Kőtelek nagyközség 90 méter magasan terül el a tenger színe felett, a Tisza kanyarulata mentén. Egész területe síkság, mely 1-3 méterrel fekszik magasabban belterületénél. A teleptől északra hatalmas kanyarulatot alkot a folyó, ezt a szabályozás alkalmával átvágták. Az így minden oldalról vízzel körülvett és csak nyárigátakkal védelmezett területekre ma is gyakran behatol az árvíz, azért itt nagyobbrészt csak réteket találunk. E kanyarulat felett egy hosszúkás morotvató van, mely már régen elvesztette kapcsolatát a folyóval és eliszapolódott. Kőtelek nagyközség, a kir. járásbíróság és kir. adóhivatal székhelye Szolnok, a községi orvos és körállatorvos székhelye és a gyógyszertár helyben van. Képviselőtestülete 10 virilista és 10 választott tagból áll. Lakosainak száma 3510, (1764 férfi, 1746 nő, a népszaporodás 1.77%), ezek közül 852 él külterületen. Legnépesebb pusztája Hunyadfalva 474 lakossal. Egyéb lakott helyei Dodaszög, Ravasz, Kigyóshát, Nagyhát, Laposhalmi tanya, Nagybögre és Újtelek. A lakóházak száma 698. A lakosság 99%-a rk., 1%-a ref. vallású. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. Közoktatási intézményei: 1 rk. elemi népiskola 3 tanteremmel és 3 tanítóval, 1 községi elemi népiskola 5 tanteremmel és 5 tanítóval. A 6 évnél idősebb analfabéták száma 351. Közművelődési intézményei: Községi Könyvtár, Rk. Gazda és Munkáskör, Polgári Olvasókör. A község területe 8782 k. hold, melynek művelési ágak szerinti megoszlása a következő: 6735 k. hold szántó, 6 k. hold szőlő, 38 k. hold erdő, 10 k. hold kert, 35 k. hold rét, 1130 k. hold legelő, 1865 k. hold terméketlen és 3 k. hold mocsár. 3 közös legelője van. Állatállománya 224 ló, 832 szarvasmarha, 793 sertés és 1741 juh. Birtokmegoszlása a következő: 1 nagybirtok (1454 k. hold), 8 középbirtok (1455 k. hold), 87 kisbirtok 15-100 k. hold terjedelemmel, 36 kisbirtok és 363 törpebirtok. 2 nagyobb ipartelepe van: egy nyersolajmotoros malom és egy cementáru gyár. Kisebb iparüzemei: 6 cipész, 8 kovács, 6 ács, 2 szabó, 3 borbély, 1 kerékgyártó, 1 asztalos, 2 hentes és 1 kéményseprő műhely. A lakosság hiteligényét a Kőteleki Hitelszövetkezet látja el. Vasuti állomása nincs, legközelebbi vasútállomás Szolnok, mellyel megyei út köti össze. Hajóállomása, posta- és táviróállomása helyben van.

Kőtelek már a XIII. század elején népes hely lehetett. Nevét az egykori kői apátságtól nyerte, melynek romjai az ú. n. Monostori dombon még ma is látható. A régi oklevelek a kői apátságot "Abbatia de Kew ad Tibiscum" névvel jelölték. Más magyarázat szerint a német eredetű hallerkői Haller-család előnevétől kapta nevét, akik 1700 körül a község földesurai voltak. E feltevés nem állja meg a helyét, mert a család kői előnevét csak azután kezdte használni, mikor Kőtelek birtokába került. A község monostorral együtt a tatárdúlás alatt elpusztult. 1446-ban Kwthelek néven fordul elő. 1468-ban felerészben a Kapi-család, felerészben a Kompolthy-család leszármazottainak birtoka. Családi egyezség folytán 1522-ben az Országh testvérek kezére kerül, a Kompolthyak kihaltával. 1541-től 1567-ig Országh Kristóf a földesúr, kinek kiskorúsága alatt gyámja Losonczy István önkényeskedik a birtokon. 1569-ben Miksa király megengedte Török Ferencné sz. Országh Borbála asszonynak, hogy a birtokot leányágon örökölhesse. 1576-ban tized fizető jobbágyainak száma 32. A török megszállás alatt egyrészét a török katonák, másik részét Szécsy Tamás birta. 1593-ban Szécsy Tamásnak 2 jobbágya volt Kőteleken. Portáinak száma 1635-ben 4 volt. 1674-ben 25 forint adót fizetett. A török kiűzése után 1693-ban a német Glöksberg ezredes kapott jutalmul 32 teleknyi birtokot. 1697-ben 34 férfi lakosát írták össze és 105 drb. jószágát. Ez évben jutott a község a Haller-család birtokába. A Haller-család őse Haller Samu cs. és kir. tábornok és Szeleczky Márton jutalmul kapták a községet. Az új földesúr nagyobb számú telepeseket hozatott birtokának megművelésére. Legrégibb jobbágya Peszeki István volt, kinek leszármazottjai ma is itt élnek. 1711-ben Rákóczi Ferenc táborozott itt csapataival, bizonyos három körtefa helyén. Kőtelek 1720-ban 29 jobbággyal és 7 zsellérrel szerepelt, ezeknek 543 köböl szántóföldjük, 118 kaszás rétjük s egy malmuk volt 12 1 forint jövedelemmel. A Szeleczky-család birtokát 1741-ben a Nyáry-család nyerte el. Rk. egyháza 1742-ben alakult, temploma pedig 1779-ben épült. Az első iskoláját 1779-ben állította fel. Az 1800-as évek körül a Halasi-család és a Hunyady grófok kaptak birtokot a község területén. 1848-ban a lakosság közül igen sokan vettek részt a szabadságharcban, nádasaikban pedig sok üldözött talált menedéket. 1876-ban a protestáns Baldácsi Antalnak volt itt nagyobb birtoka, ő alapította meg a róla elnevezett protestáns alapítványt. A Tisza védgátját 1910-ben építették. A világháborúban 104 fia halt hősi halált. A forradalom alatt vesztesége emberben 3, ingó és ingatlan vagyonban igen jelentékeny volt. A román megszállás szintén nagy károkat okozott.