Nagy Ádám (neje: Baranyai Anna) fiai: Pál, István, továbbá testvére András (neje: Várkonyi Erzse) kapják az armalist III. Ferdinándtól 1648 aug. 20-án. Kihirdették Hevesben 1649-ben. - Mátyás és András árokszállási lakosok 1724-ben Hevesben ezen 1648-ban kapott armalissal igazolták nemességüket. (Heves Inv. B. 48.) - Mátyás és fiai Pál, Demeter, Mátyás, István 1754-ben Pest m. nemesei közé vétettek fel. - András Pozsony m. biz. alapján 1696-ban; -- Péter lacházi birtokos 1700-ban; - Mátyás árokszállási lakos és fiai 1752-ben; Bálint és fia István; Mihály és fiai János, György, Mihály 1700; László 1720; György zsidói lakos, István bicskei lakos 1720; István 1747; János Sopron m. b. a. 1748; Mátyás árokszállási lakos és fiai Pál, Dömötör, Mátyás és István 1752; Mihály t.-szt.-mártoni lakos, János bicskei lakos és fiai János és Mihály 1754; Imre és fia Pál Csongrád m. b. a. 1754; János és Mihály t.-szt.-mártoni lakosok 1755; János bicskei lakos 1756-ban; István és Mihály fajszi lakos Vas m. b. a. 1760; János és Ferenc Vas m. b. a. 1764; József és fia József dömsödi l. Bihar m. b. a. 1769; András dunavecsei l. Vas m. b. a. 1770; István és Ferenc izsáki l. Esztergom m. b. a. 1772; János áporkai l. és fiai János, István, András, Sándor, Mihály Hont .m. b. a. 1776; Antal óbudai l. Bars m. b. a. 1791; Pál Nógrád m. b. a. valamint fiai József és Mihály 1792; József kamarai inspector Nyitra m. b. a. 1792; Áron nagykőrösi l. Somogy m. b. a. 1793; Sámuel bécsi ágens Fehér m. b. a. 1794; Imre ügyvéd Baranya m. b. a. 1801; Ignác és Imre Baranya m. b. a. 1803; Sándor szalkszentmártoni l. Veszprém m. b. a. 1808;. György és fiai János, Károly, Antal Heves m. b. a. 1815; Péter, János, Miklós, valamint fiaik és unokáik Győr m. b. a. 1817; Ignác és fia Zsigmond Fehér m. b. a. 1817; István bojári bérlő Pozsony m. b. a. 1819; András János Pozsony m. b. a. 1820; Péter sári számtartó Békés m. b. a. fiaival Antal, Pál, Miklós, János és leányaival Mária, Róza Békés m. b. a. 1825; Benjamin és Lajos a vörösberényi predikátor fiai Veszprém m. b. a. 1826; Imre és fiai Sopron m. b. a. 1830; József bugaci és János Fehér m. b. a. 1832; Ignác sótei, József szombathelyi, György és Mihály visáki l. fiaikkal együtt Vas m. b. a. 1838; József pesti posztókereskedő Győr m. b. a. 1839; Ignác és Sándor Szatmár m. b. a. 1842; István főjegyző és Károly, valamint leánya Rozália 1842-ben a nemesek könyvébe bevezettettek. Táblabíróknak kineveztettek: Sámuel és Gábor 1793; Ignác 1802; György kalocsai prefectus 1823; Ignác és Miklós 1861-ben a nemesek közé felvétettek és kihirdettettek. (N. L. I. 292, 299, 508-509, II. 282-285.) A család az egész országban szétterjedt.

Nagy. Az armalist - Benedek (neje: Bán Zsófia) gyermekei: Tamás, Gergely, János, valamint testvére András (neje: Kata) fia István kapták 1640 június 7-én III. Ferdinándtól. Kihirdették Nógrádban 1650-, Komáromban 1687-ben. Az András családjából származó Jakab Fényszaruról Pásztóra költözött és 1724-ben már ott is lakott. (Heves 1724.)

Nagy Mátyás jászkapitány volt. Armalisa 1751 aug. 19-én kelt. Lib. reg. XLII. 212.

Nagy Pál jászfényszarui jegyző (neje: Turopolyi Borbála) fia Ádám, továbbá testvére István (neje: Várkonyi Kata) fiai: János, György szerezték az armalist III. Károlytól 1715 ápr. 30-án Kihirdetve Hevesben 1715 júl. 20-án. (Heves 1715. 668.) Az armalis hiteles másolata a nemesi iratok közt "N. 7" jelzet alatt a Pest m.-i ltban. (Lib. reg.-ben nincs.)

Nagy Péter fiai Miklós és István szerezték az armalist 1677-ben Lipóttól. Kihirdették Szatmárban 1677-ben. (11760, 14129/1819 c. sz.; 16306/1825 c. sz.; 8449/1836 c. sz.)

Nagy de Boochy. Az armálist Demeter (neje Somogyi Ilona) és másik Demeter (neje Boochy Anna) kapták Báthory Gábortól 1608 máj. 20-án. Kihirdették Biharban 1608-ban.

Nagy de Felsőőr (Felső-Eőr). Gergely fülöpszállási lakos nemességvizsgálata Gömör m. bizonyítványa alapján 1762-ben (Jkunság lt. Caps. l. fasc. 6. No. 4) - István és Mihály faiszi lakosoknak nemesi bizonylat adatott Vas m.-től Felső-Eőr 1611. évi donációjára vonatkozólag 1760-ban (Acta Nob. ex 1837. No. 4651; P. P. fasc. 118. No. 33; Nemességvizsgálati jzkv. 1841-ből Somogy vm. Csákó községben: Acta Nob. ex 1844. No. 970.) A család nemességét Nógrád megyében 1595-ben hirdették ki. A nemességszerző János unokája János 1682-ben újra kihirdettette nemességét. Fia János kuruc ezredes volt, 1716-ban újabb nemesi bizonyítványt nyert és fiával Györggyel a jász kerületbe költözött. A család jászsági ágának József nevű leszármazója 1840-ben Apáti főbírája volt.

Nagy (felsőgyőri). Nógrádmegyei család, nemességét János, Egyed és Ferenc testvéreivel együtt 1594-ben Rudolf királytól nyerte. Megyénket a család jászsági ága érdekli, mely 1716-ban telepedett le Jászapátin, hol redemptus-földet váltott. A család nemességét Nógrádban 1682-ben, a Jász-kerületekben 1845/46-ban hirdették ki. Balázs jászapáti földbirtokos nemességének átruházásával örökbe fogadott Sándor fia földbirtokos Besenyszögön. (N. I. VIII. 66-67., Pót 341., Kemp. VII. 312. és 364.)

Nagy de Pöstyén et Ócsa. 1684. (Nob. 1820, 1815, 1813, 1811.)

Nagyfejeő. Elterjedt hevesi armalis család, mely Gyöngyösön, Gyöngyösorosziban, Gyöngyössolymoson, Egerben, Nagyivánon. Bárándon, Karcagon lakott. A nagyivániak többnyire Fejes néven vannak bejegyezve az anyakönyvekbe. A nemességet III. Ferdinándtól 1637. okt. 27-én kapták - Mihály (neje: Tóth Erzsébet) és fiai Péter és Mátyás, Heves m. 1638-ban hirdette ki. Címer: kék pajzsban, három zöld halmon liliomot tartó oroszlán. Sisd.: A pajzsbeli oroszlán. Takaró: kékarany-vörösezüst. 1721-ben Pál gyöngyösi lakos, 1839-ben Mihály orvostanár, István tarnamérai főjegyző volt a XIX. sz. végén. A XIX. sz. elején egy ág Petrovoszello és Kucsora községbe szakadt.

Návay (földeáki). A család neve eredetileg Návoy volt. Származását illetően 1711-ig lehet visszamenni, mert a család iratai a szegedi levéltárban elhamvadtak. A család nemességét 1711-ben Csanád- és Heves vármegyében hirdették ki. A kommün alatt mártirhalált halt Lajos, képviselőházi alelnök iratai között egy mohácsi vész előtti időkből származó levél találtatott, amely nemes és nemzetes Návoy Johannesnek szólt. - Megyénkbe 1879-ben Kálmán költözött (Törökszentmiklós). Neje báró Babarczy Gabriella, gyermekei: Kálmán, László, János (neje: nemes Haász Zsuzsánna), Imre dr. (neje: rétei Rött Klára, gyermekei: Klára, Imre és Fruzsina). A családnak Tiszaszentimrén és Tiszaroffon birtokai vannak; Imre szolgabíró Törökszentmiklóson. (N. I. VIII. 105, K. VII. 423, 424, O. E. 207-208.)

Nemes (hidvégi) gróf. Ősi erdélyi család, vármegyénkben a Wodiáner-család örököse, u. is - Vince Wodiáner Gabriella bárónőt vette nőül 1861-ben. Fiai: I. János (neje: gróf Csáky Natália) bánhalmi stb. birtokos, gyermekei: 1. László (neje: Blanckenstein grófnő), 2. János (neje: Valkó Lajos külügyminiszter leánya), 3. Vince, 4. Gabriella (gróf Csáky Mihályné) és 5. Anna (báró Piret Istvánné),II. Albert volt római követ, szolnoki birtokos. (N. I. VIII. 122, 123, 124, 125, 126, 127. Kemp. VII. 438, 439, 440.)

Novák (szamosújvári és szentmiklósi) család nemességét Kristóf, Jakab, Márton és Emánuel 1753-ban szerezték Mária Teréziától. A nemesi oklevél a család birtokában levő okmányok tanusága szerint 1818. szeptember 11-én Belső-Szolnok, 1820. augusztus 30-án pedig Heves- és Külső-Szolnok vármegyékben kihirdettetett. A család Mária nevű leszármazottja Vigh Endre vm. tb. levéltárnok édesanyja. (Kemp. VIII. 7-8., O. E.: 209-210. és Temesváry: 170-174.)

Nyitrai a. n. Bieluczky. Az armalist III. Ferdinándtól kapta 1650 június 17-én - János (neje: Kádár Kata) leánya Judit, valamint testvére - Tamás (neje Szilágy Kata) gyerm.: János, Anna. Kihirdették Szabolcsban 1652-ben. A család a redemptiókor került a Nagykunságba.

Olajos 1676. (Nob. 1887. f. 130.)

Orczy (orczi) báró megyénkben több helyen volt nagybirtokos. (N. I. VIII. 238, 239, 240, 241, 242. N. I. XIII. 329-330. N. I. XIII. 342-343. Kemp. 72, 73, 74, 75, 76. Kemp . XI. 498. O. E. 214, 215.)

Orosdy (bői) báró, Tiszabőn birtokos. Fülöp nagykereskedő neje: csetei báró Herzog Margit, leányuk: Julia, férje: gróf Pálffy Géza. (Kemp. VIII. 86.)

Orosz (csicseri) család Ung vármegye egyik legrégibb törzsökös családja, mely eredetét 1107-ig tudja visszavezetni. A család őse Fridrik János, Kálmán király kíséretében jött Oroszországból és telepedett le Magyarországon. Nemességét Csicser faluval együtt 1107-ben ugyancsak Kálmán királytól nyerte. A család tagjai Ung vármegye életében nagy szerepet játszottak. Táblabírák, szolgabírák, vármegyei jegyzők és alispánok kerültek közülük és többen követséget is viseltek. János 1613-ban, András pedig 1849-ben volt Ungmegye alispánja. A család okmányai a Nemzeti Múzeumban találhatók, köztük IV. Béla 1239-ben kelt Wys- és Chenkére vonatkozó adománylevele. A család leszármazottja András, Törökszentmiklós főjegyzőJe. (N. I. VIII. 264, 265, 266, 267, 268, 269, 270, 271, 272. K. VIII. 88, 89, 90. O. E. 215.)

Országh. I. Lipóttól 1688-ban - Pál lánya Borbála; testvére - Márton, ennek leánya Rozália; továbbá Kada János neje - Kata s gyermekei Pál és Kata nyerték az armalist, melyet a vm. még az évben kihírdetett. - Pál esküdt 1689-ben, majd szolgabíró, 1697-ben II. alispán; - Márton 1693-ban esküdt; Pál fia Pál 1724-ben gyöngyösi és tarnamérai lakos, ennek fia József 1750-ben esküdt. - Mihály jászberényi lakos egy 1736-iki tanuvallatási okmányban nobilisnek mondatik. (Olt. Tábl. ir. fasc. 17. No. 496.) 1755-ben - Mihály Jászberényben lakott, hova Györgyösről származhatott. - Pál gyöngyösi lakos 1724-ben a Lipót király által 1688 márc. 10-én - Pálnak és gyermekeinek adott és u. azon évben Hevesben kihirdetett armálissal igazolta nemességét Heves m. előtt. (Heves 1724 jkv.)

Országh (guthi [de genere Guthkeled]) megyénk régi nagybirtokos családja. (N. I. VIII. 282, 283, 284, 285. Kemp. VIII 94. O. E. 215, 216.)

Osváth (csengerújfalusi) Albert a tiszainoki birtokos Makay-családba nősülvén, ott birtokos lett. E családból származik Osváth Pál dr. min. tan. szolnoki pénzügyigazgató (neje: Vezsenyi Margit, gyermekeik: János, Zsuzsánna). (Kemp. VIII. 97, 98, 99 100. N. I. XIII. 343.)

Palla. Hevesi armalista család, mely - György személyében 1649-ben nyert nemeslevelet. Eredetileg Pásztón lakott, itt szerepelt 1754-5-ben György, de később leginkább Árokszálláson terjedt el - András és Gergely árokszállási lakosok a - Gergely és István által III. Ferdinándtól 1647 június 15-én kapott és Heves Külsőszolnok vm.-ékben 1649 június 28-án kihirdetett armálissal igazolták nemességüket. (Heves Inv. B 48. l.) Gömör vm. tanúvallatása alapján (mely megvan a Jászkun-kerületek lt-ban Szolnokon Caps. I. fasc. 4. No. 8. alatt) -- György jászárokszállási lakosnak nemesi bizonyítványt adott a Jászkun-kerület 1754. ápr. 4-iki közgyűlése. (Jászkun-ker. 1754. jkv. 505. l.)

Palásthy (palásti és keszihóczi). Egyike a legrégibb hontmegyei családoknak. Állítólag 1281-ben a várszolgálat alól felmentett és az ország nemesei sorába felvétetett: Álmos és Fábián. A család nemességét Zsigmond király megerősítette, de a közvetlen leszármazás igazolva nincs. A család történetét Palásthy Pál "Palásthyak" c. leírása is tartalmazza. István és neje Cseuz Krisztina házasságából származó Ilona, Erzsébet, Margit és István Kunszentmártonban élnek. (N. I. IX. 21-32., Kemp. VIII. 131. o., Sieben. 473-74., O. E. 217.)

Pap János kunhegyesi lakos (neje: Kis Borbála) gyerm.: Mihály, Ilona, Kata; testvérei: Sámuel (neje Kis Anna), Bálint (neje Nagy Kata), György (neje: Kis Anna), Pál Mihály kapták az armalist 1667 aug. 16-án Lipóttól. Kihírdették Hevesben 1667-ben. A Sámuel ága Tiszavárkonyba származott. (Heves 1667. 156. l.)

Pap de Bogd. - Mihály (neje: Achy Anna) kapta a címeres nemesi levelet 1609-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. A család előbb Kunszentmiklóson volt tekintélyes birtokos, az itt lakó Mihálynak a fia I. Móric (neje nemes Karap Mária) a XIX. sz. 40-es éveiben Karcagra került anyai nagybátyja nemes Kálmán Sándorhoz, aki kun kapitány volt és többízben országgyűlési követ is. A Kálmánok földbirtokát ez a bogdi Pap Móric örökölte, aki 1848-ban Karcag követe volt az országgyűlésen, 1861-, 1865- és 1868-ban is országgyűlési képviselő volt, 1872-ben a karcagi törvényszék elnökévé nevezték ki. Meghalt 1895-ben. A mult század végén ő volt a Nagykunság egyik legtekintélyesebb embere. Két fia közül Sándor karcagi kir. közjegyző, II. Móric ny. kúriai tanácselnök. Címer: álló oroszlán, szájában szigonyt tart, dísz: könyöklő kar kardot tart magasra. A címeres nemesi levél a Széchenyi-könyvtárban őriztetik.

Pap a. n. Körtvélyesy l. Körtvélyesy

Papp (óvári). Gábor vármegyei kórházi főorvos kapta a nemességet 1916-ban. Gyermekei: Ella (Haám Sándorné), Gábor követségi titkár és Zoltán. (Kemp. IX. 506.)

Papp-Szász (mádi) Pusztaistvánházán volt birtokos család. Tagjai nem laknak a vármegyénkben. (N. I. IX. 120., Kemp. VIII. 185, 189, 190., X. 84., O. E. 222. 223.)

Páll. 1609. (Nob. 1791. f. 71.)

Pejachevich (verőczei) Márk gróf, Beniczky Minkát vette nőül, megyénkben birtokos lett. (Kemp. VIII. 250, N. I. IX. 194, 195, 196, 197, 198.)

Pélyi-Nagy nagybirtokos, nemes család volt. (N. I. IX. 206.)

Péntek Demeter (neje: Tóth Kata) gyerm.: Péter, Anna, Ilona; valamint testvérei Lőrinc és Kata kapták az armalist II. Ferdinándtól 1631 június 18-án. Kihirdették Hevesben 1631, Borsodban 1632-ben. 1699-ben Benedek, István, András Sarudon, 1724-ben Demeter, Benedek, Lőrinc Tiszaderzsen lakott. 1724-ben Tiszaderzsről invesztigáltak Hevesben, 1773-ban már Kisújszálláson, Kunhegyesen és Madarason is lakott a család. Az 1754-5. évi összeírásban is számosan szerepeltek. Ujabban Karcagra is elágazott a család és Egerben is él.

Pernyész-család nemességét György III. Ferdinándtól 1635-ben nyerte, amit 1636-ban Heves-, 1662-ben Nógrád vármegyében hirdettek ki. A család jászberényi eredetű, ma is Jászberényben él és az 1700-as évekig közszerepet vitt. A család nemességére vonatkozó adatai a jászberényi levéltárban fekvő 1717. évi nemesi összeírásban, a jászberényi ltár: Hivatalos küldemények 1719. évi III. csoportjában, az Országos ltár: Urb. et Consc. Fasc. 71. Nr. 4. 1699. év., Ladányi D. D. Ad Num. Conscr. Jasigorum et Cumanorum 1720., N. I. 246. oldalán található. - A családból Mihály gépészmérnök Budapesten él.

Pethes de Kecskemét. Mihály és Balázs kapták az armálist II. Ferdinándtól 1625-ben. A komárommegyei Kamócsán lakott Tamás egyik fia László Árokszállásra költözött, ennek két fia volt: I. Antal, I. József. I. Antal fiai: I. Imre árokszállási póstamester, I. Mihály jászkunkerületi perceptor, II. Antal félegyházi póstamester, II. József szentiványi lakos; I. József fia I. János, ezé II. János, ennek fiai: II. József jászberényi lakos, Pál jászkunkerületi jegyző, III. János 1838-ban tanuló (Heves 1838. 169. sz.). - Antal, Imre, József testvérek jászkunkerületi lakosok, valamint József, Pál és János szintén testvérek Pozsony vm. bizonyítványával kihirdettettek 1838-ban Pest m.-ben. (N. L. I 328.) - Antal, Imre, József és Mihály testvérek, jászkunkerületi lakosok, valamint József, Pál és János szintén testvérek Pozsony vm. bizonyítványa alapján kihirdettettek Pest m.-ben 1839-ben. (Címerpecsét: Polgári Perek fasc. 260. No. 9. és Acta Miscellanea 1610. No. 1.)

Pethő Gáspár fiai Gáspár, Lázár kapták az armalist III. Ferdinándtól 1637 aug. 21-én. Kihirdették Nógrádban 1638-ban. Orosz E. szerint e család Tiszafüreden, Nánáson és Túrkevén is szerepel.

Pethő János, (gyöngyösi előnévvel) és neje 1667-ben kapták I. Lipóttól az ághói és szentimrei birtokokat, de már három év mulva eladták és akkor Gyöngyösre, majd Saárra költöztek. A címerlevelet 1694-ben - Pál (neje Vágho Zsuzsi) és fiai kapták és a vm. 1696-ban kihirdette. A címerszerző fia András Thassy lányt vett feleségül. Monostor és Csány lett a család fészke.

Placsintár. Az armalist 1739-ben nyerték. (Lib. reg. VIII. 680.) Az armálisban előforduló Joachim fia volt Dávid a túrpásztói puszta bérlője, kinek gyermekei: János, Lőrinc, Péter, István, Joachim 1828-ban kihirdettették nemességüket Hevesben. (Heves 1828. 1435. sz.)

Platthy (turoczdivéki és nagypalugyai). A XIII. századból származó családból P. József, mint Péli Nagy család örököse volt Tiszavárkonyban birtokos. Utódai közül jelenleg György lakik megyénk területén, Kunhegyesen.

Petrovay nagykörüi birtokos család.

Podmaniczky (aszódi) báró uradalmai vármegyénkben Tiszaföldváron, Tiszainokán stb. feküdtek. János leánya Zsuzsánna (báró Harkányi Frigyesné, később gróf Vigyázó Sándorné). Leánya Vigyázó Antónia grófnő (gr. Bolza Pálné) leánya Marietta (gróf Zichy Domokosné). Frigyes orsz. gy. képviselő, a Nemzeti Színház intendánsa, testvérének Arminnak fia Pál, egyetemi tanár (felesége Görzsönyi Vargha Ilona, Vargha Gyula államtitkár leánya). (Kemp. VIII 350, 351, 352, 353. N. I. IX. 333-342. Kemp. XI. 536.)

Polgár. Nemességet az 1724. évi investigacionális jegyzőkönyv adatai szerint II. Ferdinándtól 1625-ben János fiai Márton és János nyertek, melyet Füleken 1626-ban hirdettek ki. 1832-ben Mezőtúron a család számos tagja kapott bizonyságlevelet. Ebből a családból származott Mihály és neje Mészáros Eszter házasságából Béla törökszentmiklósi birtokos (neje: hivvári báró Messéna Stefánia), gyermekei: 1. József, neje: roffi Borbély Jolán, gyermekei: Jolán, Mihály és József, 2. Erzsébet (roffi Borbély Gáborné, L. Borbély), 3. Béla (neje: Mikó Katalin gyermeke Katalin) és 4. Stefánia (csantavári Törley Bálintné). - A másik ágból Mihály Ilona nevű testvérétől (férje Polgár József, József nevű fia így Ilonának első unokatestvére) származtak: 1. Paula (Szilárd Péterné), 2. Ilona, 3. Mihály, hősi halált halt, 4. Julia (dr. Rácz Albertné) és 5. Margit (Szarka Gyuláné, L. Szarka). A család számos tagja ma is Törökszentmiklóson birtokos. (Kempelen VIII. 369-370. O. E. 235, 236.)

Puky (bizáki) igen régi család. Vármegyénkben Simon, roffi Borbély Borbálát, Borbély Mihály és Nadányi Erzsébet leányát vette nőül, leánya Amália nagybányai Horthy Istvánné lett. Fia az 1848-ban szerepelt Miklós leszármazói vármegyénkből elköltöztek, csak dédunokája Eszter (dr. Szabó Ferenc tb. főszolgabíró neje) maradt megyénkben. (N. I. 502-503. Kemp. VIII. 440, 441, 442, 443, 444, 445. O. E. 238.)

Rácz a. n. Joannovics. Az armalis kelt 1689-ben, kihirdették Szabolcsban. Az armalisszerző Mihálynak két fia volt: Miklós, aradi óhitű pap és Tódor. - Miklósnak három fia közül István és Mihály Karcagra költözött. - Tódornak négy fia közül János lakott Karcagon. (Heves 1809. 430. l.; Nob. 1830, 1829, 1806, 1805, 1801, 1800.)

Radvány Károly Tiszaugról báró Fechtigg Imre leányát vette nőül és ottan birtokos. (Kemp. IX. 29, 30.)

Ragály (ragályi és kincsoltói) családból Gergely és Balázs voltak alattyáni birtokosok. (Forgósi II. 208-16., Kemp. IX. 32-38., N. I. IX. 579., 584., Sieben 519.)

Recsky (recski és derecskei). Heves- és Külső-Szolnok vármegye legrégibb családjainak egyike. Miklós 1447-ben Heves vármegye, István 1505-ben Borsodmegye követe volt az országgyűlésen. Zsigmond és György I. Ferdinándtól 1561-ben új adomány-levelet nyertek Alattyánon, Jánoshidán és Kéren. Kata, tahi tarkői Tahy Ferenc neje volt, s így az ősi Recsky-birtoknak a Tahyak lettek az örökösei. László 1821/31-ig Hevesmegye főszolgabírája, András 1835-ben aljegyzője volt. (Kovachich: Vestigia Commitiorum 268., N. I. IX. 667., 668., Kemp. IX. 91., O. E. 242-244.)

Rónay (zombori) Elemér és neje Béldy grófnő Kenderesen szereztek birtokot. (Kemp. IX. 142, 144. N. I. IX. 762.)

Rósa (kunhalmi) Imre ottani birtokos nővérét Malvint Almásy Géza főispán vette feleségül. Leánya: Gött Zoltánné. (Kemp. IX. 146.)

Rudnyánszky (dezséri) báró családból József a főrendiház háznagya (neje: csicsókeresztúri Torma Mária) és fia Imre a souv. máltai rend tb. lovagja szereztek a megyében földbirtokot. A család a Dévák-nemzetségből származik. (N. I. IX. 797-816., Kempelen IX. 172-176.)