A község 90 m. magasan épült a tenger színe felett. Az északnyugati részek valamivel magasabban fekszenek, mint a délkeletiek, ahol nemrég időszakosan vízjárta területek voltak, ilyenek a Barátiér, Mélyér, Szégyentó stb. E területek nagyobbrészt teljesen kiszáradtak, de a fellépő szikesedés folytán alig használhatók. - A kir. járásbíróság és a kir. adóhivatal székhelye Jászapáti. Orvos, állatorvos, gyógyszertár helyben van. Közigazgatását 3 jegyző, 1 segédjegyző, 3 pénztári alkalmazott és 7 irodai alkalmazott látja el. A képviselőtestület 20 virilis és 20 választott tagból áll. A lakosság száma: 10.088. (5051 férfi, 5037 nő). A természetes szaporodás arányszáma 0.87%. Lakói közül 1227 él külterületen. Népesebb pusztái: Tul és Milléri tanyák és Halompart. Kisebb tanyái Borona és Kiskertek, Császárdülőmenti tanyák, Erdőföld, Hármashatár, Iskola rész, Nyulas, Paptája, Peres, Sebesér, Szarkafenék és Ürmösház. Lakóházainak száma: 2315. Lakosai közül 9956 rk., 29 ref., 1 gk., 95 izr. hitű. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. A község a kegyúr és az iskolafenntartó. Iskolái: 1 rk. és 1 állami elemi népiskola és községi óvodája is van. 1028 a 6 évnél idősebb analfabéták száma. Területe 16.127 k. hold, ebből 14.238 k. hold szántó, 3 k. hold szőlő, 16 k. hold erdő, 83 k. hold rét, 832 K., hold legelő, 776 k. hold nádas és mocsár. Főbb terményei a gabonaneműek, de kiadós állattenyésztést is folytatnak. A község kultúrális élete igen élénk. Főbb kultúregyesületei: a Jászladányi Kaszinó Egyesület és a Jászladányi Izr. Egyesület, ezenkívül még 4 egyesület gondoskodik a lakosság szelleami életének élénkebbé tételéről. Állatállománya 1926-ban 1908 ló, 1850 szarvasmarha, 3025 sertés, 1600 juh volt. Birtokosai közül: 6 középbirtokos, a többi 10-50 k. holdig terjedő birtoktesttel rendelkező kisbirtokos. Ipara és kereskedelme jelentéktelen. Az összlakosság közül 260 foglalkozik iparral, 60 pedig kereskedelemmel. 5 nagyobb ipartelepe van és pedig két fürésztelep, 3 malom. Kereskedései közül 30-40 vegyes, 10 rőfös, 6 gabona és 2 fakereskedés. Pénzintézetei: a Jászladányi Takarékpénztár és a Jászvidéki Takarékpénztár. A községben minden hét szerdáján hetivásárt és évenként 4 országos vásárt tartanak. Hetivásárain élénk a gabona és a baromfikereskedelem, országos vásárjain pedig a jószágkereskedelem. 3 szövetkezete van u. m.: a Jászladányi Hitelszövetkezet, Tejszövetkezet és a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az Újszász-Vámosgyörk-i Hév vonalán vasútállomássa van. Posta, távirda és távbeszélő állomás helyben.

Jászladány községet 1399-ben Ladan néven a szomszédos helyiségekkel egyetemben, mint népes jásztelepet említik okleveleink. Egy határjárási oklevél szerint Tiszakürttel együtt nagy legelője volt. A lakosság gyakran változtatta lakhelyét vagy ellenséges támadás, vagy a Tisza áradásai miatt. 1553-ban Eger várához tartozott és ide fizette a hadiadóját is. 1555-ben Fekete Balázs a birtokosa, kinek rövid idő mulva bekövetkezett halála után Szeles Endre örökölte. A török hódoltság alatt lakossága annyira gyér, hogy a megszállás alatt, mint a török katonaság hűbér-birtoka, hol a hatvani lovasok, hol a Jászberény-palánkbeli tüzérek fennhatósága alá tartozott. 1575-ben Haszán ben Abdullah jászberényi katonának volt 1700 oszporányi birtokrésze a község területén. A felszabadító háború idején Mátyás főherceg egy lovas százada táborozott itt. 1715-ben lakossága: 15 taksás nemes 140 köböl szántófölddel és 24 kapás réttel. A község lélekszáma 1734-ben 1700-ra szaporodott telepítés útján. Birtokosa 1724-ben Tarjáni János, utána leszármazottjai örökölték. A község egészséges fejlődésének gyakran gátat vetettek a Tisza áradásai, így az 1799, az 1808, az 1830, az 1842 és 1843 év-beli nagyobb árvizek. 1842-ben megkezdődött a Tisza szabályozása. Ma 11.920 ölnyi töltéssel védekezik a Tisza áradásai ellen. 1850-ben lakossága 5227 lélek, ebből 5210 rk., 6 ref., 2 gk., 9 pedig izr. A világháborúban a község 3456 polgára vett részt, kik közül 449 hősi halált halt. A kommunizmus alatt sokat szenvedett a község az itt tartózkodó vöröskatonáktól, 2 polgárát kivégezték, másokat súlyos birsággal sujtottak, készleteiket elrekvirálták. A község vesztesége a román megszállás alatt: 3 ember, 120 q termény és 560 drb. jószág.