A Tisza folyó egy elhagyott kanyarulata mellett fekszik Csépa nagyközség. 4994 kat. hold területe nyugaton a Tiszával, délen pedig Csongrádmegyével határos. A község alacsonyfekvésű sík területen fekszik, melyen gyakoriak a vízállásos, szikes helyek. E vízállásos helyek száraz nyarakon egészen ki szoktak száradni és csak a legnagyobbakban, mint a Fertő és Kerektó, van az évnek csaknem minden szakában víz. A község határához tartoznak a folyó által teljesen elválasztott 30 k. hold kiterjedésű Porong nevezetű földek, melyek különösen alacsony területen feküsznek. A kir. járásbíróság és a kir. adóhivatal székhelye Kunszentmárton, körorvos és gyógyszertár helyben van. Jegyzőségén 2 jegyző, 4 irodai és 1 pénztári alkalmazott van foglalkoztatva. 5370 lakója közül 1779 férfi, 1791 nő, a természetes szaporodás 0.8%. A lakosság zöme a belterületeken lakik. A lakóházak száma 966, melyek közül 10 középület. A felekezeti megoszlás: 3374 rk., 115 ref., 59 ág. ev., 3 gk., 2 g. kel., 16 pedig izr. vallású. A rk. anyaegyház a váci püspökséghez tartozik, református filia anyaegyháza Szentesen van. Az izraelita anyakönyvi kerület székhelye Kunszentmárton. A közoktatást 1 rk. kisdedóvó, 1 rk. és 1 ev. elemi népiskola, 1 ev. továbbképző és 1 községi gazdasági továbbképző látja el. - A lakosság legnagyobb része őstermelő. Területéből 3692 kat. hold szántóföld, 52 k. hold rét, 672 kat. hold szőlő, 172 kat. hold legelő, 18 kat. hold erdő, 54 kat. hold nádas, 329 kat. hold pedig terméketlen. A megye viszonyaihoz képest feltünően sok a szőlő, melyet főleg a homokkal befutott területekre telepítenek. A termés és a bor közepes. Egyéb termények közül a rozs, búza, kukorica játszanak vezető szerepet. A birtokok javarésze 2-15 k. holdas. Jelentékenyebb iparvállalatai: 1 téglagyár, 1 gőz- és 2 szélmalom. A kisiparosok közül: 1 ács, 6 asztalos, 1 bádogos, 4 borbély, 10 cipész, 8 kovács, 1 lakatos, 1 kötélgyártó, 1 kútépítő, 2 bognár, 1 kéményseprő, 3 pék, 4 varrónő, 1 fuvaros, 3 temetk. vállalkozó, 2 szabó, 2 kocsmáros, 5 mészáros és 3 kosárfonó. Háziipara a kosárfonás és kerti-bútorkészítés. A kereskedelmet a Hangya fogy. szöv., 7 szatócs, 6 tojás- és baromfikereskedés képviseli. Van egy Hitelszövetkezet és egy Gyümölcsértékesítő és Szeszfőző Szövetkezet is. Hetenként 3 hetipiaca, évente 4 országos vására van. A község fő közlekedési útvonala a mellette vezető vármegyei út. Vasúti állomása nincs. A legközelebbi állomások a 15 km.-re fekvő Kunszentmárton és a 10 km.-re fekvő Tiszaug. Posta és távbeszélőállomása van. A folyami közlekedésből is kiesik, mert a szabályozás óta átvágott és kiszáradásra ítélt Holttiszát a folyami hajók nem látogathatják.

Csépa község 1664-ben keletkezett; ekkor u. i. Moritz József császári generális királyi adományként kapta a község területét. Előbb is voltak itt ugyan kisebb telepek birtokos-nemesek kezében, de a török hódoltság alatt Ali bég átvonuló hadai ezeket teljesen elpusztították. A lakosság szétszéledt, a falu pedig pusztán állott, mit az erről említést tevő oklevél így fejez ki "inhabitoris et destituta". 1700 körül Nemes-Csépa név alatt említik. Ez időben Almásy Jánosnak adományozott a király kisebb birtoktesteket, de a terület nagyobb része továbbra is a Moritz-család birtokában maradt. A XVIII. század elején nagyobb összetüzések voltak a protestánsok és az államhatalom által támogatott katolikusok között. 1721-ben a katolikusok elfoglalták a protestáns templomot. E foglalás ellen a protestánsok a vármegyénél kerestek menedéket. Az 1723-ban történt összeírás szerint itt lakott a környéken a legtöbb nemesi diplomával biró tényleges nemes. 1754-ben nádori javaslatra Csernus Mihály nyert részbirtokokat e területen. Az adománylevelekből megállapíthatjuk, hogy a XVII. és XVIII. században fennálló község nem a mai helyén épült, hanem a Pókaházának nevezett dombon. E régi telepet hajdan mocsaras, ingoványos helyek vették körül, melyek a megtámadott lakosságnak alkalmas búvóhelyet szolgáltattak. E területeket csak az árvízgátak emelése után tudták teljesen vízmentesíteni. Tömegesebben 1840 körül kezdtek a községbe települni, mikor elszegényedett kisnemesek birtokokat vettek a község területén. Nemesi előjogai 1889-ig megvoltak és gyakorolta is azokat. Ilyenek voltak az italmérési, mészárszéktartási és egyházi kegyúri jogok. A községben élő nemesi családok nagyrészt Moritz József tábornok leszármazottai.