Jogforrások. A Monográfia más fejezetében leírt ú. n. Jász-Kun redemptio folytán a Jász-kun lakosság országos viszonylatban is különleges jogi helyzetbe került. Bizonyos kiváltságok illették, amelyeket Mária Terézia 1745-ben kiadott redemptionális levele, továbbá a "A Jászok és Kunok részire 1751-ben kiadatott Királyi Regulatio, vagy Rendszabások a köznép kedvéért" című királyi rendelet és a csak 1799-ben kihirdetett, de az akkori élő jogot magában foglaló "Jász és Kun megyebéli Törvényszékeket tárgyazó Statutumok" tartalmaznak.

Az 1745. évi redemptionális levél a megváltásról szól és a régi kiváltságok megerősítését tartalmazza.

Kir. Regulatiók. A királyi regulatiók 24 cikkelyből, vagy amint nevezték, articulusból állottak és hogy úgy mondjam, a mai polgári és büntető perrendtartásnak felelnek meg a jászok és kunok ügyeire vonatkozólag és azok kiváltságait tartalmazzák.

Jász-kun statutumok. A statutumok részben eljárási jogot, de főként anyagi jogot faglalnak magukban. Összesen 13 statutum van. Ezek a következők:

1. A perlekedések rövidítéséről (a törvénykezés egyszerűsítése és rövidítése).
2. A Személlyes Tselekedetről. - Ez a becsületsértésről, rágalmazásról és hatóság sértésről, hamis vádról szól. Büntetések: egy egész "Homagium", vagyis 50 Rh. frt, vagy fél Homagium. Továbbá testi büntetések: pálcázás és korbácsolás. Végül a poena talionis a hamis vádaskodókra. Eszerint ugyanarra ítélhető az illető, amire a hamisan vádlottat lehetett volna valódiság esetén ítélni.
3. A Vakmerő törvénykezőkről, vagyis konok perlekedőkről. E szerint nem csak költségekben lehetett elmarasztalni az alaptalan perlekedőt, hanem fél, vagy egész Homagium büntetésben. Sőt az ilyen pert felvevő ügyvédet "hallgatásra" lehetett ítélni, az ú. n. "Silentium"-ra.
4. A Successióról, vagyis öröklésről.
5. Az özvegy asszonyok jussáról, amely részben, a jász és kunokra nézve még ma is érvényben van. A jász és kunoknál ugyanis, épúgy, mint a nemességnél, a férj főszerzősége van vélelmezve, még paraszti sorban lévő embereknél is, mert minden jász-kun, mint ilyen különös nemesi kiváltságokban részesült. E vélelemmel szemben tehát a nő tartozik igazolni a szerzői minőségét. Egyébként e jogszabály alkalmazásánál nem a származás, hanem a lakóhely az irányadó. Tehát e szabály alkalmazandó az idegenekre nézve is, akik e területen bírtak községi illetőséggel.

Jász-kun özvegy öröklési joga. Az özvegyasszonyok jussáról szóló 5. statutum ma is érvényben van az ld. Törvk. Szab. 17. §-a értelmében, de csak részben. Annak értelmezéséről a Curiának határozattárba is felvett E. H. 220, 405 és 565 sz. határozatai szólanak.

A jász-kun jogterületen, ha a férj leszármazó, vagy vérszerinti rokon hátrahagyása mellett halt el s a nő közszerző volt (vagyis saját vagyonnal bírt, vagy szabályosan így állapodtak meg), ez esetben a nő a hagyaték haszonélvezetét kapja, "hogy abból éljen", vagyis ha a férj másként nem rendelkezett. E haszonélvezeti jog terjedelme éppen erre való tekintettel akár végrendelettel, akár a leszármazók által szükséges tartásra és lakásra korlátozható. Oldalrokonok e korlátozásra nem jogosultak. Ági vagyonból nem örököl semmit. Szerzett ingatlanból, az abba befektetett pénzösszegből egy rész illeti meg. Szerzett ingóságból szintén.

Leszármazók, vagy vérszerinti rokonok létében a nem közszerző nőt a szerzett ingatlanokból semmi sem illeti meg, szerzett ingóságokból pedig egy részhez van joga. Illeti továbbá özv. haszonélvezeti jog ingó és ingatlanra, de ez korlátozható épúgy, mint fentebb a szükséges lakásra és tartásra.

Leszármazó, vagy vérrokonok nemlétében a nőt illeti az összes szerzett ingó és ingatlan vagyon, akár volt közszerző, akár nem. Az özvegyi öröklés részben egybeolvad a hitvestársi örökléssel, részben a Curia gyakorlata szerint elavultnak tekinthető.

6. A vevésről és adásról.
7. A kiköltöztekről.
8. A testamentomokról,
9. A tanuknak meghiteltetésekről.
10. A praescriptióról, vagyis időmúlásról.
11. Az adósságokról.
12. A hatalmaskodó tselekedetekről. - Voltak nagyobb és kisebb hatalmaskodások. Nagyobbak voltak: Másnak tetemes megverése, rabbá tétele, ingatlan jószágának erőszakos elfoglalása. Ezek felett a főkapitányi törvényszék határozott s ú. n. fiscalis pereknek nevezték, mert ezt a districtusi fiscalis indította meg. A kisebb hatalmaskodások felett a közs. tanács bíráskodott.
13. Az esküvésekről,

A fentiek voltak az akkori jász és kun helységek tanácsainak különleges jogforrásai a közigazgazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben a rendes országos törvényeken kívül.

A tanács hatásköre általánosságban. A jász-kun redemptio lényege a föld megváltása. E megváltást pedig az egyes helységek, mint jogi személyek eszközölték s így természetes, hogy e jogi személyek voltak a kiváltságos jogok letéteményesei és gyakorlói is. E jogokat a nemes város bírája és tanácsosai útján gyakorolta, melynek hatásköre sokkal szélesebb körű volt, mint a mostani,

Általánosságban az 1751. Kir. Regulátiók 1. cikkelye ezt mondja ki: "A törvényes dolgokban pedig valamely Helység lakossai által el követett személlyes megbántó tselekedetekre az ollyan adósságokra, melyek tsupán egy Helység eggyes, vagy több lakossain követtetnek, úgy az örökösödésre, successióra, és Osztályra, vagy bármily Javaknak, mellyek egy Helység határában vagynak, visszaszerzésére nézve az Első Biróság azon Helység Bíráját és annak Eskütt Tanátsosit illesse."

E meghatározás főként a perekre vonatkozó hatáskört szabja meg. Közigazgatásilag azonban a helység bírájának és tanácsának hatáskörébe tartozott úgyszólván az élet minden megnyilvánulásába való beleszólás. Hatáskörük egyesítette - a mai rendes hatáskörön kívül - a főszolgabírói, járásbírói, árvaszéki és telekkönyvi hatósági jogkört.

Ezek előrebocsátása után ismertetem főbb vonásaiban a jász-kun városok régi közigazgatási és igazságszolgáltatási viszonyait, Jászapáti irattárában eszközölt kutatásaim alapján.

A város feje az Ordinus Bíró volt s 12 tanácsos, vagy Senatorral és az Ord. Notáriussal s a többi tisztviselőkkel intézte a hatáskörébe tartozott ügyeket.

Tisztviselők választása. A tisztviselők választása nem a polgári év, hanem az ú. n. katonai esztendő szerint történt, amely nov. 1-én kezdődött. Előzetesen a tanács kandidált 3 jelöltet a bírói állásra s azt beküldötte a Jászberényben székelő Magistrális Deputátiónak jóváhagyás végett. Majd gondoskodott a tanács a Beneficiális Cassa terhére az úri vendégek accomodálásáról és a bírói restaurátióra megfelelő borról.

A restaurátióra a Districtus; vagyis kerület (kb. megfelel a mai vármegyének) kiküldötte egyik tisztviselőjét, aki a választáson elnökölt. Az arra összejött érdemes polgárok és nagy számú birtokos lakosoknak a Restaurátor előterjesztette a Magistr. Deputátió által jóváhagyott Candidátiót s az összesereglettek a Voxok többségével megválasztották az Ord. bírót, másodbírót, a Quanti Perceptort, politikai Inspectort, erdő Inspectort. Ennek megtörténte után "ezen megválasztott Individumok hivatallyaiknak tökéletesen leendő folytatására letették a hitet a Tanáts-Házban a Tanáts és a Nép előtt." Utánna aztán ünnepi lakoma következett magnum áldomással.

A másnapi tanácsülésen, amelyen már a megválasztott új Ord. bíró elnökölt, megválasztotta a tanács az első és másod Hadnagyokat, a járási Polgárokat, Lovas Tizedeseket, "Wachtereket", gyalog és lovas csőszöket, 3 városi kocsist, tornyosokat stb.

A községek ebben az időben valóságos háztartást és gazdálkodást vezettek. A községnek volt saját gazdasszonya, ménese, gulyája, amelyet saját csikósa és gulyása gondozott. Volt konvenciós kovácsa, kőmívese stb.

Kuriozumból megemlítem, hogy mennyi volt 1759-ben a jászapáti "Feő Nótárius" fizetése. Pénzben 45 Rh. frt., 2 pár csizmára 6 frt., szalonnára 4 frt., 2 konvenciónális föld megmunkálására 10 frt. 20 kila buza, 6 itce vaj, 3 szekér tűzifa, 3 szekér széna, 100 font hús, 25 font faggyu és 50 font só.

A rendes mindennapi teendőket a havonta többször is tartott tanács-gyűléseken intézték el. Egyes viták elintézésére, vagy ügyek mibenállásának kivizsgálására a tanács kiküldött egy erre alkalmas tagot a kebeléből azzal az utasítással, hogy ha lehet, szép móddal intézze azt el s jelentse be utólag: mit végzett.

Az egész lakosságot érdeklő fontosabb ügyekben, pl. földosztás, vagy felmérés, bíró, vagy tisztviselők megválasztása, fontosabb politikai események alkalmával egy districtusi kiküldött elnöklése mellett népgyűlést hívtak össze s az döntött.

Az adók és közterhek kivetése és behajtása. Az adók és közterhek kivetése és behajtása a tanács által történt s azt a Districtusok ellenőrizték. Egy 1760-ban a tanács által kibocsátott adóintés így szólott: "Az Quantumot nem fizető lakosok felhivattassanak és a Nemes Tanácsnak irántok tett régi Determinátiója tudtokra adattasson, hogy eő Fölsége adóját annak rende szerént bé nem füzetik, az házok tülök el vétettnek és azoknak adattatnak, akik eő Fölsége adóját szorgalmatosabban be füzetik."

Az adót abban az időben sem fizették valami szívesen.A jászapátiak között pláne igen sok armalis nemes volt, akik az adó miatt többször lázongtak. Sőt egy alkalommal e miatt nyilt lázadás is tört ki az 1800-as évek elején, amit két század katonaság kirendelésével kellett megfékezni.

Rendőrhatóság. Az előljáróság volt az első fokú rendőri hatóság. Mint ilyen, érdekes határozatokat hozott. Pl. 1749-ben a következőt: "Minden este 9 órakor takarodóra kell harangoztatni és akik lámpás nélkül azután fognak tapasztaltatni, áristomba hozattassanak, ahonnén egy frt. váltság nélkül ki nem fognak menni és bocsáttatni."

Vagy a következő; ugyanakkor:

"Ennek utánna hogy Menyegző alkalmatosságával mindenféle lődözések, legény és leánysiratók és a templom körül való táncolások, mellyeket pap táncainak neveztek és több rendetlen és botiánkoztató cselekedetek nem szabadok, mellyeket, ha elkövetik, példás büntetése lészen, ez M. Püspök parancsolattya és akarattya."

Megemlítek még egy, az akkori időkre jellemző, alábbi 1790-ből való határozatot:

"Minthogy az éczakaji Strázsák által eddig Toronyban tett vigyázásoknak nem nagy haszna tapasztaltatnék, Determináltatik, hogy ennek utánna előbbi Szokás szerint az Szokott éneklést a Strázsák megtanulván, a vigyázás ideje alatt az utzákon exerceáltasson minden óra kikiáltatván."

Cigányok. Különösen érdekes a tanácsnak, mint rendőri hatóságnak a cigányokról hozott rendszabálya; ezt történeti érdekességénél fogva egész terjedelmében közreadom az alábbiakban:

Anno 1761. Die 13.a Juni tartatott Nemes Tanáts Gyülésének alkalmatosságával a Czigányokrul ezen következendő rendelések tétettek, ugy mint:

Pmo. Minden Czigány maga Házátul Esztendőnként 1 frt 30 kr. fizetni tartozik ennek utánna.

2., Pesti Medárdus Vásárátul fogva egész Szt. Gál napjáig kötelességek lészen a Leveleket kivált dolgozó napokon hordani.

3., Valaki közülök marhát tartand, Titulo Föld Bér minden marhátul fizessen 15 kr.

4., A házonként való kérengélés, avagy is koldulás egy átallyán fogva nem szabad, kivétettetnek az öregek és elnyomorodottak.

5., Valamint eddig, ugy ennek utánna is Vajdájok lészen, kinek is Szavát fogadni minden illendőségekben tartoznak tudván azt, hogy eő is Várasunk Feő Birájátul függeni tartozik, aki pedig nyakaskodna és vakmerőképpen ellent állana a Vajda Parancsolattyának, tartozik Várasunk Feő Birájának bejelenteni, hogy ott érdemes büntetését elvehessse.

6., Vásári alkalmatosságával kötelessége lészen mindenféle Goborló czigányokra vigyázni és a kit tapasztal, azonnal Vásári Commissárius Uraiméknak bé jelenteni tartozik, ezen szorgalmas fáradságáért és vigyázásáért a Vajdának is a Büntetésből része legyen.

7., E mellett az alatta valóira is szorgalmatosan vigyázni köteleztetik, akiket káromkodásban, avagy Ünnep Törésben tapasztal, bé jelentse, hogy ki ki érdemlett Büntetését el vehesse és arra is szorgalmatossan vigyázzon, ha Ünnep és Vasárnapokon Sz. Misét szoktak-e hallgatni? akit tapasztal, hogy el mulatta volna, hogy érdemes büntetését el vegye, tartozik bé jelenteni a Váras Feő Birájának.

8., A ki egyszer házát eladja, vagy pedig lakását meg változtattya más helységben, annak többé Ház hely nem adattatik és vissza sem fogattatik.

9. Valaki más vidéki helyre musikálni menni szándékozik, Biró Uramnak hirül adni tartozik és ha szabadságot nem nyerend el menni ne bátorkoggyon, különben lakása meg nem engettetik.

10., Mivel 3 rendbéli musikusok vannak, szükségképpen a musikálásban egygyet kell nékik érteni ugy hogy ha valamellyik rendbéli, Biró Uram hirével más vidék helyre szabadságot nyerend az el menetelre, a két rendbéli a két Kortsmákban musikálni tartozik, hogy a Nemes Váras részére fogyatkozás ne légyen a Kortsmákban, hogyha edig a Kortsma musikusok nélkül maradna, akkor mindnyájan fogják a Büntetést szenvedni; külömben fáradságokért Esztendőnként a Nemes Várastul Tituló Conventionis lészen 8 forintyok melly Summát egyenlőképpen tartoznak magok között felosztani.

11., Ennek utánna Czigányul beszélleni büntetés alatt meg nem engettetik, magok pedig ennek utánna nem Czigányok hanem Uj Magyaroknak, a vajdájok is Uj magyarok Vajdájának fognak neveztetni.

12., Minden fogyatkozásokrul a Vajda relatiot tenni tartozik.

Hogy a cigányok belső életébe is milyen beleszólása volt a tanácsnak, példaként közlöm az alábbi határozatokat:

"Rácz Gáspár Nyőtelen fiai, eő Felségének Kegyelmes parancsolattyábul hogy a henyéléstől elvonassanak, szolgálatra applicáltatni fognak (1776)."

"Rácz István uj paraszt nyomorultnak találtatván nékie azon okbul a házasság meg nem engedtetik (1799)."

"Ifj. Rácz János uj magyar instál, hogy mivel Oláh Miklósnak Leánya tőlle teherben esett, annak leendő eljegyzése Nekie megengedtetnék. - Azon Leánynak eljegvzése meg engedtetik legfőképpen az botránkoztatásnak el távoztatására az büntetéstül mind az által menté nem fog tétetni" (1791).

Árak, munkabérek szabása. A tanács szabta meg ideiglenesen az árakat és munkabéreket. Végleg a Generális Gyűlés (Districtusi közgyűlés).

Az 1790. ápr. 17. jkvben ezt olvassuk:

"Jóllehet az elmult Gen. gyülésben lett Limitatio szerént a Marha huss 5 polturára volna meghatározva, mind az által minthogy a Szegénységnek e drága üdőben terhére esne, - a Szék jövedelmének is jövendő kárára lenni nem gondolhattna, - a Huss vágás tovább is 13 polturákban hagyattatni determináltatik, ugyis a Tts. Districtusok Gyülésben tett végzése szerént is."

Ha már a húsnál tartunk, közlök egy tanácsi határozatot a hivatalos húsvizsgálatról is 1794-ből, melyet a tanács a generális gyűlés határozata alapján hozott.

"Minden marha vágáskor egy bizonyos Tanátsbéli Személlynek megjelenése határoztatott és e dologhoz különös egv Protocollumnak is tartása, mellyben tudniilik a marhának szőre, béllege, minémüsége, egészséges, avagy nyavalyás állapattya fel jegyeztessen."

A munkabérek meghatározására vonatkozólag álljanak itt a következők:

"1749 jun. 4-én a munkások bére igy restringáltatott: Kaszások napi bére, aki jó, annak napi 9. poltura, alábbvalónak 8, gyüjtőknek 1 peták, szőllőkötőnek 4 poltura, maga kenyerével 3 garas."

"1747-ben a búza aratása jó buza hetedén, rosszabb hatodán. Jobb az, ahol legalább 25 csomó van, vagy ennél több."

Gazdasági munkák. A tanácsülések határozták el, hogy mikor milyen gazdasági munkát szabad megkezdeni, vagy végezni. Jellemző az alábbi rövid határozat, melyet 1781. szept. 18-án hozott a tanács:

"Az jövő hétfőn a szüret megbocsáttatik."

Felsőbb parancsok végrehajtása. A tanácsülés hajtotta végre a districtusoktól, a főkapitánytól, vagy őfelsége a királytól érkezett parancsokat. Egyik érdekes parancs így szólott (1786-ban): "Eő felsége parantsolattjából elrendeltetik, hogy a toronyőr a fertályokat és órákat minden hosszas strópha és harmónia nélkül megkiáltassa és evégből két őrállók legyenek állandóan a toronyban."

Felsőbb parancsra ment a katonaállítás is úgynevezett "verbunk" által. E verbunkolás alkalmával igen tekintélyes borok és egyéb "kulinárék" fogytak el, amelyeket a beneficiális kassza (községi pénztár) fizetett.

Községbe való felvétel. A tanácsülés döntött a községbe való felvétel fölött is. Egy 1776-ban hozott határozat így szólt: "Szücs Pál Kovács Legény maga jámbor viseletétt ugy a Tanult Mesterségirül, böcsülletes Céh béli Levelekkel legitimálván, várasunk Lakóssának bébocsájtatott. Ki is előtte viselvén eddig respectált böcsületes maga viseletét ezek utánna is minden engedelmességgel az előljárókhoz lenni, magát jámborul viselni köteles lészen."

Szegényügy. A község bizonyos rendszabályokat hozott a szegényügyre nézve is. Volt állandó szegényház, amit "Porticus"-nak neveztek. A szegények táblával voltak ellátva, ami legitimálta őket, hogy koldulásra jogosultak. Meg volt szabva az is, hogy pl. 1790-ben csupán szerdai napon volt szabad koldulniok.