Pedagógia íróink is vannak, de akik hosszabb lélekzetű, önálló kiadványokat mutathatnak fel, kevés találkozik.

Kempelen Győző (1829) jászberényi tanár, tanítók számára írt vezérkönyveket: Útmutatás a hangoztatás után olvasás tanításra, Magyar nyelvtani gyakorlókönyv, Magyar helyesírás, Útmutatás Honisme tanításra, A magyar nyelv gyakorlati tanfolyama, Néptanodai oktatás, 7 hét Josefstadtban, Herostratrodas, Magyar hölgyek arcképcsarnoka.

Iványi Endre dr. (Szolnok) Aristoteles istentana különös tekintettel a keresztény bölcseletre, Comenius és Pestalozzi, Comenius: Didactica Magna c. művének értelmezése, A szolnoki főgimn. tört. 1831-96.

Balogh Péter (Szolnok): Közoktatásügyi dolgozatok a görög ny.-ről, magyar irodalomról és a tanárképzésről.

Weinhardt Ferenc (Szolnok): Az iparostanulók fölkészültségéről értekezett.

A jászberényi tanárok közül: Varga Emil szerzetes (1834) Az ifj. nevelése, A házi felügyelet, Az embert a nevelés teszi emberré; Bártfai Kálmán: Victor Cousin kijelentése a közokt. állapotáról (1849); Varga József: A jászberényi főgimn. története és reformjavaslatai; Korber Ernő: Iskolakertjeink a nevelő oktatás szolgálatában (1870) c. cikkekkel szerepelnek. Móczár Miklós számos tankönyvet írt.

Mátrai Ferenc dr. (Jászapáti), Kovács Imre (1832 Kunhegyes) kisebb pedagógiai cikkekkel szerepeltek. Utóbbi: A példák vonzó hatásáról (1879) és Mythosokat, vagy történelmet jobb-e tanítani algimn.-ban? Szakáts Albert dr. mezőtúri vallástanár, teol. m. tanár: Vallás és iskola c. értekezést írt. Nagy László kunhegyesi tanfelügyelő (1816): Beszéd- és értelemgyakorlat, Magyarország tört. vezérkönyve, Nyelvt. gyak. könyv Mellette tankönyvekkel szerepelnek még:

Békési Péter (1819 Karcag): Vallástan, Földrajz, Term. rajz, Történelem, Egyháztörténet, Nyelvtan, Alkotmánytan, Természettan. - Békési Gyula tanker. kir. főigazgató (1847 Túrkeve): Gyakorlókönyv, Elemi latin nyelvtan, Számtan, Görög-latin és hún-magyar mondák; Magyar Antal (1837 Kunmadaras): Számtani vezérfonal; Tóth Péter (1882 Karcag): Mértani földrajz; Zih Károly (1831 Tiszasas), túri öregdiák: Természetrajz (1895 Mezőtúr, 26 kiadást ért el); Hegedűs János: Ismétlőkönyv (1888 Mezőtúr).

A mezőtúri tanitók közül: Kecskeméthy László: Természetrajz és Egészségtan (Pályadíjas mű); Pantó János: Jász-Nagykun-Szolnok vm. földrajza, Mértan, Ágenda; Juhász Bálint: Természettan; Nagy Árpád: Természettan és Vegytan (pályadíjas mű).

Vallásos irodalom terén a XVI. század reformátorainak a munkássága elsőrendű fontosságú, köztük a mezőtúri ősi Alma Mater büszkeségei: Túri Szabó Lukács (Litterati Lukács), alias Circator iskola alapító 1527-30 között; Túri Sánta Jakab iskolaszervező 1530; Kálmáncsehi Sántha Márton ref. püspök, túri rektor volt 1548 előtt, prédikátor 1549-50-ben; Szegedi Kiss István reformátor, Baranya püspöke, 1551-52 közt a túri gimn. rektora. (Assertio vera de Trinitate. Genevae 1573. Speculum Romanorum Pontificum 1548. Theologiae Sincerae Loci Communes-Bassiliae 1585. Confessio vera fidie, de uno vero Deo 1588. Tabulae Analyticae. Schaffhausen 1592). Mindegyik munkája több kiadást ért meg. Túri Pál harcos reformátor, túri rektor (Idea Christianorum Hungarorum. Cassoviae 1613) és Félegyházy Tamás bibliafordító, 1567 túri rektor, később debreceni lelkész (Az keresztieni igaz hitnek részeiről való tanítás 1579, 5 kiadásban, Az mi Vronc Jesos Christosnac Vy Testamentoma... Catechesis. 5 kiadás).

A XVII. században még mindig sok túri név bukkan fel a feledés homályából.

Szántó Túri János a heidelbergi egyetem hallgatója volt (1613) s Disputatio de Deo et Trinitate Divinorum Personalium. Túri Szántó János heidelbergi teologiai tanuló: Disputatio De Lapsu, seu Primo Peccato Homini (1620). Szikszai Pap Sámuel 1685-ben a franekerai egyetemen hallgat, utána mezőtúri lelkész s 1692-ben ő menekül a török elől Várkonyba, 1699-ig ott tartózkodik. Művei: Colloquium sacrum (1700), Menyország útjai (1702). Szabó (Sartoris) lstván 1687-ben iratkozik be a debreceni iskolába és Stephanus Debreceni néven a franekerai egyetemre. Onnan Mezőtúrra megy lelkésznek. 1702-ben nagykunsági, vagy túri esperes lesz s 1702-ben Kunhegyesre távozik.

Rajtuk kívül Baranyai Pál jezsuita hitszónok (1657) említhető Jászberényből, az oláhok és amének térítője, aki: Viaticum spirituale, Szent Írás summája, Lelki paradicsom, Catechismus valachicus Albae Juliae (rumen nyelven, cirill betűkkel), Imago vitae et mortis, A szentek lajstroma c. műveivel vesz részt e század lelketépítő munkájában.

A XVIII. szd. vallásos irodalma már változatosabb szerzők munkáinak összesége. Püspöki Sülye János (1714-28) túri prédikátor, egyháztörténeti alapozó munkáival; Ertsi Dániel (1777-1809) túri lelkész Mózes V. könyvének fordításával és két vallásos művel (Szent Passio) tette nevét emlékezetessé; Balajti Máté (1732) jászapáti tanár Sanctus Joannes apostolus evangelista ante portam latinam c. munkával szerepel.

Gr. szalai Barkóczy Ferenc dr. hercegprimás, 1745-ben egri érsek és Szolnok m. főispánja, az Akadémia tagja és sok teológiai munkának érdemes szerzője. Nagy Ferenc törökszentmiklósi pleb. Duplex honor és Az egy igazi és boldogító hitnek elei (1767). Csató Gergely (1761) ref. főesperes Karcag lelkésze: A maga szolgálatját ékesítő lelkipásztor címen ad hű képet az igazi papról. Kocsi Sebestyén István mezőtúri lelkipásztor (1761) Messiologia, Kézikönyvecske teológusok számára; Dogmatica theologica, Ecclesiastica Historia c. munkáival bizonyította be írói készségét. Megemlíthető még Héczei Pál peéri ref. lelkész (1770): Az istenfélő asszony dícsérete és jutalma, valamint a Próbatétel az emberről c. művek szerzője. Veress Ferenc (1791) túri öregdiák, református lelkész: Egyházi beszédek, hírlapi cikkek. Ifj. Péczely József (1789) túri rektor, akadémikus: Halotti beszéd, Erkölcsi prédikációk, Beszédek c. munkákkal kapcsolódik bele a kor vallásos irodalmába. Lakatos József túrkevei lelkész (1796): Az irgalmasság, Örömünnepi elmélkedés, Az igaz és annak emlékezete c. műveivel zárja be e század termékeit.

A XIX. századból Kacsi Lajos ref lelkész (1812 Karcag): Keresztény áldozat, Az igaz Natanael; Kiss Bálint ref. lelkész (1813 Nagykunmadaras): Népszerű ünnepi egyházi beszédek, II, kiadás; Könyves János ref. lelkész (1813) 1833-ban Karcagon tanító: Egy beszéd, Elmélkedések, Emlékirat, A vasárnap és a munkásviszonyok; Nagy Sándor ref. lelkész (1822 Tiszaug): Egyházi beszéd; Gyenes József egri kanonok, jászberényi plebános: Egyházi beszéd két kötete: Katona Endre ref. lelkész (1834) két évig Mezőtúron tanár: A vasárnap és a mi érdekeink (Debrecen. Codane francia lelkész nyomán); Szilágyi Márton (1842) mezőtúri lelkész: Egyházi és emlékbeszéd; Madarász Imre ref. lelkész (1846 Karcag): Egyházi beszéd, Templomi szószék, Jézus virágvasárnapi könnyei; Chilkó László karcagi plébános (1848): Hitvédelmi cikkei; Győry Lajos (1848 Kisujszállás, majd Kenderes): Az erdélyi székelyszombatosokról (1874), Kenderes tört. mind kisebb jelentőségű alkotás a hívek lelki épülésére; amit kiegészít még Fekete Gyula túrkevei lelkész, túri öregdiák (1857): Beszédek és imák, Zsidóság és kereszténység c. alkotása.

Sokkal komolyabb munkák már Csíky Lajos teológiai tanáré (1852 Kenderes). A skót szabad egyház, Imádságban, Apologetika, Diakonissa ügy, Traktatusok, Egyházi beszéd, A short account of the Hungarian reformad church. Edinburg. A nagy tudású Masznyik Endre dr. ev. lelkész (1857 Tiszaföldvár): A szép mint fenséges, Az eszme evangéliuma, Luther élete, Ev. dogmatica, A prot. irodalmi társaság és Debrecen, Bahil Mátyás, Jean Paul Levanaja (1892 Mezőtúr), Novák Márton (1899 Mezőtúr), Pál apostol élete (Mezőtúr), Halotthamvasztásról (1899 Mezőtúr) c. munkákkal reprezentálja a komoly teológiai tudományt. Dávid Gyula ref. lelkész (1860) Utrechtből Túrkevébe ment lelkésznek s A hit élete c. művét Mezőtúron adta ki 1889-ben más két munkájával: Jézushoz v. szabadítóhoz hívogatás (1891), Minek az ószövetség? (1892). Popovich János gör. kel. lelkész (Karcag) lefordította görögből a Synopsist és kiadta, az orth. hitvallók imakönyvét (1861). Urbán János (Juvenalis) 1862 Jászladány, majd Mezőtúron s. lelkész: Jézus szenvedésének két kimagasló pontja, Pedagógiai értekezés, Mi lesz a halál után? Compendium philosophiae Christianae művekkel illeszkedett be a csoportba. Babik József r. kat. lelkész (1862 Mezőtúr): Kath. vallásos költészet, Emléksorok Samassa érsek tiszteletére és sok egyházi beszéde (Bp. és Miskolcon) figyelemreméltó alkotások. Illés Endre ref. lelkész (1862) Kisujszálláson tanult, ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédeket írt (1893). Turgonyi Lajos túri lelkipásztor (1866-76): Történeti visszapillantást írt a 100 éves templomról és az ősi egyházról. Gergely Antal Mezőtúr aranyszájú lelkésze (1869) volt s szónoki hírneve messze túlszárnyalta a nagyhatárú város területét. Beszédeit több kötetben adták ki barátai halála után. Varga Lajos jászárokszállási r. kath. lelkész, teológiai író: Szűz Mária emlékezete, Üdvözlégy, Az ártatlan Jézus, Mennyei rózsabimbó, Mátraverebélyi szentkúti völgy lilioma, Örökzöld koszorú, Az ó- és újtestamentum, vagyis bibliai történet (Elbeszélés), Népszerű karácsonyi énekek stb. műveivel termékeny író.

Rohoska József ref. teológiai tanár (1871 Kúnhegyes) külföldön is járt. Erasmus és a reformáció Luther előtt (1901), Márc. 15., A zsidókhoz írt levél főbb problémáiról (1903), A ref. vallás történeti jelentősége (1905) munkáival a tehetséges lelkészek sorából való. Kónya Gábor túri lelkipásztor a keresztyén ifjúsági mozgalmakat propagáló iratokkal tűnt fel. Emlékbeszéde jelent meg II. Rákóczi F.-ről, írt Krisztus programmjáról, A szocializmus ismertetéséről és bírálatáról, Szeretet a harcmezőn és más munkái is mind Mezőtúron jelentek meg. Garzó Gyula ref. lelkész (1872) Túron is élt és itt adta ki munkáit: G. Gy. gyomai lelkész felelete (1879 Mtúr), Hatalmas dolgot cselekedett az Úr (1879 Mtúr).

Rácz Miklós ref. lelkész (Kúnhegyes-Karcag): Egyházi beszéd 1877-78. Milleniumi b. 1896, Néhány szó azokhoz, akik éhezik és szomjuhozzák az igazságot (1897). Borsos Károly mezőtúri gimn. igazgató: Kálvinista világnézet. Vadai Ferenc ref. lelkész (1906):Ne légy baptistává (Törökszentmiklós) és Murányi János volt túri lelkész, Mezőtúron készítette el Biblia szemelvények c. ifj. bibliai átdolgozását. Mind egy-egy dokumentuma a vidéki szellemi életnek.

Szelényi Ödön dr. teol. tanár, volt túri gimn. tanár: Jelenkori vallási áramlatok, Modern vallástudomány, A misztika lényege, A lélek élete stb. alapvető nagy munkása a prot. teológiának. Kitünő alkotás Thúry Zsigmond mezőtúri tanár műve is: A szombatos kódexek bibliográfiája (Mtúr). Csomasz Dezső teol. m. tanár, túri lelkész kiadott beszédei, emlékezései és imái mellett Pál apostol antropologiája ma is keresett alapvető munka.

Meg kell még említenünk a mezőtúri egyház többi szorgalmas munkását is: Vékony Sándor gimn. vallástanár: Emlékbeszéd Szegedi Kiss István felett, Marjay Károly ref. lelkész: Japánok apostola (Bp. 1913), Élet a halálban (Bp. 1914), Napoleon vallástétele (Bp. 1915), Üzenet hadban levő katonáinkhoz (1915), A lelkipásztor-szolgálat (Bp. 1914), Kelj fel! (1916, Mezőtúr), Falussy Gusztáv ref. lelkész: A vasárnap megszentelésének vallási és szociális jelentősége.

A jogtudománynak is akadtak avatott tollforgatói a XVIII. században is. Molnár Ferenc jászberényi kunkapitány (1729): Patvarista novitius. Magyar Kátó. Jászberény városban levő Lehel kürtjének esmérete.

A karcagi öregdiákok közül Nagy Lajos jogtudományi közleményei, Papp Mór vízügyi és jogtörténeti értekezései olyan művek, melyek magas irodalmi színvonalát a szigorú kritika is elismerte.

Csíky Kálmán dr. műegyetemi tanár (1843, Kenderes), kisujszállási öregdiák: Cicero és barátai, Magyar alkotmánytan, Hazai alkotmánytan és jogismeret. A római irodalom kapui. A magyar állami közigazgatási jog. Magyar alkotmánytan c. értekezéseivel vívott ki elismerést magának a legmagasabb szakkörökben.

Ballay Lajos dr. jászberényi szakíró (1855) Küzdelem a jogért c. munkával mutatta ki érzékét a jogtudomány iránt.

Imrik János (1856, Jászapáti) jászberényi író a Jogtudományi Közlemények munkatársa.

Hegedűs János (1858, Mezőtúr): Jegyzői szigorlat. Magyar örökösödési eljárás. Magyar közigazgatás. Községi ügyviteli szabályzat. Tiszti irálytan. Községi pénzügytan. Községi törvénytár. Törvénycikkek ismertetése munkái a jegyzői vizsgák nélkülözhetetlen segédkönyvei voltak.

Lippe Vilmos dr. szolnoki törvényszéki bíró (1874): Küzdelem a jogért c. jogi munka szerzője.

Csebi Pogány Virgil szolnoki törvényszéki bíró "Tulajdonjog és szomszédjogok" c. művével keltett érdeklődést a szakkörökben.

Nagyszerű jogász Csekey István dr. (1889, Szolnok), a dorpáti egyetemen (Észtország) a közigazgatási jog tudós tanára: Választójogi bíráskodás. A pragmatica sanctio trónöröklés kérdése és sok más munka szerzője.

Dr. Kenéz Béla nagyjelentőségű statisztikai és szociológiai tanulmányaival fiatalon a legkiválóbbak közé emelkedett.

Czebe Jenő dr. szfőv. főjegyző, túri öregdiák a legtermékenyebb s legképzettebb szakíró. Munkái: A köztisztviselők helyzete, 1911. Trianon és a magyar állampolgárság, 1922. A megszállott területen illetőséggel bírók honossága, illetősége és letelepedése, 1923. A városok katonai terhei, 1923. Az állampolgárságra vonatkozó rendelkezések az elszakított területen, 1927. Javaslat az 1886. XII. t.-c. 5-18. és 164. §§-ainak módosítása tárgyában, 1928. A magyar állampolgárság jogszabályai, 1930. Útmutató honosítási, visszahonosítás és illetőségi ügyekben, 1930. Ezenkívül még sok föl nem sorolt munka tanuskodik nagyszerű jogérzéke mellett.

Mezőgazdaságtudományunk még lassan fejlődik, de már vannak lelkes munkásai nálunk is. Élharcosa ennek a gondolatnak Gorove István közlekedésügyi miniszter, Szolnok nagy fia (1819), Magyary-Kossa Ferenc (1826, Tiszaroff): Böngészet a természetből. Egy pár őszinte szó. A keleti marhavész. A nagy világ. A teremtés korszaka és jelene... munkáival. Magyary-Kossa Géza dr. képviselő (1859, Pusztakakut) pedig vízügyi cikkeivel.

Telek János keresk. isk. tanár (1862, Jászberény): Áruisme, Kenéz Zoltán (1861, Túrkeve): Tíz év multán. Visszapillantás a gazdasági viszonyokra az Alföldön (Előszó dr. Tóth Jánostól), Bodolay László mezőtúri gimn. igazgató (1867) Az ivóvízről, különös tekintettel Mező-Túr város e nemű szükségletére c. munkáival egy-egy súlyos problémára világítanak rá.

A jászsági származású Czettler Jenő dr. az agrárproblémák, községpolitikai kérdések legkiválóbb magyar képviselője. Munkássága egyenesen úttörő jellegű. Főmunkája az 1917-ben megjelent Magyar tanyakérdés.

Különböző témák alapján, de egy cél, a mezőgazdasági viszonyok föllendítése lebegett alábbi szakírók előtt.

Lombay Ferenc ügyvéd (1868, Fegyvernek): Emlékirat telepítvényeink ügyében. Kiss István kunszentmártoni tanár a Kerti Gazdaság munkatársa: Oltsunk? Jurenák Sándor (P. újkút): Mikép boldogulhatunk a mezei gazdálkodás terén (Bp. 1819). Kuncze Imre főjegyző (Törökszentmiklós): Külső-Szolnok-megye Gazd. Egylet Évkönyve 1868-78. Losonczy Zoltán (1898, Szolnok): Gazdasági növények termelése. Vadai István karcagi földmíves: Erkölcsvilág. Kis Tükör. Pap Elek (Karcag) társadalomtudományi cikkei. Szendrey István kisujszállási néptanító: Szőllőművelés és szőllőtelepítés.

A nyelvészet a fővároshoz, vagy egyetemi városhoz kötött tudományág lévén aránylag kevés munkása él vidéken.

Verseghy Ferenc a 18. századi nyelvész, Szolnok szülötte, a legnagyobb alakja, aki mögött 53 kötetes munkásság, megújhodott nyelvünk sikerének érdeme, nagyszámú levelezés és kéziratok tömege áll. A tiszta magyarság. A helyesírásról. Az ortográfia. Analytica institutionum linguere Hungaricae és más nyelvészeti alkotásokkal a század legértékesebb nyelvésze.

Antal Mihály (1793, Jászladány), az Akadémia tagja, az akadémiai szótár szerkesztője és nyelvtudományi munkák írója.

Fogarasy Gábor (1815, Mezőtúr) 1864-től Karcagon tanár: az -uk, -ük, -juk, -jük ragokról írt. Alexi György (1864) szolnoki tanár a Magyar Nyelvőr munkatársa. Túri Mészáros István Mészáros Endre 48-as honvéd, polgármester és Pétery Terézia, P. Károly regényíró nővérének fia Mezőtúron született (1857), A Magyar Nyelvőr és M. Nyelvtud. Szótár munkatársa, a Phil. Társ. tagja. Ő fedezte fel Petőfi szüleinek a sírját. Nyelvészeti munkái: Mezőtúri nyelvjárás. Magyar közmondások. A nép nyelvének ügye a nyelvjárás óta (1885, Mezőtúr) Turchányi Tihamér dr. (1874, Jászberény): Amerikai tudósok nyelvéről. Krassó Szörény megye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtt. Vértess József (1881, Törökszentmiklós) tanár, hírlapíró, a Magyar Nyelvőr munkatársa: A magyar nyelv hangtana (Bp. 1905). Verseghy Ferenc emlékezete (1901, Szolnok). Boross István dr. a mezőtúri nyelvjárást dolgozta fel, adatai egy részét közölte a Népünk és nyelvünk szegedi folyóirat.

A szolnoki tanárok: Balog Péter (a Magyar Nyelvőrben: Az ige szereplése a mondatban, A mondat definitiója. Névszói és mondatbeli kapcsolatok), Kircz Jakab dr. (Az indogermán casus képzés első jelei) munkássága mellett Papp J. jászapáti tanár nyelvészeti tevékenysége érdemel figyelmet, de komoly érték Vadász Pál dr. túrkevei származású vármegyei tb. főlevéltáros tudós munkássága is.

A megye iskoláinak dísze: Németh Gyula dr. török filológus egyet. tanár (1890, Karcag), kinek nyelvészeti dolgozatai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg (Az ősjakut hangtan alapjai. Nyelvtud. Közl. 43. köt. Akad. Sámuel-díjával jutalmazva). Czebe Gyula dr. egyet. m. tanár, túri öregdiák, a bizánci kultúra speciális tudósa, görög filológus (Ungria helynév Beotiában a középkorban, A veszprémvölgyi oklevél görög szövegének hiteléről stb.). Korai halála nagy veszteséget jelentett a tudományos világra. Az ifjabb tudós nemzedéknek nagy ígérete: rásonyi Nagy László dr. akad. könyvtáros, túri öregdiák, ki török eredetű helynevek kutatásával és magyarázataival (Taksony) sok homályos dologra vetett fényt, az aktualitások iránti érzékéről pedig Baszaraba c. művével tett bizonyságot, melyben az oláh államiság kialakulásához szolgáltat adatokat, bizonyítván a magyarság ősi jogait Erdélyhez. E műnek komoly visszhangja támadt megszállt területeken is. A néprajz legkiválóbb művelője Győrffy István egyetemi tanár, aki az Alföld, különösen a kunság életét új megvilágításba helyezte kutatásaival. (Nagykunsági krónika, Szilaj pásztorok stb.).