|| TARTALOM || VISSZA || TOVÁBB ||

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai
[A. - B. - C. - D. - E. - F. - G. - H. - I. - K. - L. - M. - N. - O. - P. - R. - S. - Sz. - T. - U. - V. - Z. Zs.]



J.

     Jakab. Mátyás fia István otrokocsi származásu egri lakos 1716. évben, majd a nemesi vizsgálóbizottság előtt 1724. évben Gömörmegye bizonyitványa alapján igazolja nemességét. (1716. év 127. sz.)

     Jakab (középlaki). Igen régi erdélyi család. Kimutatható ősei az 1384. körül szerepelt Középlaki György fia István és Almási László fia Jakab szomordoktelki birtokosok.
     Erdélyből J. Izsák költözött Magyarországba. Ismert leszármazói:

[családfa]

     Ezen táblázat azonban nagyon hiányos. Nem találjuk rajta azon középlaki Jakab Jánost, a ki nejével Zák Borbálával, fiaival Istvánnal, Györgygyel, Mihálylyal, mostohafiaival Dorinsz másk. Németh Gáspárral és Mártonnal együtt III. Ferdinandtól 1652. évi okt. 26-án czímeres nemeslevelet nyert. Ezen armalist kihirdette 1654. évben Borsodmegye. Eredetije az itteni levéltárban van s a következő czímert mutatja: Kék pajzsban zöld alapon vörös ruhás magyar harczos karddal az oldalán, maga előtt megkötözött kezü török foglyot hajt; sisakdisz: görbe kardot tartó növekvő oroszlán; takarók: ezüst-vörös, arany-kék.
     Ábrahám, József, Pál, Sámuel testvérek Krasznamegyéből 1819. évben nyertek testimoniálist s ennek alapján 1820. évben Nógrádmegye előtt igazolták nemességüket.
     Különböző időben Miskolczon, Debreczenben, Váradolasziban, Nagyváradon, Sállyiban, Zádorházán találkozunk a család egyes tagjaival.
     Hevesben nem lett kihirdetve a család nemessége, de 1859. évben Hidvégen élt Kovács Mária, Jakab József özvegye, ekkor már Baptista Józsefné s nála voltak a család oklevelei, melyek ma már az itteni levéltárban találhatók fel. (1859. év hevesi cs. k. szolgab. III/97. polg. ir.)

     Jakab (sándorházi). Szatmárnémetiből szakadt ide, megelőzőleg pedig Ákoson és Tasnádon is birtokos volt. 1845. évben sándorházi,Jakab Mihály gyöngyösi lakos, ügyész és táblabiró, Szatmár- és Középszolnok bizonyitványaival igazolta nemességét. (1845. év 936. sz. 1470. jkl.)

     Jakabffy (Jakobffy) másk. Kristóff. A czímeres nemeslevelet 1760. évi május 8-án nyerték Mária Teréziától J. Miklós szamosujvári kereskedő s gyermekei Kristóf, Jakab, Antal, Anna, Rebsima, Mária, Chamal, Csischatim, Katalin.
     Miklós fegyverneki bérlővé lett s Belsőszolnok bizonyitványa alapján 1793. évben kihirdettette nemességét. (1793. év 604. sz.) Czímer: Erd. K. K. X. 576.

     Jákó (kézdiszentléleki). Erdélyi székely család. Czímerlevelet Rákóczi Györgytől 1665. évben nyert J. Márton. Tőle származott Mihály, ettől szintén Mihály, ettől pedig András, Kelemen, Antal és Ádám.
     Ádám tanulmányainak befejezése után Sámsonban (Csongrádm.) Károlyi József tisztje volt s Háromszéktől nyert testimonialisát 1800. évben itt is kihirdettette. (1800. év 266. sz. 314. jkl.)
     Fia István erdődi (Szatmárm.) lakos 1813. nemesi bizonyságlevelet nyert. (1813. év 604. sz. 467. jkl.)

     Jakobey másk. Miticzky. A nemeslevelet 1670. évi nov. 1-én nyerték J. András, György, Jakab testvérek s Hontmegye hirdette ki.
     Andrástól a leszármazás ez:

[családfa]

     József csépai lakos és gyermekei Hontmegye bizonyságlevele alapján kihirdettettek 1811. évben. (1811. év 996. sz.)

     Janács. Trencsénmegyei család. Az 1655. évi máj. 10-én nemeslevelet nyert J. Györgytől a leszármazás a következő:

[családfa]

     Trencsénmegye bizonyitványa alapján kihirdettettek 1745. évben Gáspár és György gyöngyösi lakosok (1745. év 200. sz. 57. jkl.); nemesi bizonyságlevelet nyert 1811. évben György zentai lakos. (1810. év 184., 835. jkl. 1811. év 194. sz. 220. jkl.)
     Nemeslevél feltalálható: O. L. Htt. Nob. Trencsén.

     Jancsich lásd Kardoss.

     Jancsó. 1654. évi jul. 26-án nyertek czímerlevelet J. Mátyás, neje Pászty Zsófia, gyermekeik György, János, Mihály és Ilona s testvére Mihály. Kihirdettetett 1656. évben. (1656. év 37. jkl.)

     Jancsovics. A II. Ferdinand által 1629. évi márcz. 10-én J. Márton s gyermekei György István, Miklós és Zsófia javára adományozott nemeslevelet Nyitramegye hirdette ki.
     A nemeslevélben feltüntetett Istvántól származott György, ettől László, ettől Zsigmond lédeczi, ettől pedig Ferencz gyöngyösi lakos, a ki Barsmegye bizonyitványával 1777. évben igazolta nemességét. (1777. év 320. jkl.)
     1806. évben Veresmarton János, 1818. évben Gyöngyösön János és Ferencz élnek, de ezekről közelebbi adataink nincsenek. (1806. év 71. sz. 103. jkl. 1818. év 422. jkl.)

     Jankó. A vasvármegyei Vönőczkről származik, honnan 1756. évben Péter fia Gergely Orosházára költözött. Tőle a család igy származik le:

[családfa]

     András dévaványai lakos Békésmegye bizonyitványa alapján kihirdettetett 1835. évben. (1835. év 218. sz. 323. jkl. Balogh Gy. Vasm. nem. cs. 76. Békésm. monogr. III. 232.)

     Jánoshiday. Nemességet 1666. évi febr. 6-án nyertek J. Jakab, neje Lippay Erzsébet, gyermekeik Mihály, Gergely, Erzsébet, Katalin, továbbá Gergely, ennek neje Méhes Erzsébet, gyermekeik András, Anna, Erzsébet, Katalin és Mihály. Kihirdettetett 1666. évben. (1666. év 79. jkl.)
     Az 1724. évi investigatió alkalmával a főczímerszerző Jakab testvérének, Gergelynek, fia Gergely gyöngyöshalászi lakos s fiai Jakab és András igazoltattak.
     A nemességszerzők Dósa Ádám jobbágyai voltak s 1665. évben az elbocsájtó (manumissionalis) levéllel együtt Gyöngyöshalászon egy nemesi kúriát nyertek tőle. (1742. év pp. 233. sz.)

     Jánossy. 1699. évben János szuhai birtokos. Dániel és György nemessége legfelsőbb helyen igazoltatott 1763. évben. (1762. év 246. sz. 1763. év 90., 213., 192. sz. 119., 131. jkl. K. K. XLVI. 502.)
     Minden bizonnyal ezen családból származott azon Miklós, a ki 1552. évben Eger ostroma alkalmával török kézre jutott s kivégeztetett, valamint Pál is, aki 1554. évben Fülek várának kapitánya volt. Egyáltalán a család inkább Nógrádban szerepelt. Lásd a Lada családot is.

     Janoviczky másk. Varga. Janoviczky Gergely és János kelemenfalvi származásu gyöngyösi lakosok Liptómegye bizonyitványa alapján kihirdettetnek 1720. évben. (1720. év 120. sz. 93. jkl.)
     Az 1724. évi investigationalis jegyzőkönyvben Gergely fiai Ferencz és Bertalan, Jánoséi pedig János, Ferencz és András.
     Az 1720. évben igazolt János mint esküdt idővel Szolnokra került, fia Ferencz, az egri papnevelő intézet gazdatisztje, a borsodmegyei Nekécsen telepedett le. Ennek fiai János, István, Ignácz és Ferencz 1820. évben bizonyságlevelet nyertek. (1820. év 584., 1120. sz. 747., 1237. jkl.)

     Janthó. Fogacson birtokos 1670. évben.

     Járdánházy lásd Kovács. (1592.)

     Járffás. Az 1656. évi máj. 31-én J. Mihály, neje Jacza Anna, gyermekeik Benedek, Jakab, Zsuzsi részére adományozott armalis kihirdettetett ugyanazon évben. (1656. év 38. jkl.)

     Jármy (szolnoki). Szatmármegye régebbi családjainak egyike. Jármiból származik s egyik ága Erdélyben ágazódott el. A magyarországiak a szolnoki, az erdélyiek a magyardellői előnevet viselték.
     1753. évben Jármy László feleségének, szunyoghi Szunyoghi Máriának, Pankotay Katalin leányának, Pankotay jusson Tiszafüreden és Pusztakócson volt részbirtoka. (1732. év 195. sz. 1761. év pp. 676. sz.) Lásd: N. I. V. 317.

     Jászberényi. Czímeres nemeslevelet Lipót király 1677. évi máj. 30-án adott J. Mihálynak, nejének Gonda Ilonának, fiainak Ferencznek és Jánosnak, rokonának Farkas Györgynek, nejének Jászberényi Zsuzsinak, gyermekeiknek Mihálynak, Györgynek, Ilonának, Zsuzsinak és Juditnak. Kihirdette 1730. évben Borsodmegye. Hogy korábban ki lett-e hirdetve s ha igen, hol és mikor, erre nincs adatunk.
     A család Járdánházán élt. A hevesi ág leszármazása:

[családfa]

     Borsodmegye bizonyitványa alapján kihirdettettek: 1762. évben Márton egri, 1769. évben ennek testvére István egri, később besenyőteleki lakos. (1762. év 66. A. sz. 266. jkl. 1769. év 252. jkl. 1766. év pp. 805. sz.) Nemességi bizonyitványt nyertek 1828. évben Alajos, Márton és Ferencz. (1826. év 1174. sz. 1037., 1315. jkl. 1827. év 34. sz. 94. jkl. 1828. év 653. sz. 747., 1978. jkl.)
     Az 1809. évi insurrectionalis összeirás szerint Alajosnak is voltak gyermekei, de ezeket névszerint nem ismerjük.
     Dezső, Miklós és András testvérek nemességét a m. kir. belügyministerium 1904. évi 55408. sz. a. igazolta.

     Jelenffy (csejthei). József táblabiró szücsii birtokos 1815. évben. (1815. év pp. 3417. sz.)

     Jelus. 1769. évben Ferencz fia András dezséri származásu egri lakos Trencsénmegye bizonyitványa alapján kihirdettetik. (1769. év 1. A. sz. 61. jkl.)

     Jeney. Nemességet 1715. évi ápr. 30-án nyertek J. György, neje Kovács Erzsébet, fia György, továbbá Csáky Gergely, neje Szijártó Anna, fiai József és Antal. Kihirdettetett ugyanazon évben. (1715. év 668. jkl.) György kecskeméti lakos 1747. évben testimoniálist nyert. (1747. év 29. jkl.) Armalis Gyöngyös város levéltárában.

     Jeney lásd Hotta.

     Jeszenák lásd Bonár.

     Jeszenszky (nagyjeszeni). Turóczmegye legrégibb családjainak egyike. Őse a XII. században feltünt Temérdek András. 1271. évben Jeszen földjére adományt, 1563. évben pedig armalist nyert. A XVII. századtól kezdve Bars- és Nógrádmegyékben szerepelt.
     Ezen megyében György fia Zsigmond fia Gáspár fia Károly hirdettette ki 1808. évben Túróczmegye bizonyitványa alapján donatarius nemességét. (1808. év 198. sz. 371. jkl.) Ezen Károlyt és elődeit a Nagy Iván munkájában (V. 336.) közölt családfán nem találjuk.

     Jeszenyei lásd Bernáth.

     Joó. Rákóczi László jobbágya lehetett. 1659. évben Joó Mihályt nevezett Rákóczi László bezáratta, mert beleegyezése nélkül szerzett armalist. Csakhamar visszanyerte szabadságát, mert kiderült, hogy ő földesúr tisztjeinek megnyugvásával szerezte a nemeslevelet, mely ellenmondás nélkül ki is hirdettetett. (1659. év 39. jkl.) 1676. évben Mihály és János igazolták nemességüket. (1676. év 193. jkl.)

     Joó másk. Gyöngyösi. Eredetileg református, a XVIII. század közepén katholikussá lett borsodi család. Az 1838. évben Borsodmegye bizonyitványa alapján kihirdetett Sámuel, Zsigmond, Lőrincz felsőábrányi és harsányi származású egri lakos testvérek genealogiája (1838. év 3134. sz. 1741. jkl. Borsodm. levélt. 1836. év 247., 645. kgy. 1838. év 3540., 3978. kgy.) a következő:

[családfa]

     Joó másk. Poltz. János fia János Gömörmegye bizonyitványa alapján kihirdettetik 1804. évben. (1804. év 78. sz. 68. jkl.)

     Jókay. 1701. évben István igazolta nemességét. (1701. év 597. jkl.)

     Jokmány lásd Lőrincz.

     Jolsvay lásd Szabó. (1651.)

     Jónás. Gyöngyösön éltek 1731. évben István és György. Ezek atyja meghalt 1700. körül 68 éves korában. A család eredetét nem ismerjük. (1731. év 129. sz.)

     Jósa (badosi, később baróthi). A nemességet Bethlen Gábor özvegye, Brandenburgi Katalin, adományozta 1629. évben badosi Jósa János s fiai György, András és János részére. Primipilusuk voltak Badoson, honnan eredeti előnevük van. Később a család Baróthra költözött s ez időtől a baróthi előnevet viseli.
     A czímerlevélben feltüntetett András fia volt Márton, ezé Gergely, ezé András, ezé János, ezé szintén János gyöngyösi lakos, a ki Csik-, Gyergyó- és Kászonszékek bizonyitványa alapján 1782. évben igazolta nemességét. (1782. év 122. jkl.)

     Jósa. 1698. évi márcz. 21-én nyertek nemességet J. Gergely s unokatestvérei Ferencz és Ilona. Kihirdettetett ugyanazon évben. (1698. év 84. jkl.) Az 1724. évi investigatió alkalmával Ferencz gyöngyöspatai lakos s fiai Mihály és Mátyás igazoltattak.

     Jósa (pankotai) lásd Pankotay.

     Jósvay. I. Lipóttól 1664. évi aug. 20-án nyertek nemeslevelet J. János, neje Jámbor Katalin, fivérei Péter és István. Kihirdettetett 1665. Borsodmegyében. (Borsodm. levélt. Pr. 29. f. 164.) Átirata az egri kápt. levéltárában. (N. jk. 250. sz.)
     István átányi lakós Abauj- és Borsodmegyék bizonyitványai alapján igazolja nemességét 1771. évben. (1771. év 265. jkl.)

     Jucha. György fia János pásztói lakos Nógrádmegye bizonyságlevele alapján kihirdettette nemességét 1803. évben. (1803. év 434. jkl.)

     Juhay. Czímerlevelet nyertek 1669. évi jun. 26-án J. Imre, neje Kovács Ilona, fiai Pál, István, Péter, János és András. Kihirdettetett ugyanazon évben. (1669. év 75. jkl.)

     Juhász. Nemeslevelet I. Lipóttól 1668. évben nyert Juhász Mihály. Kihirdette ugyanazon évben Abaujmegye. (Borsodm. levélt. Pr. 18. f. 38.)
     Az 1724. évi investigatió idején Derzsen élt Mihály, ki Borsodmegyének a Kónya és Juhász családok javára szóló nemeslevél kihirdetéséről 1715. évben kiadott bizonyságlevelét mutatta fel.
     A nemességszerző Mihály fiai voltak Mátyás ároktői és Mihály sarudi, utóbb derzsi lakos. Ezen Mihály fiai Mihály és István, Istváné pedig többi között János mezőturi lakos. (1781. év 332. sz.)
     Talán ezen család 1668. évi armalisa található fel a leleszi konvent levéltárában. (Pr. 1806. év 31. jkl.)

     Juhász másk. Csizmazia. A gyöngyösi Kiss családdal együtt czímeres nemeslevelet nyertek I. Lipóttól 1692 évi decz. 4-én J. m. Cs. Albert, neje Erzsébet, fiaik Márton és Ferencz. Kihirdettetett 1693. évben. (1693. év 198. jkl.)
     Az 1724. évi investigatió idején az emlitett Ferencz fia Márton losonczi lakos. (1793. év 93. B. sz. 96. jkl. 1796. év 485. A. sz. 663. jkl.)
     Lásd a gyöngyösi Kiss családot is.

     Juhász. A vármegyei levéltár hiteles másolatát őrzi azon czímeres nemeslevélnek, melyet Mária Terézia 1760. évi jun. 17-én adományozott J. András, neje Izrael Katalin, fiai István és András javára s ugyanazon évben ezen vármegye hirdetett ki. (1760. 251. sz. 413. jkl.)
     Czímer: Vörös pajzsfőben arany csillag és ezüst félhold közt arany nap, a pajzs kék udvarában zöld mezőn lépő fehér bárány; sisakdisz: jobbról arany-vörös, balról kék-ezüst szarv; takarók: vörös-ezüst, kék-ezüst. (K. K. XLV. 456.)

     Juhász lásd Csaláry.

[Tovább]