A drámai irodalom ügye kedvezőbben alakult, mint a szépprózáé, vagy az eposzé. A nevezetesebb külföldi tragédiák és vígjátékok fordításai, átdolgozásai ösztönözték az eredetiségre való törekvésre és az ízlés fejlesztésre a kísérletezőket.

A szolnoki születésű Verseghy Ferenc nyelvész-költőnek van egy eredeti drámája is, Szétsi Mária, azonkívül fordított Kotzebuetól: A szerelem gyermeke. Lebilincselt Promotheus-a pedig Aischylos verses magyarítása.

Follinus János (1818, Szolnok) hivatásos színész lévén, nagyon jól ismerte a nemzet napszámosainak áldatlan sorsát (Vélemény a vándorszínésztársaságokról, Ál-szigligeti. Humoreszk) s a hiányos műsort hatásos darabok fordításával frissítette fel: Vörös haj, Nőm szolgája, Óriás kalap, Eljegyzés lámpafénynél, Romeo és Julia, Szent szűz.

Hegedűs Lajos (1818 Kisujszállás) is aktiv színész, aki saját tapasztalatain okulva, fordított Scribe, Dumas darabokat, a Cid-et és Feuillet Octave nagyhírű drámáját: Egy szegény ifjú történeté-t. Több eredeti drámával is gyarapította drámai irodalmunkat: A hazatértek 4 felv. dráma, A rózsakirályné 4 felv. dráma, Bíbor és Gyász, tört. tragédia. Nagy Lajos 3 felv. dráma, Ríma leánya 4 felvonásos dráma, Három peleskei nótárius, Attila, dráma.

Thury János: Az elrablott menyasszony c. színművét 1832-ben adták elő Miskolcon.

Erdélyi József (1827 Szolnok) eredeti alkotásai: A rajongók és Villám Bandi már a népszínmű sajátságait is sejttetik.

Jankai József karcagi öregdiák (1831) Juliska c. színművén kívül több kéziratban maradt drámával mutatta a dráma iránti érzékét.

Gajzágó Salamon (1830 Túrkeve) nemcsak az államszámvevőségi aktákhoz értett, hanem a drámának is szerelmese volt. Békesi c. 4 felv. drámája, Majláth Margit drámája és Móré c. darabja bizonykodnak arról, hogy ismeri a színpad kuliszatitkait.

Karczag Vilmos (1857 Karcag) hírlapíró, de a színpad volt éltető eleme. A hitves c. 4 felv. színműve, A kis mama c. vígjátéka. Macskák, Leonidás (5 felv. színmű) és Az utolsó felvonás c. monológja tanuskodnak színi érzékéről és alkotásbeli ügyességéről.

Kiss Endre jászberényi tanár (1845) is hódolt Thalia múzsának Losonczon a gyapjúvásáron c. 3 felv. vígjátékkal és A hív asszony c. 3 felv. érzéken játékkal.

Pétery Károly mezőtúri regényírónak is vannak eredeti drámái: Királyi bosszú, Két Erdődi, Kupa, Csák Máté.

Ifj. Váncza Mihály, volt túri tanár olaszból fordított színdarabokat.

Csillag Máté hírlapíró (1866), túri öregdiák Eszményvilágban c. drámai költeményével és Egy napig kegyelmes úr c. vígjátékával hódolt a drámaírás nemes szenvedélyének.

Vezéry Ödön volt színész, a "Jász-Nagykun-Szolnokmegyei lapok" szerkesztője több mint húsz színdarabot fordított magyarra. Ezek közül a Bőregér ma is műsoron szerepel.

A túri származású Tábori Róbert (1855-1906) Ildikó címen jelentetett meg egy drámát.

A kisujszállási öregdiák Móricz Zsigmond drámáiban az Alföld parasztjait mutatja be: Sári bíró, Pacsirtaszó, A falu, Az óra, Vadkan, Nem élhetek muzsikaszó nélkül és Búzakalász.

Szép Ernő, túri öregdiák, a könnyű kabarédaraboktól (Kávéscsarnok), a komoly színművek (Az egyszeri királyfi, Palika, Május, Szilágyi és Hajmási, A vőlegény, Azra, Lila akác. melyet filmre is vettek) oltárára helyezte szívének kristályát, hogy bevilágítson a tömegek lelkébe, naiv, egyszerű, de nagyon megkapó művészi modorában.

Gáspár Gyula mezőtúri leánylic. tanár az ifjúsági színműveket (Mesél a mult stb.) választotta ki legértékesebb nevelőeszközül, míg Köpeczy-Boócz Lajos, túri öregdiák, színművész, kabarétréfákkal és komoly egyfelvonásosokkal írta be nevét a drámaírás történetébe.

Az újabb idők legnépszerűbb színpadi szerzője, Hunyady Sándor is túri öregdiák. A feketeszárú cseresznye, mely filmen is sok ezer ember szívét dobogtatja meg, egymaga elég lenne ahhoz, hogy nevét el ne feledjék.

Elsősorban ifjúsági író volt Milek Béla tanító, aki Mezőtúron született (1844), Karczagon járt iskolába és Tiszafüreden tanítóskodott. 1882-ben a Heves-nagykunsági egyh. m. tanító egylet elnöke, hírlapíró és népies író, akinek 400-nál több vegyes tárgyú, eredeti és fordított szépirodalmi közleménye jelent meg. Megalapította a tiszafüredi Múzeumot és könyvtárat (1900) és a Tiszafüred és Vidéke lapot, melyet szerkesztett is. Zádor és Ágota (régi kun tört. 1867, Karcag), A törvény (regény Bp.), Egy szegény ember története, A bujdosó jutalma, Herceg vagy kovácslegény stb. ifjúsági művei, fordításai és eredeti elbeszélései képezik irodalmi hagyatékát.

A legtermékenyebb ifj. író Tábori Róbert volt, akinek: Dezsőke pályát cserél, Az egérke mesél, Görbe hegyek országában, Mátyás ifjúsága, Oceánia, Sztropka Janó, Vidám történelem, Csodálatos Atlantis, Gábor Áron, A temesvári királybíró, Khong-Kean. Vak Bottyán, Szabadsághősök, A hajdúkirály, Bujdosó Gergely stb. stb. művei hirdetik azt a célzatosságot, hogy ha a szórakoztatás segítségével akarunk nevelni, tanítani, akkor is formai és művészi szempontból a legtökéletesebbet kell adni az ifjúság kezébe.

A legtökéletesebb mestert, Verne Gyulát követte e téren Makay István ref. tanár, karcagi és túri öregdiák: Repülőgépen a holdba c. csillagászati regényével és Geotomus c. geofizikai regényével.

Más művészeti ágakban jeleskedtek: a zeneértő és zeneszerző Verseghy Ferenc (Rövid értekezés a muzsikáról VI. Bécs). Beregszászi Lajos zongorakészítő, túri öregdiák: Observations... Die Klaviere, A magyarországi zongoragyári ipar. Die Steinvay'sche Doppelmemor c. alatt kiadott hézagpótló munkákkal. Itt említhető: Putz Jakab ezredes, Mezőtúr zeneszerzője, ki katonai indulókkal, s operával keltett nem ok nélkül, feltünést, Szarka László szegedi zenetanár, túri öregdiák zeneszerző is.

Vágó Pál festőművész volt ugyan (1854 Jászapáti), de cikkei jelentek meg a Szellemi Életben, Uj Időkben, Független Magyarságban (Jászkun redempció. Nyilt levél K. F.-hez, Katonai kérdés, 1848-49 szabadságharc története) s így mint író is megérdemli az említést. Félegyházy Gyula túri tanár-festőművész táj-, arc- és állatképei mellett a Magyar Vadászujság munkatársa. Túri-Polgár István mezőtúri iparművész, festő és illusztrátor Nil, Nagy Emma, Rozsnyai, Babay József, Hárs Alice könyvillusztrációin kívül önálló művekkel is szerepel: Nyárvégi képek, Berettyó-parti linoleummetszetek s Ady E. hét verséhez színes linoleummetszet, továbbá plakáttervezése, magyaros motívumú virágkarói keltették fel a figyelmet munkássága iránt.

Badár Balázs műfazekasmester díszvázáit Mezőtúrról Európa minden államába szállítják.

A következő munkákkal a szépirodalom és szakirodalom határán áll: Tábori Kornél, ez az elsőrendű szervező erővel, az író és ujságíró nagyszerű erényeivel megáldott tehetség, túri öregdiák, aki sokféle műfajban dolgozott és dolgozik eredményesen. Riportregényszerű leírásai, tört. munkái (A borzalom országa, Titkos rendőrség és Kamarilla), az egyes pesti típusok és bűnözők éles megfigyelése mellett (Pesti élet, Kártyázó Bp., Pesti spiritiszták, Magyarok külföldön) tehetségét ma az idegenforgalom fellendítése érdekébe állította (Das bekannte Bp., Budapest gyógyfürdők városa, Európa calling)...

Tóth Mór, Karcag díszpolgára: A foglyokról, Mezőgazdasági foglalkozásokról, Jó madarakról és zenebonás emberekről írt a mult század végén.

A társadalmi reformátor hálátlan szerepére vállalkozott Pályi Sándor budapesti gyakorlógimnáziumi tanár; a Szabad Lyceum, Nőnevelés, Iskolánkívüli Népoktatás ügyének lelkes harcosa volt írásban és szóban. Hasonló missziós feladatot végez más téren a túri iskola másik apostoli lelkű nagy tanítványa: Kiss Ferenc dr. egyet. prof., aki teológiai munkássága (belmisszió) mellett az Orsz. Ref. Szeretetszövetség életrehívásán és anyagi megerősítésén munkálkodott.

Urbán Lajos (1906, Kisujszállás) táncmester: Tánc és illem címen kézikönyvet adott ki.

Dr. Sebestyén Béla túri tanár A boy-scout-mozgalomról írt a cserkészet csecsemőkorában s 1913-ban már cserkészcsapatot szervez Mezőtúron.

Dr. Tóth János v. belügyminiszter (1864, Túrkeve) 1892-ben Mezőtúr képviselője, mint szónok és államférfi a ref. egyház, Mezőtúr és Túrkeve város fejlesztése ügyében, útépítés és egyéb reformok terén fejtett ki áldásos működést. Az OFB elnöki székében megközelíthetetlen volt.

A szakirodalom terén klasszika-filológiai búvárkodásaikkal kitűntek között vannak elismert nevek is, de legnagyobb részük cselekvő névtelen, akik sokszor erjesztő kovászai vidéken, kivált tanári katedrákon, a szellemi föllendülés nagy ügyének.

Kovács Imre gimn. igazgató (1832, Kunhegyes): Ovidius átalakulásainak fordításával (1864, Bp.) nyitja meg e munkák sorát. Roseth Arnold szolnoki tanár (1857) már elismert szaktekintély: Homerosi hasonlatok, Kreon az Antigonéban, Görög alaktan, Latin nyelvtan I-II., Latin olvasó I-II-III., Szemelvények Phaedrus meséiből és Caesár Commentáriusaiból, Curtiusból, Latin stílusgyakorlatok, Egy római leány, Homerosi alaktan, Latin nyelvtani műszók munkáival.

Soós József kisujszállási tanár: De Nicoloi Istvánffy pannonii latinitate (1893, Egyet. Phil. Közl.), Albius Tibullus költészete (1894), Az atheni Akropolis (ford. Pausanias lil. Egyet. Phil. Közl.), Leonardo da Vinci élete és művészete (1890, Katona József-Kör Évkönyve) szakértekezletekkel vívott ki magának elismerést.

Lassú Pius szolnoki tanár: A görög népmondák és regék Sophokles színműveiben c. értekezésével, Borsos Károly túri gimn. igazgató és egyh. ker. felügyelő Demosthenes Philippikáinak, I-II-III. fordításával (Magyar könyvtár) tűnt ki. Fejér Lajos túri tanár is szorgalmasan dolgozott. A görög nő, A latin nyelvtanítás hiányai, A görög-latin remekírók és mai műveltségünk, Szemelvények Cicero leveleiből.

Elekes Ferenc volt túri professzor: Gazdálkodási viszonyok a római köztársaság fénykorában címmel értekezett.

Varga Gábor túri ny. tanár A görög nő társadalmi helyzetéről, Faragó Bálint ny. igazgató pedig A latin nyelvtanítás sikertelenségeiről, Mezey Sándor dr. Pausanias Olympiájáról, az id. és ifj. Philostratos Eikoneséről írt. Szölgyény Ferenc szolnoki tanár: Mit változtat Ovidius a mithoson? Velleius Paterculus és munkája, C. Velleius Paterculus: Róma történetéről (ford. bevezetés és jegyzet, Akad. kiadás), Róma asszonyai c. művekkel a klasszika-filológia értékes munkása. Szeremley Barna kisujszállási igazgató Horatius és Virág c. művével mutatta az ókori műremekek iránti rajongását.

Dr. Gaál László karcagi gimn. igazgató, a Phil. Társaság tagjának eredményes munkálatai mellett Szirák János mezőtúri tanár (Magyar motívumok a német költészetben), dr. Kónya Sándor karcagi és dr. Jausz Béla kisujszállási tanár, a debreceni egyetem német ny. lektora, a Phil. Társ. tagja, a modern filológia körében munkálkodnak...

Mészáros Vendel francia irodalomtörténeti tanulmányokkal foglalkozik. (Az utcagyerek a francia irodalomban. 1934.)

Irodalomtörténeti búvárkodásokkal tűntek ki a túri tanárok sorából: Ambrus Péter (1818-1880, Kisfaludy K. és kora), Füredi Lajos (Az ember tragédiája), Halmy Gyula (Pétery Károly élete és munkái), Schneberger Nándor (A regény technikájáról), Kolosváry Aladár (Arany J. élete, A. J. jegyzősége, Vörösmarty, Arany László), Nagy lstván dr. (Czeglédi István polemikus író a XVII. szd.-ból), Fejér Lajos (Kiss János emlékezete), Faragó Bálint (Szegedi Kiss István élete), ifj. Váncza Mihály (Handbuch der ungar. Literaturgeschichte, Leipzig 1885) és Boross István dr. (Balzac, Wilde, Babits, Gyóni G., Ady E., Karinthy Fr., Kosáryné Réz Lola, Erdélyi J.).

Illésy János dr. (Kisujszállás) Gr. Koháry István élete és munkáival érdemel említést.

Zsigmond Ferenc dr. egyet. tanár, akadémikus (1883, Kunhegyes) Mezőtúron végezte gimnáziumi tanulmányait s Karcagon volt tanár 1926-ig. Akadémiai pályadíjas Jókai monográfiáján kívül Scott és Jósika munkásságának egybevetése, Mikszáth, Lévay, Arany, Herceg munkásságának jellemzése s az Ady-kérdés történetének összefoglalása fűződik nevéhez, de minden komoly irodalmi problémához hozzászólt a tudós alaposságával, az irodalmi rajongás mélységével és szeretetével. Irodalomtörténete pedig, bár ref. színezetű, valláskülönbség nélkül értéke lehet minden középiskolának.

Gaál László dr. karcagi gimn. igazgató Omar Kajjamról, a másik karcagi tanár, Kónya Sándor dr., a londoni Poety Sociaty tagja, A kuruc költészetről s A művészetté nőtt tornáról és egyebekről értekezett.

Czebe Gyula dr. egyet. tanár túri öregdiák: Az atheni társadalom Alkiphon leveleiben, Anthologia az újkori görög nép költ.-ről, Adalékok Paraspondylos Zotikos életviszonyaihoz s a várnai csatáról szóló költeményhez. Egy bizánczi lovagi torna Ekphrasisa. De filio ducis Leonis, A görög irodalom története, valamint egyetemi előadásai (VII. Konstantinos Porphyrogennetos) teszik nevét örökre emlékezetessé.

Hentaller Lajos (Jászberény): A szabadságharc dalai, Petőfi mint követjelölt c. munkákkal állított magának emléket.

Szeremley Barna kisujszállási igazgató: Gyöngyösi Palinodiája (Urania), Arany J. jelleme Epilogusa tükrében munkáival és Nagy Imre verseinek kiadásával dolgozott e téren.

Vékony István dr. (1883, Kunszentmárton): Balla Márton mint történetíró (Bp., 1908), Tábori Kornél túri öregdiák: Petőfi két verse Mezőtúron (1899), Zeke Dániel törökszentmiklósi tanító: Emlékbeszéd Szabó István rektor felett (Mtúr, 1909), Nagy Péter kunhegyesi isk. igazgató: Ilosvai Varga Imre emléke c. munkákkal elfeledett értékeket exhumáltak. Angyal Dávid dr. egyet. tanár (Kunszentmárton) Berzsenyi Dánielről, A német irod. történetéről, Bariere Bertrandról írt tudományos értekezéseket történeti munkái mellett.

Minay Lajos polg. iskolai igazgató könyvet írt Erdélyi Jánosról és Jókai életéről. 1933-ban a "Nagykunság egy elfelejtett költője" c. tanulmánya látott napvilágot.