Tiszapüspöki nagyközség a Tisza. balpartján, a folyótól 3 km. távolságra, az u. n. Décsi-parton fekszik. A telepet hajdan a Tisza két mellékága: a Décsi- és Karcsuér övezte. Ezek újabban egészen eltüntek és így a község eltávolódott a folyótól. A törökszentmiklósi határtól a Tinóka-ér választja el, mely a szabályozás előtt összefüggésben volt a Tiszával. A község kir. adóhivatala Szolnokon székel, a körorvosi székhely helyben van. A jegyzőség hivatalnoki kara: főjegyző, adóügyi jegyző, 2 írnok és 1 végrehajtó. A közs. képviselőtestület 10 virilistából és 10 választott tagból áll. A község tulajdonát képező ingatlan vagyon 102 kat. hold szántó, 27 kat. hold rét és 171 kat. hold legelő. Területe a hozzátartozó Farkasdomb, Csikóstó és Felsőföld nevű pusztákkal együtt 6538 kat. hold. E területen összesen 2437 ember él. A lakosság nagyobb része belterületeken lakik és csak 332-en laknak a tanyákon. Szaporodási arányszám 1.41 % . A lakosság közül 2369 rk., 54 ref., 2 ág. ev. és 8 izr. vallást követ. Rk. anyaegyháza van. Iskolái mind rk. felekezeti jellegűek. Ilyenek az 5 tanteremmel és 5 tanítóval rendelkező elemi népiskola és egy gazd. ismétlőiskola. Ugyancsak felekezeti kézben van az 1 tanerővel dolgozó óvoda. - A lakosság javarésze, 1937 lélek földművelésből és állattartásból él. Területén 4333 kat. hold szántó, 1103 kat. hold legelő, 451 kat. hold rét, 38 kat. hold szőlő, 20 kat. hold erdő található, 580 kat. hold terület terméketlen. A földreform előtt területének több mint fele a szatmári székeskáptalan birtokában volt. E 3727 kat. holdas birtokból a földreform kapcsán 1210 kat. holdat kiosztottak. Jelenleg a birtokosság legnagyobb része 4-5 holdon gazdálkodó törpebirtokos. 6 ács, 6 kőműves, 4 kovács, 4 cipész, 2 szabó, 1 borbély, 1-1 kerékgyártó, géplakatos és gépész, 4 vegyeskereskedés van a községben. Hitelintézete a Tiszapüspöki Hitelszövetkezet. A községnek állandó piaca és minden hét keddjén hetivására van állatfelhajtás nélkül. Fő közlekedési útvonala a Törökszentmiklós felé vezető vármegyei kőút. Nem kevésbbé jelentős a községet Szajollal összekötő törvényhatósági földút. A Tiszán való átkelés céljait szolgálja a besenyszögi útnál levő komp és egy gyalogrév. Legközelebbi vasútállomás Szajolban van, a községtől 8 km. távolságra.

Tiszapüspöki község Szent István idejében már fennállott és az egri püspök uradalmához tartozott. Az első telepet a földesuraságról nevezték el Püspökinek. Ez az első telep azonban nem a község mai helyén feküdt, hanem tőle mintegy 5 km. távolságra a Törökszentmiklós felé vezető út és a Tinóka-ér között. Itt egy domb található, melyet a Tiszából kifujt feketés homok épített fel. E homokos domb kellő védelmet nyujtott a rajta települőknek a folyó árvizei elől. A régi telepedés nyomai itt még mindig fellelhetők. Szántás alkalmával nem ritkán kerülnek napfényre régi cserepek, szerszámok és emberi csontok. E régi telep valószínű már a tatárjárás alatt elpusztult. A török időkben lakatlan puszta volt a község területe, ahol mindent felvert a bozót. A XVIII. század elején épült fel újra, de nem a régi helyén, melyhez a Tisza hűtlen lett, hanem az u. n. Décsi-parton közelebb a folyóhoz. Az új telep eleinte csak pár halászkunyhóból állott. 1720 táján gr. Erdődy, a korabeli egri püspök Eger vidékéről és Nógrádból hozott újabb telepeseket. 1720 után minden feltétele meg volt a nyugodt fejlődéshez. A világháborúban a lakosság 10%-a vett részt, 78-an hősi halált haltak. A román megszállás megfosztotta a községet terményei és állatállománya nagy részétől. A megszállás veszteségeit csak hosszú évek után tudta teljesen kiheverni.