Kunmadaras község sík határa Tiszaszentimre, Tiszaigar, Tiszaörs, Nagyiván, Karcag, Kenderes, Kunhegyes közt fekszik, Kunhegyestől 15 km, a Tisza folyótól pedig 16 km távolságra. Kunmadaras törv. hat. bizottsági választókerület székhelye, van orvosa, gyógyszertára és állatorvosa. A kir. adóhivatal székhelye Karcag. A községi hivatalokban 1 főjegyző, 1 jegyző, 1 segédjegyző, 2 pénztári alkalmazott, 4 irodai alkalmazott és 5 napidíjas alkalmazott teljesít szolgálatot. Községi képviselőtestülete 20 virilistából és 20 választott-tagból áll. Nagy jövedelmet biztosít a községnek a vásártartási jog és a községi Takarékpénztár. A lakosság lélekszáma 7.862 (3791 férfi, 4071 nő, a természetes szaporodás 0.26 %); 32 németen kívül a lakosság magyar anyanyelvű. Házainak száma 1732, melyek nagyobbára belterületen vannak. Népesebb pusztái nincsenek. A lakósok vallásra nézve nagyobbrészt reformátusok (7308 lélek), kívülük van 183 rk. ós 371 izr. A református anyaegyház a tiszántúli püspökséghez tartozik; a rk. egyház a tiszaőrsi anyaegyház filiája. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye Karcag. Iskolái a következők: ref. fiúiskola 6 tanteremmel és 5 tanítóval, ref. leányisk. 5 tanteremmel és 5 tanítóval, .izr. fiú- és leányiskola, közs. iparosiskola közs. gazd. ismétlőiskola és egy községi óvoda. - A 26.735 kat. hold kiterjedésű község lakói nagyobbrészt földművesek, kik összesen 14,138 kat. hold szántót, 304 kat. hold szőlőt, 8249 kat. hold legelőt és 130 kat. hold erdőt birtokolnak. A terméketlen területek 2300 holdat tesznek ki a házhelyekkel együtt. 1000 holdon felüli nagybirtokosa nincs, 100-500 holdig 13 birtok van, a kis- és törpebirtok száma 856. Állattenyésztése feltűnően fejlett. Legutóbb 532 lovát, 2880 szarvasmarhát, 500 sertést és 10.229 juhot találtak a község területén. Két közös legelője van, melyek között a Külső 10.494 k. hold, a Belső pedig 800 kat. hold kiterjedésű. Az állattenyésztés ily arányú fejlettsége nem kis mértékben a Legeltető Társulatnak köszönhető. Az önálló iparosok száma 148. A 27 kereskedés közül legtöbb a vegyeskereskedés. 4 országos-, 1 hetivására és állandó piaca van. Terményei nagy részét Karcagon értékesíti. Legfontosabb közlekedési útvonala a Karcagra vezető vármegyei út. A Karcag-Tiszafüred között közlekedő HÉV a község belterületét érinti.

A honfoglalás után Ohát kun vitéz emberei telepedtek a község területére. 1243-ban IV. Béla ugyancsak kunokat telepített ide; a telepítést 200 újabb kun család letelepítésével IV. László folytatta. E jövevények sokszor pusztították szomszédaik birtokát. Így 1349-ben Losonczy István birtokain garázdálkodtak, aki ez időben nádor volt. 1382 körül féktelenségük alább hagyott, felvették a kereszténységet és állandó szállásokba költöztek. 1386-ban az oklevelekben mint népes keresztény kun-telep szerepel. 1388-ban Tompa László kun kapitány nagykiterjedésű birtoka foglalta le a határ legnagyobb részét. 1391-ben már mint községről történik róla említés. 1400-ban a Kompolthyak verpeléti ágának voltak itt birtokai. Ugyanekkor az egri káptalan és kanonokjai nagykiterjedésű legelőket birtak a község határában. 1560 körül a török pusztítás következtében elnéptelenedett. Ismeretes 1628-ból a török templomszolgák fizetése; e körülmény valószínűvé teszi, hogy a töröknek Kunmadarason mecsetje volt. A hódoltság alól 1683 októberében szabadult fel. A Rákóczi-felkelés idején határában többször tanyáztak a kurucok. Az 1848-as szabadságharc alatt mintegy 50 embere vonult hadba. A kápolnai csata előtt Görgey emberei pár napot itt táboroztak. A világháború idején 1500 fia teljesített hadi szolgálatot, kik közül 277 hősi halált halt. A román megszállás alatt anyagi kára kb. 100 vagon termény és 1200 állat volt.