A természettudományok körében: Kátai Gábor dr., Karcag tudós orvosa a XVIII. szd-ban is munkálkodott (Növénytan, Állattan és Ásványtan, A kir. természettudomány története, Emlékbeszéd Bugát Pál felett). Rajta kívül Menyhért László jezsuita (1849), törökszentmiklósi botanikus (Kalocsa vidékének növénytenyésztése. 1877), Gulyás Flórián dr. törökszentmiklósi geológus, Hoffer András dr. karcagi tanár, debreceni egyet. m. tanár, Csinády Gerő dr. karcagi tanár, a Term. Tudom. Társ. tagja, Benkő Gyula mezőtúri tanár (Etika és természettudomány, Jegyzetek a földrajztanítás módszeréhez), Borsányi József (Franciaország és népei, Debrecen), Illésy János dr. Kisujszállás (Szolnok vm. földrajza) és Győrffy István dr. karcagi öregdiák, a szegedi egyet. növénytan tanára, működött. Földrajzi és embertani tanulmányaival a szakkörök elismerését érdemelte ki Balogh Béla dr. szolnoki gimn. és debreceni egyet. m. tanár.

A mennyiségtan és természettan munkásai közül nagy hírnévre tett szert: Balajti Máté (1732, Jászapáti) matematika-tanár, a csillagvizsgáló intézet igazgatója Institutiones arithmeticae c. munkájával.

Ducza Lajos (1843, Túrkeve) inkább fizikus és gyakorlati férfiú: Jegyzetek a mágnesség és elektromossághoz, különös tekintettel a telegráfiára (1877), Meidinger elemek állandóinak változásairól, A másodrendű elemek elmélete, A villámhárítók stb. munkáival.

Vágó Ferenc franciskánus szerzetes, gimn. igazgató Szolnokon tanult és tanított mint tanár, onnan ment Jászberénybe. A hold és a nap vonzóerejének hatása a dagály és apály tüneményekre (1857), A nehézkedés hatása a természeti tüneményekre vegytani szempontból (1859) munkái elismert értékek.

Kövendi Nagy Miklós mezőtúri tanár A mértékrendszer ismertetése iskolai és magánhasználatra c. művét Túron adta ki 1876-ban.

Hegyfoki Kabos r. kat. plebános (1847) Fegyvernek, Jákóhalma, Kunszentmárton után Túrkevén telepedett le s mint meteorológus országos tekintélynek örvendett. Munkái a Term.-tudom Közlönyben jelentek meg: A hőmérséklet szélben, A légáramlatok és a csapadék, A zivatarokról, Az élet hossza Kunszentmártonban, A tavaszi hőcsökkenésekről, A hőfok sülyedése tavaszi éjjeleken stb. Németül is: Österreichische Meteorol. Zeitschrift-ben, a magdeburgi Das Wetterben és az Akadémiai Értesítőben. Május havi meteorológiai viszonyok Magyarországon, A környezet hatása a hőmérsékletre, A szél iránya stb.

Makay István ref. gimn. tanár (1870, Gyoma) karcagi és túriöregdiák munkái: Fizika és fizikai földrajz. A chemia rendszere, Gömbcsillagászattan, Fényabszorpció, Fizikai és mathematikai földrajz, stb. tankönyvek.

Bárándi Kiss Sándor (1820) 1846-ban Mezőtúron, 1856-57. Karcagon, azután újra Mezőtúron tanár 1868-ig, Az új pénzbeli számvetésről értekezett.

Ifj. Váncza Mihály regényíró, mezőtúri tanár matematika-író is egyben. Mathematikai ismétlőkönyv (1892, Bp.), A determinánsok elmélete (1897, Bp.) A kísérleti fizika elemei (1900) és Természettan és csillagászat c. tankönyvével adta bizonyságát, hogy nemcsak a széppróza és irodalomtörténet, de a tudományos irodalom ezen terén is otthon van.

Szijgyártó Miklós szolnoki tanár: Tükrök és lencsék kúpfelületének meghatározása. Elliptikus áram hatása. Egy sor, mely a - értékéhez vezet. A wheatstone-féle híd ellenállásai (Math. és Fiz. Lapok). Kísérleti fizika és Algebra címen tankönyvet is írt.

Rédei László dr. mezőtúri tanár, debreceni egyet. m. tanár, a számelmélet köréből vett dolgozataival európai hírnévre emelkedett. Munkái az Akad. Értesítőben, Math. és Természettudom. Lapokban és a berlini matem. szaklapokban jelentek meg. (Ein neuer Beweis des quadratischen Reziprozitätsetzes, Berlin. Über die Klassenzahl des imagin. quadrat. Zahl, Berlin. Die Anzahl der durch 4 teilb. Invar. Berlin. Arithmetischer Beweis der Anzahl... Berlin. Eine obere Schranke der Anzahl... Berlin. A másodfokú valós számtest, Bp. A másodfokú számtest osztálycsoportjának 4-gyel osztható invariansai. Megjegyzés H. Rademacher dolgozatához. A másodfokú számtest oszt. csop. 8-cal osztható invariánsai. Gauss egyik tételének kibővítése. Megjegyzések K. Borsuk egyik geom. tételéhez.)

A történetírást is komoly értékek képviselik.

A karcagi születésű (1774) Toóth János dr. Halas krónikája és Kis-Kun-Halas történetével kezdi meg a történelmi beszámolók sorát.

Illésy Sándor (1769, Kisujszállás) cs. és kir. altábornagy több csata leírását adja. Ifj. Péczely József (1789, Révkomárom) ref. tanárt 1811-ben hívták el Mezőtúrra rektornak, ahol két évig működött, onnan Debrecenbe került főisk. tanárnak, majd igazgatónak. Levelek Kazinczyhoz c. írása (1811) Mezőtúron jelent meg. Főbb munkái: Summarium historiae recentioris Europae és A magyarok történetei. Munkáinak elismeréséül az Akadémia is tagjai közé választotta.

A jászberényi illetőségű Kerékgyártó Árpád dr. egyet. tanár (1818) szintén nagyértékű alkotásokkal szerepel: Magyarok életrajzai, Magyarország művelődéstörténete, Magyarország történetének kézikönyve, Tíz év Magyarország legújabb történetéből. A magyar kultúrtört. vegyes korszaki kútfői.

Imrik József (1819, Jászapáti) A pragmatica sanctio keletkezésének történetét írta meg. Balássy Ferenc apja szolnoki kapitány, ő maga törökszentmiklósi esp. plébános (1870), az Akadémia és irodalmi társaságok tagja is, szorgalmas történetbúvár: Törökszentmiklós története, Vázlatok Heves és Külső-Szolnok megyék helytörténetéhez, Regestrum decimalium, A székelyek alapszerződése, Az egri egyh. m. alakulása stb. alapvető munkák ma is.

Kelemen Antal dr. (Jászberény) Tömegek a történelemben, Hentaller Lajos (Jászberény, 1852) Görgei mint politikus, Kossuth és kora, Gr. Eszterházy Miksa emlékezete (inkább riportok, mint komoly történetírás), Fekete Lajos (1834) kisujszállási orvos: Jászkunok története, Varga Emil tanár (1834, Jászberény): A jobbágyok állapota Magyarországon c. kisebb monográfiákkal szerepelnek.

A kisujszállási Illésiek közül Sándor nagykun kapitány A cibaki ütközetet írta meg (Bp. Hirlap 1884), János kisujszállási öregdiák és tanár (1861) a megyére vonatkozó történeti adatokat gyüjötte össze, s mint a Hadtört. Közlemények és Történeti Tár munkatársa dolgozott. A szolnoki csata hőseiről, Jászkun huszárságról, Jászkunok levelei a nádorhoz a XVI. században.

Herendi József levéltáros megírta a Jászkun kerületek történetét a szabadságharc alatt. Utóda Hild Viktor, szolnoki lapszerkesztő és történész a vármegye általános leírásán dolgozott s megírta a jászok történetét. Nagy munkája kiadatlan maradt.

Szolnok történetével Somogyi Ignác foglalkozott. A szolnoki reálgimnázium könyvtárában őrzött kéziratos műve becses adalékokat tartalmaz.

Dr. Tóth Tivadar komoly célkitűzésű munkájában a Jászkunság hódoltsági történetét, közviszonyait vizsgálja.

Helytörténeti kutatásaikkal szereztek érdemeket Veres János (Kunszentmárton története), Major Bálint (Nagyrév története), Nagy István (Kisujszállás története), Kolosy Lajos (Kunhegyes története), Herbert János (Jászárokszállás nagyközség monográfiája), Vidor Győző (Szolnok) és mások.

Dr. Kele József a Jászkunság megváltásáról írt egy könyvet (1904).

Túri Mészáros István: Az 1754. tiszavidéki ribillió történetét örökítette meg (Mezőtúr), dr. Aczél József túri tanár pedig A török hódítás okai Magyarországon a XVI. században, Daróczy Elek: Karcag város egyetemes leírásával (1890), Turchányi Tihamár dr. gimn. tanár (Jászberény) A kivándorlás és nemzetiség (1908)-hez szolgáltat adatokat s Rogerius mester siralmas éneke a tatárjárásról... c. munkájáról értekezett. Angyal Dávid dr. egyet. tanár (1857, Kunszentmárton) főműve Thököly Imre életrajza c. értékes monográfiája mellett az újkori történelem egyik legértékesebb tudósa. Az ifjú történettudósok közül nagy reménységgel néznek Soós Adorján dr. karcagi tanár és Varga Sándor Frigyes munkássága elé.

Az egyháztörténelem területén munkálkodó Bede Lajos (1826) Szeghalom szülötte, de s. lelkész Túrkevén volt. 1854-60-ig karcagi tanár, 1860-79-ig mezőtúri gimn. igazgató, megírta a mezőtúri gimn. vázlatos történetét. Hegyi Pál (1830) jászberényi pleb. Államfölség és papuralom c. egyházpolitikai tanulmányt írt, a szintén jászsági Foltin János prépost (1837, Jászkisér) A szihalmi Árpádvár, A záztyi apátság 16. századi alapító oklevele, A besnyők sírhalmai, Alsómiskolci r. kat. hitközség c. monográfiával figyeltetett magára. A jászfényszarúi születésű Kiszelik Sándor (1812) törökszentmiklósi lelkész az Egyh. m. Közlöny számára megírta: Adatok a jász- és nagykun községek egyházainak történetéhez a XVII. szd. végéről (1884), azonkívül: Volt-é szeretetház-zárda Karcagon? és Szent Ágota-csárda történetéről értekezett. Chilkó László plébános (1848, Karcag): A bukovinai magyarok Erdélyben, A debreceni r. kat. egyház története (1877) és Adalékok a debreceni r. kat. egyh. történetéhez címen adott közre alapvető kutatásokról tanuskodó egyh. tört. munkákat.

Kiss László tanár (1852, Nagyrév) a kecskeméti iskolaügyhöz, Bodolay László túri gimn. igazgató a mezőtúri gimn. történetéhez szolgáltatott megbízható adatokat. Illésy János kisujszállási kúnkapitánynak is maradt egyh. történeti munkája (A szolnoki ref. egyház története), míg Vágó Ferenc franciskánus szerzetes és gimn. igazgató (Jászberény) a szolnoki gimn. történetét (1875) és a gyöngyösi kat. községi nagygimnázium történetét írta meg (1896) s kiadott egy egyháztört. kortant is. Gyurka József kunszentmártoni pleb. A jászberényi templom történetét dolgozta fel 1878-ban.

Dr. Turchányi Tihamér (1874, Jászberény) Az amerikai egyház állami iskolái, Magyarországi monostorok c. munkákat bocsájtotta közre. Szügyi Dániel dévaványai ref. lelkész A francia zsoltárok ritmusáról értekezett s A dévaványai ref. egyház új templomépítésének történetét írja meg színes nyelven. Faragó Bálint mezőtúri gimn. igazgatóról sem szabad megfeledkeznünk, aki óriási anyagkutatás után a megye középiskoláiról adott tájékoztatót s megírta a mtúri gimn. történetét és a mezőtúri ref. egyház történetét 1530-1917-ig majd félezer oldalas kimerítő munkában. Nagy István dr. mezőtúri tanár A ref. egyház helyzete és teendői Csonkamagyarországon (1922) c. alatt a számadatok tömegével mutat rá a bajok forrására és a kivezető útra. Szakáts Albert dr. m. tanár (Mezőtúr) Az erdélyi ref. egyh. alkotmány és a zsinat c. értekezéssel komoly tudós munkát adott.

A nagy ref. egyháztörténetíró, Zoványi Jenő dr. egyet. tanár a tiszaföldvári parochiáról indult s a Theologiai Ismeretek Tára 3 kötetét Mezőtúron adta ki 1894-1901 közt. Mezőtúrról hívták el egyetemi katedrára Lencz Géza dr.-t az ujváros első lelkészét, a tudós predikátort (A megigazulás tanának fejlődése, A gyermek és a biblia, Az ausztriai protestantizmus története stb.).

Az orvostudomány területén már a XVII. században olyan értékes szakíróval találkozunk, mint Carceus Márton dr. (1671 Karcag), akinek Dissertatio inang. medica és Judex rerum et materiae in lib. l. c. értekezései a világos fejű tudós stigmáit mutatják.

Ugyancsak Karcag város neveltje és orvosa volt Kátai Gábor dr. is (1821), akinek Részletes kór- és gyógytudomány könyve, Mit kell tennünk a kolera megkötésére? Koleraszabályzata, Orvosi tapasztalatok c. szakmunkáival tisztes nevet és megbecsülést szerzett nevének és városának.

Papp Ferenc dr. mezőtúri orvos, előbb gimn. rektor, is munkálkodott e téren (Dissertatio inang. medica de paludibus et moribus 1834).

Fekete Lajos dr. (1834) Kisujszállás orvosa is elismert szakíró volt. (A vérhas, Az akasztási halál, Az orvostudományok története, A gyógytan története, Magyarországi ragályos és járványos kórok rövid története.)

Balogh Kálmán dr. (1835 Szolnok) orvos, egyet. prof. az Akadémia tagjának szakmunkái németül is megjelentek. A Vasárnapi Ujság, Orvosi Hetilap, Jogtudományi és Természettudományi Közlöny munkatársa, Az Orvosi Hetilap szerk.-je is volt.

Gulyás János dr. alsójászszentgyörgyi orvos is hagyott maga után írott emléket: Dissertatio inang. phisico-medica de circuitu sanquinis (1836 Bp.) c. művében.

Kövér Kálmán dr. jászberényi gyerekorvos (1841) a.z Orvosi Hetilap és a lipcsei Jahrbuch für Kinderheilkunde munkatársa volt.

Jakab László állatorvos (1851) törökszentmiklósi szakíró (Utmutató a ragadós állati betegségek elleni védekezésben, Hasznos tudnivalók az állati szülészet köréből).

Révész Béla dr. szolnoki orvos, Braziliából hazajövet honi és külföldi szaklapok keresett munkatársa lett: Elmebetegek foglalkoztatása, Paralysis progressiva és syphilis (1905), Cervantes (1905), Der Einfluss des Alters der Mutter auf die Körperhöhe. Braunschweig (1906).

Dr. Szaller Miklós vm.-i főorvos értékes szakirodalmi munkásságot fejt ki. 1934-ben megjelent "A közegészségügyi közigazgatás kézikönyve" c. műve hézagpótlónak mondható.

A filozófiát már kevesebben képviselték megyénkben. Tulticzky Ferenc dr., szolnokmegyei táblabíró: Supremum moralitate (1825), Logica (1830); Kovács Mátyás árokszállási plebános (1554) az egri egyházmegyei közleményekbe írt: Az ész vallásáról: Kovács Mihály (1867) a Jászság és Kunság minden nagyobb városában megfordult, s speciális érdeklődése: Mária a festészetben (1896), A festői szép, A művészetek hivatása, Ferdeségek (1890) c. művekben kulminált; Biatsy József dr. volt mezőtúri tanár, Locke élete és bölcselete (1886), Vázlatok az értelmi nevelés köréből, A figyelem és annak felkeltése és ébrentartása (1907); Posch Jenő szolnoki tanár pedig: Az idő elméletéről értekezett; Varga Sándor Frigyes értékelméleti és esztétikai tanulmányaiban (A költői műalkotás elmélete) eredeti szempontjaival és meglátásaival tűnik ki.

Más irányú munkálatokkal tüntek ki: Fesztóry Lajos szolnoki tanár: A Commune, A nők emancipátiója, Polgári erények, Az erkölcsi műveltség, gr. Széchenyi István; Lassú Pius: Az ember eredeti testgyakorlati élete; Németh Illés: Széchenyi emlékezete. Március 15. jelentősége. Milleniumi beszéd.