A Tiszai közép járás Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közepén, a Tisza mentén terül el. Északon Hevesmegye, nyugaton és északnyugaton a Jászsági alsó járás, Központi járás és Szolnok városa, délen Mezőtur, keleten pedig Turkeve, Kisujszállás és a Tiszai felső járás határolják. 122.308 kat. hold kiterjedésű területén 49.707 lélek él, a természetes szaporodás arányszáma 1.56%. Népsűrűsége négyzetkilométerenként 70,6.

A járást a következő községek alkotják: Fegyvernek, Kuncsorba, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Törökszentmiklós. Déli részét a Szolnok-Szajol-Törökszentmiklós-debreceni, Szolnok-Szajol-mezőtúri és Szolnok-Szajol-szentesi vasútvonalak szelik át. A tiszaparti községeket (Tiszaroff, Tiszabő, Fegyvernek) autóbuszjárat köti össze Törökszentmiklóssal. A járás úthálózatának tengelye a Szolnok-debreceni tranzverzális állami műút, ehhez kapcsolódnak a megyei utak: Tiszabura-Tiszaroff-Tiszabő-Fegyvernek-Törökszentmiklós-Tiszaföldvár és Fegyvernek-Kuncsorba vonalai.

A Tiszai középjárás községei közül Törökszentmiklós és Tiszapüspöki a törökszentmiklósi (képviselő dr. Brandt Vilmos), Tiszabura, Tiszabő, Tiszaroff, Fegyvernek az abádszalóki (képviselő: vitéz jákfai Gömbös Gyula, Magyarország miniszterelnöke), Kuncsorba pedig a mezőturi országgyűlési választó kerülethez (képviselő: báró Urbán Gáspár) tartoznak. A törvénykezést illetően a törökszentmiklósi kir. járásbírósághoz (járásbírósági elnök: Tamási Géza), Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kuncsorba, Tiszabő, Tiszapüspöki; az abádszalóki kir. járásbírósághoz (járásbírósági elnök: dr. Stur Dénes) pedig Tiszabura és Tiszaroff községek tartoznak.

Járási székhely: Törökszentmiklós.

A Tiszai középjárás közigazgatásának élén dr. Muhoray Károly főszolgabíró áll. Szolgabíró: dr. Návay Imre, orvos: dr. Garancsy Zoltán, irodatiszt: Baráth János.  

Fegyvernek község a Tisza f olyó egyik túlfejlett kanyarulata mentén fekszik. A Tisza partjához igen közel egy, az ártérből 5-6 m.-re kiemelkedő magaslat húzódik végig, mely a község területén jut legközelebb a folyóhoz. E magaslat anyagát az a homok szolgáltatja, melyet az északnyugati szél fujt ki kis víz idején a Tisza medréből. Az alacsonyabb környezet hajdan a Tisza ártere volt, melyet a folyó csaknem minden évben meglátogatott és behordott finom törmelékével, A község a tiszaroffi kir. adóhivatalhoz és a törökszentmiklósi járásbírósághoz tartozik. A körorvos helyben székel. Jegyzőségén 2 jegyző, 1 segédjegyző és 6 irodai alkalmazott teljesít szolgálatot. A község vagyona ingatlanokban 11 ház és 42 kat. hold föld. A lakosság lélekszáma 7260. A természetes szaporodás 2.04%. Az 1920. évi népszámláláson még csak 5752 ember lakta, de azóta új házhelyeket osztottak ki. A lakosság az 1841-ben Bácskából hozott sváboktól eltekintve mind magyar. E svábok is lassan egészen elmagyarosodtak. 1900-ban számuk még 561, de már 1910-ben 108-ra csökkent. A lakosság 90%-a rk., 9% református, 1% izr. vallású. A katholikusoknak helyben anyaegyházuk van. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye helyben van. Iskolái a következők: 4 rk. felekezeti népiskola, 1 községi gazd. ismétlőiskola 2 tanteremmel és 2 tanítóval, 1 iparos tanonciskola és 2 óvoda. A lakosság főfoglalkozása a földművelés és állattenyésztés. 16.069 kat. hold területén van 12.848 kat. hold szántó, 866 kat. hold rét, 1.365 kat. hold legelő, 16 kat. hold szőlő, 74 kat. hold füzes, 2 kat. hold nádas, 898 kat, hold pedig terméketlen és be nem ültetett terület. Földje különösen a mentesített áradmánytalajon igen jó és rajta a legkülönbözőbb gabonanemüeket igen eredményesen termelik. A birtokmegoszlás a következő: 2 nagybirtokosa van: Schwarcz Gyula, és a br. Baldacsy-alapítvány. A 100 kat. hold körüli középbirtokosok száma 22. Kisbirtokos 71, 5-6 holdon gazdálkodó törpebirtokos pedig 84 van. Nagyobb iparvállalatai: a Községi téglagyár és a Gőzfürész és Hengermalom R. T. Önálló keresettel rendelkező kisiparosa 46 van. A községben 36 kereskedés található, köztük 11 vegyes, 16 tojás- és 7 gabonakereskedés. Hitelintézetei a Fegyverneki Takarékpénztár és a Fegyverneki Hitelszövetkezet. A helyi piacokon áruinak csak egy része nyer értékesítést. Lakói a törökszentmiklósi piacot nagy számban látogatják. Van 4 országos és egy hetivására is. Legfontosabb útvonala a Kuncsorba-Tiszaroff felé vezető törv. hat. köút. Az állami műút a községtől 3 km. távolságra halad. A Budapest-debreceni vasútvonal a teleptől 8 km. távolságra húzódik és átmetszi határát. Marha- és egyéb rakodóhellyel felszerelt állomása a község nevét viseli. A két nagyuradalomnak iparvasútja is van, melyek közül az egyik 4, a másik 6 km. hosszúságú. Hajóállomása nincs.

Fegyvernekről 1212-ben történik először említés. Egyházi szempontból a kemeji-főesperességhez tartozott. A XIV. század okleveleiben többször fordul elő mint Feguernek. Nevét 1332/37 években a pápai tizedlajstromok is említik. Az egri püspökséghez tartozott és a helybeli főesperesnek fizetett adót. A XIII. század folyamán hevesi várbirtok volt. Ezt bizonyítja a Váradi Regestrum ide vonatkozó fejezete. 1219-ben a faluban lakó polgárok perbefogták az ecsegi jobbágyokat. A per végül is tüzesvaspróbával nyert elintézést. A hely korabeli fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy 1381-ben vámszedőhely volt. Korabeli birtokosai a Domoszlaiak, kiknek Zsigmond király 1417-ben vásárjogot adott. 1430-ban vásárai megszaporodtak, sőt a Kompolthyak hetivásár tartására is jogot kaptak a királytól. A XV. század folyamán a Kompolthyak birtoka volt, Az adományozást tárgyaló oklevélben mint oppidum szerepel, vagyis e korban vára is lehetett a helységnek. 1522-ben a Kompolthyak magvaszakadtával az Országh-testvérek birtokába került. Országh Kristóf kiskorúsága alatt Losonczy István kapitány, mint a gyermek gyámja magához kaparintja a községet és az országos adókat is maga szedi be. 1569-ben Miksa király a kir. ház iránti hűség elismeréseképpen Országh Borbála, férjezett Török Ferencnének adományozta Fegyvernek korabeli mezővárost. 1693-ban mint a török pusztulásból kiemelkedő helységről olvasunk Fegyvernekről. Ekkor Haller Samu vármegyei gyaloghajdu-kapitány volt földesura. 1699-ben kirendelt megyei prefektus foglalja el a vármegyei határozat tiltakozása ellenére. 1741-ben 10 lovas kiállítására kötelezte magát. 1848-ban katonaszolgáltatásával tünik ki. 1849-ben (júl. 28.) a Honvédelmi Bizottmány egy ideig itt ülésezett. A világháború és az ezt követő forradalmi események óriási károkat okoztak a községnek. A vörösök és románok között kifejlődő 3 napos utcai harcban több ízben is gazdát cserélt. Emberben, termésben és állatban nagy veszteséget szenvedett. 1920 febr. 24-én felszabadult a román megszállás alól és végre a békés fejlődés útjára térhetett.