Baksay Sándor: Jászkunság. Az Osztrák-magyar Monarchia írásban és képben. II. Budapest 1891.
Balássy F. és Szederkényi Nándor: Heves vm. története. 1-4 köt. Eger: Érseki Liceum ny. 1897.
Balássy Ferenc: Vázlatok Heves-Külső Szolnok vármegyék helytörténetéből. Eger. 1868.
Bathó Mór: A Jász-kun kerületekben 1869 december 31-én megkezdett népszámlálás eredménye. Jászberény 1873.
Bombardi Mich: Topographia Magni Regni Hungariae. Wien 1718. Külső Szolnok vm. a 164-67. oldalon.
Boros Vilmos: Jász-Nagykun-Szolnok megyei celebritások. Karcag, 1888.
Busa Ákos: A Jász-Nagykun-Szolnok vm. tiszai alsó járásában fekvő szőlőskertek bor, gyümölcs és pálinka termelésének ismertetése. Gyoma: Kner. 1901.
Csánki Dezső: Magyarország tört. a Hunyadiak korában. Külső-Szolnok megye. I. p. 661-14.
Czettler Jenő: Jász gazdák - szász gazdák. Bp. 1912.
Debreczeni Bárány Ágoston: Ghymesi gróf Forgách Zsigmond Magyarország nádora s kunok bírájának képe. F. M. O. Minerva 1876. p. 763.
Edelényi Szabó Dénes: Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai című cikkének Jászkun-Szolnokra vonatkozó része M. Stat. Szemle 1928. 6. p. 673.
Fejér György: A Chiunnu, Hiunnu és Hun vagy Kun népek ugyanazok voltak-e. Tud. Gyüjt. 1893, IX. p. 3.
Fejér Gy.: A kunok eredete. Pest. 1850 104. p,
Fekete Lajos: A jász-kunok története. Debrecen. 1861.
Fényes Elek: Magyarország leírása. Heves és Külső Szolnok vm-ék I. rész. p. 233-42.
Fodor Ferenc: A Jászság demografiája a XVII. században. Bp.: M. Tud.. Akadémia 1934. 21 p.
Gombocz Z.: Ossétes et Jazyges.
Gyárfás István: A jász-kunok személyes és birtokviszonyainak története és jogi fejtegetése. Bp. 1883.
Gyárfás István: A jász-kunok története I-IV. köt. Kecskemét, 1870-1886.
Gyárfás István: A jászkunság története. I-IV. köt. Kecskemét, 1870-1886. Tört. és Régészeti Füz. 1865.
Gyárfás István: Jászkunsági községi pecsétek. Századok, 1874. p. 719.
Gyárfás István: Régi kun székek pecsétei. Századok 1870 p. 309-14.
Gyárfás István: Régi jász-kun térmértékek. Századok 1880 p. 679.
Győrffy István: A Jászkunság nemessége 1699. Genealogiai Füzetek. V. évf.
Győrffy István: A jászsági szűcs himzések. Magyar Népművészet. 1924.
Győrffy István: A kunsági olajütő. Ethnographia 1927. p. 65.
Győrffy István: A nagykun tanya. Bpest. 1910. 22. p.
Győrffy István: Nagykunsági krónika. Karcag: 1922 115. p.
Győrffy István: Szilaj pásztorok. Karcag. 1924.
Gyurikovics György: Jászokról vagy Philisteusokról. Tud. Gyüjt. 1833. XII. 102.
Henszlmann lmre: A kunok bél-háromkuti, máskép apátfalvi egyházának építészeti arányai. Arch. Közlem. VI. 1866. p. 61.
Herendi J.: A jászkun kerületek a függetlenségi harc alatt, 1848-49-ben Cegléd 1901. 137. p.
Hermann Ferenc: Jászkunoknak az állam és a felirati kérvénytervezete Bpest. 1904. 132 p.
Hild Viktor: A jászok története. Kézirat. XII. kötet. Szolnok. Városi Múzeum.
Hild Viktor: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye leírása. Kézirat. I-VI. füzet.
Horvát István: A jász nemzet nyelve. Pest. 1833.
Horvát István: A jász nemzet nyelvéről Tud. Gyüjt. 1833. XII. 84.
Horvát István: Jászokról, mint magyar nyelvű népről és nyilazókról. Tud. Gyüjt. 1829. VII. 3., VIII. 3., IX. I830. VII. 3., VII. 3., IX. 3.
Horváth Péter: A jászok-kunok eredete. H. n. 1823.
Horváth Péter: Commentatio de Initiis ac Maioribus Jazygum et Cumanorum eorumque Constitutionibus. Pestini 1801. Zeitschrift von. u. für Ungarn. III. 1803. 174.
Hunfalvy Pál: Magyarország ethnografiája.
Illésy István: Lehel kürtje és a jászok. Századok. 1847. p. 261.
Illésy János: A jász-kun kerületek visszaállítása, 1745-ben. Századok. 1900. p. 247.
Illésy János: Jász-kunság eladása a német lovagrendnek. Bp., 1905. 40. p.
Imrik József: A Jász-kun nép naptára. Karcag, 1855.
Ipolyi Arnold: A kunok Bélháromkuti apátsága és a XIII. sz.-i egyházak leírása. Archeol. Közl. VI.
Karácsonyi János dr.: Békésvármegye története. I-II. Gyula. 1896.
Kállay Ferenc: Mint jöttek a kunok Magyarország felé. Magy. Könyvh. III. 1783. p. 558.
Kálmán Ö.: Mióta hívják a jászokat filiszteusoknak? Századok. 1916.
Kálmán Ödön: A zsidók letelepülése a Jászságban. Eredeti oklevelek alapján. Maqyar-Zsidó Monográfiák. Bp.: Mult és Jövő, 1916. p. 151.
Kálmán Ödön: József nádor megvédi a jászsági zsidókat. A Jászság harca az 1840. XXIX. tc. ellen. Egyenlőség 1916. 29-30. sz.
Kele József: A vörösök Szolnokon és a Jászságban. Szolnok: Varga ny. 1927. 352 p.
Kele J.: A jászkunság megváltása. Bp.: 1904. 499 p.
Kelemen Kajetán: A jász-kun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja. Karcag, 1878.
Kelemen Kajetán: A jász-kun redemptio története és fejlődése a jelen korig. Szeged, 1877.
Kelemen Kajetán: Jász-kun birtokviszonyok és fejlődése a jelen korig. Szeged, 1877.
Kossányi Béla: Az úzok és a kománok történetéhez a XI-XII. sz.-ban. Századok. 1924.
Kovács Albert (szerk.): Jelentés a Jásznagykun-Szolnok vármegyei Gazdasági Egyesület hat évi működéséről. (1897-1903.) Szolnok: Bakos 1903. 164 p.
Kring Miklós: Kun és jász társadalomelemek a középkorban. Bp.: Egyet. ny. 1932. 51 p.
Kuún Géza, gróf: A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. Bp. 1883.
Kuún Géza gróf: Codex Cunanicus. Magyar Tudományos Akadémia.
Marcali Henrik: A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Bp. 1901. p. 951-52.
Madarassy László: Kiskunsági pásztor enyhelyek. Néprajzi Értesítő 1907. p. 35-41. 35-41.
Mészáros Sándor: Kunországból. Elbeszélések, 1889. 210 p.
Melich János dr.: A jász népnévről. Magyar Nyelv. 1912.
Melich János dr.: Magyarország a honfoglalás korában. I. p. 232-40.
Miskolczy Gy.: A kunok ethnikumához. Történeti szemle. 1918.
Nagy Ludovicus: Notitiae polit. geogr. statist. Hungariae Hevessiensis comitatus cum exteriore Szolnok unitus. I. p. 155-63.
Montedegoi Albert: Heves és K.-Szolnok törv. egyesített megyék leírása. Eger. 1868.
Nagy L.: A jászkun birtokviszonyok fejlődése és jogi alapja. Karcag, 1878. p. 287.
Németh Pál: Galanthai gróf Eszterházy Miklós, Magyarország nádora és kunok bírájának életrajza. F. M Or. Minerva 1835. II. p. 134. Podhradczky József. Új M. Muz. 1857. I p. 289, 360. Utóirat. Toldy Ferenc. Új M. Muz. 1857. I. 381. p. - Nemz. Képes Napt. II. 1857. p. 114.
Orosz Ernő: Heves K.-Szolnokmegye nemes családjai.
Palugyay Imre: Magyarország történeti s állami legújabb leírása. III. k. Jász-kun kerületek, Külső-Szolnok vármegye leírása. Pest, M. Sajtó. I855. 448 p.
Pantó l.: Jász-Nagykun-Szolnok megye földleírása. Pest, é. n.
Pesty Frigyes: A magyarországi várispánságok története.
Pesty Frigyes: Brankovics birtokviszonyai Magyarországon. Tört. Ért. VI.
Pesty Frigyes: Eltünt régi vármegyék. Külső Szolnok vm. a 100-ik oldaltól.
Podhradczky József: A Kunok és Jászok hajdani s mostani állapotukra emlékeztető írás és egy oklevél toldalék gyanánt az 1838-ik évi Tud. Gyüjt. IX. kötetében közlött értekezéshez. Tud. Gyüjt. 1839 III. p. 67.
Prókay Miklós: Az 50 éves örményesi iskola 1881/82-1931/32. Törökszentmiklós. 1932. 68 p.
Rédiczky Jenő: A Jászságról. (Uti tárcatöredék 1865-ből). Főv. Lapok. 1866. 122. 123. sz.
Révész I.: A magyarországi protestantizmus története. Budapest. 1927.
Révész Imre: Budai Bálint turkevei predikátor és kunsági esperes. M. Prot. Figyelem. III. 1872. p. 326.
Révfy Lajos: II. Rákóczi Ferenc és a jászkunok. Szolnok, 1906.
Runyi F.: Bél Mátyás véleménye a Comanusokról és Jazygecekről. Tud. Gyüjt. 1834. évf.
Rupp: Magyarország helyrajzi története. I-II.
Rusvai L.: Annus jubileus Jazigum et Cumanorum. Cassovia. 1751. p. 34.
Sándor István: A Kunokról, Jászokról és Székelyekről. Sokféle 1791. I. p. 7.
Sipos Orbán: Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról. Szolnok, 1880. p. 381.
Schmitth: Episcopi Agrienses. 1768. I-II.
Soós Adorján: Adalékok Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Történetéhez. Karcag.
Soós Adorján: A Jászkunság körüli nemesi birtokviszonyok a tatárjárás után. Pécs, 1934.
Soós Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pécs, 1934.
Szalay János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye talaja, növénytermesztésének és állattenyésztésének rövid ismertetése. Szolnok. 1896.
Szederkényi: Hevesmegye története. II-IV.
Szombathelyi Ignác: A metanaste jászok. Győr, 1873.
Szombathi J.: Kutfőtöredék a magyarok történelme Jász korszakához. Győr, 1875. 42 p.
Thiele J. C.: Das Königreich Ungarn. Die Heveser und vereinigte aussere Szolnoker Gespanschaf mit dem Distriche der Jazyger. Bd. 3. 165-88. oldalon.
Tóth Tivadar: A jászkunok története a török hódoltság korában. Szolnok: Varga. 1913. 98 p.
Tagányi Károly: Szolnok-Doboka vármegye monografiája. I.
Vadász Pál dr.: Bíkís-besenyőmegye és a besenyőkrűl, meg nyelvükrűl, meg a Barsa-nemrű s helynevek magyarázata. Túrkeve. 1925.
Vályi András: Magyarország leírása. Bp. 1799. Heves vm. egyesítve Külső Szolnok vmével. A 167-69. oldalon.
Vitkovits Mihály: A kunsági utazás. Saját gyüjteményéből készítette Széll Farkas. Bp.: Franklin, 1887. 12 p.
A tisza-zugi arch. magántársulat 1876-ik évi ásatásainak leírása. H. és é. n. 16 p.
Balásfalvi Kiss Miklós, Jász-Nagykun-Szolnokmegye és Kecskemét város főispánja. Vasárnapi Ujság, 1879. 51. sz.
"Egy őszinte jász polgár" Néhány őszinte vonás a Jász-Kunságról. Bpesti Híradó 1846.
Heves és Szolnokmegyék leírása. Arch. Ért. I. 1869. p. 75.
Jász és Kun megyebeli Törvény-Székeket tárgyazó statutumok. H. és é. n. p. 32.
Jász-kun birtokviszonyok és fejlődése a jelenkorig. Karcag: Sződy. 1877. 265 p.
Jász-Kun kerületek váltságának első százados öröm-ünnepe. Jász-Berényben 1845-ben. Pest. 1845. 119 p.
Jászkun kerületek. Jászkun-kerületek törvényhatósági szervezésére von. albizottsági javaslatok. Pest: Herz. 1871. p. 87.
Jász, Nagy- és Kis-Kun kerületeknek földirati ismerete. Tud. Gyüjt. 1838. IX. p. 54.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Pallas Lexikon 1895. IX. köt. p. 864-69.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye. Jelentés a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület hat évi működéséről 1897/1903. Szolnok. 161 p.
Jász-Nagykun-Szolnok vm. Révai Lexikon 1915. X. köt. p. 808-10.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjának rendszeres jelentése. 1879, 1896/1901. Szolnok.
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye községei és egyéb lakott helyei hivatalos neveinek jegyzéke. Kiadja az Orsz. Törzskönyv Biz. Bp. 1903. p. 11.
Jászok csoportja. A Rómában lévő Trajánoszlop Bartoli szerinti kiadása után. M Hajdan és Jelen I. 1847.
Jászok és kunok főkapitánya. Háttérben egy kun a középkorból és a jelenidőből. Egyszersmind érintések a kunok történeteiből . M. Hajdan és Jelen I. 1847. p. 7.
Jászok és kunok részére 1751-dikben kiadott királyi regulatio vagy rendszabások. Jász és kun megyebéli törvényszékeket tárgyazó statumok. Kihirdettetett 1799. febr. 13-án. (Magyarra fordítattak 1820-ik esztendőben. (Év. és hely nélkül).
Heves vármegye (Monográfia.) Szerk.: Borovszky Samu dr. Budapest, 1908.
Kunoknak törvényes állapotjuk I. Ulászló király idejében Magyarországban 1444. Tud. Gyüjt. 1832. XII.
Legújabb Jászkun képes naptár 1887-1901 évekre. Bp.: Rózsa, 1886-1900.
Magyar Országgyűlési Emlékek. I-IV.
Nagykun városok. Karcag, Kunmadaras, Turkeve, Kunszentmárton, Kunhegyes, Kisujszállás 1920-1930. Szerk. Oroszlány Gábor Karcag. 1931. 192. p.
Óriási per a Jász-Kunságból a m. kir. kincstár ellen. Karcag: Sződi 1879. 30 p.
Statuta pro judicüs Jazygum et Cumanorum. Pestinum, 1800. 32 p.
1844. Törvény-cikkely. A Jász-Kun kerületek belszerkezetéről és országgyűlési szavazat-jogáról. (Hiv. kiadás 20. szám).

Vadász Pál dr.: Tisza-Abád és Tomaj puszta története. Jász-Nagykun-Szolnok-megyei lapok. 1913. 68. sz.

Szügyi Dániel: A dévaványai református egyház története. Gyoma: Kner. 1917. p. 16.

Pap Dénes: Fegyvernek város. Századok. II. 1868. p. 142.
Petrovay György: Fegyvernek város magyar köriratú pecsétje 1514-ből. Századok 1880. p. 694.
Radvánszky Béla: Fegyvernek pecsétje. Századok. 1880. 483. (Magyar köriratú pecsétek a XIV. és XV. századból.)

Hild Viktor: A jászalsószentgyörgyi sír. Archeologiai értesítő. 1901. XXI. évf. Lippay Lajos: Jászalsószentgyörgy történeti vázlata és templomának 100-ik évfordulója. Jászberény: Brünauer. 1893. p. 72.

Antal József: Jász-Apáthi városának leírása. Tud. Gyüjt. 1827. XII. 25.
Haugh Béla: A jászapáti kir. kath. főgimnázium története. A főgimn. 1912-13. évi Értesítője.
Vándorfy János: Jászapáti város egyházának multja és jelene. Eger, 1895.
Jászapáti mintaközség. Községfejlesztés. 1927. 2. p. 9.

Gyárfás István: Ismét egy nagykunsági pecsét. Századok. (Jászárokszállás pecsétje). 1874. 719. sz.
Herbert János: Jászárokszállás nagyközség monográfiája, Előszót írta Cettler Jenő. Karcag: Kertész, 1928. 208. p.
Kóczián Géza: A jászárokszállási takarékpénztár egyesület 25 éves története táblázatokban. 1885-1909. Jászárokszállás 1910.
Kóczián Gyula: Jászárokszállás multja és jelene. Jászberény. 1896.

Banner József: Jászberényi sírkeresztek. Néprajzi értesítő 1914. p. 98-99.
Barcsik Márton: Jászberény városának ismertetése. Tud. Gyüjt, 1821. IV. 31. - Alm. v. Ungarn 1778. 365. - Győri tört, és régi Füz. IV. 1865-68. 7. 131, 146.
Blénessy János: Jászberény történeti emlékei. (Különlenyomat a Jászberényi Áll. Tanítóképző Int. értesítőjéből. Jászberény: Kovács és Baranyai, 1933. 53. p.)
Csoma Kálmán: Jászberény nyelve. Bp.: Franklin. 1908. 91 p.
Gyárfás István: Jászberényi deák-céh. Századok. 1869 471 p.
Jerney J.: Gondolatok a jászkürtről. Szeged, 1927. 16 p.
Kurcz Jenő: Jászberény rend. tanácsú város belsőségeinek térképe. Jászberény: Novotha, 1909.
Molnár Ferenc: Jászberény leírása. 1800.
Molnár F.: Notitia cornu Leelis Jász-Berenii asservati. Pestinum 1803. 29 p.
Prückler József: Jászberényi néphit, babonák és hiedelmek. Ethnographia. 1930. p. 131.
Szabó J.: A jászberényi múzeumi kiállítási tárgyak jegyzéke. Jászberény, 1878. p. 44.
A jászberényi "Erzsébet" közkórház betegforgalmának kimutatása. 1916.
A jászberényi kath. főgymnásium. Orsz. Világ. 1889. aug. 10. p. 528.
A jászberényi kerületi munkásbiztosító pénztár 1912. évi jelentése, zárszámadása és 1914. évi költségelőirányzata.
A jászok városa. Látogatás Jászberényben. Nemzeti Ujság 1931. jún. 14. p. 16.
Bárány László, jászberényi jezsuita író. 1674. Magy. Könyvh. VII. 1795. p. 121.
Emlék 1848 márc. 15-ének 50 éves jubileumára. Jászberény: Brunauer ny. 16 p.
Jászberény. Alm. v. Ungarn. 1778. 365.
Jász-Berény, január 24. és febr. 14. 1855. Estike, 1855, 70, 71.
Jászberény rt. város közpénztári, mezőőri, közmunka-szegény és 7 éven felüli elhagyott gyermekek segélyalapjának költségvetési előirányzata. 1901, 1904, 1911, 1916, 1917.
A jászberényi algymnásium története. Jászberényi Algymn. Progr. I. 1852. p. 3-5.
Jászberényi pecsét 1698. Századok I. 1867. p. 314.
Jászberényi Kazinczy ünnepély (Dec. 11.) Zagyvaparti Sz. M., Hölgyfutár, 1859. p. 150.
Jászberényi templom. Vasárnapi Ujság. 1857. 11. sz.
Polgármesteri jelentés Jászberény rt. város közigazgatási állapotáról 1910-1914. Jászberény.
Tehetősb Jászberényiek T. F. M. Hajdan és Jelen. I. 1847.