A községi élet a XVIII. század harmincas éveiben már rendezett, képet mutat. A falu élén a bíró állt az esküdtekkel, a rendre pedig a hadnagyok és tizedesek vigyáztak. A községi adminisztráció intézése a nótárius kötelessége. Az egyházközségeket újra megszervezték s minden nagyobb helységben már iskolamester is működött.

A gyors ütemben megindult művelődési folyamatot szabadabb szellemű uralkodóink jelentősen előmozdították. A XVlII. sz. második, felében már kiépült a közoktatás szervezete.

A kor tanult emberének műveltsége kimondottan rétorikai és jogi jellegű volt. A deákos műveltségű nemesség és a honorácior osztály mellett a megyei nemesség előkelőbb rétege erős francia-német szellemű hatást tükrözött.

A finomabb társadalmi élet központjai a tiszamelléki nemesi udvarházak és kastélyok voltak. Több irányban is jelentkezik a művészi irányú érdeklődés és ízlésfejlődés. Az e korban emelt templomaink, kastélyaink mind barokk-stílusúak.