Jászdózsa legnagyobb része a Tarna folyó jobboldalán épült, de átnyúlik a balpartra is, ahol a folyó éles kanyarulata által alkotott zúgot teljesen kitölti. Határa északi részében egyesül a Nagy-Tarna a Holt-Tarnával. A szabályozás előtt a Tarna gyakran kiöntött és elárasztotta árvizével az alacsonyabban fekvő részeket. Területén most is sok a mocsár és szikes terület, amilyenek például a Hosszúfertő és Czakó-ér. A jászsági felsőjáráshoz tartozó község a jászberényi kir. járásbíróság és kir. adóhivatal alá tartozik. Községi orvos és gyógyszertár helyben van. Közigazgatását 1 főjegyző, 1 adóügyi jegyző, 1 bíró. 1 közgyám, 1 pénztárnok, 1 irnok, 1 végrehajtó és 4 tanácsos látja el. Képviselőtestülete 16 virilistából és 16 választott tagból áll. A község ingatlan vagyona a községháza és 2 iskola épülete. 4621 lakója közül (2249 férfi. 2372 nő) 1176 él a külterületeken és tanyákon. A természetes szaporodás 0.68 % . Tanyái közül, melyek 3 körzetbe, az u. n. kápolnai, középhalmi és nagyhalmi körzetekbe tartoznak, legnépesebbek: Csertadülő, Hármashatárdülő, Lancsésdülő, Nagyérdülő, Kéthalomdülő és Serfőződülő. 1222 lakóháza van. Lakói közül 4560 rk., 5 gk., 20 ref., 6 ev., 27 pedig izr. vallású. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. A községnek kegyúri joga van. Az egyházközség ügyeit a képviselőtestület mint egyházvédnökség intézi. Közoktatását 2 rk. belterületi és 2 rk. külterületi elemi népiskola látja el, összesen 10 tanteremben 10 tanító oktat. Ma a 6 évesnél idősebb lakosság 440 kivételével írni és olvasni tud. Kultúrális intézményei a könyvtárakon kívül a társ. életet élénkítő Kaszinó, Gazdasági és Olvasókör és Iparoskör nevű egyesületek. A lakosság közül 2490 él mezőgazdaságból, 1864 pedig nagyrészt mezőgazdasági bérmunkából. 7448 kat. hold területén van 5481 kat. hold szántó. 871 kat. hold rét, 131 kat. hold szőlő, 298 kat. hold legelő, 65 kat. hold nádas, 3 kat. hold erdő, 455 kat. hold terméketlen terület. Földjein sok kalászost, kukoricát, burgonyát, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Állatállományát 474 ló, 1087 szarvasmarha, 991 sertés és 1275 juh alkotja. Uralkodó tenyésztési irány szarvasmarhánál a simentháli, sertéseknél a mangalica. Egy középbirtokos kivételével a mezőgazd. foglalkozó lakosság kis- és törpebirtokos. - Az Iparosnépesség 286 lelket számol. Kalászosai nagyrészét helyben dolgozza fel két gőzmalma. Jellegzetes háziipara a kosárfonás és házi-vászonszövés. 1930-ban 112 kisiparosa volt, kik között 30 ács és kőmíves, 10 cipész, 9 kovács, 12 szabó, 7 asztalos, 23 varrónő, 6 borbély és 6 szobafestő szerepelt. Van 9 kereskedése és Hangyája. Pénzintézete a Gazdasági és Hitelbank helyi fiókja. Állandó piaca, 1 heti és 3 országos vására van, melyek azonban nem örvendenek nagyobb látogatottságnak. A község kereskedelmét leginkább Jászberényben és Jászapátin bonyolítja le. A községen keresztülvonul az úgynevezett Jászdózsa-jászberényi törv. hat. út, mely a közlekedés legfőbb lebonyolítója. A Hév vonalán vasútállomása van marharakódóval.

A Kápolnahalomnál végzett ásatások tanusága szerint a község valószínűleg már az avar időkben lakott .hely volt. 1500 körül mint jászkun telepet említik. 1553-ban önálló község, mely Eger városának fizet adót. Lakói egyideig szolgáltatások fejében gyalognapszámot végeztek. Nagyszállás puszta egy része is ide tartozott. Emiatt később a jászberényi hosszú per keletkezett. 1557-ben megszállották a törökök. Lakossága a szomszéd községek lakóihoz hasonlóan elmenekült a Mátra vidékére. 1558-ban már török katonák birtoka. 1572-ben 9 telkes jobbágy és 278 zsellér volt a községben. Megmaradt lakosai 1601-ben határvillongásban állottak a szomszédos Eörsiekkel, míg a hatvani aga jóváhagyásával meg nem egyeztek. Rövid ideig Gyula várához is tartozott Jászdózsa, bár Mágocsy Gáspár parancsára tovább is Egernek adózott. 1672-ben a Szaniszló-család kapta királyi adományul. 1773-ban a rácok űzték el a visszaszállingózott lakosságot. Az 1715-ös összeírás szerint lakossága 26 taksás nemes, határában volt 528 szántó és 95 kaszás rét. Rk. temploma szent Mihály tiszteletére 1778-ban épült, de anyakönyveit már 1701-től vezetik. Négykerekű vizimalma 1842-ben épült. 1847/48-ban 1344 forint 34 krajcár hadiadót fizetett.