Törökszentmiklós község Szolnoktól 19 km., a Tisza folyótól 8 km. távolságra terül el. Nagy kiterjedésű határát a Tisza vize két helyen is mossa. Területe csaknem tökéletes síkság s a hozzátartozó pusztákkal (Puszta-Balla, Puszta-Szakállas, Szent-Tamás, Puszta-Kengyel, Puszta-Tenyő) 57.451 kat. holdat tesz ki. Törökszentmiklós nagyközségben van főszolgabírói hivatal, körorvosi székhely, kir. járásbíróság és kir. adóhivatal. Rendszeres tisztviselői és alkalmazottai között van 1 főjegyző, 4 jegyző, 2 segédjegyző, 2 közs. orvos, 1 közs. állatorvos, 1 közs. mérnök, 1 adótiszt, 1-1 köz. és gyámpénztári ellenőr. A községi képviselőtestület 40 főből áll, ezek közül 20 virilista, 20 pedig választott tag. A lakosság lélekszáma 28.500. A lakosságból 16.109 rk., 9262 ref., 149 ev. és 617 izr. vallású. A rk. anyaegyház az egri érsekség alá tartozik, a ref. anyaegyház pedig a tiszántúli püspökséghez. Az izraeliták anyakönyvi hiv. székhelye helyben van. - A község belterületén van 1 rk. népiskola 16 tanteremmel és 20 tanítóval, 1 ref. elemi népiskola 2 tanteremmel és 2 tanítóval. A középfokú iskolákat egy közs. polgári fiú és egy áll. polg. leányiskola képviseli, melyek mindegyikében 4 tanteremben folyik a tanítás. A szakoktatást egy gazd. ismétlő- és egy iparos-népiskola látja el. A külterületen található 6 állami tanyai, 1 uradalmi rk. és 4 uradalmi magán-népiskola. A földterületek a művelési ágak szerint a következőképpen csoportosíthatók: feltünő magas a szántóföld kiterjedése (49.094 kat. hold), melyeken sok búzát, rozsot, kevesebb kukoricát és dohányt termelnek. Van ezenkívül 598 kat. hold rét, 4214 kat. hold legelő, 28 kat. hold szőlő, 346 kat. hold erdő és 3171 kat. hold terméketlen terület. Bár a legelők és rétek kiterjedése messze elmarad a szántóföldekétől, az állattenyésztés mégis nagy jelentőségű. A nagyuradalmak száma 10. Ezek közül 3 birtok 3800-4500 kat. hold között mozog, a többi 7 pedig 1300-1700 kat. hold kiterjedésű. 35 birtokos 100-100 k. hold birtokkal, 566 birtokos 10-100 holddal, 846 pedig ennél kisebb gazdasággal rendelkezik. A község birtokában van 135 kat. hold szántó és 193 kat. hold legelő. A mezőgazdasággal foglalkozó népesség tetemes része a tanyákon lakik. A belterületeken található 3076 ház mellett a tanyai házak száma 1247. A tanyák közül különösen népesek a Felsőtanyák, Rétitanyák, Pusztaballa és Kengyel-sziget. Az önálló iparűzők száma aránylag nagy: 429. Különösen sok a cipész (102), építő (36), kovács (40), szabó (40) és asztalos (27). Nagyobb iparvállalatok és gyárak: A Közs. Téglagyár, a Közs. Villanytelep, az Első Törökszentmiklósi Gőzmalom, a Lábassy-ekegyár, a Törökszentmiklósi Gazdák Gőzmalma, Galambos István gőzmalma, gr. Almásy mezőgazd. eszközöket előállító gyára és Léderer Arthur és Károly szeszgyára. Mind ez iparvállalatok lehetővé teszik a környék mezőgazdasági terményeinek helybeni feldolgozását. Törökszentmiklós kereskedelme is sokszorosan felülmulja környezetét. Az üzletek száma 120. Különösen sok a rőfös-, vas-, fűszer- és vegyeskereskedés. Hitel- és pénzintézetek: A Törökszentmiklósi Takarékpénztár, a Törökszentmiklósi Népbank és a Hitelszövetkezet. Piacait az egész környék látogatja, orsz. vásárai pedig úgyszólván az egész megyét mozgalomba hozzák. Ezenkívül van egy állatvására és egy kirakodó hetivására. - A telep nagyságát, valamint ipara és kereskedelme fejlettségét szerencsés, a közlekedési útvonalakat keresztező fekvésének köszönheti. A közlekedési főútvonal, a Bpest-Kisujszállás-debreceni állami műút a község főutcáján vonul keresztül. A községből indulnak ki a Mezőtúrra és Tiszaföldvárra vezető műutak is. A határában levő u. n. ballai komp segélyével a folyó túloldalával könnyen közlekedik, ezenkívül két nagybirtoknak is van magánkompja. Mindezeknél azonban jóval fontosabb a vasúti összeköttetése. A községet érinti a Budapest-Szolnok-debreceni főútvonal, s határában fut a Szolnok-békéscsabai vonal is, melyen a község főállomása: Pusztatenyő. Az így fontossá lett pusztatenyői állomáshoz keskenyvágányú iparvasutai vannak. Tiszai hajóállomása a község belterületétől 8 kilóméterre lévő Pusztaballa.

A község egyike a legrégibb magyar telepítményeknek. Minden valószínűség szerint eleinte Bala-Szentmiklós volt a neve, de az sem lehetetlen, hogy volt egy külön Bala község és csak ennek elpusztulása után alakult Törökszentmiklós. A telep 1044-ben már létezett, mert tudomásunk van arról, hogy Péter király ez évben átvonult a községen, mely Bala néven a kemeji főesperességhez tartozó egyházközség volt. 1261-ben IV. Béla egy oklevelében, majd az 1332. és 1337. évi pápai tizedlajstromokban szó van a balai nemesekről. Idetartoztak Szakállas és Szenttamás puszták is, ahonnan Werneherus pap 7 garast fizetett a kemeji főesperesnek adóul. Szakállast 1527-ben a Kompolthyak magvaszakadtával az Országh-testvérek nyerik családi egyezség útján. Az 1549 évi összeírás szerint Szakállas (ma puszta) Balaszentmiklós néven a Kis-hevesi kerületben lévő községek között van felsorolva. 1552-ben Ali budai basa elfoglalta Balaszentmiklóst és ott várat épített. Ugyancsak Ali budai basa támadásának és az azt követő pusztításoknak volt eredménye a mai Törökszentmiklós területén lévő, hajdan virágzó falvak (Szenttamás, Pó, Kengyelszállás, Varsány, Halásztelek, Tenyőmonostora) elpusztulása. 1559-ben Miksa főherceg elfoglalta és lerombolta a törökök által épített erődöt. 62 évig romokban hevert. - 1582-ben a protestánsok papja Sorsianus János concionator. A szentmiklósi prédikátor 1586-ban a következő nyugtát állította ki: "én Lázár pap szentmiklósi prédikátor adom tudtára, hogy jelen való dézsmások 1586. évi esztendőben Zubor Benedek és István diák én nekem a quartat azaz 1/8-dát igazán megadták, adtak búzát kalangyát 6 és 1 kévét, a fertályomból búzát 4 fertályt, kinek bizonyságára én erősségére adom pecsétes levelem". Később a protestáns pap Csehi Pál volt. - A török az elpusztított várat csak 1657-ben építette fel újra. A vár körül kisebb telepek is keletkeztek. 1659-ben II. Rákóczi György foglalta el és égette fel a török erődöt, de már három év mulva újraépült. 1685-ben szabadultak fel a területek a török elnyomás alól. Az 1699-ik évi vármegyei jegyzőkönyv szerint a királyi kincstárnak is volt itt némi birtoka. Almássy János, a község új földesura, 1720-ban kezdte meg - nagyrészt a felvidékről - a jelenlegi Törökszentmiklós telepítését. Ekkor a pusztán lévő nemesi földeket kiosztották, ezért a lakosokat konvencionáriusoknak nevezték. Az 1738-ban kitört pestis-járvány, mely vagy öt évig dühöngött a megyében, a lakosság legnagyobb részét elpusztította. 1739-ben a vármegye határozata szerint a törökszentmiklósi református imaházat le kellett rombolni. Az 1739. év végén a helybeliek Erdődy püspökkel kerültek összeütközésbe a templom előtti fatorony miatt, úgyhogy a lakosok a helytartótanácshoz fellebbeztek ez ügyben. Az újratelepedés óta nagyobb csapások nem zavarták meg a község békés fejlődését. A szabadságharc idején többször olvasunk a községről: 1848. febr. 16-án Vécsey tábornok vonult be csapatával, 1849. márc. 13-án pedig Damjanich tábornok tette ide főhadiszállását, 1849. aug. 1-én az oroszok kezébe került. - A világháborúban polgárai vitézségükkel tüntették ki magukat, miről 925 hősi halottja tanuskodik. 1919. aug. 1-én megszállták a románok és visszavonulásukig itt volt a főhadiszállásuk. A megszálló csapatok a lakosság terményeit és állatait elszállították, villanytelepét, téglagyárát és községházát kifosztották.