Ebben a kimutatásban felsoroljuk a Jászkun districtusokban és Külső-Szolnokmegye területén 1848 előtt létezett nemes családok közül azokat, melyek nemességüket megtelepedésük után kihirdettették és ezzel nemességüket kétségtelenül beigazolták, - kiegészítve azokkal a nemes családokkal, melyek azóta az 1876-ban megalakult Jász-Nagykun-Szolnokmegye területén telepedtek le, itt birtokot szereztek, vagy jelentős szerephez jutottak.

Forrásmunkául szolgált dr. Soós Adorján ref. főisk. tanár "Magyar nemesek a Jászkunság területén" c. műve, a Magyar Nemzetségi Zsebkönyv, Daróczy-féle Nemesi évkönyv, Nagy Iván: Magyarország családai, kiad. 1857., Kempelen Béla: Magyar nemes családok, Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai, Siebmacher: Wappenbuch des Adels von Ungarn, Karácsonyi János: Békés vármegye története, dr. Borovszky Samu: Heves vármegye, Gothaischer Genealogisches Taschenbuch I., Der Freiherrlicher Häuser II., Der Gräflicher Häuser és a vármegyei levéltár Aranykönyve, valamint a nemes családok részéről rendelkezésünkre bocsátott okmányok, diplomák és egyéb hiteles bizonyságok.

Ács (poklostelki) család már régi armális nemes család volt, amikor egyik ősük, Pál 1608-ban Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől donációba kapta a biharvármegyei Poklostelkét. A család leszármazására nézve ettől az őstől kezdve megbízható adatok vannak. Megyénkbe Albert ága származott, mely 1880 körül Túrkevén és Kuncsorbán szerzett birtokokat. A család nemességét utoljára Lajos igazolta Küküllő vármegyében 1829 december 25-én. Ezidő szerint Albert és neje Kuszka Terézia házasságából származó Tibor, Ferenc, Albert, Lajos, Margit és Ilona, valamint ezeknek kiskorú leszármazottjai élnek a megye területén Túrkeve, Karcag és Szolnok városokban. A család nemességére vonatkozó adatok az Olt. erdélyi osztályában, a Lib. Reg. V. 202. lapján Bihar-, Szatmár-, Kisküküllő-, Alsófehér-, Nógrád- és Veszprém vármegyék levéltárában, valamint a család birtokában lévő okmányokkal bizonyíthatók.

Ágoston, poroszlói eredetű család. Nemességet 1643-ban Tamás nyert. 1770 körül került Pál fia János Tiszaföldvárra. (N. I. I. 10., Kemp. I. 41-45. és XI. 218., O. E. 2. Bor. Hev. megye 653.)

Almásy, zsadányi és törökszentmiklósi, nemes és gróf. János, táblai jegyző, később alispán, 1677-ben kapott címerlevelet. A megyénkben Törökszentmiklós, Tenyő, Szenttamás és Csépa birtokokra fia János jászkun-kapitány kapott donációt. E János 1. fia Ignác és 2. fiának Pálnak fia Ignác (szintén jászkun-kapitány) grófi rangot kaptak. Utóbbi fia Kálmán (neje: Wenckheim Stefánia grófnő) utódai szerepelnek vármegyénkben. 1. Dénes v. b. t. t., kamarás (Gyula, Békés megye). 2. György (neje: zichi és vásonkeői gr. Zichy Zenaida: fia Pál, a tenyői hitbizomány jelenlegi ura). 3. Imre, kamarás, hosszú időn keresztül vármegyénk vezető férfia, főispánja stb. Neje: hadadi br. Wesselényi Kornélia, gyermekei: 1. Dénes (neje: szélei gr. Teleki Éva), 2. Ilona (gróf Merán Jánosné), 3. Imre (neje: sárvárfelsővidéki gr. Széchenyi Antoniette), 4. Mária (sárvárfelsővidéki gr. Széchenyi Ferencné).

A nemesi ágból Pál az 1848-i képviselőház elnöke, Géza vármegyénk főispánja volt (neje: kunhalmi Rosa Malvin). Malvin leányát Benkó Lajos vette nőül. (N. I. 19. XIII. 373. 374. Kemp. I. 74. XI. 219. O. E. 3.)

Amade (várkonyi és böösi) a Gutkeled, vagy Keletgut ősnemzetség hajtása. A családfa élén Omode nádor áll. A családot az 1628-ban bárói rangot nyert Lénárt bokrosította, a grófi méltóságot pedig I. Tádé kapta 1782-ben. Az Amade-család fényes nevét II. Tádé vitte sírba 1845-ben. Leányági leszármazása által a család a báró Üchtritz és a gróf Wurmbrand családokban folytatódott. A családból gróf Üchtritz-Amadé Emil báró Bánhidy Stefániát vette nőül, s e címen vármegyénkben Tiszaugon és Tiszasason birtokos. Címer: félig kék, félig vörös mezőben három ezüst agyar. (N. I. I. 27. XII. 17. 18. 19. 20.)

Astris de Kozina. Astris György pesti származású kunmadarasi, majd gyöngyösi lakos (Mihály pesti kereskedő fia) és fiai Mihály, Szilárd. Pest m. bizonyítványa alapján 1825-ben Hevesben kihirdettetnek (Heves m. jkv. 1825. 1113 l.). - Az armalist Lipót adta 1690 máj. 7-én Demeternek és fiainak György és Astrisnak. Kihirdették Biharban 1693-ban. Török eredetű család, Mihály pesti kereskedő felesége 1756-ban még török volt. (Pest, D 24.)

Baghy (szécsényi). Ferenc József a Csongrád megyéből vármegyénkbe költözött Baghy Imrének régi nemessége épségben tartása mellett a szécsényi előnevet adományozta. Az említett Baghy Imre és neje: Sváb Mária, gyermekei: 1. Béla, egerfarmosi Kandó Irént vette nőül (ki özvegyen maradván, Szinyei Merse Félixné lett), gyermekei: Ilona, báró Urbán Gáspárné és Imre 2. Gyula, gazdasági főtanácsos, neje: ikvai Pfeiffer Mária. Gyermekeik: Márta, kékesi Nikolics Mihályné, András, Zsófia. 3. Lujza, bajczai Beliczey Gézáné. 4. Erzsébet, bothfalvi Both Menyhértné és 5. Irma, ónodi Weress Zoltánné. (N. II. 85. Kemp. I. 208-10.)

Bakó. Nemesi bizonyítványt nyertek Szatmár megyétől János dévaványai lakos és testvérei István és Mihály; e nemeslevelet Hevesmegye 1793-ban hirdette ki. (N. I. I. 99, 100. XIII. 42-43. Kemp. I. 244. O. E. 12.)

Bakos de Osgyan. Az armalist Bakos Balázs kapta 1627 szept. 6-án II. Ferdinándtól. A család Hevesben Dorogházán lakott, Sárosból került oda. István ceglédi, másik István kiskunfélegyházi lakos a XVIII. sz. végén. Az osgyáni előnév használata ellen br. Luzsénszky Elek, mint az osgyáni Bakos-család leszármazottja 1764-ben tiltakozik Hevesben, mert a család már kihalt (Heves 1764. 207. l.). Hat Bakoss-család ismeretes: bakathi, osgyáni, bátori, sarkadi, bakosi, kakathi előnevekkel. - István ceglédi és másik István félegyházi lakos nemességére vonatkozó tanuvallatási jzkv. hitelesíttetik 1815 és 1817-ben; a Pál nemességére vonatkozó jzkv. hitel. 1818-ban; József kakati lakos 1824-ben, Mihály újkécskei lakos és fia János; úgyszintén Ferenc és fiai Mihály és József kihird. 1837-ben. (N. L. II. 2. Címerp.: P. P. fasc. 272. No. 10, fasc. 273. No. 18.)

Balajthy Antal, Pál, József jászapáti és Ferenc nyug. kapitány egri lakosok (Andrásnak a fiai) Gömör megye bizony. alapján 1824-ben Hevesben kihirdették nemességüket. - Antal fiai: Péter, Pál, Ferenc. - Pál fia: András. (Heves, 1824. 354. l.; 4878/1805. c. sz.)

Balassy a. n. Hamvay Gergely (neje: Körösközy Lucia) gyermekei: Balázs, Erzse, Anna és testvére - György (neje Cseh Ilona) gyermekei: János, Mihály, Zsuzsa, Kata. Nemességet kaptak III. Ferdinándtól 1656 nov. 25, kihirdették Hevesben 1657-ben.

Címer: kék pajzsban, zöldmezőn, korona felett fehér galamb olajággal. Dísz: vérteskar karddal. Foszlány. (Heves 1847. 1196. l.)

Balázsovich a. n. Zsuffa (dedinai). Árvamegyéből Mihály, az egri püspök jószágigazgatója telepedett le Heves-Szolnok megyében. A család címere: kardot tartó páncélos kar, zöld halmon, koronán, jobbról csillag, balról félhold. Mihály fia Ferenc Thassy Erzsébetet vette nőül Pusztamonostorról, Ferenc fia Zsigmond László nevű fiától születtek: Oszkár (1864) és Ernő (1866) kormányfőtanácsos, Ernő neje berkeszi Katona Margit, gyermekei: Margit (első férje báró Rudnyánszky Miklós, második férje Kárpáthy Camilló, a honvédség főparancsnoka), Ida, László, Ernő és Erzsébet. (N. I. XIII. 46. Pót. Kemp. I. 277. O. E. 15.)

Baldácsy, véghvezékenyi, báró; török eredetű család, amely hatalmas uradalmaiból a protestáns alapítványnak juttatott tekintélyes földbirtokokat. (N. J. II. 120.)

Balogh család. Nemességet János és Mihály 1726-ban III. Károlytól nyertek és 1734-ben, majd 1755-ben Nógrád megyében igazolták. Nemességüket 1784, 1825 és 1839-ben Heves megyében is kihirdették. E család leszármazói, János és Mihály Alattyánon voltak birtokosok, a recski és burai előnevet használták. (N. J. I. 145., O. E. 18., Sib. Sieben. 33.. Prot. H. Cot. Neograd anni 1755.)

Balogh. E néven megyénkben sok különböző család szerepelt. A nagymultú Galánthai Balogh-család Kőtelken. Fegyverneken stb. volt birtokos. Ezidőszerint Szelevény községben él egy birtokos Balogh-család. (N. J. I. 138-140. XIII. 48., 49., 50., 51. Kemp. I. 295. O. E. 19.)

Bánhidy (simándi) báró. A családból Antal fia Albert Csanádmegye főispánja, neje Luby Stefánia révén volt nálunk birtokos, gyermekei: Béla és Antal. Béla gyermekei István és Mária (férje gróf Bolza Géza, Szarvason). Antal leánya Stefánia írónő gróf Üchtritz-Amade Emil neje, aki ezidőszerint Tiszasason és Tiszaugon birtokos, a Luby, illetve a Jászkun-kapitányi Steösszel-család révén. (N. I. II. 171., Kemp. I. 348.)

Bárány de Jászberény. - János gyöngyösi, - Gergely Jászberényi lakosok s utóbbi fiai Lőrinc, István, József Hevesben igazoltatnak 1724-ben. Az armalist 1698-ban kapták Lipóttól, kihirdették Hevesben 1698-ban. (Hird. bejegyz. Heves 1698. 112. l.; az armalisokra vonatkozó bizonylat és leszármazási tábla - János és - Gergelytől kezdve Act. Nob. 1848. No. 7346.)

Baranyi (váradi és micskei) családból vármegyénkbe Baranyi Ödön szakadt, ki Kunszentmártonba házasodott és itt birtokos volt. (N. J. I. 184. XIII. 73., Kemp. I. 383-389. O. E. 20.)

Baranyi Gergely jászapáti és János gyöngyösi lakosok 1724-ben Heves m.-ben hirdetett armalissal igazolják nemességüket, amit ők maguk kaptak 1698 febr. 18-án Lipóttól. (Heves Inv. B. 12. l.)

Bárczay (bárczai). Abaúj-megyei régi család, állítólag a Barcha-nemzetségből. Első ősük Inak lenne, kinek fiai 1277-ben IV. Lászlótól kaptak földbirtokot. A család 1421-ben nyert címeres levelet. Vármegyénket György és neje roffi Borbély Julia második fia György és neje szemerei Szemere Ludovika Gyula fia és neje gyerőmonostori báró Kemény Ida gyermekei: Elemér (neje canstatti báró Schilling Ilma) és Gyula (neje nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Judit) leszármazása érdekli. Gyula gyermekei: Ida (bátori Sigray Istvánné), Gyula (neje berzenczei Kovács Amália) és István (neje bárczai Bárczay Ilona). (N. J. I. 190., Kemp. I. 405., O. E. 20., 21.)

Bárdos. A borsodmegyei Lénárddarócról származott, onnan vette előnevét. III. Ferdinándtól nyert armalist 1647 jún. 9-én. Kihirdették Borsodban 1652-ben. Az egyik nemességszerzőnek, Miklósnak az unokája János Heves m.-be költözött, kinek fia 1724-ben Egerfarmoson lakott. (Heves B. 24; Nob. 1824, 1815, 1812, 1807.)

Barkassy József szárazbői, Ádám jászberényi lakosok Borsod vm. bizonysága alapján 1804-ben Hevesben kihirdettették nemességüket. A Jászságba Miskolcról költöztek be. (Heves 1804. 660. l.)

Bartal István (neje: Muhoray Katalin) gyermekei György, István, Bálint kapták az armalist 1722 máj. 1-én III. Károlytól. Kihirdették Heves Külsőszolnok m.-ben 1722 nov. 24-én.

A család Jászberényben is lakott. (Lib. reg. XXXIII. 607, LXII. 870; 10.654/1808, 935/1809. c. sz.)

Básthy (ó- és egyházasbásti), Gömörmegyéből Abaúj-, Borsod-, Nógrád- és Szabolcsmegyébe származott régi nemes család. Nemességét 1755-ben János és Imre fiai: Pál, Sándor és József igazolták. A Végess-családba házasodás folytán Tiszasülyön birtokos. (N. I. I. 215-16., Kemp. I. 470-71.) .

Bene Mihály halmaji lakos (neje: Bene Anna) gyermekei: Mátyás, Bálint, Ilona. Armalis kelt 1659. febr. 21. (Heves 1660. 45. l.) Heves vm. 1751. jan. 27-iki közgyűlésén a nemesek közé iktatta - Jakabot. Ennek feleségétől Őse Katától szül. 1749-ben Pál; ennek Tóth Borától szül. 1777-ben Gáspár, ennek Bernáth Erzsébettől - 1805-ben András jászberényi lakos. - Mihály halmaji lakos és gyermekei részére 1659-ben kelt nemes levél kihirdettetett 1660-ban. E Mihály a Bekény-családtól, melynek jobbágya volt, egy birtokrészt vett zálogba Halmajon, utódai Visontán szereztek telket. 1754-55-ben Jakab visontai lakos, ennek fiai és unokái 1833-ban testimonialist kaptak.

Beniczky (beniczei és micsinyei). E nagytekintélyű családból, mely többek között Tiszaföldváron volt birtokos, Beniczky Géza kamarás nőül vette gróf Almásy Kálmán leányát, Máriát. Fia István és neje gróf Waldeck Valéria Singapoore-ban hajótörést szenvedtek és meghaltak. Leánya, Mária gróf Pejácsevich Márkné lett. A homoki kastélyt és parkot Beniczky Géza jótékonycélra adományozta. (N. J. I. 249-300., Kemp. II. 85-87.)

Benkó (losonczi). 1646-ban III. Ferdinándtól nyert nemeslevelet. 1918-ban kapta a losonczi előnevet. Egy 1739-ben tanuvallomási okmányban: Bálint jászberényi lakos nobilis-nak mondatik, az armalis kelte: 1646. (Orsz. lt. tablai oszt. fasc. 17. No. 496; Uj N. J. I. 25; Vas prot. 327; Nyitra 1646. C 5; Nob. 1803 f. 107.) Jónás, Nógrád megyéből Tiszavárkonyba költözik, neje Fráter Klára. Fiúk, Albert, főszolgabíró és tb. árvaszéki elnök, gyermekei: 1. Vilma, Ozory Istvánné, 2. Gyula pénzügyminiszteri államtitkár, 3. Imre főgimnáziumi tanár, az Arany János társaság elnöke, 4. Albert, született Tiszavárkony 1862. Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánja, közigazgatási bíró, a Lipót-rend lovagja, neje Hajdu Vilma. Gyermekeik: Iván, v. m. árvaszéki elnök (született 1892) és Márta (szül. 1893). előbb Kövér Vladimir neje, majd Nozdroviczky Lászlóné. 5. Ferenc p. ü. államtitkár.

Beökönyi (beökönyei). Leszármazását az 1760-ban nemesített Najmajer Ignáctól vezeti le. A Beökönyi családnevet 1868-ban Viktor vette fel, kinek fia Zoltán Vezsenyen birtokos volt (Kemp. II. 108.)

Bereczky István győri lakos, valamint fiai, Péter és István 1754-ben; Ádám kecskeméti lakos, valamint fiai Zsigmond és Sándor Komárom vm.-nek, az 1618. évben - Pálnak és Jánosnak adományozott armálisra vonatkozó bizonyítvány alapján 1768. évben; Gergely fiaival Sándor, Gábor, Miklóssal, Sándor fiával Lajossal 1799-ben; János ráckevei lakos és gyermekei János, Sándor, Lajos, valamint Péter és gyermekei József, István, Dániel 1829-ben és végűl Károly és Antal 1837-ben Pest vm. nemesei közé felvétetnek és kihirdettetnek. Antal 1843-ban főügyész lett. (Nob. 1824, 1820, 1819, 1816).

Betes Zsigmond zádorházi származású fia Ambrus 1776-ban Gömör vm. bizonyítványával igazolt Hevesben (Heves 1776. 216. l.).

Blaskovich (ebeczki). A család nemességet III. Károlytól kapott. Vármegyénkben nagykiterjedésű birtokai voltak. A családból Elemér özvegye, gróf Waldeck Kornélia és fia Miklós él megyénkben. A család levelesládája vármegyénk levéltárában van elhelyezve. (N. J. I. 122. Kemp. II. 238-239. O. E. 31. pót 140.)

Boda alias Kereky (kereki) György, dévaványai lakos, kereki Kereky György, neje: Pipó Erzsébet, fiai István és János részére adományozott armalist 1724-ben bemutatja. Nemességük kétségtelen (Nob. 1843. f. 104., O. E. 31. Kemp II. 258-259. O. E. 31.)

Bodó de Ladány. Az armalist Rákóczi Zsigmond adta 1607-ben, kihirdették Bihar- és Szabolcs megyékben. (1810, 1809, 1802, 1801, 1796, 1794, 1793; 12877/1801, 628/1804, 8489/1809, 1137/1810).

Boka János, Mihály, István részére bizonyítvány jász nemesi származásukról 1629 febr. 25-én (Lib. reg., VII. 838.)

Boleman de Dezsér. (Táblai per 4-712. Reiszig: Bars vm. 530 l.) Lajos és neje, nemes Hajdu Gizella házasságából származtak: 1. Andor (neje Jeszenszky Katalin) dr., járásbírósági elnök volt Abádszalókon, 2. Ilona (férj. Simon Elemérné. L. Simon), 3. Erzsébet (férj. Fekete Lajosné, gyermekei: Lajos, Ilona és Margit), 4. Gyula és 5. Béla dr., ügyvéd, neje Zlamál Erzsébet; nagyrészt ma is Kisújszálláson laknak. A másik ágon István fia Dezső (neje Főző Zsuzsanna) szerepelnek megyénkben.

Bolza, gróf. Régi olasz család. A grófi rangot - Péter alezredes kapta 1808-ban.

Borbás 1651.- Márton, Gergely, Imre, Benedek, János. Armalis kelt 1651 júli. 20. III. Ferdinándtól. Gömörből Recskre költözött, innen egy ága a XVIII. század közepén Jászapátiba. A címerlevelet 1651. júl. 20-án - Márton (neje Kovács Anna) gyermekei és testvérei kapták. A vm.-ben Recsken, Felsőtárkányban, Felnémeten laktak. Egy ág Déterről Jászapátiba költözött. 1754-5-ben János, Jakab recskei lakosok.

Borbély de Roff. A család eredete még homályban van. Először - György szerepel, ki a XVII. sz. közepén jött Abádra. Ennek fia Balázs II. Rákóczi Ferenc ezredes-kapitánya 1704-ben a fejedelemtől Bura falut kapta ajándékba és a megye 1705-ben hirdette ki az adománylevelet. Ez volt a család tulajdonképpeni megalapítója és eleinte Abádon, majd Tiszaroffon és Jászapátin lakott. A donációt mint a fejedelem híve nyerte, előbb azonban a király katonája volt. Résztvett Eger-vár visszavételénél és ez alkalommal armalist is kapott. (Nemzetségi zsebkönyv.) Fia Mihály 1748-ban a szakállasi pusztára, 1754-ben Roff falura nyert nádori donációt. Akolhát pusztát, Tiszaderzset, Ecseget, Kérszigetet, Cserőközt Mária Terézia adományozta Abádot, Tomajt, Bánhalmát III. Károly. Ezeken kívül számos más zálogos birtokot is szerzett. - Sándor (1768-1839) gyermekei: László (1805-95), József (1805-88), Lajos (1816-72) 1848-49-ben képviselő, Antal. (1818-52) nemzetőrszázados. - József, neje: zeykfalvi Zeyk Katalin, Z Dániel és Vay Katalin leánya, fia Géza (szül. 1839) neje Szatmáry Király Etelka, Sz. József és Szepessy Piroska leánya. Fia - György (szül. 1875) szolgabíró, főszolgabíró, orsz. gy. képviselő, felsőházi tag és ezidőszerint Szolnok vm. főispánja, császári és királyi kamarás, tiszaderzsi és tiszaroffi földbirtokos, testvérei: 1. Gábor, első neje volt Szentiványi Sára (gyermekei: Gábor és Sarolta), második felesége Polgár Erzsébet (fia Géza és György), 2. Balázs, 3. Lenke, Bay Ferencné 4. Etelka, Losonczy Istvánné és 5. Jolán, Polgár Józsefné. Borbély Géza nővére Etelka férje gróf Waldek Frigyes (W. Frigyes és gróf Bethlen, Kornélia fia). Szolnok vm. eme nagybirtokú családjába történt beházasodás folytán e megyében leányágon több család jutott hatalmas birtokhoz, így a Puky, e réven a Magyary-Kossa, Horthy stb. családok. Címer: Kék pajzsban, zöld mezőn kardos oroszlán; sisakdísz: ugyanaz növekvőn; takaró: kékarany - vörös ezüst.

Boros 1663. l. Farkas.

Boros Sándor jászkun kapitány nemesi kérvénye. (11723/791; 713/792 c. sz.)

Borsos-család nemességét Zala vármegye közgyűlésének 1807-ben kiadott igazoló irata értelmében Tamás, Benedek, István és György III. Ferdinándtól Pozsonyban 1646-ban nyerte. A nemességet Zala és Somogy vármegyékben 1647-ben hirdették ki. A család birtokában lévő 1842-ben kelt Zala vármegye által kiállított hiteles okmány szerint a nemességet János, Péter és József fiaival: Jánossal, Istvánnal és Andrással, valamint ennek Ferenc és György nevű fiaival igazolta. A család leszármazói közül a megyében Péter fia György, fia József kir. ügyész költözött, ki jelenleg is szolnoki lakos. Utóbbinak sarkadi Nagy Ilonával kötött házasságából származó: József és Béla fiai Budapesten tartózkodnak. (Kemp. II; 371, és XI. 264.)

Borsos Sándor veszprémi lakos fiai Mihály jászkiséri, Sándor tiszaabádi, Pál bölcskei lakosok 1801-be Hevesben felvétetik magukat a nemesek közé Tolna vm. bizony. alapján. (Heves 1801. 1027. l.)

Bozóky. Barsmegyei család, nemességet 1676-ban királytól nyert. István 1730-ban jött Kunszentmártonba; fia András és hasonnevű fia nádori táblabírák voltak. Utóbbinak fia Antal Jászkun-kerületi főügyész volt. Ezidőszerint megyénkben Antal fia Álmos és neje: Kurtz Kornélia házasságából származó Antal, Imre Kornélia, Róza (Kovács Károlyné) és Erzsébet élnek Kunszentmártonban. (Kemp. II. 413.) Böszörményi-Voncza-család nemességét az 1754-55. évi összeíráskor Biharmegyében István igazolta. - János Biharmegye tiszti ügyésze beházasodott a Pély-Nagy-családba és ezen a réven lett várkonyi birtokos. János fia Pál Debrecen város képviselője, majd főbírája volt, vagyona nagy részét a ref. kollégiumra hagyományozta. Testvéröccse József várkonyi földbirtokos; fiai közül Pál pénzügyi főtanácsos volt Szolnokon. Leányai: Éva (vitéz Nagy Lajosné) és Sarolta (Botta Andorné Szolnokon élnek. (N. I. II, 228., Kemp. II. 427.)

Busa. A családból - Ákos tiszaföldvári főszolgabíró és vármegyei árvaszéki elnök volt. (Kemp. II-475-476. O. E. 43.)

[ Tovább ] [ Fel ]