[ Fel ]

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a sportegylet-alakítás első nyomára az 1870-ből származó feljegyzésekben találtunk. Jászberényben akkor alakult meg a Lövész Egylet. A városi polgárság az ősi városvédelmi intézmények közt régebben erőteljesen gyakorolta a céllövészetet, amely azonban célját később elveszítvén, inkább már társadalmi jelleget öltött és vasárnapi szórakozásul szolgált. Ily célt szolgálhatott vármegyénk ez első sportegylete is.

Az időrendi sorban egy ősi sportnak: a vadászatnak karcagi hívei alakította egyesülés következik, kik Karcagon 1874-ben Vadász Társulatot hoztak létre. Az 1882-ből talált feljegyzések szerint ez évben Jászárokszálláson Korcsolyázó Egylet, míg Kunszentmártonban Csolnakázó és Korcsolyázó Egylet kezdett működésbe. Vármegyénk mai székhelyén, Szolnokon, az 1884-ben alakult Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Sport Egylet volt az első egyesülés. Négy év mulva, 1888-ban alakították meg a Szolnoki Vadász Társaságot, 1890-ben pedig a Torna- és Vívó Egyletet. A Mezőtúrra vonatkozó adatok szerint ott 1889-ben Korcsolyázó Egylet, 1890-ben pedig Lövész Egylet és ugyanez évben Torna Egylet létesült. Kisujszállason is tömörültek a sportért lelkesedő polgárok; 1894-ben Korcsolya Egyletet, míg 1898-ban Lawn-Tennis Sport Clubot említenek a vármegye levéltárában lévő feljegyzések.

Mindezek a sportegyletek azonban idővel feloszlottak és a működésükről, eredményeikről szóló adatok a feledés homályába merültek, azonban mint első úttörök, méltóak és érdemesek a kegyeletes megemlítésre.

[ Fel ]

[ Fel ]

A vármegye területén az ezidőszerint is működő egyesületek sorát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Agarász Egylet-tel kell megnyitnunk, mert ez alakult meg legkorábban. Vármegyénk agarászai 1891-ben Szolnokon egyesületbe tömörültek, amikor is Ujfalussy Sándor akkori főispánt választották az egylet elnökévé. Az egylet megalakítása és fejlesztése körül Szalay János földbirtokos szerzett érdemeket. Az egylet ügyeit jelenleg Baghy Gyula földbirtokos (elnök) és Váczy György dr. ügyvéd (titkár) vezetik.

A magyar agarászatban vármegyénk földbirtokosai mindenkor vezető szerepet vittek, minek folytán 1897-ben Szolnokon alakult meg báró Podmaniczky Géza elnöklete alatt és Baghy Béla dr, földbirtokos, valamint Hajdu Béla dr. ügyvéd közreműködésével az Országos Agarász Szövetség. A szövetség mai vezetősége: gr. Andrássy Géza földbirtokos (elnök), Patay Tibor földbirtokos (alelnök) és Benkó Iván dr. vm. árv. elnök (igazgató) nagy lelkesedéssel munkálkodnak e tradicionális és nemes sport fenntartásán.

Úgy a vármegyei egylet, mint a szövetség évenként többször is versenyszerű agarászatokat szokott rendezni. Ezek az agarászatok nemcsak vármegyei, de országos jelentőségű sport- és társadalmi események.

[ Fel ]

A TEE Szolnokon, 1901-ben Lippich Gusztáv elnöklete alatt, Jelenek István és Hajdu Béla dr. kezdeményezésére és közreműködésével alakult meg és indult fellendülésnek. Később Hunyor István dr. igazgatósága idején teljes virágzását érte el az egylet. A világháborút követő forradalmak és ellenséges megszállás alatt az egylet háza, minden felszerelésével együtt, teljesen elpusztult. Az egylet házának újjáépítése 1921-ben történt meg Scheftsik István egyleti igazgató fáradozásainak eredményekén.

Az egylet életét jelenleg Alexander Imre elnök Benkó Iván dr. igazgató és Lengyel Sándor művezető segítségével irányítja. Az egylet 1905-ben Szolnokon országos evezősversenyt rendezett, s ez alkalommal egy szkiff és egy négyes számban győzelmet is arattak az egylet hajói. 1906-ban Budapesten és Komáromban egy-egy, 1907-ben és 1914-ben pedig Szegeden két-két négyes versenyt, 1929-ben Szegeden országos vidéki szkiff-bajnokságot és egy másik szkiff-versenyt nyert meg az egylet. 1920-ban, majd 1925-ben egy-egy négyes csapat indult országos versenyeken.

A fiatal erőkben gyarapodott egylet 1934-ben kezdett hozzá újból a versenyevezés műveléséhez. Az Európa-bajnok evezős dr. Török Zoltán irányítása alatt készülődő csapatok a jövő évi versenyeken próbálnak majd szerencsét. A távevezés terén kimagasló teljesítményt mutatott fel egy kormányos négyes- és egy kormányos nyolcas-csapat. Az előbbi 1905-ben a dunamenti Drenkováig evezve 537 km. utat tett meg, míg az utóbbi 1934-ben végig evezte a csonkaország Tiszáját Tokajtól Záhonyig s onnan le Szegedig (561 km.),

Az utolsó évtizedben a verseny-tenniszezést is gyakorolták az egyletben. 1930-, 1931- és 1932-ben az egylet tagjai nyerték meg a kerületi egyéni és csapat-bajnoki versenyeket. 1931-ben országos ifjúsági bajnokságot nyert az egylet, 1932-ben a TEE csapata nyerte meg az országos vidéki csapatbajnokságot s azzal a "Rothermere"-serleget. A fővárosi bajnok MAC-csapattól a Magyarország bajnokságáért vívott küzdelemben az egylet csapata csak csekély különbséggel szenvedett vereséget.

[ Fel ]

Kiss Ernő dr. elnöklete alatt 1901-ben alakult meg a Szolnoki Vívó Klub. A világháború kitörésekor a tagok hadbavonulása folytán a klub működését beszüntette és csak 1923-ban kelt új életre vitéz szolnoki Scheftsik György dr. kezdeményezésére. A klub jelenlegi elnöke: Alexander Imre alispán, aki Glykais Gyula és Lengyel Sándor segítségével vezeti az egyletet.

A klub-tagok kimagaslóbb verseny-eredményei: 1927-ben a Vichy-ben rendezett Európa-bajnoki kardvívóversenyen Glykais Gyula III. helyezést ért el; csak két magyar vívó előzte meg. 1928-ban a klub csapata (Glykais Gyula, Karczag Pál dr., Csépai Dezső és Soós József) országos vidéki bajnokságot nyert. 1928-ban Glykais Gyula tagja volt az Amszterdamban olimpiai bajnokságot nyert magyar kardcsapatnak. 1929-ben a Nápolyban rendezett Európa-bajnoki kardvívó-versenyen Glykais Gyula győzött. 1930-ban Szilassy Pál dr. országos vidéki kardvívó-bajnokságot nyert. 1930-ban Szilassy Pál dr. tagja volt a Darmstadtban Európa-bajnokságot nyert magyar főiskolai kardcsapatnak.

A klub által alapított "Horthy Szabolcs"-emlékverseny, mint országos, nyilt, egyéni kardverseny, 1928 óta évenként megrendezésre kerül. E versenyt 1928/1929-ben Glykais Gyula nyerte meg. A versenyt évről-évre országos érdeklődés kíséri.

[ Fel ]

Kövér János földbirtokos elnökletével 1909-ben alakult ez az egyesület, most Baghy Gyula földbirtokos elnöklete alatt és Lippich István ny. főispán, földbirtokos, ügyvezető alelnök, valamint Szalay Pál vm. gazd. egy. igazgató, a szövetkezet titkára irányítása mellett működik.

A szövetkezet évenként, országos érdeklődés mellett távhajtási versenyeket rendez. E versenyek közül kimagasló eredményt hozott az 1930-ban megrendezett Békéscsaba-Szolnok közötti távhajtás. E versenyen Jurenák Lajos "Ágnes" nevű lovát vitéz Csiszár Dezső a 230 kilométeres távon 14 óra 44 perc alatt hajtotta végig, ami 3 perc 50 másodperces kilométerenkénti átlagidőnek felel meg. Ez az eredmény messze felülmúlta az ugyanily távon, Budapest-Bécs közt, 1908-ban rendezett távlovaglás eredményét.

[ Fel ]

Schempach József elnöklete alatt, 1910-ben alakult az Attila és jelenleg Papp Ferenc elnöksége alatt működik. Az egyleti élet fellendítése körül kifejtett tevékenységükért említést érdemelnek: Szathmáry Mihály, Bulyáki József, Szántó Imre és Hovodzák Ferenc. Az egyesület tagjai főként a kerékpársportot művelik és az egyesület országos viszonylatban is a legelsők közé küzdötte fel magát.

Az egyesület véglegesen megnyerte a "Papp Ferenc" vándordíjat és védője a "Dobai Miklós" nagykőrösi vándordíjnak. Szathmáry Mihály az egyesület örökös bajnoki címét nyerte el.

A nemzetközi versenyeken is győztesként szerepelt Neugebauer Antal és a Szűcs-fivérek az egyesület neveltjei.

[ Fel ]

Vármegyénk sport-történetében külön fejezetet érdemelne a derék vasutasok és vasúti műhelyi alkalmazottak egyesülete, mert huszonöt esztendős működése alatt a fejlődésnek és fellendülésnek, a céltudatos és fegyelmezett, valóban komoly munkának kimagasló és követésre méltó példáját adta és mert alkotásai és eredményei az államvasutak vezetőségének erkölcsi és anyagi támogatása mellett elsősorban is a vezetők és tagok szép egyetértése, cselekvőképessége és önzetlen áldozatkészsége nyomán jöttek létre.

Papp Dénes műszaki főtanácsos, a Máv szolnoki javítóműhelye főnökének kezdeményezésére Fekete Mihály és Szirmai Sándor közreműködésével 1910-ben 23 taggal alakult meg az egyesület. Az első évben csak a labdarúgást gyakorolták, de Gajzágó Tibor dr. orvos és a ma is irányítóan működő Németh Gyula tevékenysége révén a második évben megalakult az atlétikai szakosztály is. Ekkor a Máv-tól területet is kaptak sporttelep céljára. A fáradhatatlan sportférfiak 1912-ben a birkózó-, 1913-ban pedig a kerékpár-szakosztályt alakították meg. A világháború kitörése az egyesület életét teljesen megbénította és a tagok csak 1918-ban láthattak hozzá ismét az építő munkához. Az egyesület ekkori elnöke, Farkas István főmérnök, a régi szakosztályokat egymásután életrehívta, sőt 1920-ban megalakíttatja a galamb- és fajbaromfi-tenyésztők szakosztályát, továbbá 1921-ben Piltzer Sándor kezdeményezésére és segítségével az úszó-szakosztályt is.

1924-ben Máthé József műhelyfőnök elnöksége idejében kibővítették a sporttelepet és 1000 személyes fedett tribünt építettek. 1926-ban az egylet élére Krámer Gyula műhelyfőnök került; működésének ékes bizonyítékai a versenyuszoda és a vasbeton-tribün felépítése, a sporttelep melletti mocsaras gödrök feltöltetése, a fásítás megkezdése és tenniszpályák építtetésével a tennisz-szakosztály megalakítása.

A műhelyfőnöki állásban és az egylet elnöki tisztségében 1931-ben változás történt, amikor is Vargha László felügyelő kerül az élre és nagy lelkesedéssel tevékenykedett az egylet érdekében. Megalakította a céllövő-szakosztályt, az uszoda tribünje alá öltözőt stb. építtetett, új tenniszpályákat s ezek mellé klubházat hozott létre és folytatta a fásítási és parkirozási munkálatokat.

1934 nyarán az új műhelyfőnök: Leveles Kálmán műszaki főtanácsos nyerte el az elnöki tisztséget azzal a célkitűzéssel, hogy az utóbbi évek folyamán elhatalmasodott gazdasági válság ellenére is valamennyi szakosztály megtartsa életképességét és erőt gyüjtve, a viszonyok javultával léphessenek a továbbfejlődés útjára. Az elnök törekvéseit teljes odaadással támogatják a szakosztályvezetők és két páratlanul lelkes sportférfi: Sóki Imre mérnök, ügyvezető elnök és Bosnyák István főtiszt, az egyesület főtitkára.

Az egyesületnek jelenleg működő nyolc szakosztálya összesen ezer tagot foglal magába.

Részletadatok az egyes szakosztályokról: Az egyesület labdarúgó csapata ötször nyert kerületi bajnokságot, négy esetben pedig csupán a ker. bajnoki döntő mérkőzésben szenvedett vereséget. Az országos amatőr-bajnokság döntő küzdelméhez is felverekedte már magát a csapat. A játékosok közül Auguszt Gyula, Czmarkó Ernő és Bulyáki Sándor a magyar amatőr válogatott csapat tagjai is voltak.

A labdarúgó ifjúsági csapat négyszer nyert ifjúsági bajnokságot. A labdarúgó-szakosztályt ezidőszerint Kaposvári Imre tanonc-oktató vezeti. A Németh Gyula hivatalnok vezetése alatt álló atlétikai szakosztály tagjai 60 kerületi- és 45 vasutas-bajnokságot nyertek meg. A vasutas-birkózók három kerületi- és több városi bajnokságot nyertek. A szakosztály mai vezetője Kánya Lajos segédtiszt. A kerékpár-szakosztály tagjai ötször nyertek kerületi bajnokságot és közel ezer díjat szereztek. Szabó Imre esztergályos vezeti a szakosztályt. A Honti Ferenc főművezető irányítása alatt működő galamb- és fajbaromfitenyésztő-szakosztály négy országos kiállítást rendezett és tagjai a fővárosban és másutt rendezett kiállításokon vettek részt, számos díjat és kitüntető oklevelet szereztek. Az 50X20 méteres versenyuszodában Németh Pál mérnök vezetésével szorgalmasan dolgoznak az úszószakosztály tagjai, akik 50 kerületi- és vasutas-bajnokságot nyertek már. Vizipolóban is nyertek kerületi- és vasutas-bajnokságot. A tennisz- és korcsolya-szakosztály öt pályát és egy kis klubházat használ. A szakosztály élén Deák Géza mérnök munkálkodik. A tenniszezők ötször nyertek vasutas-bajnokságot. Kunsági Kálmán tiszt a céllövő-szakosztály vezetője, melynek tagjai úgy helyi, mint városközi, sőt országos versenyeken is elismerésre méltó eredményeket értek el.

[ Fel ]

Az 1922-ben alakult egylet tagjai főként a labdarúgó-sport hódolói. Az általános gazdasági válság és munkanélküliség, káros következményei bénítólag hatottak a munkásifjak egyesületi életére is és így az egylet kimagaslóbb eredményeket nem mutathat fel.

[ Fel ]

Matterny Andor posta hiv. igazgató elnöklete alatt 1923-ban alakult ez a csoport s ezidőszerint Bolgini Rezső postafelügyelő az elnöke. A csoport tagjai közül Tóth Béla és Szántó Lajos 1932-ben a Szolnok város céllövő egyéni bajnokságáért vívott küzdelemben első és második helyezést nyertek. A csoport tagjai 1926-ban a Tisza partján fürdőházat építtettek s azóta az úszást és az evezést is művelik.