[ Vissza ] [ Tovább ] [ Tartalomjegyzék ]  

 

[ Jászdózsa ] [ Jászfényszaru ] [ A fejezet tartalma ]

Jászfelsőszentgyörgy

(Follajtár Ernő és Gróf Imre)

Jászfelsőszentgyörgy nagyközség a Zagyva folyó jobboldalán, a folyó hajdani törmelékkúpjának déli elvégződésén épült. Határa 2 részre osztható. Déli-délkeleti része átlagosan 105 m. tengerfelszínfeletti magassággal nagyrészt síkság, melyen szikes tavak és időszakos vízerek találhatók. Ezzel szemben Pusztamonostor-felé eső része jóval magasabb terület, talajösszetételében pedig a homok jut túlsúlyra. A község déli határa jóval magasabb terület, mely a község belterületétől a vasúti sínekig mintegy 89-92 m. magasan fekszik az előbb említett területek 84-86 m.-es magasságával szemben. A kir. adóhivatal székhelye Jászberény. A körorvos helyben lakik, gyógyszertára is van helyben. Bővízű ártézikútja látja el a lakosságot jó ivóvízzel. Jegyzői hivatalában 1 jegyző és 2 irodai alkalmazott teljesít szolgálatot. Képviselőtestülete 14 virilis és 14 választott tagból áll. Lakóinak száma 2728, a természetes szaporodás 1.32%. Közülük 1061-en élnek külterületen és pedig a következő tanyákon: Feketeoldaltanyán 149, Gosztonyi tanyán 189, Bánhegyen 164, Hajtaji tanyán 412 lakos. Házainak száma 1696. A község ingatlanvagyona 1933-ban 16 épület és 112 kat. hold föld. A lakosságból 1342 férfi, 1386 nő, ebből 2536 rk., 160 ref., 22 ev. és 10 izr. vallású. Rk. anyaegyháza az egri érsekséghez tartozik. A községnek kegyurasági joga van, az egyházközség ügyeit a községi képviselőtestület rk. tagjaiból alakult egyházközségi tanács intézi. Belterületen 3 rk. felekezeti elemi népiskola van, külterületen pedig 2 állami tanyai iskola. A 7 iskolában 8 tanerő 7 tanteremben oktat. A 6 évnél idősebb analfabéták száma 470. - A község területe 6826 kat. hold, ebből 4078 kat. hold szántó, 450 kat. hold szőlő, 72 kat. hold erdő, 74 kat. hold nádas, 578 kat. hold rét, 322 kat. hold legelő, 452 kat. hold terméketlen. Birtokmegoszlás a következő: Nagybirtok nincs, 7 középbirtoka van. Különösen a szarvasmarhatenyésztésre helyez súlyt a lakosság. A községben van egy Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja, 1 Tejszövetkezet, mint az OMTK tagja és Hangya fogyasztási szövetkezet. Kisiparosai: 1 szabó, 6 cipész, 5 kovács, 2 mészáros; 3 szatócsüzlete van. Hetenként egy hetipiacot tart. Vasúti állomása nincs. A legközelebbi vasúti-állomás a fővonalon: Szentmártonkáta (15 km.), Nagykáta (20 km.), a mellékvonalon: Jászberény (10 km.) és Pusztamonostor (8 km,). Jászberénnyel megyei köves út köti össze. A pusztamonostori megyei földút vonalán, a Zagyva folyón keresztül 2 híd vezet.

A község létezéséről szóló legrégibb adatunk 1335-ből való, amely szerint a Tomaj-nemzetségbeli Loránt és fia kapták családi osztozkodás alkalmából a község területét. E birtokhoz tartozott Szent Imre is, akkor még Pályi-telek néven. Egy későbbi adat szerint feltehető, hogy legelső birtokosa Abádi István volt, mert halála után családi kapcsolat folytán a fentnevezettek kapták. 1337-ben Domokos fia István özvegye (Vezseny Skolasztika) 50 márka hitbért és hozománydíjat kap a birtok után. A váci káptalannak is volt itt több birtokrésze 1387-ben, ekkor Zenthgerg néven említik a falut. 1460 előtt cseh menekültek jöttek a községbe, akiket később Mátyás király elűzött. 1552-ben a községnek 24 portája volt és az egri számadások szerint adóját Eger várának fizette. A lakosság a török elől a Mátra erdeibe menekült és csak 1557 körül szállják meg újabb jövevények. Neve ekkor Gál-Szent-György. A török uralom alatt a többi községhez hasonlóan a jászberényi vár török katonasága között osztották fel. Névszerint ismert török birtokosa: Haszan ben Ali dizdár 2000 oszporányi birtokkal. A török kivonulása után egy-két magyar család maradt meg, kiket nagyobbrészt ezután Töröknek neveztek el. 1714 körül több család telepedett le. 1715-ben 22 taksás nemese él itt. 535 köböl szántóföldje és 47 kaszás rétje volt. Jelentős gyarapodás észlelhető 5 év mulva, amikor 34 nemesét, 1000 köböl szántóföldjét, 55 kaszás rétjét, 23 kapás szőlőjét és 1 malmát írták össze; a malomnak 39 forint jövedelme volt. Mai nevét a község 1779-ben nyerte. 1852-ben 1336 rk. és 6 izr. lakosa volt. A lakosság a szabadságharc után oly rossz anyagi helyzetben volt, hogy 1849-ben adóhátraléka 223 forintot tett ki. A világháborúban 204 polgára vett részt, közülök 86-an haltak hősi halált. A román megszállás alatt termésben 40 vagont, állatban 70 darab szarvasmarhát, 25 darab lovat vesztett a lakosság.

[ Jászfényszaru ] [ Jászdózsa ] [ A fejezet tartalma ] [ Fel ]