Tiszabura nagyközség a Tisza egyik átvágott kanyarulata alatt fekszik. A folyó mentén északról déli irányban húzódó telep igen alacsony fekvésű. Különösen alacsony határának északnyugati része, mely tele van félig kiszáradt morotvákkal. E morotvák tanuskodnak arról, hogy a folyó e területeken a szabályozás előtt mily gyakran változtatta futását. A kir. adóhivatal és a körorvos Tiszaroffon van. Hivatalnokainak száma 5; 2 jegyző, 3 irodai alkalmazott. Képviselőtestülete 13 virilistából és 13 választott tagból áll. - Lakosságának lélekszáma. 2658. - A tiszta magyar község lakóinak száma az utóbbi évtizedekig alig változott, a természetes szaporodás arányszáma 1.3 % . A népesség csaknem 30%-a tanyákon lakik. Különösen népes a községtől mintegy 5 km. távolságra fekvő Pusztataskony nevű telep, hol 698 ember él. A lakosság közül 382 rk., 1750 ref., 11 evang., 18 pedig izr. vallású. A református anyaegyház a tiszántúli püspökséghez tartozik. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye Tiszabő nagyközség. A közoktatásról nagyrészt a felekezetek gondoskodnak. Van egy rk., egy ref. népiskola és egy magániskola. A magániskola gr. Szapáry György pusztataskonyi földbirtokos kezén van. A szakoktatást egy gazdasági iskola képviseli, melyben 1 tanteremben 1 tanító vezetése alatt folyik a tanítás, A község lakosságának legnagyobb része mezőgazda. A 9178 kat. hold területen van 6399 kat. hold szántó, 473 kat. hold rét, 138 kat. hold szőlő, 849 kat. hold legelő, 1109 kat. hold pedig terméketlen, ami a megyei viszonyokhoz képest feltünően nagy (szikes) terület. A birtokmegoszlás a következő: A terület több mint egyharmad része gr. Szapáry György birtokában van. 100-600 kat. hold birtokkal 5 birtokos rendelkezik, míg a kisbirtokosok száma 45. A birtokosság javarésze 1-10 holdas törpebirtokos (98). A mezőgazdasággal foglalkozók 55%-a a nagybirtokok munkássága, 15%-a pedig napszámos. - Nagyobb ipartelepek a községben egyáltalán nincsenek, hacsak a 2 motormalmot nem számítjuk ide, melyek rendesen 2-2 munkással dolgoznak. Az önálló iparosok száma 30. Ezek között található 9 cipész, 5 kőműves, 4 kovács, 4 kerékgyártó, 2 szabó, 2 borbély, 3 hentes és 1 asztalos. Jellegzetes háziipara a kosárfonás. - A község szükségleteit a Hangya szövetkezet és 4 vegyeskereskedés látja el. Terményei legnagyobb részét a kunhegyesi vásárokon értékesíti. A helyi forgalom főlebonyolítója a megyei kőút, mely a község alatt húzódik. A forgalom növelésének legnagyobb akadálya, hogy a község számára legjobban megközelíthető állomás a teleptől 8 km. távolságra levő Pusztataskony-Abádszalókon van.

Tiszabura község már az első Árpádok idejében fennállott és az ősi Kemejmegyében feküdt. A XV. sz.-ban az egri káptalan tizedlajstromában Bura néven szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy már a tatárjárás előtt létezett. A község ezekben az időkben igen gyakran cserélt gazdát. 1331-ben az Aba-nemzetségből való Pál országbíró egy cseh vitéznek, Chenyknek adja. 1334-ben Károly Róbert hűsége jutalmául István kir. jegyzőnek adományozza Burát. 1704-ben a rácok a községet elpusztították és csak 1734-ben épült újra fel. E támadás idején hamvadt el a szomszéd Taskony ref. község. Ezidőben a Retskyek voltak a község földesurai. E család nagy patrónusa volt az egyháznak és 1800-ban az egyik Retsky új templomot és tornyot építtetett. Később leányágon a birtok egy része Sárközy Gedeon kezébe került, aki jótékony adományaival örökítette meg nevét. A XIX. század közepén már 1324, ref., 5 rk. és 37 izr. lakossal birt, birtokosa pedig gr. Szapáry és Retsky földesurak voltak. A világháborúban a lakosság 20%-a vett részt. A román megszállás óriási megpróbáltatásoknak tette ki a községet, terményeik és állatállományuk 60%-át veszítették el.