Besenyszög
(Follajtár Ernő és Gróf Imre)
Besenyszög, az árvízek lecsapolására szolgáló Miller-csatorna mellett fekszik, határa délen lenyúlik a Tisza egy felfelé ívelő kanyarulatáig. Az imént említett csatorna észak-déli irányban vezet át a határán és nagy kanyarulatokat téve, alacsony fekvésű vizenyős területének belvizeit csapolja le és szállítja a Tiszába. A nagyközség kir. adóhivatalának székhelye Szolnok. A községi orvos és állatorvos székhelye és gyógyszertára helyben van. Közigazgatását 2 jegyző, 1 segédjegyző és 1 irodai alkalmazott látja el. A képviselőtestület 15 virilis és 15 választott tagból áll. Lakosságának száma 5569, akik 1 német, 1 tót és 1 oláh kivételével mind magyarok. Lakói közül 3445 él külterületen. Népesebb pusztái: Alsószászberek 278, Belsőszentiván 153, Daruhát 144, Kistanya 178, Nagytanya 373, Újtanya 192, Fokoru 476. Homorszög 553, Homorszög-Szóró 230, Pusztaszentiván 391, Tenke 254 lakossal. Egyéb lakott helyei: Bogárzó, Homorszög-Sántatanya és Kistenke. Házainak száma 916. A község ingatlan vagyona: a jegyzői lakások, az óvoda, csendőrlaktanya és 2 k. hold 856 öl földbirtok. A lakosság közül 5279 rk., 51 gk., 228 ref., 16 evang., 2 gkel., 31 izr. A rk. anyaegyház az egri érsekséghez tartozik. Iskolái: a rk. elemi iskola 6 tanerővel és 5 tanteremmel, a községi elemi népiskola 8 tanerővel és 7 tanteremmel. A községben állami óvoda is működik. 6 évnél idősebb analfabéták száma 658. Területe 32.000 k. hold, mely művelési ágak szerint a következőképpen oszlik meg: szántó 24.625 k. hold, rét 1322 k. hold, szőlő 39 k. hold, legelő 4223 k. hold, erdő 140 k. hold, nádas 1668 k. hold, kert 55 k. hold. Állattenyésztését főként a szarvasmarha és sertéstartás jellemzi. Az állatok száma 3055 szarvasmarha, 4105 sertés, 3703 juh és 1023 ló. A község kultúrélete igen élénk, van népkönyvtára és mozija és több társadalmi egyesülete. Birtok-megosztás a következő: 1000 k. holdon felüli nagybirtokosa 2 van, (5638 és 3974 k. hold), középbirtokok száma 14, a kis- és törpebirtokok átlagos kiterjedése 10-15 k. hold. A községben 2 gőzmalom, 1 asztalos, 1 bognár. 4 falusi építőmester, 7 cipész, 6 kovács, 2 gépész, 2 borbély és 5 szatócsüzlet van. Pénzintézete: Községi Hitelszövetkezet. Hetenként egy hetivására, évenként 5 országos vására van. Vasútállomása Szolnok, mely a községtől 17 km.-nyire fekszik. Posta, távirda és távbeszélő-állomás helyben van. Fő közlekedési útja a Szolnoki út.
Besenyszög (régi Szentiván) már 1420-ban népes hely volt a Széchenyi-család birtokában. 1455-ben Széchenyi László elzálogosította Ország Mihálynak és Losonczi Albertnak. A zálogbirtokosok a jól jövedelmező birtok felét 1461-ben Mátyás királytól örök adományul kérték, aki kérésüket teljesítette. Az örökösen adósságokkal küzdő Széchenyi-család a megmaradt birtokrészt 1467-ben Bonó Mózes velencei polgárnak, majd 1470-ben Országh Mihálynak ismét elzálogosította. Ekkor Országh Mihály és Losonczy Albert a birtoknak ezt a másik felét is megkapta a királytól tulajdonul. 1485-ben az országbíró királyi meghatalmazás alapján elvetette a Losoncziakra eső részt és a Nagylucsei-családnak adta. 1489-ben Országh László saját birtokrészét nagy összegért zálogba adta a Nagylucsei-családnak. 1576-ban 37 tizedfizető jobbágyát írták össze. A község területéhez tartozó Alsószászberek puszta körül ez időben egy Szabolcs nevű ma már elpusztult falu állott. 1703-ban rác martalócok felégették a községet a hozzátartozó Fokorú, Pusztakürth, Palotás és Alcsi nevű pusztákkal együtt. Az 1827-ik évi összeírás szerint lakosainak száma 406 volt. Egyházuk a szatmári püspök védelme, de az egri püspök igazgatása alatt állott. 1828-ban gróf Eszterházy Károly egri püspök a Szentiván melletti Hamarszög puszta benépesítésére a szomszédos megyékből hozatott jobbágyokat. Az új község neve ezidőtől kezdve Besenyszög, valószínűleg a Beseny nevű vízfolyástól. Besenyszög nemsokára egybeépült és közigazgatásilag is egyesült Szentivánnyal Kezdetben használták ugyan a Bessenyszögh-Szentiván, majd Szögh-Szentiván nevet, de később teljesen elhagyták s a község csak Besenyszög név alatt szerepel. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez. A község birtokosai voltak: a szatmári káptalan, Telek István, Halasi örökösök, Thalabér örökösök, Orczy György és báró Eszterházy Pál. A világháborúban 400 polgára vett részt, közülük 120 hősi halált halt. A kommunizmus idején 19 embert végeztek ki és igen nagy anyagi károkat okoztak a vörös katonák. A román megszállás alatt a községet a megszállók teljesen kifosztották.
[
Kőtelek
]
[
Túrkeve
]
[
A fejezet tartalma
]
[
Fel
]