Csányi de Nagykálló. III. Ferdinánd 1638. (9716, 12699/808, 11018/815 c. sz. Nob. 1816, 1815, 1813, 1809, 1808, 1801, 1792, 1791. Zemplén B. 20.)

Csapó. Csetneki gömörmegyei nemes család, régi nemességét III. Ferdinánd 1657 január 30-án megerősítette és az Gömörmegyében ugyanaz év ápr. 17-én hirdettetett ki. György és Péter nemességét igazolta 1701 június 10-én a Pelsőczön tartott gyűlésen (rimaszombati közgy. jkv. 82. l. 16. sz.), majd Györgynek ükunokája János 1817 nov. 1-én. (Országos lt. dunántúli ker. tábla fasc. 95. sz. 23/9.) János Gömörből Komárommegyébe szakadt, ennek fia Pál 1848-ban honvéd alezredes, majd Komárom vármegye , főjegyzője, végül 1870-ben a pestvidéki törvényszék első elnöke. Ennek fia Lóránt-Pál dr. 1932 óta Pusztagyendán birtokos, felesége néhai tiszabeöi Hellebronth Géza unokája Wieland Magdolna.

Chikán (ilinyi). A családból vármegyénkben Béla ny. főjegyző Tiszaburán, Ferenc kereskedő Fegyverneken él. Béla Pestszenterzsébet város polgármestere, Dezső a Trust főtisztviselője. A család nemességére vonatkozó iratok Nógrádmegye levéltárában találhatók.

Chirke (alattyáni). András, Péter és János már 1399-ben birtokosok voltak Alattyánon, 1444-ben pedig Tamás osztozik a birtokon, melyre időközben Zsigmond király 1426-ban semsei Semsey Franknak adott donációt. (N. I. III. 34., Kemp. III. 17.)

Csomor Lukács fia István, testvére Pál kapták az armalist 1624 febr. 8-án II. Ferdinándtól. - Pál jászdózsai lakos 1724-ben Komárom vm. bizonyítványával igazol Hevesben. (Heves 1724.) Pál fia János meghalt Jászdózsán 1767-ben, ennek fia Dávid 1777-ben gyöngyösi lakos.

Czakó. Az armalist III. Ferdinánd adta 1648 szept. 12-én. A család Fokorón, Szolnokon, Besnyőtelken, Egerben lakott. Egy ág Jászladányba szakadt, t. i. az impetrator Gáspár fia János fia Péter fia Jeremiás (neje Kulcsár Anna) fia János, aki 1761-ben született, ennek neje Csöke Ágnes fiuk János (sz. 1797.).(Heves m. 1844. 185, 188. l.)

Czigány, most Elefánti (Lib. reg. LXII. 261).

Czihat. Szabolcs megyéből, Dadáról származó család. Túrkevében 1745-ben 220 jugerum földet váltott. Miklós és András, Szabolcs megyétől nemesi bizonyságlevelet nyertek. Az 1754-1755. évi nemesi összeírásban is szerepel a család. Antal fia Károly (szül. 1845), túrkevei polgármester, neje Kuszka Julianna, Eszter (1848-1928) Németh Péterné, Lidia (1856-1932) Vadász Károlyné volt (Ügyvédek iratai 7-6. )

Damó de Lisznyó. - Andrásnak, valamint fiainak Sándor, Gedeon és Lajosnak a Székely Szék által 1798-ban kiadott nemesi bizonyítványát a kir. helytartó tanács 1801-ben jóváhagyva, ők Pest m. nemesei sorába felvétettek és u. az évben kihirdettettek (N. L. I. 500. Címerpecsét P. P. fasc. 123 No. 13, fasc. 287. Acta Crim. ex 1822 No. 15214. Végr. Oklt. 1446/ XI.; 7016, 15192/792 c. sz.; 945/799 c. sz. 8902, 11240/800, 2158/802 c. sz. 13553/843 gnb. sz.; Kőszegi 75. l.).

Deák (köpeczi). Régi nemes háromszéki székely család. A nemességet 1616-ban Litteráti (Deák) György kapta Bethlen Gábortól és azt 1766-ban Mária Terézia megerősítette. Bennünket közelebbről D. József és neje: gyarmati Gyarmathy Veörös Zsuzsanna házasságából származó fia Albert és neje Fischer Irma fia György érdekel, ki Erdély megszállása után Szolnokra került; ügyvéd, vármegyei tb. főügyész, neje: Füredi Katalin, gyermeke: Zsuzsa. (N. I. XIII-187. Kemp. III-265.)

Demkó a. n. Belánszky. (Heves 1773 144., 153., 193. l.) - Belánszky (Bélas) család a Trencsén m.-i Béla helységben bírt földesúri joggal, innen vette előnevét is. Hevesbe 1730. évben származott át Mihály pásztói jegyző, György fiától való unokái közűl csak Pál maradt Pásztón, György Gyulára, János Szegedre, Mihály Jászberénybe távozott.

Dévay (dévai) nemes és báró. Régi család mely 1800-ban bárói rangot kapott. A családból Anna (Thassy Istvánné) Pusztamonostor, Erzsébet (Vadász Márton alispán neje) laktak vármegyénkben. Testvérük József unokája Pál (altábornagy) kapta a bárói rangot. (N. I. III. 309, Kemp. III. 311. Kemp. XI. 302.)

Diószeghy (deési) báró. Marosvásárhelyi család, bárói méltóságot 1744-ben kaptak. Megyénket Béla és második neje: Hajnik Etelkától származott Tibor érdekli kinek neje: Várady Irma, gyermekei: Irma, Klára és Erzsébet Kisujszálláson laknak. (N I. III. 319. Kemp. 325/6. Kemp. XI. 304.)

Disznós. A család eredetileg Szolnokon lakott, de onnan elszármazott Kólyra, Derecskére, Vámospércsre és Karcagra. Ugyanis a competrator Gáspár fia II. Gergely 1701 után Karcagra költözött. Ennek fia vagy unokája II. Mihály 1783-1790 között Karcagon élt. Az armalisszerző István fiai: Gáspár, Pál, Mihály, Gergely. III. Ferdinánd alatt 1654 szept. 10-én igazolták.

Doboczky. Több helyen volt birtokos. (N. I. III--329. XIII. - : 197 - 198. Kemp. III-335., O. E. 67-68.)

Dósa-család nemességét Pál jászkun-kerületi kapitány kapta Mária Teréziától 1755. június 20-án a Pero-féle lázadás leverésénél szerzett érdemeiért; azonban már 1699-ben, a Jászkun-kerületek elzálogosítása előtt eszközölt összeírásnál Pál mint a makkfalvi nemes Dósa-család leszármazója jegyeztetett be. Ennek az összeírásnak hiteles másolata a jászapáti levéltárban van (Cap. 50. fasc. 8. No 1.). A család nemesi levele Pest-Pilis-Solt vármegyében 1755. szept. 20-án, a Jászkun-kerületekben pedig ugyanez év október 1-én, majd 1795-ben Bácsmegyében is kihirdettetett. A család nevezetesebb tagjai voltak: a nemességszerző Pál, akinek nevéhez fűződik egy kis gimnázium alapítása, mely az alapítónak Jászberénybe költözésekor szintén odatelepíttetett át és még mai napon is fennáll, Antal és Gergely a Jászság főjegyzői, Ferenc királyi testőr, József jászkerületi kapitány, Antal szatmári kanonok, Ádám ügyvéd, Jászapáti főjegyzője volt. A család leszármazása a következő: nemességszerző Pál (első felesége Majzik Klára, második felesége Jancsó Erzsébet, harmadik felesége Balajthy Erzsébet) első feleségétől származó fia Pál, ennek fia János (neje Császár Klára), ennek fia Ádám (felesége Antal Rozália), ennek fia Imre (felesége lászlófalvi Eördögh Fanny). A család tagjaiból életben vannak Imre ny. törvényszéki bíró, kocséri földbirtokos; fia Kálmán, Budafokon városi főmérnök, Pál és ifj. Pál, kik szintén Kocséron birtokosok, továbbá Barnabás Jászapátin, másik Pál (János unokája) Jászberényben és Jenő Jászapátin földbirtokosok.

Eördögh (lászlófalvi). Turóc megyei család. IV. Béla királytól 1250-ben kapott nemesi adománylevelet Othmár Pirk; első fiától, Gyugetől származik az Eördögh-család. A család Szabolcsmegyébe szakadt, tagjai magas megyei hivatalokat, alispánságot, szolgabíróságot viseltek. Megyénkben János Jászberény mellett volt földbirtokos. - András és neje: Patay Sára házasságából származó András (n. Subich Róza), Etelka (özv. Szőcs Albertné), Franciska (Dósa Imréné) és Oszkár Jászberényben ma is birtokos. (N. I. IV--46-47-48. XIII-219. 220, 221, 222. Kemp. III-439.)

Eperjesy veszprémmegyei eredetű család. Nemességének kelte nem állapítható meg, de Veszprém vármegye 1769-ben nemesi bizonyságlevelet adott ki részére. 1715-ben Pápa város nemesei összeírásában szerepelnek. A család nemességét Veszprém vármegye 1915-ben 4401/1915. szám alatt igazolta. Ezidőszerint Béla kúriai bíró és neje: Szücs Adrienne házasságából származó Zoltán dr. orvos él a megyebeli Nagykörü községben. A család nemességére vonatkozó adatok Veszprém. Tolna és Somogy vármegye levéltárában őriztetnek. (N. I. IV-56. Kemp. III. 447, 448. XIII. 316.)

Ernyey, azelőtt Erney (köröskényi), régi Nyitra és Pozsony vármegyei család. Egy Erney már 1055-1073. években kitűnik mint pozsonyi főispán. István bán, - fia István 1303-ban nádor. I. Károly király 1316-ban megerősíti a családot Köröskény birtokában. Innen a család nemesi előneve. A család nemességét többízben hirdették ki Nyitrában és Pozsonyban, legutóbb 1893-ban. Miklós nyitrai, Gergely sümegi várkapitány volt 1567-ben; Lukács Pozsony vármegye szolgabírája, János cs. és kir. huszárkapitány a pápát kísérte Avignongól Rómába. - Vármegyénkben előbb nevezett János fia János, fia Gyula, Pozsony vármegye főszolgabírája és neje: alszászi Vitál Árpádné fia Lajos jött 1920-ban és ezidőszerint Jászapátin főszolgabíró. Felesége: Krüner Livia. (N. I. IV-75-76-77-78. Kemp. 463-464.)

Farkas András, István és Márton árokszállási lakosok 1724-ben Hevesben a Lipót által 1663 máj. 28-án adott s 1664-ben Borsodban, majd 1700-ban Heves és Külsőszolnokban adott armalissal igazoltak, melyet Farkas János (neje Simon Anna), testvérei István, Benedek, Mátyás, Mihály, továbbá a Borsos- és Tejfeles-családok kaptak. Armalis az egri káptalanban. A család Besenyőtelekről költözött a Jászságba (Heves 1770. 517; 1793. 94. l.). - (Balatoni) János és neje Simon Anna 1664-ben kaptak címeres nemes levelet, kihirdették Borsod m.-ben 1664-ben. A XIX. sz. elején a Jász-kun kerületekbe, majd Heves és 1848 után Pest m.-be származtak el a család tagjai. Címer: kékben, zöld téren álló farkas, jobbjában kivont karddal. Sisakd. a pajzsalak növekvőn. Takaró: kékarany - vörösezüst.

Farkas. Bars m.-i család. Az armalist szerezte Péter 1687-ben. Fia Ádám lévai lakos fia Péter Jászberénybe költözvén 1792-ben Bars m. bizonyítványával Hevesben kihírdetik nemességét. A család a zománfalvi előnevet használja (Heves 1792. 114. l.). Címer: kék pajzs zöld mezején egymás mellett álló két kardos vitéz, jobb lábukkal egy-egy török fejet taposva. Dísz: két, egymás felé hajló görbe kardot tartó vörösruhás kar. Foszl.: kékarany - vörösezüst.

Farkas, borsodmegyei család. Nemességet 1663-ban. János, neje: Simon Anna, fivérei: István, Benedek, Mátyás, Mihály I. Lipóttól 1663-ban kaptak. Megyénket a család János-ága érdekli, mely 1700 körül telepedett le Jászárokszálláson és ott birtokot is szerzett. A család nemességét 1700-ban Külső-Szolnok vármegye igazolta Péter részére. Ezidőszerint Imre-Ferenc és neje: hevesi Pethő Terézia házasságából származó Ferenc és ennek gyermekei: Ferenc-Imre, László, István, Ilona (Czakó Elemérné), Erzsébet (Magyar Béláné), Margit (Koncsik Pálné) és Katalin élnek Jászárokszálláson. A család nemességére vonatkozó adatok Borsod vármegye levéltárában és a m. kir. belügyminisztériumban találhatók. Az eredeti nemesi oklevél Ferenc birtokában van. A család a balatoni előnevet használja. (Kemp. IV-32. O. .E. 78-79.)

Faur (tövisi) alias Kovács, címeres levelet I. Rákóczi Györgytől 1631-ben István nyert (Temes megye Lt.). A család nemességét Temes megye 1780-ban hirdette ki. Megyénket János, Krassó vármegye főispánja és nemes Kovács Emilia házasságából származó Kornél érdekli. Kornél kemechei Hajdu Máriával kötött házasságából János, dr. szkv. hadbíró-százados (neje: Fiederman Piroska) és Kornél származtak. (Kemp. IV. 48-49, VI-216.)

Fáy (fáji). Abauj megyei család, nemességét a 13. századig vezeti vissza. Az 1754/55. évi nemesi összeíráskor Abauj megyében András igazolta nemességét. A családból László Pusztamonostoron volt birtokos, kinek neje nagybányai Horthy Paulette volt. (N. I. IV. 125-133. XIII. 228-232. Kemp. IV. 50-56.)

Fazekas. A nemeslevelet II. Ferdinándtól 1632 július 16-án kapták - András (neje Kata) fia Máté és testvére Gáspár. Az impetrator András sarudi lakos utódai Jászkisérre, Gáspáré Tiszaderzsre származtak. (Heves 1794. 716 és 913.) Címer: Vörös mezőben, zöld alapon ágaskodó farkas, jobbjában 3 strucctoll. Dísz: 3 strucctoll. Foszlány: aranykék - aranykék. A család nemességét 1794-ben legfelsőbb helyen is igazolták.

Fechtig (fechtenbergi) báró. Báróságot 1813-ban kapott a család. Ferdinánd gyermekei: 1. Ármánd, ennek unokái: Margit (férje: Eisenkolb Frigyes), Hajnalka (férje volt: Kelemen Imre Szelevényen), 2. Károly (neje: benedekfalvi Luby Sarolta), fiai: 1. Nándor alezredes (neje: Luby Ilona), fia Nándor, 2. Imre, tiszaugi földbirtokos, gyermekei: Margit (férje: dr. Radvány Károly), Adél (férje: csicsópolyáni Steer Ferenc, ezidőszerint is tiszaugi földbirtokos és pedig Steösszel Kristóftól - a Bolza-családnál említett József nevű királyi tanácsos, nádori jászkun főkapitány utódjától - való leszármazás folytán). Steösszel József leányai közül: Mária, benedekfalvi Luby Imre királyi altárnokmester felesége volt. József fiának Ilona leánya báró Fechtig Károly ny. alezredes neje lett. (N. I. XIII. 232. Kem . IV. 62.)

Fejér (szajoli). A család nemesi levelét II. Ferdinándtól 1632-ben kapta, III. Károly pedig 1740-ben címerújító levelet adott a családnak. A megyénkben ma is nagy szerepet játszó családból László Heves és Külső-Szolnokmegye szolgabírája, fia István, megyei tiszti főügyész volt. Utóbbi fia Lajos (+ 1873-ban) követ és országgyűlési képviselő volt. Baráthi Huszár Juliával kötött házasságából Miklós, Vilma és Ilona származott. I. Miklós (szül. 1837 + 1909.), államtitkár, Szent István rend kiskeresztese és neje: érszodorói Szodoray Gizella (+) házasságából származott: 1. Aladár (szül. 1869. Tiszavárkony, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár igazgatója, m. kir. kincstári főtanácsos, mezőmadarasi Szalay Rózával kötött házasságából a) 1892 július 7-én született Miklós, volt kabinetirodai titkár, vármegyei árvaszéki ülnök, felesége: áporkai Kiss Ilona (gyermekei: Klára és Mária); b) 1893 máj. 28-án Aladár, huszárzászlós (hősi halált halt). 2. Elemér (+) pénzügyi államtitkár, kamarás; 3. Izidóra, férje volt Benedikty Béla. 4. Lajos, gazdasági főfelügyelő. 5. Gizella, férj. Hámos Béla kamarás. 6. Elek, kamarás, huszárkapitány, hősi halált halt. II. Vilma (+), férje: koronghi Lippich Gusztáv (l. koronghi Lippich-család leírásánál). III. Ilona (+), férje: Kárász Emil. (Kemp. IV. 67. XI. 321., O. E. 81, 82.)

Ficsor. A Lipót király által 1668 aug. 11-én - Pál és rokona Pohrancz Pál javára adományozott címereslevelet Nógrád vm. hirdette ki először, de a család csakhamar Hevesben gyökeresedett meg. Pál fia János többekkel együtt itt lakott az 1724. évi nemesi vizsgálatok idején. - Pál fia János fia Pál 1753-ban Félegyházán lakott. A család különben erdőtelki (Heves 1753. jzkv.).- Pál fia János fia Gergely fia Mihály fia Mihály 1817-ben Kunszentmártonban lakott (Heves 1817. 1267, 1323). - József tanár volt Szolnokon. Címer: kék pajzsban, zöld mezőn arany korona fölött 2 sasszárnytól körülvett aranycsillag. Dísz: Növekvő kardos griff. Foszlány: aranykék - ezüstvörös.

Finta (1629. 1851/848 külügy min. íratok. Karácsonyi: Békés m. tört. III. 225. N. r. a. 829 : 66.).

Flödnigg, báró. Indignátust 1840-ben nyert Ede és Adolf. Megyénkben a családnak Alattyánon volt birtoka. (N. I. IV. 183. Kemp. Iv. 145.)

Fodor de Jászberény 1647 (Nob. extr. fasc. 7 No. 22.).

Fráter (ippi, érkeserűi, stb.). Címeres levelet 1582-ben Báthory Istvántól nyert. Megyénkben Tiszavárkonyon volt birtokuk. (N. I. IV-251-267. XIII. 243. Kemp. IV. 191. O. E. 90,91.)

Gáll, Gall vagy Gaal. Régi család, mely az 1433-ban Zsigmond királytól kiváltságlevelet nyert Gall Filisteus fia Imre de Felsőszentgyörgy leszármazottjának tekinthető. 1724-ben Mátyás gyöngyösi, János és András apci, 1754-5-ben János gyöngyösi, János, Tamás apci, Jakab tiszavárkonyi, 1832-ben István, Péter, Ferenc recski lakosok. (Heves 1764. 174. l.)

Garai András madarasi lakos nemességéről tanúk tesznek vallomást, de egyéb bizonyíték nincs (Heves 1725. 165. sz.).

Gere de Nyirmegyes. Előnevét I. Ferenc Józseftől kapta (Jászberény 2092/903).

Glosz. Zólyom m.-ből származott, de Komárom, Gömör, Bács, Nógrád, Pest, Turócz, Sáros, Zala és Zemplén megyékbe is elágazott család eredetileg Glosius, majd Glós, Glóz néven is előfordul. Elsőízben l. Ferdinándtól 1563-ban nyert címerlevelet Glosius János, mint mellékcímszerző a Churhay-családdal együtt, melyet Zólyom m. hirdetett ki; Bálint fiától való János nevű unokája III. Ferdinándtól 1649-ben nemesség megerősítést és új címert kapott. Egerbe Ferenc Antal Imre jött 1835-ben Komárom m.-ből. Egyik utóda Eger város t. főorvosa lett. - János és Sámuel Zólyom m. bizonyságával 1775-ben; Károly János Szepes m. bizonyságával 1835-ben Pest m. nemesei sorába felvétetett és kihírdettetett (N. L. I. 149. Címerpecsét: P. P. fasc. 154 No. 29. Arm. más. szepesi kptln.-ban prot. Ai 1818 fol. 251. Nemesi bizony.: Szepes m. 1841 jan. 26. jzkv. 43. sz.).

Gócza (sarudi és cselőközi) család nemességét III. Ferdinándtól 1653. évben nyerte. Megyénket Mihály ága érdekli, amely 1700 körül Tiszasülyön és Jászkiséren szerzett birtokot. A család nemességét 1820-ban igazolta. Ezidőszerint Mihály és neje: Ujszászi Erzsébet házasságából származó József, fiai: József és Sámuel, József ref. lelkész, Áron-József adóügyi jegyző, Erzsébet és Eszter élnek Jászkisér községben. A család nemességére vonatkozó adatok a családnál, az egri és az országos levéltárban találhatók. (Kemp. IV. 324.)

Gorove (gáttájai), erdélyi eredetű család nemességet 1761-ben kapott. Varsányban előbb bérlő, utóbb birtokos lett. István földmívelésügyi miniszter volt. Ezidőszerint a második ágból származó László Rákóczifalván birtokos (neje: Fáy Adrienne), Gyermekei: Mária, Erzsébet (Szinnyei M. Józsefné). (N. I. IV. 422-24. Kemp. IV. 336-3, O. E. 100-101, dr. Temesváry 57.)

Goszthony, kövesszarú és goszthony, dunántúli eredetű régi család, egyik tagja, István jászkun-kapitány volt. Géza jászfelsűszentgyörgyi birtokos volt. Fiai: Aladár és Géza. Utóbbi fia Géza Pusztakerekudvari földbirtokos. A dunántúli ágból Sándor megyei főjegyző, gyermekei: Mária és Tamás szolnoki lakosok. (N. I. XIII. 256-258. Kemp. XI. 344. Kemp, IV. 340. O. E. 101.)

Gyaraky (1754). - István Túron, - András Jászkiséren lakott (Heves lt. 221/754. sz.). - de Bihar Tamás donációt kapott Biharra (Bihar m). Báthory Zsigmondtól 1590-ben (N. r. a. 942 : 16.). Gyenes-család nemességét 1693-ban Lipót királytól kapta és ugyanaz évben ki is hirdettetett. A nemességszerző Péter gyöngyösi. lakostól származott Dénes fia Ferenc leszármazója Sándor fia Kálmán, fia Kálmán máv igazgató. A család számos tagja él Szolnokon. (Kemp. IV. 391, O. E. 104. Kemp. XI. 346.)

Győry de Nádudvar család nemességét Mihály és Gáspár 1656-ban kapta katonai vitézségéért. Gáspár Thököly fejedelem alatt a Duna vonalát védte, később a jeni palánkai vár kapitánya volt. A család egyik tagja, Lajos és ennek fia János a kisujszállási egyház lelkésze, a Heves-nagykunsági egyházmegye tanácsbírája, majd főjegyzője volt. A családnak ez az ága került Szabolcsmegyéből Kisujszállásra, majd 1882-ben Kenderesre. Nemességüket 1773., 1791. és 1835, évben hirdették ki és azt a m. kir. belügyminiszter is 82.627/1899. és 42.689/1933. sz. alatt igazolta.

Gyurcsánszky András, szül. 1765-ben, gyurcsini származású jászberényi lakos (- András és Ribán Anna fia), Trencsén bizonyítványa alapján kihírdették nemességét Hevesben 1816-ban (Heves 1816. 778. l.)

Hajdu de Bogát (Nob. 1846, 1845, 1844, 1839, 1838, 1837, 1835, 1833, 1825, 1823, 1822, 1821, 1820, 1819, 1793).

Hajdú de Kesz, recte de Szomotor. Az armalist Zomothori Hajdú Balázs kapta Bethlen Gábortól 1625-ben, melyet még az évben kihírdettek Szabolcsban. 1765-ben - István, János, Mihály; András igazolták vele nemességüket Szabolcsban. Vázlatos családfa:

Hajdú - Tóth (Nob. 1830 f. 105.). l. Tóth:

Hajdu-család nemességének eredete ezidőszerint ki nem deríthető. A család ősének, Jánosnak özvegye Miklós és István fiával együtt Vásárhelyről Nádudvarra, majd Túrkevébe jött. Miklós nemes Magyar Sárával kötött házasságából származik Benedek, nős nemes Debreczenyi Katalinnal. Benedek helyett édesanyja redimált Túrkevében 48 r. földdel. Benedek 7 gyermeke közül Ferenc a Túrkevén és környékén ma is élő Hajdu-család őse. Ennek nemes Patay Ilonával kötött házasságából származó 10 gyermeke közül József nemes Csegey Máriával kötött házasságából származott János és neje: szalontai Kenéz Sarolta házasságából származtak: 1. Miklós +, 2. Ilona + (férje: n. Mészáros Lajos), 3. Gizella (férje: dezséri Boleman Lajos). 4. Erzsébet + (férje: szolnoki Scheftsik István), 5. József + és neje: felsőeőri Nagy Anna házasságából származik Pál dr. és János dr., nős Herczegh Etával (gyermekei: Szabolcs és János), 6. Mária (férje: tövisi Faur Kornél), 7. János +, 8. Imre +, 9. Sarolta +. - A család nemességét 1842 augusztus 11-én, Szabolcsmegye átirata alapján, Ferenc, Mihály, József és Imre kérésére a Jász- és Kun-kerületekben 2198. sz. alatt kihirdették. (Kemp. XI. 349. N. I. IV. 446.)

Halasy (dévaványai). Régi birtokos nemes család (nemességét János és gyermekei 1618-ban II. Mátyástól kaptak). amelyből vármegyénkben alispánok is származtak. Dévaványán. Kőtelken, Kenderesen, stb. birtokoltak. Paulát nagybányai Horthy István (a kormányzó úr atyja) vette nőül és a kenderesi Halasy-ház az ő révén jutott a Horthy-család birtokába. Tibor, kamarás (neje: Kiss Paula, K. Ferenc országgyűlési képviselő leánya), fiai: 1. Pál. dr. vitéz, 2. Ferenc, nős Farkas Zsuzsannával (gyermekei: Márton, Ferenc), 3. Tibor (+ 1930). A család tagjai közül Géza Besenyszögön, József kamarás, volt: főispán, Dévaványán birtokosok. (.N. I. 22. 23. Kemp. IV. 456-58. O. E. 107. N. I. XIII. 267. Kemp. 353.)

Hámos (pelsőczi). Gömörmegyei család, egyik ága bárói rangot is kapott A családból Béla kamarás, ny. alezredes felesége: szajoli Fejér Gizella révén Tiszavárkonyban birtokos. Gyermekei: 1. Elemér, szül. 1903. kormányzói kabinetirodai segédtitkár (neje: gyóni Zlinszky Teréz, fiai: István és Elemér), 2. István, szül. 1905, a Magyar Nemzeti Bank ellenőre 3. Dóra szül. 1912 (férje: kisrákosi és lehotkai Lehotzky Tivadar). (N. I. V. 43. Kemp. 469-470.)