Pusztamonostor nagyközség a Zagyva folyótól északra mintegy 2 km. távolságra fekszik. Kisebb magasságkülönbségektől eltekintve, sík határán a Csörszárok kelet-nyugati irányba vonul át. Talaja részben homok, részben agyagos feketeföld, melynek egy részét az ős-Zagyva teregette el. A kir. adóhivatal székhelye Jászberény, a körorvos székhelye Jászfelsőszentgyörgy, a körállatorvosé Jászfényszaru, a legközelebbi gyógyszertár is ott található. A községben 1 magánorvos működik kézi patikával. Közigazgatását 1 jegyző, 1 segédjegyző, 2 bíró, 1-1 közgyám és pénztáros látják el. Ingatlan vagyona a községházából, iskolákból, és a főjegyzői-lakból áll. - 1704 lakója 3 tót kivételével magyar anyanyelvű, a természetes szaporodás mértéke 1.46%. A házak száma 258. A lakosság közül csak 360 lakik külterületen, a többi a községben. Felekezeti megoszlás szerint 1658 rk., 1 gk., 26 ref., 5 evang., 6 g. kel., 9 pedig izr. A katholikusoknak helyben anyaegyházuk van, mely az egri érsekség alá tartozik. A nevelést egy, a Népművelő Testvérek által vezetett óvoda és egy községi rk. elemi népiskola látja el, hol 4 tanító 4 osztályban 250 gyermeket oktat. 1930-ban a 6 évnél idősebb analfabéták száma 296 volt. A lakosság 96%-a (1668 lélek) őstermelő, kik közül 6 család középbirtokos, 93 kisbirtokos, 41 pedig törpebirtokos. 4278 kat. hold területből 3461 kat, hold szántó, 328 kat. hold legelő, 208 kat. hold rét, 90 kat. hold szőlő, 151 kat. hold pedig terméketlen terület. A Székesőri Vízszabályozó Társulat áldásos működése sok jó, régebben állandóan víztől látogatott területet mentesített az árvizektől és lehetővé tette rajtuk a belterjesebb gazdálkodást. Az iparból élő lakosság mindössze 18, a kereskedésből élő pedig csak 7. A Hangya Fogyasztási Szövetkezet és 3 vegyeskereskedés gondoskodik a lakosság szükségleteiről. A községnek sem hetipiaca, sem pedig orsz. vására nincs. Nyersterményeit Jászberényben és a hatvani piacon értékesíti. A szomszédos községekkel földutak kötik össze. A modern közlekedési eszközök számára egyetlen-egy használható útvonala a Jászberény felé vezető kövezett megyei út. A Hatvan-Szolnok felé vezető vasútvonal mellett állomása van.

1315-ben Dénes fiai Tamás és István I. Károly király parancsára Monostor nevű ősi birtokukat, melyet László vajda jogtalanul vett el tőlük, visszakapták. 1330 körül nagyobb telepek keletkeznek e területen. A telepesek 1349-ben Losonczy István birtokait pusztították. Bencés apátsága 1350-ben alapíttatott, romjai még ma is láthatók. Létezését bizonyítja Pázmány Péter katalogusának jegyzete. 1387-ben Péter-Monostora néven említik, mint a váci egyház tartozékát. Az apátság birtoka terjedelmes volt. Egy 1474-ből származó oklevél Papmonosthora néven említi, de már a "de Monosthor" nevű család birtokában. A török hódoltság alatt elpusztult. Heberdánszky Kristóf magvaszakadtával 1619-ben Thassy György kapitány tulajdona. A birtokrészek később feldarabolódtak és egyrészük a királyi kincstár kezébe került. 1650-ben Várkonyi alias Sánta-család kapott belőle részeket királyi adományul. Birtokai sűrűn cseréltek gazdát vétel vagy adomány útján, így 1680 körül a királyi részeket az Urbanovszky-család nyerte el, majd 1693-ban Rácz István vétel és adomány útján szerzett kisebb birtokrészeket, 1754-55-ben a Széchy-család birtoka. A község fejlődése ekkor kezd nagyobb mértéket ölteni. 1810 körül a Tahy-család a birtokosa. Népessége 1852-ben 828 lélekből állott. A világháborúban a község 350 fia vett részt. Hősi halottak száma 49. A forradalom alatt 2 polgárt kivégeztek. A gyászos román megszállás idején a lakosság örökös zaklatásán kívül a község vesztesége terményekben 15.000 q, jószágban 70 darab volt.