Jászjákóhalma a Tarna folyó balpartján épült, nem messze attól a helytől, ahol a folyó a Zagyvába ömlik, 101 m. magasan a tenger színe felett. Környezete 97-99 méter magas. A Tarna a községtől északra egyenes vonalban folyik és kissé felsőszakaszi jellegű, de alig éri el a község határát, esése rohamos csökkenésével, kanyargós, középszakaszjellegű folyóvá alakul. A község 7 kilométerre van a kir. adóhivatal és kir. járásbíróság székhelyétől: Jászberénytől. Körorvosa, körállatorvosa és gyógyszertára helyben van. Közigazgatását 2 jegyző, 1-1 pénztári ellenőr, közgyám, községi irnok, pénztárnok, templombíró és 2 bíró látja el. A községi képviselőtestület 20 virilistából és 20 választott tagból áll. A lakosság hasznára szolgáló ingatlan vagyona : 139 kat. hold legelő. - A lakosság lélekszáma 4376, (2909 férfi, 2167 nő), kik 1 német, 3 román és 1 horvát kivételével mindnyájan magyarok, (természetes szaporodás 0.79%). Házainak száma 1568. A lakosok közül 921 tanyákon él. Állandóan lakott tanyái a Kapitányréti- és Varjasi-tanyák. - A népességből 4303 lélek rk., 36 ref., 10 ev., 9 gk., és 16 izr. vallású. Rk. anyaegyháza az egri érsekség alá tartozik. Az egyházközség ügyeit a képviselőtestület tagjaiból alakult Egyház-védnökség intézi. A községnek kegyúr joga van, az egyházi személyzetet saját hatáskörében választja és az egyházzal összefüggő összes személyi és dologi kiadásokat fedezi. - A közoktatás teljesen az egyház kezén van. Így a rk. egyház gondoskodik 3 elemi iskola, 2 általános továbbképző, egy gazdasági továbbképző és egy iparostanonciskola fenntartásáról. - A 7823 kat. holdnyi területből 5724 kat. hold szántó, 1254 kat. hold rét, 381 kat. hold legelő, 31 kat. hold szőlő, 20 kat. hold erdő, 326 kat. hold pedig terméketlen vagy be nem ültetett terület. Terményei között különösen sok kalászost, kukoricát és burgonyát találunk. A szarvasmarhák között a sziementháli, a sertések között pedig a mangalica a leggyakoribb fajta. A föld - három 110-206 kat, hold terjedelmű középbirtok kivételével - a kisbirtokosok kezén van. Az iparos és kereskedő népesség 610 lelket számol Nagyobb ipartelepek: két gőzmalom és két fatelep. Kisiparosa 140 van. Közöttük 41 cipész, 31 asztalos, 12 kerékgyártó, 9 szabó, 5 kőmíves, 5 hentes és mészáros és 5 kenyérsütő. A vegyeskereskedések száma 7, szövetkezete a Hangya fogyasztási szövetkezet, hitelintézete pedig, a Jászjákóhalmai Községi Takarékpénztár. Három országos állat- és kirakó vására és 2 hetivására ellenére igen sok nyersterményt, de különösen sok állatot szállít a jászberényi vásárokra. Közlekedését a község belterületén átvonuló törvényhatósági műút bonyolítja le; a legközelebbi vasútállomás Jászberény 9 kilóméternyi távolságban.

A község fennállását a XIV. században a pápai tizedjegyzék igazolja. 1332-ben már állandó plébániája volt. Ez időtájt a jászberényi telepesek jogtalanul használták az idevalósiak birtokait, ebből 1357-ben hosszadalmas per keletkezett, melyet Szécsi Miklós országbíró intézett el. 1551-ben Érchy László kunkapitány székelt e területeken. Előtte Vass Illés özvegye Zsófia és Árokszállásról Hensély Máté és neje voltak a község birtokosai. E birtokosok, mivel szomszédaik gátolták őket a gazdálkodásban, rétjeiket vizimalmukkal együtt több évi haszon hátrahagyásával Kiss Kelemennek 32 forintért örökáron eladták. - A község a török elleni védelem céljára többször fizetett hadisegélyt, így 1553-ban is, mikor Eger várához csatolták. A földbirtokait a jászberényi várhoz tartozó katonák között szétosztották. Legnagyabb birtoktestet egy Mehmed Mahmud nevű palánkbeli csapatparancsnok kapott. Még 1566-ban fennállt a község, de a környék egyik legkisebb telepe volt, mert a korabeli összeírás csak 3 telkes jobbágyot és 4 zsellért említ. Ugyanekkor az elhagyott házak száma 14, az üres telkeké pedig 5 volt. Ez időben területén feküdt egy Négyszállás nevű helység is, mely ma puszta. Újabb benépesítése 1698-ban kezdődött, mikor különösen sok felvidéki tót telepedett itt le. A Rákóczi-felkelés alatt rác martalócok rabolták ki. Az 1715 évi összeírás szerint 31 taksás nemese volt 428 köböl szántófölddel és 64 kaszás réttel, 1720-ban már szembeötlő a gyarapodás, mert lakosai között 60 taksás nemes és 2 önálló nemes szerepelt. Ugyanez évben szántóföldjei 1300 köbölt, rétei 140-et, szőlője 60 kapát tett ki, egy malma pedig 68 forint jövedelmet hozott. 1766-ban Demján András nevű rk. papja a másvallású jászok között sikeresen térített. A XIX. század a nyugodt fejlődés százada volt. - A világháborúban a lakosság csaknem 20%-a vett részt és 182-en maradtak halva a különböző csatatereken. A hadiözvegyek, árvák és rokkantak száma pedig még ma is 136. A forradalom idején nagy megpróbáltatásnak volt kitéve a község. Dohy Gábor helyettes főjegyzőt agyonlőtték, a főjegyzői lakást, a plebániát és Egyházi Sándor malomtulajdonos lakását kirabolták. A forradalmat a román megszállás követte, mely 600 q gabonától, 700 q takarmánytól, 385 marhától és lótól fosztotta meg a községet.