Kenderes nagyközség a Mátra-körösvidéki vasútvonal mellett Karcag, Kunhegyes, Fegyvernek és Kisujszállás közt fekszik. Északi részén a Kakat-ér folyik; egész területe beláthatatlan síkság, melyen 1-2 m-es magasságkülönbségek is alig észlelhetők. Homokos és agyagos sötétszürke áradmánytalaja - a vizenyős és szikes területektől eltekintve - igen termékeny. A község a thb. választókerület központja; az országgyűlési választókerület székhelye: Kunhegyes, a járásbíróság és kir. adóhivatal székhelye: Kisujszállás. Jegyzői hivatalában 1 főjegyző, 2 jegyző, 2 s. jegyző és 6 irodai alkalmazott teljesít szolgálatot. Egészségügyéről 1 községi és 2 magánorvos, 1 állatorvos és 1 gyógyszertár gondoskodik. Képviselőtestülete 20 virilistából és 20 választott tagból áll. A község ingatlanai: községháza, orvosi lakás, közs. szegényház, járványkórház és vágóhíd. A községi földekből 35 kat. hold szántó és kert, van még 413 kat. hold községi és 387 kat. hold közbirtokossági legelője. - 6394 lakosa (3231 férfi, 3163 nő, a természetes szaporodás: 1.37% ) - 10 német és 6 tót kivételével magyar; a lakosság egynegyede tanyán lakik. Különösen népesek a Kakati-kistanyák, Magyary-tanyák, Szabolcsszállás, Nagybánhalma, Bánhalmi-kistanyák és Jánosmajor. - Felekezet szerint: 4167 rk., 2199 ref., 31 ev., 49 izr. vallású. A rk. és ref. hitűeknek helyben anyaegyházuk van, a reformátusok a tiszántúli püspökséghez, a katholikusok az egri érsekséghez tartoznak. Iskolák: 1 rk., 1 ref. és 1 felekezeti jellegű magán népiskola, közs. iparostanonciskola, közs. gazd. ismétlőiskola és rk. gazd. ismétlőiskola. - 19.361 kat. hold területéből 14.544 kat. hold szántó, 1178 kat. hold rét, 2538 kat. hold legelő, 47 kat. hold erdő, 28 kat. hold szőlő, 1025 kat. hold terméketlen. A birtokmegoszlás a következő: 2 nagybirtok (gr. Nemes János 1664, Magyary-Kossa Béla 1464 kat. hold), 23 középbirtok. A kis- és törpebirtokok száma 417, legtöbbnyire 5-6 kat. holddal. - Nagyobb iparvállalata 2 van: Padár Sándor gőzmalma és a Vay-Török-féle malom. Az önálló kisiparosok száma 53, közülük 16 cipész, 6 szabó, 7 asztalos, 6 kerékgyártó, 17 kovács és 3 hentes. Az 51 kereskedőből 16 vegyes-, 5 termény-, 16 tojás- és baromfi-, 6 gyümölcs-, 6 cserépedény- és 3 ócskaruhakereskedő. - A községben minden pénteken hetivásár van, évenként 3-szor pedig országos vásár, kirakó- és állatvásárral. Nyersterményeit a helyi hetivásáron, részben Budapesten értékesíti. -A község fontosabb útvonalai: a Dunaföldvár-debreceni országút, a kunhegyesi, tiszaroffi, Madaras-fegyverneki országútak és a Karcag-mezőtúri földút. A Mátra-körösvidéki vasútvonalon kívül van egy mezőgazdasági kisvasútja is; ez vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr hosszúháti gazdaságát köti össze a vasúti állomással.

A község mai határán a tatárjárás idejében Bánhalma, Kakat és Keér nevű falvak feküdtek. Ezek az 1340 körül megszünt ősi kemeji esperességhez tartoztak és tizedet fizettek az egri püspöknek. Kenderes neve még 1352-ben Keér és mai Kenderes neve a XIV. század közepén, 1356-ban fordul elő először 1398-ban Kerekegyház néven is említik, mint a Dem-nemzetségbeli bői nemesek birtokát. Nevezik Kerekegyházának 1411-ben is. A határ kétharmad részét 1352-ben Bői Miklós, más néven Kónye eladta a hatházi kun nemeseknek, ami arra kényszerítette a többi bői nemest, hogy pert indítsanak a kunok ellen, akik egyébként 1360 körül megépítették a mai református templomot. E per folyamán Ilsvai Leusták nádor 1395-ben oklevelet adott ki, mely arról tanuskodik, hogy Kéregyház alias Kenderes jogos birtokosai Bői Miklós fia Bálint, Cantor Mihály, János fia Péter, bői Sebős fiai András, Miklós és Pál és Péter fia Mihály. 1405-ben Gara nádor ítélete alapján Kenderes visszakerült régi birtokosai kezébe. 1407-ben királyi rendeletre a bői nemesek közé beházasodott Kovári Pál nádori ítélőmestert a Sebős-utódokkal együtt bevezették Kenderes, más néven Kéregyháza birtokába. 1411-ben Kovári Pál a kenderesi birtok egyharmad részét a budaszentlőrinci pálos szerzeteseknek adományozta. Nem sokkal később "sokáig élő" Bői Demeter a bői nemesi birtokból ráeső részt családi perpatvarok miatt 52 forintért zálogba vetette. Nagy hatalmú és dúsgazdag földesura volt Kenderesnek Kenderessy Balázs, aki ellen hatalmaskodásai miatt a szomszéd birtokosok: a Bessenyeiek, Berczelyek és Ludassy családok, valamint a pálosok a királytól kértek oltalmat. Mátyás végül is megelégelte a sok panaszt és 1461-ben Erdélybe menet személyesen jelent meg az ügy elintézésére Kenderesen, ahol két napig tartózkodott; ez idő alatt a nemesek együttesen látták vendégül őt és kísérőit. A király végül is jószágvesztéssel fenyegette meg Kenderessy Balázst, ha a foglalásokat vissza nem adja és az okozott károkat meg nem téríti. 1465-ben Mátyás Kenderessy Balázs részbirtokait különös kegyelemből Pest vármegyéhez csatolta és ettől kezdve Eger vár elestéig a Külső-Szolnok vármegyéhez tartozó szerzetesi birtokon kívül csupán Kenderes harmadik harmadrésze maradt meg Heves vármegye részére. Ez időben tehát Kenderes határa három vármegyéhez tartozott. Későbbi évtizedekben a határ egyre jobban elaprózódott. Az 1557-ik évben Kenderessy Boldizsár egri vitéz visszakapja a hűtlenségbe esett Kenderessy Lőrinc birtokait s vele Kenderest is. Az 1576 évi összeírás szerint 22 porta után fizetett tizedet és 403 bárányt adtak tizedelés alá. 1704-ben a fent említett három falut Kenderessel együtt a Rákóczi ellen vonuló rác martalócok felgyujtották, lakosait leölték. E pusztítás után csak Kenderes épült fel újra Hodosy János buzgólkodása folytán, a másik két falu hátára puszta maradt. A három határt közigazgatásilag 1723-ban egyesítették. 1732-ben a Hodosy család birja Károlyi-jogon Kenderest, majd 1758-ban Mária Terézia roffi Borbély Mihálynak adományozta Kakat pusztát Bánhalma puszta egy részével együtt. Az ősi nemesi családok ma élő utódai a Károlyi grófok, Esterházy grófok, Barkóczv bárók; a rác pusztulás után ide telepedett nemesi családok pedig a Borbélyok (s ezek jogán a nagybányai Horthy és nagysarlói Magyary-Kossa), továbbá a dévaványai Halasy, a Hodosy családok, végül az igazolt kurtanemes családok közül a Vékony, Megyery, Katona, Koncz, Kele, Simay, Ábrahám alias Bagossy, Nagy alias Kozma, Mátyus, Bajcsy, Vajda, Varga, Szivák, stb. családok.