A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol nagyközség. Hajdan a folyó egy szűknyakú, kelet felé ívelő kanyarulatot írt le a területeken, körül-övezve a lapályos és az év nagyobb részében vízzel boritott Pete területét. Egy árvíz alkalmával a folyó áttörte e kanyarulat szűk nyakát és mint tipikus középszakasz jellegű folyó újat készített, mely észak felé hajlik és a Kovácsi nevű lapályos térszínt környezi 3 oldalról. A régi kanyarulat helyén ma már egy részben eliszaposodott morotva-tót találunk csupán. A Pete nevű területen nagyobbrészt vizenyős rétek vannak. A szabályozás alkalmával készített gátművek megkerülik e területeket és a morotva-tó külső oldalán húzódnak. Szajol nagyközség a központi járásban fekszik. A kir. járásbíróság és kir. adóhivatal székhelye Szolnok. A körorvos székhelye Tiszapüspöki, de gyógyszertára helyben van. Jegyzőségén 1 jegyző, 1 segédjegyző teljesít szolgálatot. Képviselőtestülete 10 virilis, 10 választott tagból áll. Lakosságának száma: 2809, (1437 férfi, 1372 nő, a szaporodás aránya 1.5%). Lakosságából 559 él külterületen. Házainak száma 528. A község ingatlan vagyona 160 k. hold szántó, legelő, erdő és több épület. A. lakosságból 2615 rk., 144 ref., 11 ev., 5 gk., 25 izr. és 7 g. kel. vallású. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. Közoktatását 5 rk. elemi iskola, 1 uradalmi elemi iskola látja el, 6 tanteremben, 6 tanerővel. Ezeken kívül 1 rk. felekezeti óvodája is van. A 6 évnél idősebb analfabéták száma 408. Területe 6423 k. hold, ebből 4621 k. hold szántó, 4 k. hold szőlő, 76 k. hold erdő, 2 k. hold mocsár, nádas, 21 k. hold rét, 950 legelő, 723 terméketlen. Kultúrális életét több egyesület mozdítja elő u. m. a Rk. Olvasókör, Iparoskör, Vasutaskör, és egy Népkönyvtár. Iparosai 2 cipész, 2 kovács 3 asztalos, 1 ács, 1 borbély, 2 hentes és mészáros, 1 kerékgyártó, 1 pék, 1 géplakatos és 1 kőműves. Hitelszükségletéről a Szajoli Hitelszövetkezet (az OKH tagja) gondoskodik. Kereskedéseinek száma 5. Állatállomány: 176 ló, 270 szarvasmarha, 104 sertés és 42 juh. Birtokmegoszlása a következő: nagybirtok nincs, van 1 középbirtok 350 k. hold terjedelemmel, a kis- és törpebirtok átlagos nagysága 5-15 k. hold. Hetivásárt minden héten egyszer tart. Forgalmi viszonyai igen kedvezők. Szajol vasúti gócpont, innét ágazik el a Debrecen, Békéscsaba és Szentes felé vezető vasuti vonal, azonkívül Szolnokkal és Debrecennel állami országút köti össze, amely a községet keresztülszeli. Posta, távirda és távbeszélőállomása helyben van.

A községről az első írott feljegyzést az 1332. pápai tizedjegyzékben találjuk, amely szerint Zayl, a kemeji főesperesség egyik plebániája, adóját mindig pontosan megfizette. Ugyancsak ebben a jegyzékben olvassuk, hogy a falu papja Wernherus 5 garast fizetett a főesperesnek. Ez időben már állott a község területéhez tartozó Tenyő pusztán a hasonnevű monostor. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak 1339 évben átírt oklevele ("nobilium de Zayli"). A község nevét Zayly, majd Zayli, Szajl, Zayla írásmódokkal látjuk az oklevelekben. 1439-ben a Szajoli-család, 1464 Zayol néven Vértesi László alispán birtoka. 1490-ben öröklés útján a Simonfiak kezére került. Rövid ideig a nánai Kompoltyak, majd utánuk az Országh-testvérek voltak a földesurai. 1542-ben Országh Kristóf kiskorúsága alatt gyámja Losonczi István, az egri várnak rendelt adókat magának tartotta meg. A török hódoltság alatt népessége erősen megfogyott. 1576-ban csak 13 tizedfizető lakosa volt. Az 1560-as években a Bóry-család birtoka, közepes állattenyésztéssel. 1662-ben Nagyrévi Piroska szepesi lakos a tulajdonosa, aki Harangi János és Mátyás szoboszlói lakosoknak adományozta szajoli birtokrészét. Harangi János pedig 1685-ben Szopeki Pálnak adta ajándékul. 1750-ben Fejér János és családja, 1810-ben pedig a Sztáray-család nyert királyi adományt. A hozzátartozó Tenyő puszta 1700-tól kezdve már Almásy János vármegyei alispán és családja tulajdonában volt. Az 1827-es összeírás szerint 729 rk., 8 protestáns, 29 izr. lakosa volt, azonkívül 200 háza és jelentős juh tenyésztése. 1850-ben 12 gazda 16 hold területen dohányt termesztett. Területe 1914-ben a Besenyszög határából idecsatolt Pete szigettel bővült (715 hold.) A világháborúban 490 lakosa vett részt, közülük 40 hősi halált halt. A románok a megszállás alatt 4 embert kivégeztek. Nemes családai a Fejér, Hegedüs, Lajkó és Török családok.