Dévaványa község vármegyénk délkeleti végében fekszik a Mátra-kőrösvidéki vasutvonal mentén Kisujszállás, Turkeve, Gyoma és Szeghalom közt. A község területe síkság, melyen a Berettyó-csatorna folyik végig. A Tiszai felső járáshoz tartozó község a kisujszállási kir. járásbíráság és adóhivatal alá tartozik. Jegyzőségén 4 jegyző, 1 segédjegyző, 8 irodai és 1 pénztári alkalmazott teljesít szolgálatot. Közegészségügyi szükségletét 1 községi és 4 magánorvos, 1 közs. állatorvos és 2 gyógyszertár látja el. Ingatlan vagyona 16 középület, 95 kat. hold szántó és 517 kat. hold rét. - 14.655 lakója közül (7339 férfi, 7316 nő, természetes szaporodás 1.47% ) 17 német, 38 tót, 3 oláh, 2 pedig délszláv, külterületen él 4237 lélek. Legnépesebb tanyái: Pusztaecseg, Fuderpusztai-tanyák, Nagyvarsányhát, Cserepes, Borszeg, Csete, Doszta, Kérsziget, Ködmönös, Őrhalomzug-Réhely, Sártó és gr. Zamoysky-tanya. A házak száma 3117. Felekezetek szerint: 4243 lakos rk., 16 gk., 9879 ref., 166 ev.; 29 gör. kel., 213 pedig izr. vallású. A rk. egyház az egri. egyházmegyéhez tartozik, a ref. anyaegyház pedig a tiszántúli püspökséghez. Az izr. anyakönyvi ker. székhelye helyben van. Elemi iskolái között legnépesebb a ref. felekezeti népiskola 13 tanítóval és ugyanannyi tanteremmel. Van még 2 rk., 1 izr. felekezeti népiskola a belterületeken és 4 állami elemi népiskola a tanyákon. A továbbképzést egy magán polgári-, egy közs. gazd. ism.- és egy közs. iparostanonciskola látja el. Egy közs. óvoda és 1 menedékház a serdülő gyermekek neveléséről' gondoskodik. - A lakosság 80 %-a őstermelő. 54.546 kat. hold. területén van 36.609 kat. hold szántó, 1.499 kat. hold rét, 113 kat. hold szőlő, 13.760 kat. hold legelő, 29 kat. hold erdő és 2.117 kat. hold terméketlen terület. Sötétszürke agyagos, homokos földje a szikes területektől eltekintve igen termékeny. A Berettyó Ármentesítő Társulat áldásos működése különösen sok földet mentett meg az intenziv földművelés számára. Állatállománya: 2465 ló, 3232 szarvasmarha, 5443 sertés és 9623 juh. Az állattenyésztés céljait szolgálja egy 548 kat. holdas társulati, egy 621 kat. holdas községi legelő és 500 kat. hold községi legelőbérlet. A birtokmegoszlás a következő: területéből 22.617 kat. hold 6 nagybirtokosa kezén van, 61 birtokosa 100 kat. holdon felüli középbirtokos, a többi kisbirtokos. Nagyobb vállalatai: 1 tégla- és cserépgyár, 1 jéggyár, 2 gőzmalom és 1 motorosmalom. Az önálló iparűzők száma 163 (7 asztalos, 18 ács és kőműves, 1 bádogos, 1 szobafestő, 4 borbély, 55 cipész, 1 kalapos, 1 pék, 23 szabó, 19 kovács, 7 lakatos, 7 kerékgyártó, 8 mészáros és hentes, 8 kötélgyártó). 32 kereskedése között vegyes, rőfös, fűszer és vaskereskedések vannak. Hitelintézetei: a Dévaványai Takarékpénztár R. T. és a Dévaványai Hitelszövetkezet. Állandó piacai mellett minden héten 2 hetivására és évenként 4 országos vására van. Vásárain különösen sok állatot értékesít. Nyersterményei nagy részét vasuton Budapestre szállítja.

A község közlekedési útvonalai a Dévaványa-kisujszállási és a Dévaványa-gyomai útak. Fekvése vasuti közlekedés szempontjából kedvezőnek mondható, mert egyrészt a Mátra-kőrösvidéki HÉV vonala mellett fekszik, másrészt az e vonalból kiágazó helyiérdekű vasut közvetítésével Gyomán át a Bpest-Békéscsaba-Arad felé vezető fővonallal van összeköttetésben.

Dévaványa mai területén az Árpádok korában 4 helység feküdt: Wanya, Ecseg, Kérsziget és Varsányegyház. A Berettyó árvizeitől öntözött és nádasokkal körülvett terület jó oltalmat nyujtott első telepeseinek. Irott emlékek először a XIV. század elején emlékeznek meg a községről, mely ez időben Békésmegyéhez tartozott. A pápai tizedlajstromokban Wanya néven szerepel. Ezek tanusága szerint 1334-ben a szeghalmi esperességhez tartozott a plebániája. 1418-ban Vana és Jana néven fordul elő. 1422-ben Zsigmond király a hűséges Kompolthiaknak adta és a községet óhajukra Hevesmegyéhez csatolta. Az egész XV. század folyamán a Kompolthiak birtokában maradt. Birtokjoguk elismerése több támadásnak volt kitéve, így 1468-ban Kompolthy Miklós egyezség útján volt kénytelen birtokjogát megvédeni. 1518-ban Kompolthy Mihály fiai megállapodást kötöttek az Országh-testvérekkel. E megállapodás szerint a család fiágának kihalása esetén az Országh-testvérek jogot nyertek e területek birtoklására. Ez egyezség alapján már 1522-ben Országh Kristóf birtokába kerül Ványa, kinek számos pere volt a leányág igénykövetelései miatt. Az 1552/56-os összeírásban két birtokos neve szerepel: Országh Kristóf 50, Jakcsy Mihály pedig 15 portájával. Különösen bonyolult volt a helyzet 1567-ben, mikor Országh Kristóf meghalt. 1569-ben végre Miksa király hosszas huzavona és könyörgés után Országh Borbála férjezett Török Ferencnének adott jogot a birtokláshoz. - A református vallás már korán gyökeret vert Dévaványán. 1560-ban már úgy emlékeznek meg a községről, hogy emberemlékezet óta van ref. temploma. 1561-ben a kir. biztos indítványára Békésmegyéhez csatolták vissza. A XVI. század végén mint méhészetéről és buja legelőiről híres község szerepel, hol sok birkát legeltetnek. 1601-ben mézből, bárányból és sajtból tizedet fizetett az egri káptalannak. Az állandó török hódoltság alatt a jászberényi nahijéhez tartozott és a XVII. század elején legelőit a várbeli katonáknak adták zsold fejében. A török kiűzése után az elpusztult 4 falu lakossága visszatelepedett és felvidéki népelemekkel szaporodva egyetlen községbe tömörült. Az új telep mai nevén 1723-ban szerepelt először. A református vallás továbbra is uralkodó maradt. Az 1733-as összeírás szerint ez időben saját templomuk, prédikátoruk és iskolamesterük volt. Ez időben birtokosai gyakran változtak. 1720-ban a birtok egy része Várady Pálé, másrésze a kincstáré volt. 1778-ban Halassy Márton részbirtokos lett: Novotha Gábor udvarházát vette meg birtokával együtt. 1848-ban 230 polgára szolgált a nemzetőrségben. 1849-ben a megye az orosz betörés elől menekülve itt székel. A Nemzeti Bizottmány is itt tartotta meg utolsó ülését. 1872-ben Heves, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez csatolták.