. Eme családdal az 1724. évi investigatió alkalmával találkozunk először. Ekkor mutatta fel ugyanis Nagy Gáspár fia Jakab jászfényszarui származású pásztói lakos a III. Ferdinand által 1640. évi jún. 7-én N. Benedek, neje Bán Zsófia, gyermekei Tamás, János és Gergely, fivére András, ennek neje Katalin s fia István részére adományozott, 1650. évben Nógrádban, 1687. évben pedig Komárommegyében kihirdetett nemeslevelet s beigazolta nemességét. Jakab testvére János Pápán lakott. (1741. év 266. sz.)
Nagy. Az 1648. évi aug. 20-án N. Ádám, neje Baranyai Anna, fiai Pál és István, fivére András, ennek neje Várkonyi Erzsébet részére adományozott nemeslevél 1649. évben megyénk hatósága előtt lett kihirdetve. Az 1724. évi investigatió idején Mátyás és András testvérek Jászárokszálláson, István pedig Jászberényben laknak.
Nagy. A czímeres nemeslevelet III. Ferdinandtól 1651. évben N. Márton nyerte. Tőle származott István, ettől Mihály, ettől József, ettől pedig György, a báró Orczy család poroszlói tiszttartója, a ki Zemplénmegye bizonyitványa alapján 1814. évben hirdettette ki nemességét. (1814. év 1027. jkl.) Györgynek Zsiska Juliától két fia volt: József, a herczegprimás expeditora és György-Albert (sz. 1786.) mezőtárkányi jegyző. Az előbbi 1824. évben, az utóbbi 1845. évben nyert nemességéről bizonyitványt. (1824. év 764. sz. 876. jkl. 1845. év 785. sz. 1239. jkl.) Armalis-másolat: Egri kápt. A. N. jk. 198. sz.
Nagy. A megyei levéltárban őrzött armalis-másolaton kivűl a családról adataink nincsenek. A nemességet III. Ferdinandtól 1654. évi decz. 28-án Nagy Gergely, neje Oláh Katalin, fia Miklós, fivére Benedek és Csuka Péter nyerték s 1655. évben Borsodmegye hirdette ki.
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon ágaskodó, egymással küzködő 2 medve jobb markukban karddal, melyet egymásnak szegeznek; sisakdisz: nyilt sasszárny; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1654. év 6. sz. 1657. év 2. sz.)
Nagy (középajthai). A család nemeslevelét, melyet III. Ferdinand 1655. évben középajthai Nagy Mihálynak adományozott, Komárommegye hirdette ki. Hont-, Pest- és Zemplénmegyékbe is elágazott. István fia András fia János fiai Sámuel, János és András 1778. évben tiszavárkonyi lakosok voltak. Nemességüket nem hirdettették ki megyénkben. (1778. év 320. sz. 257. jkl. Egri kápt. O. jk. 23. sz.)
Nagy. Gyöngyösön lakott armalista család, mely azonban 1770. évben kihalt s ugyanekkor a Lipót király által 1665. évi febr. 10-én Nagy István, neje Kada Ilona és Szilvássy Pál részére adományozott s megyénkben 1665. évben kihirdetett eredeti armalisa a megyei levéltárba került.
A czímer: Kék pajzsban zöld alapon fehér lovon ülő vörös ruhás vitéz jobbjában karddal, melynek hegyére törökfő van szúrva; sisakdisz: pisztolyt tartó könyöklő vörös ruhás kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1665. év 6. sz. 222. jkl. 1676. év 193. jkl. 1770. év 491. jkl.)
Nagy. I. Lipót király 1665. évi junius 24-én kelt armalisában megnemesitette Nagy Péter sülyi lakost, nejét Haray Annát, fiait Andrást, Gergelyt, Jánost, Istvánt, Thúry Jánost, ennek nejét Tarkó Erzsébetet s fiait Pétert, Györgyöt és Pált. Kihirdettetett 1666. évben, másolata a levéltárban. (1799. év 195. sz.)
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon ugró szarvas; sisakdisz: vértezett könyöklő kar pallossal; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Igazoltatott az 1724. évi investigatió alkalmával János fia Gergely gyöngyösi lakos; Nógrádmegye bizonyitványa alapján 1778. évben kihirdettetett Jakab fia Mihály homokterennei származású parádi lakos. (1799. év 195. sz. 316. jkl. 1666. év 69. jkl. 1778. év 313. sz. 245. jkl. 1793. év 75. B. sz. 84. jkl. 1823. év 1061. sz. 1654. jkl. 1825. év 398. sz. 581. jkl.)
Az 1793. évben meginditott, de 1799. évben befejezetlenül maradt nemességvitató pör okmányai nyomán a család genealogiája:
[családfa]
Nagy. Eredetileg zempléni család s Nagy Péter személyében I. Lipót király által 1669. évi nov. 26-án lett megnemesitve. Utódait az alábbi táblázat mutatja:
[családfa]
Tamás gyermekei és unokái részére Zemplénmegye nemességi bizonyitványt adott, melyet ugyanazon 1782. évben megyénk hatósága is kihirdetett. (1782. év 230. sz. 295. jkl. 1823. év 375. sz. 623. jkl.)
Nagy. N. György 1677. évi febr. 17-én Thassy másk. Dékány Mihálylyal, nejével Nagy Katalinnal s ezek gyermekeivel Ferenczczel és Istvánnal együtt nyerte megyénkben kihirdetett nemeslevelét. (1677. év 222. jkl.) Az 1724. évi investigatió idején István abasári lakos.
Nagy. Ezen családról csak annyit emlithetünk, a mennyit a levéltárban levő, Lipót király által 1678. évi aug. 3-án Nagy Mihály, nővére Erzsébet (Nagy Lőrinczné) s ennek fia János, továbbá Vas István és Hagymásy Anna részére adományozott, ugyanazon évben Nórádban kihirdetett eredeti armalisból kiolvashatunk.
Adományozott czímerük: Kék pajzsban zöld alapon kardot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: vértezett könyöklő kardos kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1679. év 70. sz.)
Nagy másk. Farkas István, neje Hugyaghy Ilona, gyermekei György, Pál, István, Katalin, Erzsébet és Éva részére 1681. évi május 30-án adományozott nemeslevél kihirdettetett 1682. évben. (1682. év 146. jkl.)
Nagy. A czímerlevelet Lipót királytól 1681. évi jun. 14-én Nagy Márton és Orbán testvérek szerezték s 1683. évben Abaujmegye hirdette ki. (1681. év 87. sz.) Másolata megyénk levéltárában is feltalálható s a czímert igy irja le: Vörös pajzsban alul kék ék alatt zöld alapon lábával követ, csőrében kigyót tartó daru, az ék csúcsánál pedig egy-egy befelé fordult, szarvukkal egymást öklelni látszó egyszarvú van; sisakdisz: vörössel és ezüsttel vágott nyilt sasszárny között a pajzsbeli daru; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Márton fia volt Ferencz. Orbán fia Miklós egri ügyvéd, ennek Haáz Teréziával kötött házasságából származtak: Sándor vezekényi lakos, Julianna és Anna-Mária Vratarics Farkasné. (1712. év 135. sz.)
Nagy. A pozsonymegyei Dejthén volt birtokos. A nemeslevelet I. Lipót királytól 1681. évi okt. 4-én N. György, fia Miklós szerezték s ugyanazon évben kihirdette Pozsonymegye, melynek bizonyitványa alapján megyénkben 1732. évben Miklós fia Miklós tarnamérai lakos igazoltatott. (1732. év 174. sz.)
Nagy (sződényi). A Szatmármegyében kihirdetett, 1683. évi május 19-én kelt nemeslevelet szödényi Nagy Márton nyerte. Tőle a család ekként származik le:
[családfa]
Ferencz és Sámuel testvérek, nagyrévi lakosok, Szabolcs- és Szatmármegyék bizonyságlevele alapján kihirdettettek 1824. évben. Nagyrévi javaik a Haranghy családtól eredtek. Az armalis másolata Széll Farkas levéltárában található. (1824. év 799. sz. 984. jkl. 1834. év 628. sz.)
Nagy. Nyitramegyei család, ott igazoltatott 1754. évben György, kinek testvére volt Illés. Ezen Illéstől és Sztancsik Judittól Vágújhelyen 1780. évben született Márton, ettől és Gonyó Krisztinától ugyanott 1799. évben József, a ki előbb Vágyóczon lakott, majd Jászárokszállásra költözött s Alatkán volt bérelt birtoka. Nyitramegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1843. évben.
A nemeslevelet Lipót királytól 1688. évi szept. 20-án N. György szerezte. (1843. év 202. sz. 248. jkl.)
Nagy (maklári). Czímeres nemeslevelet I. Lipóttól 1695. évi június 18-án maklári Nagy Gergely és János testvérek nyertek. Kihirdettetett 1696. évben. Ugyancsak Gergely 1700. évben donatiót kapott Szalonta, Csülleő és Gelej helységekben. Az eredeti armalis és donationalis levél Borsodmegye levéltárában található fel. (1696. év 107. jkl.)
A nemességszerző Gergely Borsodmegyébe származott el, János utódait nem ismerjük. A leszármazás ez:
[családfa]
Czímer: Arany pajzsban mellén nyillal átlőtt, csőrében kardot tartó kiterjesztett szárnyú egyfejű sas; sisakdisz: ugyanaz; takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Nagy. III. Károly által 1713. évi decz. 1-én Nagy János részére adományozott czímeres nemeslevelet 1714. évben Vasmegye hirdette ki s másolata az ottani levéltárban ma is feltalálható. (Balogh Gy. Vasvárm. nem. csal. 227.) A nemességszerző Orczy Lőrincz báróval együtt Bődről a hevesmegyei Váraszóra költözött s itt megnősült. Fiai voltak Gergely tarnaörsi és János nagyabonyi lakosok. (1769. év 254. jkl. 1790. év 248. jkl. 1791. év 1051. sz. 1133. jkl. 1793. év 92. sz.) Ez utóbbitól származhattak István, Mátyás és János. (1794. év 678. sz. 1023. jkl.)
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon természetes farkas az előtte szaladó fehér bárányt jobbjával megragadja és marczangolja; sisakdisz: nyilt sasszárny között feje fölött arany naptól kisért kiemelkedő kardos oroszlán; takarók: ezüst-vörös, arany-kék. (K. K. XXX. 189.)
Nagy másk. Sasváry. Czímeres nemeslevelet III. Károlytól 1714. évi nov. 14-én Nagy másk. Sasváry István szerzett, kitől a család ekképen származik le:
[családfa]
István czímerszerző az 1724. évi investigatió idején egri lakos volt. Fia János a nagyváradi görög kath. püspök titkára. Ettől származott János egri jogtanár, a ki egyike volt azoknak, a kiket a vármegye ügyésze, mint kétes nemeseket pörbe fogott. Ezen pör folyamán az emlitett János minden kétséget kizárólag beigazolta nemességét.
Nemességükről bizonyságlevelet nyertek 1844. évben az 1804. évben született Ferencz és testvére Károly. (1844. év 525. sz. 861. jkl.)
Az 1715. évben megyénkben kihirdetett s a levéltárban feltalálható armalis másolata nyomán a czímer: Kék pajzsban zöld alapon zászlót tartó griff; sisakdisz: vértezett kar törökfejes kardot tart; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1715. év 623. jkl. 1826. év pp. 46. sz.)
Nagy. Nemességet 1715. évi ápr. 30-án Nagy Pál Jászfényszaru jegyzője, neje Turopolyi Borbála, fia Ádám, fivérei István, János és György s István neje Várkonyi Katalin nyertek. Kihirdettetett ugyanazon évben. A czímerlevél másolata Pestmegye levéltárában van. Az 1724. évi investigatió idején Pál csányi lakos volt. (1715. év 667. jkl.)
Nagy. Mária Terézia 1758. évi jún. 21-én nemesitette meg Nagy István gyöngyösi birót, nejét Radics Ágnest, gyermekeit Gábort, Istvánt, Antalt, Annát és Ágnest. Kihirdettetett ugyanazon évben. Az armalis másolata megyénk levéltárában van.
Czímer: Vörössel és kékkel vágott pajzs felső részében arany szarufa felett jobbról is, balról is, valamint alatta is 1-1 érczgolyó, az alsórészben nádszálat tartó hattyú; sisakdisz: 2 szarv (vörös-arany, kék-ezüst) között nádszál; takarók: arany- vörös, ezüst-kék. (1758. év 110. sz. 339. jkl.)
Nagy (csányi). 1673. évben csányi Nagy Jakab csányi birtokos, ennek neje Ivány Margit (I. István és Militics Erzsébet leánya). Csak leányai voltak, névszerint: Katalin (Horváth Mihályné), Zsófia (Kürtössy lstvánné), Borbála (Csorgály Jánosné), és Erzsébet (Horváth Jánosné). A család tehát fiú ágon, úgylátszik, kihalt. Leányági genealogiáján szerepelnek még a Sövényházy, Holecz, Róth, Máriássy, Szemere, Kompolthy, Berczelly, Zathureczky, Géczy, Páldy, Huszka, Csima, Farkas, Hamar, Radics, Várkonyi, Majzik családok. (1657. év 12. jkl. 1766. év pp. 830. sz. 1769. év pp. 903. sz.)
Nagy (dadai). Szabolcsmegyei család. N. Mihály és András dadai lakosok 1715. évben nemességi bizonyitványt nyertek. (1715. év 77. sz.)
Nagy (inarcsi). 1657. évben András szelefarmosi birtokos.
Nagy (mizsei). 1657. évben Mátyás fancsali (rózsaszentmártoni) birtokos.
Nagy (pélyi). Eredetét nem ismerjük. Első okleveles adatunk a családról I. Lipót király 1694. évi adománylevele, melynek alapján Nagy János és Biró Péter magvaszakadása folytán pélyi Nagy András és neje Dúló Zsuzsanna a tiszavárkonyi részbirtokba mindkét ági örökösödéssel beiktattatnak. (Garamsztben. konv. Cap. D. fasc. 6. N° 8. prot. T. p. 64.) A beiktatásnak Vörös János és Nyáry Zsigmond ellenmondottak. (U. ott prot. T. pag. 134.) Ezen birtokot megelőzőleg 1620. évben Forgách Zsigmond nádor adományozta Grottai Benedek és Nagy János részére. (O. L. Lib. don. XXIII. 254.)
Nagy András első neje Mocsáry Erzsébet volt, ettől származott András. (Garamsztben. konv. prot T. pag. 140.) 1780. évben Nagy István és Borbély Sára hevesi lakosok. (1781. év pp. 2207. sz.)
Nagy (runyai). 1659. évben Márton táblabiró.
Nagy (szkárosi). Gömörmegyében, Jánosiban, birt földesúri joggal. Megyénket érdeklő genealogiája:
[családfa]
Máriától származott Makay Antal, 1799. évben egri kanonok. Kihirdetve nem volt a család. (1799. év 175. sz.)
Nagy (szomolyai). Előnevét Felsőszomolya helységtől veszi, melyre a család Zsigmond királytól adományt nyert.
1731. évben Ferencz és András, kiktől csak annyit tudunk, hogy Pál unokái és hevesmegyei lakosok voltak, Borsodmegyétől bizonyságlevelet nyertek. (1731. év 132. sz.)
András utódait nem ismerjük. Ferencztől és Herczegh Judittól származott Zsigmond, ettől János és Imre. János és Némethy Zsuzsi fiai voltak: László, Pál (sz. 1806.), István (sz. 1808.), Sámuel (sz. 1810.), Sándor (sz. 1812.), János (sz. 1815.), és Ferencz (sz. 1819.) Az emlitett Imre és Nyireő Borbála fiai voltak: István (sz. 1807.), Károly (sz. 1812.) és György (sz. 1818.)
Zsigmond, úgy fiai és unokái, hevesi lakosok, 1821. évben bizonyságlevelet nyertek. (1819. év 1143. sz. 1176. jkl. 1821. év 114. sz. 112., 1166. jkl.)
Lásd még az ürményi Nagy családról irt közleményt.
Nagy (ürményi). Babocsay Judit révén volt birtokos Heves községben. Ennek első férjétől, Herczegh Ferencztől, származott ugyanis János, kinek egyik leánya, Judit, szomolyai Nagy Ferencz, a másik, Mária, ürményi Nagy György nejévé lett.
Leszármazás:
[családfa]
András 1793. évben bizonyságlevelet kér a megyétől. (1793. év 316. jkl. 1819. év pp. 29. sz.)
Az 1659. évi aug. 17-én Nagy de Eörmény Mihály, neje Berényi Erzsébet, fia Mihály, fivérei Balázs és András részére adományozott, 1660. évben Barsmegyében kihirdetett armalis másolata Pestmegye levéltárában van.
Nagy. Az alábbiakban azon Nagy családbeliek kihirdetéséről, igazolásáról emlékezünk meg, kikről nem tudjuk, vajjon a fent elősorolt családok valamelyikéhez, vagy pedig más családokhoz tartoztak-e.
1. 1774. évben Tiszavárkonyban élt Nagy család állitólag a pestmegyei Szentmártonból származott. (1774. év 374. C. NB. sz.)
2. 1780. évben Nagy Károly gyöngyösi lakos, 1797. évben N. István ugyancsak gyöngyösi lakos Nógrádmegye bizonyitványával igazolják nemességüket. (1780. év 116. jkl. 1794. év 420. sz. 573. jkl.)
3. Nagy István bőnyi származású mezőtúri lakos orvos Győrmegye bizonyítványa alapján kihirdettetik 1797. évben. (1797. év 79. sz. 113. jkl.)
4. 1792. évi tanuvallomások szerint Dévaványán éltek István fia András fiai Nagy András és János, kik Hajós néven is ismeretesek voltak, mert nagyatyjukat, mint árva gyermekeket, Hajós János nevelte fel. Nemességük kihirdetve nem lett. (1792. év 759. sz.)
5. Zemplénmegye bizonyitványa alapján kihirdettettek 1798. évben Nagy Mihály tiszaföldvári, János szentesi, Sámuel dorogi (Tolnam.) lakosok. (1799. év 211. sz. 345. jkl.)
6. Nagy Pál Borsodmegye bizonyitványa alapján kihirdettetik 1800. évben. Lakóhelyét nem tudjuk. (1800. év 60. jkl. 1765. év 218. sz. 212. jkl.)
7. Nyitramegye bizonyitványai alapján igazoltattak: 1793. évben Nagy Sándor gyöngyösi lakos és fiai Sándor és Alajos (1793. év 596. sz. 655. jkl.); 1834. évben Nagy Imre pákozdi, majd gyöngyösi lakos (Mihálynak fia, Jánosnak unokája, a Nyitrában 1696. évben igazolt Jánosnak szépunokája), valamint az ő fiai Tóbiás, Dávid, Nándor, Konstantin, Imre és Rudolf. Nyitramegye ez utóbbi testimoniálisa már előzőleg Veszprém- és Fejérmegyékben is ki lett hirdetve. (1834. év 804. sz. 1605. jkl.)
8. Gömörmegyétől 1752. és 1765. években nemességi bizonyitványt nyertek István fiai Nagy István, Sándor és Bálint abádi lakosok. (1752. év 1. et. A. sz.)
9. Tanuvallomások szerint 1822. évben Törökszentmiklóson is lakott Nagy nevű család 1822. évben. (1822. év 1034. A. sz.)
Nagy lásd Adonyi.
Nagy lásd Bakay.
Nagy lásd Debreczeny.
Nagy lásd Kókay.
Nagy lásd Nagy Pakay.
Nagy lásd Ványai.
Nagy lásd Tóth.
Nagy lásd Szentmiklósy.
Nagy lásd Szép.
Nagy lásd Tarjányi.
Nagy lásd Vasvári.
Nagyfejeő. A nemességet III. Ferdinandtól 1637. évi okt. 22-én Nagyfejeő Mihály, neje Tóth Erzsébet, fiai Péter és Mátyás nyerték. Kihirdette Hevesmegye 1638. évben. Az eredeti armalis a megyei levéltárban van s a család czímerét igy irja le: Kék pajzsban hármas zöld halmon jobbjában liliomot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: a pajzsbeli oroszlán; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. (1673. év 3. sz.)
Az emlitett Mátyás fia Mihály fia Pál gyöngyösi lakos nemességét igazolta 1721. évben s az 1724. évi investigatió alkalmával. (1721. év 306. jkl.)
A család genealogiáját az alábbi két táblázatban mutatjuk be.
[családfa]
Ezen genealogia elfogadható adatokon nyugszik ugyan, az 1797. évben meginditott s 1801. évben befejezetlenül maradt nemességvitató pör tanusága szerint a megyehatóság mégsem fogadta el az igazolás alapjául, hanem a kérelmezőket - kiknek neve mellett az 1797. évszám szerepel - bővebb igazolásra utasitotta s az eredeti nemeslevélnek a megye levéltárába helyezését rendelte el. (1766. év 213. sz. 1801. év 1109. A. sz. 1411. jkl.)
[családfa]
Ezen anyakönyvi kivonatokkal támogatott táblázatot a megye hitelesnek fogadta el s ennek alapján a család több tagja részére, kik mindnyájan Nagyiván községben születtek s az anyakönyvekben nagyobbára Fejes néven szerepelnek, 1842. évben nemességi bizonyitványt adott. Ezek Nagyivánon, Egerben, Bárándon és Tiszahalászon (most Ujlőrinczfalva) laktak. (1842. év 1874. sz. 1528. jkl.)
Mihály orvostanár nemességéről bizonyságlevelet nyert 1839. évben. (1839. év 2854. sz. 1452., 1645., 1843., 2474. jkl.) Petrovoszello és Kocsoró (?) helységekbe is elágazott a család. (1808. év 258. A. sz. 1815. év 476., 639., 905. sz. 424., 616., 932. jkl. 1816. év 153. sz. 264. jkl.)
Nagy-Idai lásd Újváry.
Nagy-Kulin. Czímerlevelet II. Ferdinandtól 1635. évi okt. 30-án Nagy Mihály, neje Dóra, gyermekei István, Pál, Sebestyén és Gergely nyertek. Kihirdette Zemplénmegye.
1773. évben Abaujmegye bizonyitványa alapján igazoltattak János szikszói lakos fia Nagy-Kulin Mihály tiszavárkonyi lakos s ennek fiai János, Mihály és István. A most emlitett Mihály s ennek Nagy Annától való 3 fia Mihály (sz. 1797.), István (sz. 1799.) és János (sz. 1810.) 1826. évben nemesi bizonyságlevelet nyertek.
Egy ág Csáthon és Tiszaföldváron lakott. A Kulin név csupán megkülönböztető ragadvány név. (1773. év 1. et. b. sz. 333. jkl. 1826. év 248. sz. 383. jkl.)
Czímer: Csoma J. Abaujvm. nem. csal. 407.
Najmajer lásd Beökönyi.
Nánásy (kiskarándi). Báthory György fejedelemtől 1608. évi jún. 13-án Nánásy István Farkas Andrással, Kiss Pállal és Szabó Andrással együtt adományt nyert egész Kis-Karánd helységre. Fia István birtokrészét adományos társainak engedvén át, Vizaknára költött. Fiai voltak Mihály és György. Mihály fia István Óújfaluba vette lakását. Györgytől származott Márton, ettől Mihály, aki Egerbe jött s itt 1801. évben kihirdette nemességét. (1801. év 597. sz. 743. jkl.)
A család leszármazása:
[családfa]
Az 1801. évben kihirdetett Mihálynak fiai és unokái nemességi bizonyitványt nyertek 1836. évben. (1836. év 683. sz. 1038. jkl.)
Nánásy. Mármarosmegye bizonyitványa alapján 1811. évben kihirdettettek Nánásy András, István és Károly tiszafüredi lakosok. (1811. év 196. sz. 233. jkl. 1801. év 597. sz. 743. jkl.)
Návay (földeáki). 1724. évben a nemességvizsgáló bizottság előtt Návay István és György gyöngyösi lakosok bemutatják az 1711. évi márcz. 30-án N. Pál, gyermekei László, Magdolna és Borbála, fivérei a fenti István és György részére adományozott s Hontmegyében kihirdetett nemeslevelet. 1791. évben a földeáki előnevet nyerte a család. (K. K. LV. 287.)
Nedeczey. Nemeslevelet I. Lipóttól 1667. évi jan. 15-én Nedeczey Bálint, fiai Lukács, Márton és Tamás, továbbá Marczenovszky István nyertek s Abaujmegye hirdette ki. Onnan hozott bizonyságlevéllel igazolták nemességüket 1741. és 1746. években Péter egri lakos s fiai László és Lukács. (1741. év 239. sz. 1746. év 117. jkl.)
Czímer: Siebm. 447. Csoma J. Abaujm. nem. csal. 411.
Négyesy lásd Mátyás.
Négyesy lásd Alberth.
Némedy. Czímeres nemeslevelet II. Ferdinandtól 1630. évi május 9-én Némedy Boldizsár, neje Piroska, fiai István, János, Mihály, testvére Mihály, ennek neje Erzsébet, fiai Gerely, Boldizsár, Mihály és György nyertek a következő czímerrel: Kék pajzsban kardot tartó könyöklő vértes kar; sisakdisz: ugyanaz; takarók: arany-kék, ezüst-vörös. Siebmacher czímerkönyve kard helyett tévesen lándsát jelez. Kihirdettetett 1632. évben Nógrádmegyében, másolata megyénk levéltárában. (1735. év 127. sz.)
Nemességüket igazolták: 1699. évben Péter csányi lakos (1699. évi 326. jkl.); továbbá Pestmegye bizonyságleveleivel az 1724. évi investigatió alkalmával György fia Gergely fia István zagyvaszentjakabi lakos (1724. év 157. sz.) és 1750. évben György. (1750. év 589. jkl.)
Pestmegye levéltárában a család leszármazásáról bővebb adatok is vannak.
Nemes (behárfalvi). Régi birtokos család Liptómegyéből, mely IV. László királytól 1283. évben nyert adományt Behárfalvára. Megyénkbe Gömörből származott át János táblabiró, ki 1844. évben hirdettette ki nemességét. (1844. év 800. sz. 1385 jkl.)
Nemes lásd Kovács.
Németh. Németh István a Sáry családdal együtt 1634. évi febr. 11-én nyerte Zemplénmegyében 1636. évben kihirdetett czimerlevelét. János füzesabonyi lakos megyénktől 1728. évben bizonyságlevelet nyert. (1728. év 85. sz.)
Németh. Németh Károly nádor ezredbeli kapitány 1823. évi jan. 15-én nyert czímeres nemeslevelet. Kihirdettetett ugyanazon évben, másolata megyénk levéltárában található. (1823. év 545. jkl.) Czímer: K. K. LXIV. 775.
Németh. 1755. évben Egerben élt Gergely fia Mihály fia István. Állitólag a nógrádmegyei Terjékről származott. (1755. év 228. sz.)
Németh. Németh Péter és István Kishontmegye bizonyságlevele alapján Borsodmegyétől testimonialist nyertek 1724. évben. (1724. év 148. sz.)
Németh. III. Károlytól 1723. évben Németh György dömötöri lakos uj adományt nyert. Leszármazás:
[családfa]
Németh Máriától és Szentkirályi Lászlótól származtak Kázmér, Hevesmegye volt tiszti főorvosa és Ödön, a vármegye tb. főjegyzője.
János táblabiró, Lichtenstein ezredbeli lovaskapitány, Vasmegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1824. évben. (1824. év 813. jkl.)
Nagy Iván munkája (VIII. 132.) a dömötöri előnévvel emliti. (Lásd Békésm. mon. III. 242.)
Németh lásd Czernel.
Németh másk. Dorinsz lásd Jakab (középlaki).
Németh lásd Laczkó.
Némethy. Mária Terézia királynő 1751. évi aug. 27-én nemesitette meg Némethy Andrást s Mihály és Antal nevű fiait. A nemeslevél ugyanazon évben megyénk hatósága előtt lett kihirdetve. (1751. év 680. jkl.)
András neje dormándházi Sághy Zsófia volt. A czímerlevélben is megnevezett Antal nevű fiától és betlenfalvi Erős Katalintól származott Antal (1772-1818.), ennek Gergelyffy Annával való házasságából András (1801-1866.) helytartósági tanácsos. Ennek neje volt Sziráky Paula, fiuk pedig Lajos esztergomi plébános, ismert történetiró. (Turul. 1885. 71-72.)
A család czímere: Kékkel és aranynyal vágott pajzs, melynek alján levő hármas zöld halomból vörös ruhás, vörös tetejü prémes kalpagos, ezüst öves férfi emelkedik ki s felülről 2, alulról 1 arany csillagtól kisért görbe kardot tart, balját pedig csipőjén nyugtatja; sisakdisz: 4 strucztoll (arany-kék-ezüst-vörös); takarók: kék-arany, vörös-ezüst. (K. K. XLII. 234.)
Neogrády lásd Nógrády.
Névedy (névedi). Trencsénmegye régi birtokos nemes családja. Ujitott nemeslevelét I. Lipót királytól nyerte, mert a régi a Tököly időkben elpusztult. 1725. évben Pál fia Gáspár fia Névedy Gáspár maczonkai lakos Rajmannus Péternek, Trencsénmegye helyettes alispánjának, bizonyitványával igazolta nemességét. (1725. év 148., 186. sz.)
Nógrády. I. Lipót királytól 1687. évi ápr. 10-én nyertek nemeslevelet Báthory Balázs, fia István, fivére István és veje Nógrády János. Kihirdette 1687. évben Nógrádmegye. (1687. év 40. sz.) Ezen Nógrády János fia János Nógrádmegye bizonyitványával 1747. évben igazolta megyénkben nemesi voltát. (1747. év 35. jkl.)
Nógrády. III. Ferdinand király 1654. évi május 19-én nemesitette meg Nógrády Miklóst és társait. A nemeslevelet kihirdették 1655. évben Hontmegye, 1656. évben Nógrádmegye. Ennek fia volt János, a ki Gyöngyösre jött s itt mint orvos müködött, ezé pedig Pál, a ki 1714. évben Nógrádmegyétől nemességi bizonyitványt nyert s az 1724. évi nemességvizsgáló bizottság által mint gyöngyösi lakos igazoltatott. (1714. év 89. sz.)
Nagy Iván munkája (VIII. 159.) az armalis keltét - bizonyára tévesen - 1655. évre teszi.
Novák 1709. évben Novák János detki lakos igazoltatik. (1709. év 486. jkl.)
Novák (szamosújvári). Nemeslevelet 1753. évi júl. 30-án Novák Kristóf, neje Kristóff Mária, Jakab és neje Ötves Anna, Márton és neje Fodor Ilona, Manó és neje Dániel Anna szamosújvári kereskedők nyertek a következő czímerrel: Vörössel és kékkel vágott pajzs, felül arany keresztre akasztott ezüst mérleg, alul hármas zöld halom felett csőrében zöld leveles galyat tartó fehér galamb; sisakdisz: a pajzsbeli galamb; takarók: kék-arany, vörös-ezüst. (E. K. K. X. 266.)
Az erdélyi kormányszéktől Márton a szamosújvári előnével nemességi bizonyitványt nyert 1753. évben. (1769. év 217. NB. sz. 225. jkl.)
A család leszármazásáról az alábbi táblázat állitható össze:
[családfa]
Nemességüket megyénkben kihirdettették: Belső-Szolnok bizonyitványai alapján 1770. évben Jakab és Márton ormányi származású fegyverneki lakosok (1770. év 147. sz. 526. jkl.), 1820. évben Kristóf fia Mihály fia Károly szolnoki lakos (1820. év 543. sz. 697. jkl.), Biharmegye bizonyságlevele alapján 1833. évben Manó és Gergely testvérek s ezek gyermekei. Ezek ketten eleinte Tótiban laktak, ott birtokosok voltak, 1821. évben azonban birtokukat valami Szakál nevű urasággal "egy pesti nagy házért" elcserélvén az Almásy családtól a szenttamási puszta egyrészét kibérelték, oda költöztek, de mivel alkalmas lakóházuk nem volt, Kirják István törökszentmiklósi bérlőnek a földesuraság által elfoglalt házát megvásárolták. (1833. év 413. sz. 817. jkl.)
Nováky. Nemességüket igazolták: 1706. évben Nógrádmegye bizonyságlevele alapján János detki lakos (1706. év 164. jkl.), az 1724. évi investigatió idején János besenyőteleki, János és Mihály váraszói lakosok, 1732. évben Nógrádmegye bizonyitványa alapján János fia János. (1732. év 169. sz.) Nagyiván és Kál helységekben is laktak ilynevűek. (1824. év 385. jkl. 1844. év 1049. sz.)
Novotha. Czímeres nemeslevelelet III. Ferdinandtól 1655. évi május 25-én Novotha János nyerte.
Nagy Iván munkája (VIII. 170.) részletesen foglalkozik a családdal s a beczkói előnévvel emliti, mig Nógrád- és Nyitramegyék bizonyitványában, melynek alapján József és fiai József, János és Péter megyénkben kihirdettetnek, a Beczkói másk. Novotha néven fordul elő. Pozsony-, Nógrád- és Trencsénmegyékbe is elágazott a család. Utolsó férfisarja volt az emlitett Péternek, vármegyénk főszolgabirájának, fia Gyula, a ki 1870. évben párbajban esett el. Csődtömege az egri kir. törvényszék előtt még ma is pör tárgyát képezi. (1809. év 757. sz. 1199. jkl. 1819. év pp. 24. sz.)
Az 1656. évben Nyitrában kihirdetett armalis szerint a czímer: Kékben hármas zöld halom felett pallost tartó oroszlán, melynek derekára kigyó csavarodik; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: ezüst-vörös, arany-kék. (Siebm. 457.)
Nyárády lásd Kriszton.
Nyáry (bedeghi és berencsi, nemes, báró és gróf). A tolnamegyei Bedegh helységből ered, innen vette előnevét is. A XVI. században a nyitramegyei Berencsre származott át s ezóta ott volt a főfészke. Nagy Iván munkája (VIII. 183.) a család genealogiáját szakadatlan sorozatban az 1485. év körül feltünt azon Gáltól kezdődőleg hozza le, kinek Bernát nevű fiától az 1535-ben bárói rangra emelt, de utód nélkül maradt Ferencz honti főispán származott. (K. K. I. 305. XLII. 253.)
Nagy Iván azonban téved, midőn azt állitja, hogy István 1632. évben, Lajos 1655. évben bárói, Zsigmond pedig 1723. évben grófi rangot nyertek, mert István 1632. évben (K. K. VII. 1070.), Lajos pedig 1655. évben (K. K. XI. 448.) grófságot kaptak, következőleg lehetetlenség az is, hogy ez utóbbinak szépunokája Zsigmond lett volna a grófi ág alapitója.
1485. évben élt Gáltól származott Péter, ettől Lőrincz volt szolnoki kapitány (1547-53.), a kit a török rabságból regőczi Huszár István szabaditott ki, ettől pedig Pál egri kapitány (+ 1606.). Ő volt az első, a ki megyénkben szerepet játszott s az enyingi Török család révén a gúthi Országh család rengeteg uradalmainak birtokosává lett.
1569. évben ugyanis II. Miksa király a mag nélkül elhunyt gúthi Országh Kristóf országbirónak Sirok és Oroszlánkő váraihoz tartozó, Heves-, Nógrád-, Kishont-, Pestmegyékre kiterjedő, jószágait az elhunyt nővérének, gúthi Országh Borbálának és férjének enyingi Török Ferencznek, adományozta. Ezek leányát Zsuzsannát az emlitett Nyáry Pál vette nőül. Az 1569. évi donatiós levél másolata ma is feltalálható megyénk levéltárában s egyenként felsorolja az adományozott birtokokat. (1737. év pp. 177. sz.)
A törököknek a megyéből történt kiüzése után a fegyverjog (jus armorum) czimén elvették a családtól a birtokokat, melyeket az új szerzeményi bizottság (neoaquistica commissio) útján csak nagynehezen sikerült visszaszereznie.
A XVIII. század első felében a Nyáry javak leányágon a Haller, Bossányi, Szemere, gróf Szunyogh, regőczi Huszár, Petrovay, Jósa, Dósa, Orczy, Tarródy, Rakovszky stb. családokra szállottak át. (1743. év pp. 244. sz. 1752. év pp. 452. sz.)
A jelenlegi nemzedék származási adatait a M. Nemz. Zsebkönyv I. részében találjuk. Lásd még: Siebm. 458. Turul 1897. év 68. lap.
Nyeregjártó. Ny. Miklós fia János fia József fia József somorjai származású egyén, Brudern József báró uradalmi ügyésze, 1818. évben Pozsonymegye bizonyitványával igazolta nemességét. (1818. év 77. sz. 167. jkl.)
Nyireő. A XIX. század közepén Hevesen lakott s állitólag Losonczról származott, kihirdetve azonban nem volt. (1846. év 2865. sz.)
Hogy ez azonos-e az 1636. évben megnemesitett azon Nyireő családdal, melynek armalisa Borsodmegye levéltárában található, bővebb igazolást igényel. (1812. év 46. sz. 56. jkl.)