Tiszaroff a Tisza balpartján fekszik, de a határhoz tartozó Pusztaakolhát átnyúlik a folyó jobb partjára. E területeken a folyó régmult időkben igen gyakran változtatta futását. A régi és újabb medréből kifujt homok növényi takaró által fedve a határban elnyúló hosszú dombhátakon mindenütt fellelhető. E hosszan elnyúló, környezetükből 4-5 m.-re kiemelkedő hátak között alacsonyabb, sok helyen vízállásos és szikes területek találhatók. Ma a Tisza egy hatalmas kanyart ír le és egy vizenyős rétet az u. n. Felsőrétet fogva közre, kelet felé tartva, elfolyik a község mellett, mert átvágása nagyon költséges lett volna. A község területe 19.695 kat. hold. A községházán 3 jegyző és 4 irodai alkalmazott intézi a község ügyeit. A körorvos helyben lakik, gyógyszertara is van. lngatlan vagyona: 9 épület és 43 kat. hold föld. Lakosságának lélekszáma 5283, ebből Pusztagyendán 1100 ember lakik állandóan, Pusztaakolháton pedig 290. 1930-ban a lakóházak száma 1112 volt. A lakosság közül 2803 ref., 2350 rk., 22 ev., 43 gk., 58 pedig izr. vallású. A természetes szaporodás 1.11%. A reformátusoknak és katholikusoknak helyben anyaegyházuk van. A katholikusok az egri, a reformátusok pedig a tiszántúli püspökség alá tartoznak. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye Fegyvernek. A közoktatást 2-2 rk. és ref. elemi iskola látja el. 2 elemi iskola pedig az állam kezén van. A község 2 tanerővel működő óvodával is rendelkezik. - Lakosságának 90%-a mezőgazda. A község területén található 12.279 kat. hold szántó, 2590 kat. hold rét, 2184 kat. hold legelő, 125 kat. hold kert, 365 kat. hold erdő, 130 kat. hold nádas, 1867 kat. hold pedig mocsaras, szikes terméketlen terület. Földei igen jó termőföldek. Az áradmánytalajok humuszbő fekete agyagtalajok, az árvízmentes magasabb területek pedig főleg barnás homoktalajok. Sok kalászost, kukoricát, repcét és elég jóminőségű dohányt termelnek. A lakosság egyik legjövedelmezőbb foglalkozása az állattartás. A birtokmegoszlás a következő: 3 nagybirtok 1300-1500 kat. hold földön, 19 középbirtok, 57 kisbirtok, 210 törpebirtok átlag 5-6 holddal. A lakosság 60%-a bérmunkás, nagyrészt a nagyobb uradalmak szolgálatában. A több munkással dolgoztató nagyobb vállalatok száma 1: egy gőzmalom 40 lóerő hajtóerővel és 10 munkással. Önálló iparosainak száma 24: 5 kovács, 4 szabó, 3 kerékgyártó, 3 építész, 2 mészáros, 2 hentes, 1-1 kéményseprő, kádár, szűcs és bádogos. Jellegzetes háziipara a kosár-, gyékény- és vesszőfonás. - A kereskedések száma 9, a hitelszövetkezeteké pedig 2. Kereskedései közül 2 rőfös, a többi vegyeskereskedés. Tiszaroffnak állandó piaca és 2 orsz. vására van. Árucseréjét Tiszaszentmiklós és Kunhegyes bonyolítja le. Fontosabb útvonalai: A Tiszaroff-fegyverneki és a Tiszaroff-pusztataskonyi megyei út. A tiszaroffi komp és révjárat összeköti a helységet a tiszasülyi határral.

Tiszaroff község igen régi történeti multra tekint vissza. A helybeli ref. egyház levéltárában egy adatot őriznek, mely a község alapítását Roff vezérre, Bendeguz fiára vezeti vissza. Ha nem is adunk hitelt az itt közölt adatnak, az mindenesetre bizonyosnak látszik, hogy már az első árpádházi királyok idejében lakott hely volt. A XIII. század elején már szerepel az egri érsek tizedlajstromában. Az e korban fennálló telep a mai községtől északra, az u. n. Felsőtelek dülőben, az ártérből mintegy 4-5 m.-re kiemelkedő magaslaton feküdt. Az árvizek által körülhatárolt telep egy ideig képes volt dacolni a török pusztításokkal, de 1669-ben az országban csatangoló török és rác rablócsapatok teljesen elpusztították. 1713-ban a békés idők beköszöntvén, a lakosság kezdett visszaszivárogni. A megváltozott körülmények folytán az újratelepült lakosság alkalmasabb terepet keresett és talált a letelepedésre. A régi helységtől délre ugyanis gázlója volt a Tiszának, miáltal a telepesek szabad közlekedése a másik oldallal biztosítva lett. E területek II. Rákóczi Ferenc birtokában voltak, aki vitéz hadvezérének, roffi Borbély Balázsnak adományozta. A folyton fejlődő új telepnek 1851-ben már 1880 lakosa volt. 1895-ben területéhez csatolták a hajdani Gundafalvi apátság birtokához tartozó Pusztagyendát A világháborúban 1400 polgára vett részt, kik közül 159-en hősi halált haltak. A román megszállás alatt különösen állatokban szenvedett óriási kárt.