A hatalmas kiterjedésű Tiszai felső járás a vármegye északkeleti részén két tömbben terül el. A nagyobbik tömböt északon Hevesmegye, keleten Hajdumegye és Karcag városa, délen Kisujszállás, nyugaton pedig a Tiszai közép járás határolja. A dévaványai rész Békésmegyébe ékelten Kisujszállástól és Turkevétől délkeleti irányba fekszik. Területe 165.188 kat. hold. A lakosság lélekszáma 53.896, a természetes szaporodás arányszáma 0.99%. Népsűrűsége négyzetkilométerenként 56.7, ez a legalacsonyabb érték az egész vármegyében.

A Tiszai felső járásban a következő községeket találjuk: Abádszalók, Dévaványa, Kenderes, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszentimre. A járás egymástól távol fekvő községeit vasútvonalak kapcsolják össze: Kenderes, Kunhegyes és Abádszalók a Kisujszállás-hevesi, Kunmadaras és Tiszaszentimre a Karcag-tiszafüredi vasútvonalak mentén fekszenek. Dévaványának vasúti összeköttetése van Kisujszállással, Gyomával és Szeghalommal. A Kenderesen áthaladó debreceni tranzverzális műúthoz a Kenderes-Kunhegyes-Abádszalók-Tiszaderzs-tiszaszentimrei megyei útvonal csatlakozik, Kunmadarasnak Karcaggal, Dévaványának pedig Kisujszállással van kapcsolata.

A járás községei közül Abádszalók, Tiszaderzs és Tiszaszentimre az abádszalóki (képviselő: vitéz jákfai Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke); - Kunhegyes, Dévaványa, Kenderes és Kunmadaras pedig a kunhegyesi országgyűlési választókerülethez (képviselő: vit. báró Hellenbach Gottfried) tartoznak. Igazságszolgáltatás tekintetében az abádszalóki kir. járásbírósághoz (járásbírósági elnök: dr. Stur Dénes) Abádszalók, Tiszaderzs, Tiszaszentimre; a kisujszállási járásbírósághoz (járásbírósági elnök: dr. Fogarasi Dezső) Dévaványa, Kenderes és Kunhegyas, a karcagi kir. járásbírósághoz pedig Kunmadaras községek tartoznak"

Járási székhely: Kunhegyes.

A közigazgatás vezetője: Back Andor főszolgabíró. Szolgabírók: Breznay Mihály, dr. Józsa István, orvas: dr. Mándy István, irodasegédtiszt: Endrédy György, díjnok: Czinege Ferenc.  

A Tisza folyó egy túlfejlett és a szabályozás alkalmával átvágott kanyarulata mellett Tiszaderzs, Tiszaszentimre, Kunhegyes, Gyenda és Kisköre közt fekszik Abádszalók nagyközség. Területén két színtet különböztetünk meg. Az alacsonyabb hajdan a Tisza ártere volt, a magasabb pedig a Tiszából kifujt és fölhalmozódó homokból felépített halmokból áll, melyek 4-5 m.-rel feküsznek magasabban az ártereknél. E hosszasan elnyúló halmok - u. n. folyami dünák - igen érdekes képződményei Alföldünknek. - A község 13 km. távolságra van a járási székhelytől, Kunhegyestől. Helyben körorvosa van. A kir. adóhivatal a tőle 20 km. távolságra fekvő Tiszaroff községben van. A községházán 1 főjegyző, 2 segédjegyző, 2 irodai alkalmazott és 2-3 napidíjas teljesít szolgálatot. Lakosságának lélekszáma 7462 (3682 férfi, 3781 nő, a természetes szaporodás 1.06%). A tiszta magyar lakosságú község belterületén 5569 ember lakik, a többi a pusztákon. Különösen népes pusztái a következők: Puszta-Tomaj, Aranyos-Tanya, Lászlómajor, Félixmajor, Paphalom, Varjasmajor, Kisgyócsmajor, Vincemajor, Nagygyócsmajor, Kecskésmajor, Rétimajor. A házak száma 1239, köztük 8 községi középület. E házakon kívül a község ingatlan vagyona 81 kat. hold szántó és 10 kat. hold kiterjedésű rét. Lakói közül 3877 rk., 5 gk., 3466 ref., 22 ev., 103 izr. vallású. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. A reformátusoknak két anyaegyházuk is van, egyik a tiszaabádi, másik a tiszaszalóki anyaegyház. Mindkettő a tiszántúli ref. egyházkerülethez tartozik. A közoktatást nagyrészt az egyházak végzik. Elemi népiskolái a tiszaabádi ref. népiskola 4 tanteremmel és 4 tanítóval, a tiszaszalóki ref. felekezeti elemi 2 tanteremmel és 2 tanítóval, rk. felekezeti népiskola 3 tanteremmel és 3 tanítóval, az izr. elemi isk. 1 tanteremmel és 1 tanítóval, az uradalom által fenntartott rk. elemi 1 tanteremmel és 1 tanítóval. - A 20.134 kat. hold területű községben van 14.031 kat. hold szántó, 1232 kat. hold rét, 265 kat. hold szőlő; 2804 kat. hold legelő, 179 kat. hold erdő, 1 kat. hold nádas és 1398 kat. hold terméketlen terület. A szürkésbarna anyagos áradmánytalajon főleg kalászost, de kukoricát és burgonyát is termelnek. Az állattenyésztés felvirágoztatása céljából megalakult a Tiszaabádi Legeltető Társulat, melynek 434 kat. hold közös legelője van a község határában. 1000 holdon felül 1 birtokosa van: gr. Nemes János. Az előbb említett legelőn kívül a község határában található összes legelők az ő birtokában vannak. 100 -1000 k. holdig terjedő birtoka 6 polgárnak van, a többi 797 birtokos ennél kisebb birtokkal rendelkezik. - Iparos lakossága a mezőgazdasággal foglalkozók 9 %-át teszi ki. Nagyvállalata az Abádszalóki Gőzfűrész-Gőzmalom R. T., melynek ipartelepe 4 hold területen fekszik és 40-45 munkással dolgozik. E vállalatnak villanytelepe is van. - Az önálló kisiparosok száma 128. Közöttük 31 cipész, 16 szabó, 17 kőműves, 13 kovács, 9 asztalos és 6 ács. A téli hónapokban jelentős háziipar a kosárfonás és újabban a csipkeverés. - A községben 26 kereskedést találunk, melyek közül 2 rőfös- és 7 terménykereskedés, a többi vegyeskereskedés. Hitelintézete az Abádszalóki Takarékpénztár. A község nyersterményeinek nagyobb részét a helyi piacokon értékesíti és helyben szerzi be ipari szükségleteinek nagy részét is. Hetivására és 4 orsz. vására is van kirakó- és állatvásárral, melyek rendesen igen népesek szoktak lenni. Legfontosabb közlekedési útvonala a községen áthaladó és Tiszaroffnak vezető törv. hat. műút. A Tisza folyó túloldalára komp vezet át. A Kisujszállás-Kisternye között közlekedő helyiérdekű vasut a községtől 5 km. távolságra halad el. Itt állomás is van, marha- és egyéb rakodóhellyel. Ipari kisvasút van gr. Nemes János birtokán. Tiszai forgalma jelentéktelen, mert a szabályozás elvágta a főágtól.

A község régen Tiszaabád és Tiszaszalók néven két különálló telep volt. Abád a mai telep helyétől keletre, a mostani temető környékén feküdt, Szalók pedig ettől délre, az u. n. Kőkeresztnél. Anonymus szerint Thonuzobától vette nevét, kit Szt István király pogánysága miatt feleségével együtt az abádi révbe temettetett. E monda emlékét a mai Apasir nevű halam őrzi. A rege arról is tud, hogy e területeket Taksony vezér adta Thonuzobának és hogy a Tomaj-nemzetség tőle származik. E nemzetségé volt a község a XIII. század folyamán. 1270-ben Szalóki László és Márk megegyeztek a Tomaj-nemzetséggel a Tiszarév használatára vonatkozóan. Eszerint a balparti rész lett a Szalókiaké egy Bura nevű faluval együtt. 1290-ben a Sennyei-család kapja királyi adományul. 1332-ben a kemeji-főesperességhez tartozott. 1337-ben papja 8 garas adót fizetett a főesperesnek. 1355-ben Tomaj-nembeli István a rév birtokáért folytatott perét elvesztette. 1358-ban az abádi kunok végigpusztították a vidéket. 1440-ben nagyhírű révje kir. sólerakódóhely lett, ahol szárazvámot szedtek. 1537-ben a Losonezy-testvérek birtokába ment át. Az 1549-es összeírás a Kis-Hevesi kerületben említi Abádot. 1559-ben elnéptelenedett a törökök nyomasztó adója miatt, a jobbágyok nagyrészt megszöktek a nyomor elől. 1587-ben szabadult fel a török megszállás alól. 1684-ben lakói Szt Márton napján az egri káptalannak adtak tizedet bárányból és sajtból. 1688-ban méhészetéről külön megemlékeznek. 1699-ben az egri káptalannak voltak a községben rétjei. 1697-ben, a karcagi dúlás idején, elnéptelenedett. Pár év mulva a lakosság zöme visszatelepedett, de nem a régi telepek helyére, hanem a sokkal alkalmasabb mostaniakra. 1716-ban a szalóki hidat a megye közmunkával maga csináltatta meg. 1744-ben 46 német jobbágycsaládot telepítettek ide. 1772-ben megalakult a rk. hitközség. A szabadságharcban a község 90 polgára vett részt. 1897-ben a 2 község közóhajra egyesült. A világháborúban polgárai hősiesen vettek részt. A román megszállás különösen az állatállományban okozott nagyobb károkat.