Jánoshida nagyközség a Zagyva folyó jobbpartján fekszik, azon a helyen, ahol a folyó - északdéli irányát elhagyva - nyugat-keleti irányba fordul. Ezt az irányt sem tartja meg sokáig, hanem a község határában két kisebb kanyarulatot téve, délnek fordul Jászalsószentgyörgy felé. Nagyjában sík területén az északi és nyugati részek valamivel magasabban feküsznek, mint a déliek, hol a tengerszint-feletti magasság 89 m.-ig esik. E szintkülönbség okozója a folyó törmelékkúpjának legszélső nyúlványa, mely alig észrevehetően simul az alacsonyabb térszínbe. Jánoshida a Jászberényben székelő kir. adóhivatal alá tartozik. A körorvos és körállatorvos székhelye Jászalsószentgyörgyön van és a legközelebbi gyógyszertár is ott található. Közigazgatását egy fő- és egy adóügyi jegyző, egy végrehajtó, egy kisegítő végrehajtó, két irnok, két bíró és két közgyám látja el. A községi képviselőtestület 18 virilistából és 18 választott tagból áll. A község tulajdonában levő ingatlan vagyon 16 ház és 80 kat. hold föld, melyből 70 kat. hold szántó és rét, 10 kat. hold pedig legelő. 4581 lakója közül (természetes szaporodás 1.39%) 1019 él külterületen. Ezek közül legnépesebbek Lebujmajor, Pusztamizse, Pusztafábián, Újmeggyes, Ómeggyes és Tótkér. A lakóházak száma 1021. Felekezetek szerint lakói közül 4457 rk., 5 gk., 85 ref., 4 evang. és 30 izr. A római katholikusoknak anyaegyházuk van, mely az újszászi egyházkerülethez és a váci püspökséghez tartozik. Az izr. anyakönyvi kerület székhelye: Jászberény. - Közoktatását egy hat tantermes községi, egy rk. felekezeti és egy magán elemi népiskola látja el. - A lakosság túlnyomó többsége őstermelő. A község 2732 kat. hold területén van 5959 kat. hold szántó 473 kat. hold rét, 732 kat. hold legelő, 116 kat. hold. erdő, 10 kat. hold nádas, 358 kat. hold pedig terméketlen. Uralkodó művelési rendszere a váltógazdaság. A termőföld több mint fele, (3969 kat hold) a csornai premontrei prépostság kezén van. Más közép- vagy nagybirtokos nincs. Az önálló keresettel rendelkező mezőgazdasággal foglalkozó lakosság közül 50 % két-háromholdas törpebirtokos. - Jánoshida község legnagyobb ipartelepe: Pusztamizsén a preemontrei prépostság szeszgyára. Ugyancsak nyerstermékek feldolgozására szolgál 2 malma, 2 daráló és a községi pálinkafőzde. Önálló kisiparosa 1933-ban 33 volt. Közöttük 10 szabó, 7 cipész, 4 ács, 5 kovács, 3 asztalos, 2 hentes, 1 bognár és 1 kőmíves. 11 kereskedője közül 8 szatócs, 3 pedig épület- és tüzifakereskedő. Hitel- és pénzintézete a Jánoshidai Takarékszövetkezet, mint az OKH tagja. A községnek állandó piaca, hetenkint kétszer hetivására és három országos vására van. Nyersterményeit részben saját vásárain, részben pedig a jászberényi vásárokon értékesíti. Fő közlekedési útvonala a Szolnok felé vezető országút, mely a község belterületétől egy kilométer távolságra vezet. Fontos útja még a községen keresztülvezető megyei út. A Zagyva folyón át egy híd könnyíti meg a közlekedést. A Hatvan-szolnoki vasútvonal belterületétől 6.5 km távolságra halad el. E vonal mentén a legközelebbi megálló a Jánoshida-Boldogháza nevét viseli. Mivel itt rakódóhely nincs, teherforgalmát csak a községből 15 km. távolságra fekvő állomáson tudja lebonyolítani. Posta és távbeszélő helyben van. A szomszédos községekkel és a megye székhelyével, Szolnokkal, autóbuszjárat könnyíti meg a közlekedést.

Jánoshida valószínűleg a XII. század második felében keletkezett. Ebben az időben III. Béla király kegyes adományából, az úgynevezett Tarnahajlásban a praemontrei rend telepedett le. A letelepedés után a rend tagjai templomot emeltek Szt János tiszteletére. Később prépostsági rangot nyert a praemontrei monostor. A község eredeti neve Szent Kereszt volt. 1426-ban az oklevelek mint vámszedő helyet említik a községet, mely Hevesmegyéhez tartozott. 1465-ben a kolosmonostori apátságnak is vannak birtokrészei a község területén. Ekkor már Jánoshida néven említik. 1470 körül rendezték a prépostság birtokát. Ekkor a község egynegyed része, valamint Tókér és Mizse puszták tartoztak hozzá, Szászberek nagy részével együtt. A prépostság a török időkben a községgel együtt elpusztult. A török hódoltság után ismét visszatelepedhetett a praemontrei kanonok-rend. Az elnéptelenedett falut telepesekkel tették lakottá. Megbízható adatok szerint a Dunántúlról és Morvaországból is jöttek telepesek. 1685-ben I. Lipót Meyners Kázmér kanonoknak adományozta a község részbirtokát szolgálatai jutalmául. Halála után báró Pfendler Miksa örökölte. Ekkor épült zárdája is (1668). Az 1715. évi összeírás szerint az ekkor Pestmegyéhez tartozó községnek 26 jobbágya és 7 zsellére volt, kik 136 köböl szántóföldet és 26 kaszásrétet műveltek. 1785-ben II. József megszüntette a praemontrei szerzetesek rendjét és az egész községet a vallástanulmányi alaphoz csatolta. Intézkedései nem voltak hosszúéletűek, mert a község 1802-ben már ismét a praemontreieké a csornai prépostság fennhatósága alatt. A Pestmegyéhez tartozó községet 1854-ben Hevesmegyébe kebelezték. - A világháború nagy áldozatokat követelt Jánoshidától. 154-en haltak hősi halált, közel annyian váltak rokkantakká, özvegyekké és árvákká. A forradalom hullámai nem nagy erővel érték a községet és így nagyobb megpróbáltatások nélkül érkezett el a béke évtizedéhez.