Tiszaföldvár nagyközség, a Tiszai alsó járás székhelye, Szolnoktól délre 24 km. távolságra fekszik. Kedvező magaslati fekvése miatt már az ősember lakóhelyül választotta magának, amint ezt a különböző leletek is mutatják. Területe 4.435 kat. hold. Ebből 1842 kh. szántó, 926 kh. szőlő, 1225 kh. legelő, 88 kh. rét, 58 kh. erdő és 196 kh. terméketlen. A föld kitünő minőségű, nagyabb része kötött vályogtalaj, kiválóan alkalmas földmívelésre. Főterménye a búza és a kukorica. Jóminőségű borát messzeföldön szívesen vásárolják. Gyümölcstermelése fejlődésben van. Sok gyümölcse kerül - Kecskeméten keresztül - a világpiacra. Gazdasági fejlődését nagyban előmozdította a Tisza-szabályozás és védgátemelés. Tiszaföldvárról Szolnok, Szentes, Törökszentmiklós és Mezőtúr irányában kitünő makadam út vezet. A tiszai hajóállomás a községtől 3 és fél kilométerre van. Szolnok és Tiszakürt felé autóbuszjárat teszi kényelmessé a közlekedést. A Tiszán keresztül Vezseny-Tiszaföldvár között komp közlekedik, amelyhez a vármegye 1933-ban kövezett utat építtetett. A vasuti forgalom lebonyolítására szolgálnak Tiszaföldvár állomásán kívül Martfű és Homok állomások is. Van postahivatala és postaügynöksége is. A gazdasági élet szolgálatában áll a Szolnoki Mezőgazdasági Takarékpénztár R. T. tiszaföldvári fiókja és a Hitelszövetkezet. Főbb üzemei: a Martfűi Téglagyár R. T. és a Polgári Társulati Alap tégla- és cserépgyárai, dr. Gött Zoltán és Szobotka Dezső tehenészete és tejfeldolgozó üzeme, Kovács testvérek borpincéje, a Tiszavidéki és a Neugebauer-féle hengermalmok. A községnek a villanyáramot a Tiszavidéki Vill. R. T. szolgáltatja. - Lakóinak száma 11.467 (5694 férfi, 5773 nő, a természetes szaporodás aránya 1.08%. Vallás szerint: 6.731 ref., 4412 rk., 1157 ev., 34 gk., 1 unitárius és 119 izr. hitű. 10 nagybirtokos 8.304 kat. holdon, 13 középbirtokos 1.416 kat. holdon, 450 kisbirtokos 6.180 kat. holdon, 1280 törpebirtokos 6.200 kat. holdon gazdálkodik. Az iparosok száma 240, a kereskedőké 136, a gyárimunkásoké 133. Két hetivására, 4 igen látogatott országos vására van. A hitélet gondozását a ref., rk., ev. és izr. egyházak látják el. A református egyház alakulásának ideje a reformáció első idejére nyúlik vissza. Anyakönyvet 1745 óta vezet. A fából épült templom helyébe 1787-ben barokk-stilusban épített templomot állított fel a gyülekezet. A katholikusok 1894-ben építették szép kéttornyú gótizlésű templomukat. Önálló anyaegyházuk 1900 óta van és a váci püspökséghez tartozik. Az evangélikusoknak 1817 óta van önálló anyaegyházuk; templomukat 1860-ban építették Az izr. hitközség 1887 óta önálló, a templom 1902-ben épült. A kultúrális élet szolgálatában állanak a különböző felekezeti iskolákon kívül a 9 tanerős belterületi, a 13 tanerős külterületi áll. iskolák, gazdasági ismétlőiskola (2 tanerővel) és az iparostanonciskola. Van még egy óvoda és egy állandó menedékház. Tiszaföldvár életéhez kapcsolódik a "Beniczky Fiúotthon" is. Beniczky István és hitvese gr. Waldeck Valéria nászútjukon Szingapur mellett hajótörést szenvedtek és életüket vesztették. Ennek emlékére a Beniczkyek a homoki kastélyt és a hozzátartozó területet fiúotthon céljaira adományozták s a vezetéssel a Keresztény Iskolatestvéreket bízták meg. - 1933-ban roffi Borbély György főispán kezdeményezésére megalakul a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Egyesület tiszaföldvári fiókja. A többi egyesület: Ipartestület, Polgári Olvasókör, Függetlenségi Kör, Horthy Szabolcs Kaszinó, Tiszaföldvári Dalegylet, Ifjúsági Önképző Egyesület, Ószőlői Népkör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Virághegyi Olvasókör, Levente Egyesület, a Ref., Rk., és Ev. Nőegyletek. - "Tiszaföldvár és Vidéke" címen politikai és társadalmi hetilap jelenik meg.

A XV. század elejéről fennmaradt okmányok bizonysága szerint "Tizaferdvár" a hozzátartozó "Marthyeus" pusztával együtt a dunaföldvári apátság tulajdona volt. II. Ferdinánd 1556-ban Földváry Istvánnak és Oharavich Dömének adományozta. A török hódoltság alatt a Szolnok várért folytatott versengések Tiszaföldvárt az örökös pusztítás hullámainak teszi ki. Ez időben a honfoglalás előtti időkből maradt védőárkokat, amelyek a mai Sánc-utca helyén voltak, ismét kiépítik. A sáncokat csak 30-40 éve temették be. A Földváry- és Oharavich-család birtoklása után a Rákócziak tulajdona Tiszaföldvár. A kurucvilág bukása után III. Károly a báró Podmaniczky-családnak adta, alattuk Tiszaföldvár fejlődésnek indult. A kipusztult községbe - jobbára tót ajkú - jobbágyokat telepítettek le, a két protestáns egyházat és annak iskoláit anyagilag támogatták. Az 1848/49. szabadságharc egyik sorsdöntő mozzanata itt játszódott le. A Kossuth-utcai áll. iskola egyik szobájában - akkor tiszttartói lakás - 1849. március 3. és 9. közt Kossuth Lajos, Damjanich és Vécsey tábornokokkal tanácskozásokat folytatott, a dicsőséges szolnoki csata tervei is itt születtek meg. - A világháború alatt a községből 313-an haltak hősi halált. A község legszomorúbb korszaka a román magszállás idejére esik. Az agyongyötört lakosság tehetetlenül tűrte, hogy jószágállományát és az 1919 évi rekordtermés 80%-át minden térítés nélkül elvigyék.