Tiszakürt nagyközség közvetlen a Tisza folyó sík partján fekszik. A kir. járásbíróság és adóhivatal székhelye, Kunszentmárton, 15 km. távolságnyira van. Vezetősége 3 jegyzőből, 3 irodai és 1 pénztári alkalmazottból áll. A körorvos és körállatorvos helyben lakik. .A községi képviselőtestület 20 virilistából és 20 választott tagból áll. Két választókerületet alkot és a belső és külső választókerület egyaránt 10-10 tagot választ. A község ingatlan vagyona 5 középület, 51 k. hold szántó, 23 kat. hold legelő, 48 kat. hold nagyrészt ártéri erdő, 816 négyzetöl kert és 800 négyzetöl szőlő. Szántóit és legelőit nagyrészben haszonbérbe szokta kiadni, 48 k. hold erdejét házilag kezeli. 4885 lakosa 15 német és 3 tót kivételével magyar. A természetes szaporodás arányszáma 0.78%. A lakosok több mint fele a tanyákon lakik, melyek közül legnépesebbek a Kisasszonyszőlő, Cukros, Kurázsszőlő, Muszájszőlő, Korhányszőlő, Öregszőlő, Tüzesszőlő, Nyomástanya, Tópart, Cserke és Bogaras. 1302 lakóházának 45%-a a tanyákon épült. 1930-ban volt a község területén 2755 rk., 5 gk., 2063 ref., 52 ev., 4 g. kel. és 6 izr. lakos. A reformátusoknak anyaegyházuk van, a rk. leányegyház Csépához tartozik. A közoktatást 1 községi kisdedóvó, 3 községi, 1 rk. és 1 ref. elemi népiskola, 2 községi, 1 rk. és 1 ref. ált. továbbképző végzi. 10.055 kat. hold területéből 4463 kat. hold szántó, 842 kat. hold rét, 2109 kat. hold szőlő, 1513 kat. hold legelő, 334 kat. hold erdő, 75 kat. hold nádas, 695 kat. hold terméketlen. Sötétszürke agyagos, homokos földje igen jó. Kalászosokból és kukoricából igen jó termésátlagot tud felmutatni. A gyümölcs és szőlő termesztése a megye viszonyaihoz képest igen jelentékeny. Sehol a vidéken nincs annyi szőlővel beültetett terület, mint Tiszakürt vidékén. 209 k. hold közös legelője a törpebirtokosok számára is lehetővé teszi a szarvasmarha és lótartást. 2 nagybirtoka van: gr. Bolza Józsefé 3400, Baghy Ilonáé és Imréé 1530 kat. hald területtel. Középbirtokosa Keszlerffy Jánosné, 898 kat. hold földön. A birtokosság zöme 4-5 kat. holdon gazdálkodik. Nagyobb ipartelepei 1 fűrész- és 1 gőzmalom. Kisiparosai 5 asztalos, 5 kovács, 1 géplakatos, 8 cipész, 4 bognár, 2 kádár, 3 borbély, 1 kötélgyártó. 5 vegyeskereskedése is van. Pénzintézete a Községi Takarékpénztár. Szövetkezetei a Hangya Fogy. Szövetkezet és a nyerstermények feldolgozása folytán különös jelentőségű Gyümölcsipari és Szeszfőzdeszövetkezet. Állandó piaca, 1 heti és 2 országos vására van, mégis árucseréje java-részét Szolnokon és Kecskeméten bonyolítja le. Legfontosabb közlekedési útvonala a Szolnok-kunszentmártoni törvényhatósági út és egy, a községen végigvonuló műút. A községben hajóállomás, posta és távbeszélő hivatal van. Vasútállomás nincs, de Szolnokkal autóbuszjárat köti össze.

A község az oklevelekben már 1325-ben szerepel Kwoth néven. Ez időben Kompolthy Péter kapta adományul a királytól. Az apa halála után fiai felosztották egymás között birtokaikat. A birtokfelosztás után kisiklanak e birtokok a Kompolthy-család kezéből. 1339-ben Csobánka János fia Pál birtokába került a község. A határjáró oklevélben mint Ladány melletti hely szerepel. Ugyanez évben Károly Róbert visszaadta nagyrészét a Kompolthy-család örökösének, Imrének. 1398-ban Erzsébet királyné a Ráthold-nembeli Nagy Leustach özvegyét oklevélileg biztosította, hogy megvédi a község egyrészének élvezetében. 1347-ben elhalt férje ugyanis végrendeletében nem neki, hanem testvére unokáira hagyományozta. Ebből később családi perek származtak. 1409-ben Zsigmond király az egész községet Kompolthy Lászlónak adományozta és 1410-ben adományáról oklevelet állított ki. Egy kisebb birtoktest az adományozás után a király birtokában maradt. Erről rendelkezik Ulászló király, amikor 1441-ben Bálint és László újfalusi kunoknak adományozta. A budai káptalan előtt 1449-ben végrendelkezett Kompolthy László. A végrendeletben egész birtokát Bálint, Mihály, Bertalan és János nevű kunokra hagyta. 1450-ben részbirtokosként Vezsenyi László tünik fel. 1460-ban a Rozgonyiak kapták e birtokokat. 1510-ben egy pereskedés kapcsán Horváth Mihály kapott részbirtokokat a Rozgonyi-birtokokból. A mohácsi csata után a ferdinándpárti Báthory Endre kapta, halála után az örökösök sokáig perlekedtek az egri káptalan előtt. Az 1551. és 67. évi összeírás szerint az egri püspök birtoka. A török hódoltság alatt egy 1577-es adat tanusága szerint mentes volt a község a török földesuri szolgálmányoktól. Ekkor 7 egész és 3 féltelkes lakója, 22 tizedfizető jobbágya volt. Ez időkben névleges földesura Országh Kristóf, majd Török Ferencné. A reformáció igen korán gyökeret vert a lakosság között. 1699-ben ref. prédikátora volt a községnek, 1733-ban pedig külön ref. lelkésze. A felszabadítás után előbb a Gócza-család birtoka, majd Steöszel Kristóf kapta kir. adományul. Az 1871-ig úrbéres községet 1876-ban csatolták J. N. K. Sz.-megyéhez.