[ Vissza ] [ Tovább ] [ Tartalomjegyzék ]  

 

[ A fejezet tartalma ] [ Vissza ] [ Tovább ]

Székház építése, vagyonmegosztások.

A vármegye első rendes közgyűlésén Scheftsik István szolnoki polgármester javaslatára a törvényhatóság 6 tagú bizottságot küldött ki az alispán elnöklete alatt a székház létesítésével kapcsolatos intézkedések megtételére. A megyei hivatalok ideiglenesen a volt törvényszéki épületben nyertek elhelyezést. A megyei levéltár két évig Jászberényben volt, a közgyűlés pedig a nyári színkörben, majd a Casino nagytermében ülésezett. A székház-építési bizottság előterjesztésére az alispán megbízást kapott a tervezett építkezés költségvetésének elkészítésére. November 14-én már pályázatot is hirdettek a székház részletes terveire. A beérkezett 17 pályamunka közül az Országos Mérnök- és Építészegylet szakértőinek ajánlatára a bizottság az 500 forintos I. díjjal Pártos Gyula, a II. díjjal Benkó Károly tervét jutalmazta. De a törvényhatóság közgyűlése 1877 március 17-én a módosított II. díjas Benkó-féle terv kivitele mellett foglalt állást. E terveken és költségelőirányzaton történt belügyminiszteri változtatások után az építési vállalkozóval megkötötték a szerződést. A költségelőirányzat 231.000 forint volt, de ezt az összeget a munka kivitelénél 21.722 forinttal túllépték.

A költségeket a március 19-én tartott közgyűlés a törvényhatóság egyes alkotórészei közt osztották fel, Szolnok városa, amint már tudjuk, ingyen telket és 30.000 forintot adott, a volt jászkun területek is 30.000 forinttal járultak a székházépítési alaphoz. Az egykori külsőszolnoki stb. részek pedig 4%-os pótadó útján fedezték a költségek többi részét. Az építkezés akadálytalan keresztülvitele érdekében a november 26-án tartott közgyűlésen hozott határozat értelmében a törvényhatóság 100.000 forintos kölcsönt vett fel 10 évi tartamra. A kibocsátott 200 darab 500 forint névértékű kölcsönkötvényt igen rövid idő alatt lejegyezték.

1877 októberében megkezdődtek az alapozási munkálatok. 1878. május 21-én sor került az ünnepélyes alapkőletételre is. A kiváló szakértelemmel és gondos felügyelettel vezetett építkezési munkálatok november 2-án már véget is értek: készen állt a székház impozáns épülete. A barokk-stílusú gyönyörű vármegyeházát, az új törvényhatóság otthonát a november 18-án tartott közgyűlés alkalmából ünnepélyesen felavatták.

Az egyesített vagy több részre osztott törvényhatóságok vagyonával kapcsolatban felmerült kérdéseket az 1876 : XXXIII. t.-c. 11. fejezete szabályozta s megállapította a vagyonmegosztás irányelvét is. Vármegyénk közgyűlése 1877 március 17-én több bizottságot küldött ki az érdekelt megyékkel való egyezkedésre. Szabályozást nyert a volt jászkun-kerületi ingó- és ingatlan vagyon, több alapítvány. 1882-ben az egyes volt jász és nagykun városok is megállapodtak a közös vagyon egymás közt való felosztásában, illetőleg egymás kielégítésében. A Hevesmegyével folytatott tárgyalások 1884-ben értek véget. A megegyezés értelmében a közös vagyontárgyakat Jász-Nagykun-Szolnok és Heves vármegye között a terület és népesség arányában, vagyis 2 : 1 kulcs szerint osztják fel. A csekély szamú történeti emlékekből is részesítették vármegyénket: átengedték a volt kettős megye iurisdictionális jogát jelképező pallosok egyikét. Megosztották a levéltárat is, ámde a külső-szolnoki részt illető történeti becsű és jelentőségű anyag oroszlánrésze Hevesmegye levéltárában maradt.

[ A fejezet tartalma ] [ Vissza ] [ Tovább ] [ Fel ]