[ Vissza ] [ Tovább ] [ Tartalomjegyzék ]  

 

[ Kenderes ] [ Kunmadaras ] [ A fejezet tartalma ]

Kunhegyes

(Follajtár Ernő és Gróf Imre)

Kunhegyes nagyközség Kunmadaras, Karcag, Kenderes, Bánhalma, Gyenda közt a Tisza folyótól 14 km. távolságra fekszik. Területének (25.890 kat. hold) keleti része 3-4 méterrel magasabban fekszik, mint a nyugati részek. Nyugati határán a sok morotva a Tisza hajdani kanyarulatainak helyét mutatja. A területén keresztülfolyó Kakat-ér hajdan a Tisza egy ága volt. Ma csak igen kevés víz folydogál medrében és száraz időkben teljesen kiapad. Kunhegyes a Tiszai felső járás székhelye, egyben országgyűlési és törvényhatósági választókerületek központja. Van körorvosa, állatorvosa és 2 gyógyszertára. Jegyzőségén 1 főjegyző, 2 jegyző, 2 segédjegyző és 10 irodai alkalmazott teljesít szolgálatot. A községi képviselőtestület 20 virilistából és 20 választott-tagból áll. Pénzügyileg a Tiszaroffon székelő kir. adóhivatal alá tartozik. A község ingatlana 19 ház és 233 kat. hold föld; ebből 150 kat. hold legelő. A lakosság lélekszáma 10.896 (5306 férfi, 5590 nő, szaporodási arányszám 0.6 %), közülük 2475 lélek a tanyákon lakik. Különösen. népes pusztái: Kolbász 689, Sziget 565, Aranyos 292, Gyócs 297, Cibak 175 és Ugar 163 lakossal. Felekezetek szerint van: 2535 rk., 10 gk., 8046 ref., 26 ev. és 273 izr. lakója. Két anyaegyháza: egy református és egy katholikus. A református a tiszántúli püspökséghez, a katholikus pedig az egri érsekséghez tartozik. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye: Karcag. Elemi iskolái felekezeti kézben vannak. Ilyenek a 12 tanítóval működő ref., a 3 tanítóval működő rk. és az 1 tanítóval működő izr. elemi iskolák. Van a községben polgári fiúiskola és iparos tanonciskola is. - Területéből 20.627 kat. hold szántó, 2053 kat. hold rét, 1531 kat. hold legelő, 54 kat. hold erdő, 140 kat. hold kert és 1378 kat. hold terméketlen. Feketés agyagtalaján sok kalászost, kerti veteményt és dohányt termelnek. Ujabban a kukoricával beültetett területek is mind erősebben gyarapodnak. Nagybirtok a község területén nincs. 100 kat. holdon felüli középbirtok 22, .kis és törpebirtok pedig 1650 van; legtöbben vannak az 5-10 holdas törpebirtokosok. Nagyobb ipari üzemei: 1 tégla- és cserépgyár, 1 áramelosztó-telep, 2 gőzmalom és 1 motormalom. Önálló kisiparos 217 van: köztük 27 vas-, 36 fa-, 67 bőr-, 9 húsiparos, 45 szabó, 12 kőműves és 20 egyéb iparos. - Áruforgalmát 28 kereskedés látja el. Hitelintézetei: a Kunhegyesi Takarékpénztár R. T. és a Kunhegyesi Kereskedelmi és Iparbank R. T. Mindennapi piacán kívül 4 orsz. vására, 1 hetivására és minden hónap első szerdáján havivására is van. Kunhegyes lakói e vásárokon kívül a karcagi és szolnoki vásárokat is gyakran látogatják. Határán törvényhatósági kőút vonul át; közlekedése javarészét ez az út bonyolítja le. A Budapest-debreceni fővasútvonalból kiágazó Mátra-kőrösvidéki mellékvonal a községen halad keresztül. Marha- és egyéb rakódóhellyel ellátott vasútállomása van.

Kunhegyes - korábbi nevén Hegyesháza - régi Árpád-kori telep, mint azt az itt talált leletek igazolják. Határában a kunok 1243-ban telepedtek le. 1311-ben I. Károly Fegyvernekkel együtt Dózsa nádornak adományozta. 1325-ben anyaegyháza volt. 1349-ben kunjaiban még egyszer feléledt az ősi vér és Losonczi István nádor birtokait kezdték pusztítani. 1382-ben egy egyházi összeírás mint igen népes keresztény jász telepről emlékezik meg a kemeji főesperességhez tartozó Kunhegyesről. A török alatt háromszor pusztult el a helység. 1634-ig a szolnoki vár tartozéka, oda adózott, majd 1636-tól a balaszentmiklósi várhoz és nahijéhoz csatolták. Az 1647-es összeírás szerint évi adója 1 frt. volt. 1678-ban az itt táborozó Thököly-sereg a lakosságot nagy nyomorba döntötte. 1683-ban Mercy serege 2 napig itt időzött és innen indult Balaszentmiklós elfoglalására. 1703-ban a kóborló rác és labanc csapatok olyan nagy pusztítást vittek véghez, hogy emiatt II. Rákóczi Ferenc a lakosságot Rakamazra telepítette, honnan csak 1711-ben jöttek vissza. Ref. nagytemploma 1766-ban épült. 1848 előtt mezőváros volt, 1872-ben rendezett-tanácsú város lett. 1895 óta ismét nagyközség. A világháborúban 2100 fia vett részt, közülük 440 hősi halált halt. A román megszállás alatt terményben és állatokban nagy vesztesége volt, a rögtönítélő-bíróság pedig 18 embert kivégeztetett.

[ Kunmadaras ] [ Kenderes ] [ A fejezet tartalma ] [ Fel ]