Jászszentandrás hullámos területe nagyjában déli lejtésű. A felszín talaját nagyobbrészt az a törmelékkúp szolgáltatja, melyet az Alföld megsülyedése idején a Felvidékről lefolyó nagyesésű vízfolyások szolgáltattak és teregettek szét. Természetes a törmelék felhalmozódás dél felé mindig csekélyebb volt és ez adja a magyarázatot a mai délfelé való lejtésnek. Jászszentandrás nagyközség a jászsági alsó járásban fekszik. A kir. járásbíróság és adóhivatal székhelye Jászapáti A községi orvos helyben lakik, 1 gyógyszertár is van a községben. Csak ásott kutak állanak a lakosság rendelkezésére, melyek közepes minőségű ivóvizet adnak. Rendszeres tisztviselői: 2 jegyző; 1 segédjegyző, 1 orvos és 1 irodai alkalmazott. Képviselőtestülete 12 virilis és 12 választott tagból áll. Az egész község tanyarendszerű, a lakosság (5151 lélek) 7703 holdon elszórtan az u. n. Járási és Felsőtanyákon lakik. Házainak száma 1185. A lakosság nem, vallás, anyanyelv és foglalkozás szerinti megoszlása a következő: Az 5151 lélekből 2588 férfi, 2563 nő, a szaporodás aránya 1.5 % ; 5115 rk., 25 ref., 2 ev., 9 izr. vallású. Népoktatásról 5 rk. felekezeti elemi iskola gondoskodik. 10 tanteremben 10 tanerő oktat. 6 évnél idősebb analfabétáinak száma 816. Kultúrális intézményei: 1 népkönyvtár, Rk. olvasókör, az Alsótanyai kath kör, az Iparosok és Kereskedők köre. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. A reformátusok a jászkiséri ref. egyház hívei. Területe 7703 kat. hold, ebből 6550 k. hold szántó, 191 k. hold szőlő. 1 k. hold erdő, 523 k. hold rét, 47 k. hold legelő, 364 k. hold terméketlen. Mezőgazdasági hitelről az OKH fiókja gondoskodik. A földmívelés mellett intenziv állattenyésztés a lakosság fő kereseti forrása. Terményei közül a búza és tengeri áll a vezető helyen. Állatállománya 521 ló, 1730 szarvasmarha, 3003 sertés és 675 juh. A tejtermékeket a jászszentandrási Tejszövetkezet értékesíti. A körállatorvos székhelye Jászapáti. Ipara fejlődő. Nagyabb iparüzeme 2 van, mind a kettő gőzmalom; kisebb iparosüzemei: 9 cipész, 2 csizmadia, 10 kovács, 11 férfiszabó, 1 női szabó, 2 bognár, 2 kádár, 1 pék, 1 borbély, 2 asztalos, 1 mészáros, 1 cukrász, 6 ács, 1 bádogos üzem, 3 vegyeskereskedése van. A férfi lakosság háziipara a kosárfonás, a női lakosságé a fehérnemű hímzés. A községnek évente 2 állat és kirakódó vására, azonkívül hetenként 1-szer hetipiac tartására van joga. Forgalmi viszonyai fejletlenek, vasúti állomása nincs, legközelebbi vasúti állomás Jászapáti (18 km.) A Heves-jászapáti törvényhatósági út a község belterületén vezet keresztül. Posta, táviró és távbeszélő helyben van.

A XIV. század végén mint pusztát említik, mely az egri káptalané volt. Századokon keresztül csak mint lakatlan terület szerepelt. Csak elvétve telepedett meg időnként egy-egy család. 1423-ban és 1433-ban az egri káptalan birtoka, a szomszédos jászok többször háborgatták és elpusztították. 1459-ben Zenth-András Telke puszta a neve. A török térfoglalása idején török katonák birták. 1572-ben Bali-ben Ali jászberényi török katonának 1611 oszpora jövedelmű szántóföldje volt hűbérben. A felszabadítás után jászárokszállási birtokosok szállották meg, előbbi időkben szerzett jogaikra hivatkozva. Mintegy 63 család között oszlott meg területe. 1720-ban Jászárokszállás község pusztája lett, nagyobbrészt csak legelőnek használt homokos talaja miatt. 1850-ben lakosainak száma 202, ebből férfi 100. Házai száma 52. 1886-ban önálló községgé alakult. A világháborúban 1420 lakosa küzdött a hazáért és 144 közülük dicső halált halt. A forradalmi idők sok kellemetlen emléket okoztak. A román megszállás pedig a község teljes kifosztásával megtörte egyidőre az anyagi gyarapodás fejlődését.