Haranghy. Az armalist Miklós kapta 1630-ban. - Tamás jászmihálytelki lakos 1720-ban Szabolcs m. bizonyítványa alapján kihírdettette nemességét Hevesben (Heves 1720. 93. l.). Az ekkor Hevestől kapott bizonyítvánnyal igazolták nemességüket Hevesben - István Jászberényi és - Tamás boconádi lakók (Heves lnv. B. 46. l.). Tarnadobon, Császon, Boconádon, Besnyőteleken. Dormándon, Jászberényben, Jászmihálytelken, Ivánkán, Szomolyán, Miskolcon fordul elő a család. Az 1754-5. évi összeírásban is többen szerepelnek. Címer: kékben, hullámos ezüst pólyával átszelt zöld halmon felemelt jobb lábával három búzakalászt tartó természetes színű daru. Sisakdísz: pajzsbeli daru. Takaró: kékarany - vörösezüst.

Haraszthy (szelevényi) Tivadar bérlő és inokai birtokos kapott nemességet, fiai: Tivadar és + Károly (hősi halált halt, özvegyét: Keppich Gabriellát dr. Erődi-Harrach Tihamér országgyűlési képviselő ügyvéd vette nőül). A család Tiszainokán birtokos. (Kemp. IV. 481-82.)

Harkányi (taktaharkányi) báró, 1895-ben kapta a báróságot. Károly és Vörös Emilia fia Andor (felesége: gróf Csáky Mária), pusztakengyeli birtokos volt vármegyénkben. Egyetlen leánya báró Harkány Anna. (Kemp. IV. 484.)

Hegedűs. Az armalist: Ferenc, János, Jónás 1633-ban kapták II. Ferdinándtól. A család eredetileg a zempléni Erdőbényén lakott. Az armalisszerző János fia János származott át Jászkisérre. Ennek fia János, ezé János, ezé János ügyész, aki Zsigmond, Gedeon, Ferenc, Kálmán nevű fiaival 1836-ban Hevesben kihird. nemességét (Heves 1836. 873. l.). - Kálmán orsz. gy. képviselő, földbirtokos Jászkiséren lakik.

Hegyesy. Az armalis 1658-ban kelt Lipóttól és Sáros m.-ben hirdették ki - Mihály jászapáti lakos Sáros és Heves vm.-ék bizonyítványával igazolta nemességét Hevesben 1724-ben (Heves inv. B. 45. l.).

Hellebronth (tiszabői) eredetileg pozsonymegyei törzsökös család, nemességét János és testvére Gáspár kapták 1655. június 10-én III. Ferdinándtól és 1657. január 8-án Szemczen, Pozsonymegyében hirdették ki. A nemességszerző fia János Almásy Appoloniának volt második férje, akivel Tiszabeöt kapta Mária Teréziától donációba, ahova 1756. február 19-én iktatták be. János ugyancsak János nevű gyermekének fia József leszármazói közül Antal a vitézi szék főkapitányának helyettese; cs. és kir. kamarás, ny. táborszernagy; Mihály fia Gusztáv ny. altábornagy a hevesvármegyei vitézi szék kapitánya és testvére Pál hevesvármegyei ny. főjegyző. Gáspár unokája néhai Géza több cikluson át országgyűlési képviselő, gyermekei Béla miniszteri osztálytanácsos, Ottilia (férje Wieland Miklós huszáralezredes) és Amanda (férje: Zsennyey Árpád ezredes). (N. I. V. 86. XIII. 272-273, Kemp. V. 19-21. O. E 113-14.)

Hellenbach (paczolaji) báró. Barsmegyei család. 1686-ban kaptak báróságot. A családból Gottfried, gróf Bolza Géza leányát, Máriát vette el Szarvasról, ki édesanyja: Szeniczey Ilona kenderesi birtokát örökölte. (N. I. V. 86, Kemp. V. 21. Kemp. XI. 356.)

Herzogh (csetei) báró. A családból nemességet Péter budapesti kereskedő 1886-ban nyert és 1904-ben emeltetett bárói rangra; Dévaványán birtokos. (Kemp. V. 46-47.)

Hiszó. A család Perényi Ágnes jobbágya volt. Armalist kapott - Mihály kunhegyesi lakos (f. Topankó Erzse) és testvére - János (f. Tószegi Erzse). .Kihírdetve Heves m.-ben 1667-ben (Heves 1667. 156. l.).

Hodossy de eadem. Igen régi család, mely 1287-ben nyert donációt a pozsonymegyei Hodosra. A XVIII. sz. elején Mihály fiai: Dávid, János és Mihály és ez utóbbinak Gáspár nevű fia Polgáriba; majd Kenderesre és Nádudvarra költözött és János 1732-ben megszerezte a Károlyiak kenderesi és tiszabői felerész birtokát. Az 1754--5. évi összeírás Kenderesen találta Gergelyt, Istvánt, Jánost, Mihályt, Pétert. Az egyik ág Nádudvarra ment, itt nemességüket kétségbe vonták, mire Mária Teréziától 1760 ápr. 22-én nemesi megerősítést és új armalist kaptak (Lib. reg. XLV. 332; Heves 1732. 332, l.; 1761. 58. l.; 1782. 271. l.). A Heves által 1782-ben nemesnek elismert Márton fia György Kisujszállásra ment, nőül vette Veres Rákhelt, kitől született István (sz. 1783), Mihály (sz. 1789), János (sz. 1792), Sándor (sz. 1794) (Heves 1813. 461. l.).

Horánszky (hórai) család. Liptó megyéből származik és nemessége az utolsó összeíráskor Bars és Szepes megyékben volt kihírdetve, legutóbb pedig 1842-ben Heves vármegyében igazoltatott. Külső-Szolnok. megyébe, illetve Szolnokra 1814-ben Horánszky János költözött (fia Nándor Magyarország kereskedelemügyi minisztere volt). A másik ágból 1860-ban István származott át Szolnokra; utódai a család jelenleg is itt élő tagjai: Berta, (férj. Berki Józsefné) és Gizella (férj. Hubay Miklósné). N. I. V. 183. Kemp. V. 82-84. O. E. 117.)

Horthy (nagybányai) családdal munkánk első fejezetében részletesen foglalkoztunk. (Kemp. V. 90-91. Kemp. XI. 360--61.)

Horváth (kertai). A család nemességét Géza ezredes 1915. évben I. Ferenc Józseftől nyerte. Géza 1920. évben telepedett le megyénkben Abádszalókon. Első neje + szenttamási Mahler Lenke (fia: Géza), második neje Ulrich Ilona. A család nemességére vonatkozó adatok a családnál és az Országos Levéltárban találhatók.

Horváth István bicskei lakos 1720-ban; László gyöngyösi lakos 1733-ban; György és János újkécskei lakosok, fiaikkal együtt 1754-ben; István és Mihály 1755-ben; Ferenc és István 1756-ban; János Vas m. bizonyítványával 1773-ban; Mihály akasztói lakos Veszprém m. biz.-ával 1779-ben; Mihály a kunságban 1787-ben; György, Mihály és Márton solti lakosok Győr m. biz.-ával 1747-ben; János kecskeméti lakos 1799-ben; Ignác és Mátyás Bács m. biz.-ával 1805-ben; László pesti lakos Zala m. biz.-ával 1813-ban; Gergely, Ferenc, István, György. János, István, Imre, Mihály, másik Mihály, valamint János és István solti lakosok 1817-ben; József Fehér m. biz.-ával 1823-ban; László hites ügyvéd Szatmár m. biz.-ával 1833-ban; Sámuel kecskeméti. lakos 1837-ben; János irsai lakos Pozsonym. bizonyítványával 1844-ben Pest vm. nemesei sorába felvétettek, kihírdettették és erről bizonyítványt kaptak (N. L. I. 182-184., 490. és 491.).

Horváth Xav. Ferenc jász-kun kerületi főjegyző armalist kapott 1793 szept. 9-én. (Lib. reg. LVII. 298).

Horváth. Nemeslevelet 1720 okt. 8-án kapták III. Károlytól - János és neje, Fazekas Borbála egri lakosok s 1721-ben hírdették ki (Heves 1721. 297. l.). János fia Márton Jákóhalmára költözött. Ennek neje Szűcs Kata, gyermekei József (sz. 1742), Péter (sz. 1756) (Heves 1794. 910, 915, 949; 1795. 151). Unokáinak, József és Péter jákóhalmi lakosoknak nemességét legfelsőbb helyen igazolták 1794-ben (Lib. reg. XXXIII. 206): Címer: kék pajzsban, zöld alapon arany korona felett vértezett könyöklő kardos kar. Sisd.: a pajzsalak. Takaró: kékarany - vörösezüst.

Hubay (hubói) család gömörmegyei eredetű. Ősi fészke Hubó volt; melytől nevét is származtatja. A nemességet 1412-ben erősítette meg Zsigmond király. 1790-ben a nemesi összeírás Hubó községben 24 Hubayt sorol fel (igazolva Gömör vármegye által). A család Külső-Szolnok megyébe; illetve Szolnokra az 1850-es években származott át. Jelenleg élő tagjai: Miklós, dr., nős horai Horánszky Gizellával; gyermekei: Katinka (Fanta Károlyné). Ferenc vm. főmérnök, Aranka (Siposs Istvánné) és Miklós. A család egy másik ága Tiszavárkonyban volt birtokos. A családra vonatkozó okiratok a Gömör vármegyei, az abaújjászói és az Országos Levéltárban vannak. (N. I. V. 184. Kemp. V. 138. O. E. 120.)

Hunyor (vizsolyi). Címeres levelet Tamás 1625-ben Bethlen Gábortól, fiai 1627-ben II. Ferdinándtól kaptak. Az 1754-55. évi nemesi összeíráskor Abaújmegyében István, Biharmegyében András igazolták nemességüket A családból megyénkbe Hunyor István, ügyvéd később jászapáti kir. közjegyző került (neje Pólya Terézia). Leányukat, Katalint, Péteri Imre ügyvéd vette nőül, ki adopció után a Hunyor nevet is felvette. Gyermekei: Tamás és Katalin. (N. I. V. 200. Kemp. V. 146. Kemp. XI. 366.)

Illésy György (1684-1764) 1721-ben költözött .Kisujszállásra; fia István (1710-76), résztvett az osztrák örökösödési háborúban; 1749-ben nagykun kerületi kapitány lett; leverte a Törő-Pethő-féle lázadást, ezért Mária Terézia arany lánccal tüntette ki. Legidősebb fia János (1735-1802) szintén kun kapitány volt és az 1791. orsz. gyűlésen ő képviselte a kun kerületeket. Fiai közül János (1762-1828) nagykun kapitány volt, Sándor (1768-1831) végigharcolta a francia háborút és onnan mint tábornok került haza. János fiai közül János (1792-1867) örökölte a kun kapitányságot, 1830-ban aranysarkantyús vitéz lett, másik fiának, Lászlónak a fia Sándor (1830-1886) volt az utolsó nagykun kapitány, ennek fia János dr. 1861-ben született és mint orsz. allevéltárnok halt meg 1905-ben. A család ma is él Kisujszálláson.

Kacsó (kacsóh) selyei család nemességét Antal, Sámuel, Miklós és Mihály 1781-ben kapták. - Benjámin és - Lajos csekei ref. pap nemesi vizsgálata Szatmár várm. fasc. 4. actor nro 54. 1796 novilit. alatt. A család leszármazottja Andor dr., a kecskeméti jogakadémia tanára Szarka Margittal kötött házassága révén került megyénkkel kapcsolatba. (Kemp. V. 303, - L. R. LIII/486. V. ö. Gorzó: 58.)

Kállay (nagykállói) nemzetség, vármegyénkben Mezőtúron és Varsányban volt birtokos. Kállay Erzsébet Tiszavárkonyon vásárolt földbirtokot. (N. I. VI. 26-40., Kemp. VI. 319-- 26.. O. E. 134-4., Kemp. XI. 380.)

Kalmár de Jászberény, vagy Kis de Jászberény, 1582.

Kantha a n. Kanta-család Háromszékmegyéből eredhetett, ahol Kézdivásárhelyen a város egyik utcáját ma is róluk nevezik: a minorita rendházat és templomot a vallásharcok idején a család egyik tagja építtette. A török dúlás alatt az egyik ág Baranyába, a másik Zemplénmegyébe került. Ez utóbbi leszármazója Géza dr., vitéz, jelenleg Tiszavárkonyon birtokos. Ez ágból István és ennek János öccse, akkori szolgabíró III. Ferdinándtól 1646-ban nemesi levelet kapott, melynek eredetijét a leleszi levéltár őrzi. (Turul 1895. év 140. old., N. I. VI. 69., Kemp. V. 348., O. E. 136., Szirmay C. Zemplin Not. Top. 332., Not Hist. 663.)

Kapusi a. n. Cseke (Nob. 1841. 1832. 1802.).

Karaguly (Nob. 1837. 1836.).

Karakas 1815 körűl Törökszentmiklóson és Kisújszálláson éltek ilyen nevűek. Kihirdetve Hevesben nem voltak (Heves 1815. 1078. l.).

Karassiay. Armalis kelt 1606-ban Nob. 1835., 1834., 1831., 1823. 1819., 1806.). István békésmegyei táblabíró 1835-ben armalist kapott (Lib. reg. LXVI. 371). István (neje Jeney Julianna) fia István. Az 1835-ben kapott armalist kihírdették 1836-ban. Címer: kékben, zöldtéren szemben álló vörösatillás, kéknadrágos, sárgacsizmás, prémkucsmás magyar vitéz, jobbjával nyelével a földön álló vörös-fehér-zöld zászlót tartva. Sisd.: a pajzsalak. Takaró: kékezüst - vörösarany.

Karátsonyi a. n. Karátsony de Szász-Lóna. Régi székely nemes család. György Apaffy Mihálytól kapott lófőséget, I. Ferenc Farkas és Lázár részére 1833-ban megerősítette, amit ugyanaz év május 13-án Kolozsmegyében kihirdettek. A család egyik ágából származik Mihály jászapáti földbirtokos. (N. I. VI. 84-88., Kemp. V. 363., Pót 391.)

Karla. Az armalist - Tamás, Mihály, István kapták 1635 máj. 7-én II. Ferdinándtól. Kihírdetve Nógrádban 1635 okt. 3-án (Nob. 1803., 1802., 1801., 1800., 1799, 1798). - István abádi lakos 1799-ben Hevesben 1635-ki armalissal igazolta nemességét. Kimutatta, hogy nagyapja: István, Jászberényben lakott (Heves 1749. 417. l.).

Károlyi (nagykárolyi) gróf, megyénkben több helyen birtokos család. Kenderesi birtoka a Hodossy-családra jutott, lásd Hodossy-családnál. (N. I. VI. 98-111., Kemp. V. 379-82., O. E. 138-139. XIII. 305.)

Katona János turkevei lakost 1806-ban, mert a katonai fuvart - nemességére való hivatkozással - megtagadta, a Jász-kun ker. törvényszék 14 napi elzárásra ítélte. Ezt megfellebezte, de a nádor jóváhagyta, mert a hatóság ellen azt a valótlan vádat és rágalmat emelte, hogy idézés nélkül ítéltetett el s nyomban lezáratott (1806. évi 21. és 72. sz. nádori jkun iratok 9596/806. c. sz.)

Kazy (Nob. 1801., 1800., 1796.)

Kemely Pál kisujszállási lakos (neje: Vitéz Ilona) fia Pál; testvére - János. Az armalist 1668 júl. 18-án kapták Lipóttól. Kihírdetve 1668-ban (Hev. 1668. 51. l.). Kemenczey Mihály jászberényi lakos (neje: Kuczora Ilona) kapta az armalist 1697-ben Lipóttól. Kihírdették Hevesben (Heves 1697. 316.) és Pest m.-ben szintén 1697-ben (N. L . I. 217.).

Kende (kölcsei) családból Péter Abádszalókon birtokos. (N. I. VI. 184-191., Kemp. V. 431-4. XIII, 306-309., Kemp. XI. 397.)

Kenéz (szalontai) túrkevei lakósok, mely családból jelenleg K. Béla volt polgármester és fiai: János, Béla és László (neje: Lacsni Vilma), Kálmán és + Sándor családja él Túrkevén. (N. I. XIII. 309., Kemp. V. 437-38.)

Kenyeres (de Terem) család nemességét István és neje Ratzkai Katalin, valamint István testvérei András, Mihály és György, István fia György, Mihálynak felesége Galgóczi Anna és fia György részére I. Lipót király 1701-ben adományozta. A nemesség adományozása Közép-Szolnok vármegye hadadi közgyűlésén 1701. márc. 7-én hirdettetett ki. A család a teremi előnevet használja. A nemességszerző István fia Györgytől származott Pál és neje Bócsós Anna házasságából származó Pál (neje Lukácsi Anna) fia János volt a szolnokmegyei család őse. János (1794-1868) és neje Cselleg Magdolna házasságából származott Lajos-József (1827-1911, neje Böjtös Borbála). 13 gyermeke közül az 1872-ben született József (gyermekei: Mária és József), az 1874-ben született Antal (felesége: Virágh Rozália) gyermekei: Ilona-Terézia (férje Papp Dénes, fia Dénes); Magdolna-Rozália és Antal-László élnek megyénkben. Címere: álló pajzs, felül kék mező: alján zöld gyepen vörösruhás balkar tekergőző kígyót szorongat, amelyet a szemben álló fehér gólya támadni és elnyelni akar. A pajzs fölött drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona; tetejéről egyik oldalon fehér-vörös, a másik oldalon kék-sárga szalagok vagy foszlányok fogják körül a pajzsot. (Kemp. XI. 397.)

Kerekes. Armalis nemes család. Ungmegyéből származik és nemességét 1660-ban kapta. Megyénkbe a családból - József igazgató-főmérnök költözött, kinek atyja Alajos, anyja Szemere de genere Huba Klára. Több megyebeli előkelő családdal áll rokonságban. (N. I. 209-211., Kemp. 443-45.)

Keresztes 1675 (Nob. 1801. f. 143.).

Keszlerffy. A családból ma is birtokos Tiszaugon báró Thoroczkay Viktorné. (N. I. VI. 234-5., Kemp. V 461., O. E. 144.)

Kiss család nemességét János, neje Kovács Ilona, fiai Gáspár és János, fivére Mihály és ennek fia János kapta 1654. május 12-én és ugyanaz évben a jászkun kerületekben kihirdetést nyert. (Kemp. VI. 32. o., O. E. 146., Jászkun L. T.; Egri kpt. Lt. Nob. 1841, 1840, 1839, 1838, l. f. 141.)

Kis Mátyás kapta az armalist (a Csonka-, Pap- és Ádám-családokkal együtt) II. Ferdinándtól 1634 júl. 3-án. A család Dadán, Egyeken lakott; mikor; a reformátusok Egyekről kénytelenek voltak eljönni, egy ág Madarasra költözött (Heves 1805. 1635. l.).

Kis. 1654 (Nob. 1841., 1840., 1839., 1838., 1801. f. 141.).

Kis. Az armálist - Mátyás (neje: Czakó Orsolya) és gyermekei: Márton, Ferenc, Mátyás, Judit szerezték III. Károlytól 1714 nov. 14-én. - Mátyás jászapáti lakos az általa 1714-ben kapott s Heves m.-ben 1715 ápr. 29-én kihírdetett armalissal igazolt. 1724-ben (Heves 1715. 622. l.) -. Márton, id. és ifj. János, András, István, Ferenc jászapáti lakosok nemességét megerősítették 1807-ben (Heves 1807. 891. l.).

Koczián 1652. A család Hevesből jöhetett át. Gyöngyösön és Tiszanánán is lakott (Heves 1798. 307.; Trencsén B 75 docum 42.; Túróc A 5, B 3, C 6, D 41; Nob. 1823. f. 7.).

Koháry. Őse Imre; kitől a leszármazás szakadatlan, 1560 táján élt.

Imre fia Péter a csábrági és szitnyai uradalmakat nyerte; fia István füleki kapitány és honti főispán, elesett a lévai ütközetben; fiai II. István, Farkas, András ez utóbbi honti főispán előfordul az 1755, összeírásban; fiai Miklós tábornok és honti főispán, Ignác honti főispán; ennek fia Ferenc a család utolsó férfisarja. Péter 1616-ban bárói, István és testvérei 1685-ben grófi, Ferenc 1815-ben hercegi rangot kapott. (Borovszky: Bars m. leírása 538. l.)

Kohner (szászbereki) báró; megyénk egyik újabb nagybirtokos családja. Adolf a Szolnoki Művészeti Egyesület alapítója és elnöke. (Kemp. XI. 418-419.)

Koller Imre és fia György, Mátyás, Mihály Baranya bizonyítványával igazoltak Hevesben (Heves lt 142/1726. sz.). - György fia János nemessége Baranya bizonyítványával kihírdetve 1740-ben (Heves 1740. 242. l.). - József Baranya m. biz. alapján 1830-ban. - István bajai lakos Fehér m. bizonyítványával 1838-ban. - Ignác pesti lakos 1838-ban. - József váci sütőmester Baranya m. bizonyítványával 1842-ben. - József és fiai Sándor, Mihály, Imre kihírdettettek 1845-ben. A családból Andor ezidőszerint jászberényi főszolgabíró.

Kormoss (kecskeméti). A család nemességét III. Ferdinándtól 1634-ben* nyerte és nemesi oklevelét Borsod vármegyének Szikszón tartott közgyűlésén hirdették ki. A család Tiszakeszi községi eredetű, egyik ága Máramaros vármegyébe költözött át. Ebből származott István és neje Técsőy Julianna házasságából Sándor, ki 1836-ban roffi Borbély Máriával kötött házassága után települt át Heves- és Külső-Szolnokmegyébe. Sándor leszármazói közül Ödön tevékeny részt vett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakításában, azután pedig mint thb. virilis tag, a közigazgatási bizottság tagja és a megye közgazdasági előadója szolgálta a közügyeket Miklós, előbb árvaszéki ülnök, tb. főjegyző, később árvaszéki elnök 1877-től 1910-ig állott a vármegye szolgálatában. A családnak ezidőszerint élő férfitagjai: előbb nevezett Miklós és fiai István, Emil és ifj. Miklós, valamint István fia István. (N. I. VI. 354., Kemp. VI. 139., O. E. 150., Kemp. XI. 398-341.)

Kossuth de Udvard. - Mihály Túróczról Tarnaőrsre költözött. Ennek fia Sebestyén Jászkisérre költözött. Nemességét Túrócz bizonyítványával 1832-ben hírdették ki Hevesben (Heves 1832. 839. és 2117. l.). - Istvánnak és fiainak Károly, Lajos és Sándornak Pest m. nemesi bizonyítványt adott a - Pál részére 1775. évben Túróc m. által kiadott bizonyítvány alapján. L. Zemplén és Szatmár vm.

Kovács Bálint sűlyi lakos (neje: Szabó Erzse) és gyermekei: János, Mihály, Ilona, Anna; továbbá testvére István (neje: Kámány Erzse) és gyermekei: Orbán, Anna, Klára kapták az armalist I. Lipóttól 1667 ápr. 20-án. Kihírdetve Heves m.-ben (Heves 1667. 154. l.). Az armalisban előforduló Orbán fia István jászberényi lakos az 1724. évben evvel az armálissal igazolta nemességét Hevesben.

Kovács Mihály ladányszentgyörgyi (!) lakos (neje: Veres Erzse) gyermekei: György, István, Zsuzsa, Anna, Judit, Ilona, Kata; továbbá testvére, János és gyermekei: György, Judit kapták a nemességet I. Lipóttól 1668 júl. 20-án. Kihírdetve Heves m.-ben 1668-ban (Heves 1668. 52. l.). (Nob. 1839. f. 63.)

Kozina. 1690. (Bihar fasc. 21. Pest acta nob. No. 30. Litt consilii 220/1765.).

Kövér (gyergyószentmiklósi). A család címeres levelet 1780-ban kapott és Tiszaföldváron ma is birtokos. János neje Kende Polixénia, fia Gusztáv Odescalchi Alinka hercegnőt vette nőül, leánya Pálma gróf Serényi Béla földmívelésügyi miniszter neje lett. János unokaöccse János (neje: Blaskovich Erzsébet), fiai: Vladimir (+ 1915), Miklós, színművész és igazgató, első felesége Hieronymi belügyminiszter leánya, második felesége Turchányi Olga színművésznő; - Aladár nőül vette Hervay Máriát és János Spilka Margitot (Kemp. VI. 256.)

Kulifay. Az armalist 1649-ben szerezték (Trencsén fasc. 4; Nógrád A. 13, 14; Litt. cons. 117/1766.; Nob. 1841., 1837., 1833., 1815.). 1767-ben és 1769-ben szakadtak Trencsénből Hevesbe s onnan a Nagykunságba.

Kulin de Jászberény. (Neje Szabó Anna) kapta a nemességet 1651 szept. 8-án (Heves 1658. 22. l.; Baranya A 5., B 33.).

Kun Gergely Sűllyről költözött a Jászságba, jászladányi lakos Heves m. 1703 máj. 8-ki bizonyítványával igazolta nemességét Hevesben (Heves Invest. B 45. l.). Fiai: I. Péter, I. Mihály, I. József, I. Péter fiai: I. János, I. Mátyás, II. József; I. Mihály fia: I. Gergely; I. János fiai: II. Péter, II. Mátyás; II. József fiai: I. Ferenc, II. István; Gergely fiai: II. János. II. Mihály.

Kürthy (Nob. 1814., 1811., 1808. Lib. reg. [1811.] LXIII. 206.).

* Az évszám helyesen: 1640! (Kormoss István szíves közlése)