Tiszabő közvetlen a Tisza partján, a folyó gyengeívű kanyarulata mentén épült. Az egész környék alacsony, a szabályozás előtt a Tisza árvizeitől elöntött terület, melyből a telep helye is csak alig emelkedik ki 1-2 méterre. Területe 6093 kat. hold. Jegyzőségén 2 jegyző, 1 beosztott alkalmazott és 4 bíró teljesít szolgálatot. Képviselőtestülete 10 virilistából és 10 választott tagból áll. A körorvos székhelye helyben van. A törv. hat. bizottsági választókerület székhelye a községtől 7 km. távolságra levő Fegyvernek. A kir. adóhivatal székhelye Tiszaroff. A község ingatlan vagyona a községháza, főjegyzői lakás, orvosi lakás és 7 kat. hold föld. Lakosságának lélekszáma 2250. A szaporodás az utóbbi 10 esztendőben 9% volt. A házak száma 492. A népesség felekezeti megoszlása a következő: rk. 2151, ref. 49, ev. 5, gk. 10, unit. 3, izr. 32. A katholikusoknak anyaegyházuk van, mely az egri püspökséghez tartozik. A helybeli népoktatásról a rk. egyház gondoskodik, egy 6 osztályú elemi népiskolát tart fenn, ahol 5 tanteremben 5 tanító végzi az oktatást. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdaság. A község területén 4318 kat. hold szántó, 217 kat. hold rét és 810 kat. hold legelő van, az alacsonyfekvésű, nagyobbrészt szikes terület a házhelyekkel együtt 612 kat. holdat tesz ki. A község területén 1 nagybirtok van, (kiterjedése 1711 kat. hold). Ezenkívül van 3 középbirtok 100 kat. holdon felüli kiterjedéssel, a többi 186 birtokos ennél kisebb birtokkal rendelkezik. A mezőgazdasággal foglalkozók nagyobbik fele bérmunkás és más nem önálló keresettel rendelkező alkalmazott. - Az .iparosok száma csekély. Nagyobb iparvállalata csak egy van, a szeszgyár, mely 9-10 munkást foglalkoztat. Önálló keresettel rendelkező kisiparosok: 4 cipész, 4 kovács, 3 szabó, 2 asztalos, 1 borbély és 1 hentes. A legfontosabb háziipar a kender- és kosárfonás. Terményeik nagyrészét a törökszentmiklósi, kunhegyesi és fegyverneki piacokon értékesítik. A kereskedelmet 3 szatócsüzlet és a Hangya képviseli. Közlekedésének és árucseréjének főútvonala a vármegyei kőút és a folyón átvezető rév. Vasuti összeköttetése nincs.

Tiszabő község igen régi telepítmény. Az ősi Kemejmegye községei között már mint Tiszabeő szerepelt. Területét Anonymus szerint a vitéz besenyő vezér, Thonuzoba, Urkund apja kapta Taksony vezértől. A magyar középkor elején a szaracénok telepe volt. A telep, mint egyik legfontosabb tiszai átkelőhely virágzott a török pusztításokig. A felszabadítás után azonnal újraéledt és a XIX. század elején érte e! virágzásának tetőfokát. Ekkori fejlettségét bizonyítja, hogy járási székhely volt és gyufa-, sör- és ecetgyárral rendelkezett. Lakosságának lélekszáma 1851-ben 1900 volt, pedig a szabadságharc erősen megtizedelte. Később helyi jelentősége egyre hanyatlott, ma a járás egyik legkisebb községe. Nagyságához képest igen nagy lélekszámmal volt képviselve a község a világháborúban (160). A románok hosszú ágyuharc után foglalták el a vörösöktől és óriási károkat okozva vonultak ki 1920 február havában.