MÁNDLI GYULA
HELYISMERETI TEVÉKENYSÉG A VÁCI
KATONA LAJOS VÁROSI KÖNYVTÁRBAN*
Egy kis könyvtártörténet
Vác városában a könyvtári munkának több évszázados hagyományai vannak. Az egyházalapítással megkezdődött a püspöki könyvtár kiépítése, folyamatos gyarapítása. Olyan elődöket lehet felsorolni mint Báthori Miklós püspök, aki Mátyás király könyvtárépítő tevékenységéhez hasonló sikeres gyűjteményépítést honosított meg városunkban. Igazi humanista irodalomszeretetéről, olvasási kedvéről Galeotto Marzio rajzolt megkapó képet. Sajnos könyvtárának csak egyetlen hiteles darabja maradt fenn.
A későbbi korokból említhetjük Althann M. Frigyest, aki 1718-ban a püspöki hivatal levéltárát, 1733-ban az egyházmegye könyvtárát hozta létre. Váci püspöksége és nápolyi alkirálysága idején megkezdte a külföldre került Corvinák összegyűjtését, visszavásárlását, amelyek a könyvtár alapját képezték. Könyvadományaival a papnevelő intézet könyvtárának alapját vetette meg. Migazzi Kristóf püspök 1774-ben elrendelte a Historia Domusok vezetését, továbbá, hogy a végrendelet nélkül elhunyt egyházi személyek magánkönyvtárát a püspöki, illetve a káptalani könyvtárba sorolják be. Jelentős könyvtárát később - anyagi nehézségei miatt - eladta Batthyány Ignác erdélyi püspöknek.
A váci nyomda - amelyet 1770 körül Ambró Ferenc Ignác alapított - jelentette meg többek között az Urániát, az első magyar nyelvű szépirodalmi folyóiratot. Ambró halála után Máramarosi Gottlieb Antal vette át a nyomda vezetését.
1717-ben alapították meg a Kegyes-Tanítórend könyvtárát, amelynek 17 ezer kötete volt, főleg filozófiai, teológiai és pedagógiai munkák, amelyet 1952-es felszámolása után elszállítottak, valószínűleg bezúztak, s csak töredéke maradt meg. 1802-ben a Cházár András által kezdeményezett Siketnéma Intézet Vácon nyitotta meg kapuit a régi püspöki palotában, s hatalmas könyvtárat gyűjtött össze.
A közkönyvtár - korlátozott - szerepét a XIX. század elejétől kezdve számtalan iskolai, szemináriumi és céhes szervezet igyekezett betölteni. 1832-ben indult az Első Általános Ipartársulat könyvtára, amely tagjainak kölcsönzött dokumentumokat, de húszszemélyes olvasóhelyiséggel is rendelkezett. A századforduló közepén a Kaszinó könyvtára volt az értelmiség kultúraközvetítő központja, amelyben a város közönsége mellett megtalálható volt a várost övező vidék értelmiségének egy része.
Az első nyilvános váci kölcsönkönyvtár megjelenése szorosan kapcsolódik a patinás Váci Múzeum Egyesület 1895-ös megindulásához, annak a második alapszabályban rögzített szolgáltatása volt. A szakirodalomban keveredik az egyesület könyvtárának, könyvtárainak története, ezért röviden tisztázni szeretném az alapítások kronológiáját, annál is inkább mivel kétféle könyvtár: szakkönyvtár és népkönyvtár működött kebelében.
A Múzeum Egyesület megalapításakor Bauer Mihály gimnáziumi tanár elképzelése volt, hogy könyvtárral egybekapcsolt régészeti és iparművészeti múzeumot kellene létrehozni. A résztvevők őt kérték fel az alapszabály megfogalmazására, amelyben a következőképpen határozza meg a könyvtár feladatát: „egy iparművészeti s technológiai munkákból álló könyvtár szervezése, mely a közönség s különösen az iparosoknak állna tanulmányozás végett rendelkezésre”. Az egyesület céljainak megfogalmazásában említi, hogy a könyvtárat „czélszerű időben a tanulmányozni óhajtók előtt” nyitva kell tartani, s az igazgató feladatkörébe sorolja, hogy vezeti a szakkönyvtár szervezését és rendezését. Az elfogadott szabályzat értelmében 1895-ben megkezdődött a könyvek, oklevelek, iratok gyűjtése, de ezek a dokumentumok múzeumi gyűjteményként funkcionáltak, s később, 1897-ben ebből alakult ki a szakkönyvtár.
Csávolszky József kanonok, az egyesület elnöke még 1900-ban is sürgette a könyvtár felállítását, de azzal a módosítással, hogy az népkönyvtár legyen. Mivel helyiség sem volt, erre a célra felajánlotta a saját lakását. A könyvtár ügye végül úgy oldódott meg, hogy Bihari Károly pedagógus az általa alapított, és a tűzoltó egylet „őrtanyáján” elhelyezett népkönyvtárat felajánlotta az egyesületnek. A következő évben már 114 olvasó 800 könyvet olvasott el - jelenti Bihari Károly, a Népkönyvtár vezetője.
A Múzeum Egyesület 1905. július 14-én tartott közgyűlésén módosították az alapszabályt, amelyben már így szerepel a könyvtár: „A múzeum mellett népkönyvtárat is fenntart, ahol az olvasás díjtalan”.
Az első világháború idején, valószínűleg 1916-ban a népkönyvtár anyagának jelentős részét átadták a honvéd hadikórháznak, amelyet széthordtak és a Múzeum Egyesület már ekkor kérte MKOF-től a felmentését a könyvtár vezetése alól. A maradék könyvállományt 1918-ban átadták a Bán Márton alapította munkásgimnáziumnak, s ezzel végleg megszűnt az egyesület által irányított első váci népkönyvtár.
A váci városi könyvtár közvetlen elődjének a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának 1904-ben megalapított népkönyvtári gyűjteménye tekinthető. A városházán elhelyezett 590 darabos könyvállomány folyamatos bővítése révén vált a mai könyvtárunk alapjává. A népkönyvtárnak szakkatalógusa volt, a könyveket díjtalanul lehetett kölcsönözni minden vasárnap délelőtt. Ezt a kis könyvtárat és a Patronázs Egyesület által gondozott kis könyvgyűjteményt 1926-ban átvette a frissen megalapított városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság és megalapította a városi könyvtárat.
1944-ben a népkönyvtár állománya 4700 kötet könyvet tartalmazott. Ettől kezdve a könyvtári állományban már teljes folytonosság található, amelyet csak a mindenkori politikai cenzúrák módosítottak a kor szellemének megfelelően. Már 1944 végén az új kormány megbízásából összeállított lista alapján 272 kötet „antidemokratikus” könyvet vontak ki a forgalomból.
1946-ban még a városházán nyílt meg újra a városi könyvtár, azonban néhány éven belül többször is költöznie kellett, míg 1952-ben a Káptalan utcában kapott helyet 28 évre. 1980-ban foglalta el az átalakított helyőrségi klubot (korábbi huszárlaktanyát) a mai, reméljük végleges helyét.
1. A helyismereti gyűjtemény kiépítése
A váci városi könyvtár működésének 1946-os megindulásakor leltárban maradtak a korábbi könyvtár könyvei közül azok, amelyeket a kivonási jegyzékek nem tartalmaztak, megjegyzendő azonban, hogy ezek száma minimális volt. 1948-ban jelentős állományfejlesztés történt, a megszűnt Városi Kaszinó könyvtárából 998 kötetet leltároztak át a városi gyűjteménybe. 1949-ben indult meg a jelentős állománycsere, kivontak minden károsnak tartott irodalmat a könyvtár könyvei közül.
Az állami tulajdonba vétel mindenhol a korábbi gyűjtemények újraleltározásával kezdődött, amelyet szükségessé tettek olyan események is, mint pl. a leltárkönyvek tűzkárban való megsemmisülése.
Sajnos ebben az időszakban a közgyűjtemények: a városi könyvtár és a városi múzeum egyaránt komoly gyűjteményi károkat szenvedett. Az átleltározások során eltűnt számtalan értékes dokumentum, múzeumi tárgy, amelyek később magántulajdonként kerültek piacra.
Az államigazgatás jogi szabályozását követően létrehozták a járási tanácsokat, amelyek átvették a városi könyvtárak működtetését, nem kevés konfliktust okozva az intézményeknek. Ettől kezdve a városi tanács csak esetenként támogatta az állománygyarapítást.
A megalakult járási könyvtár az állománygyarapítás keretében először 1952. augusztus hónapban vett állományba olyan könyveket, amelyek ma is megtalálhatóak a helyismereti gyűjteményben: pl. Tragor Ignác Vác és határának hely- és ingatlannevei (1279. lelt. sz.), Karcsú Antal Arzén Vácz város története. I. köt. (1513. lelt. sz.). Az átleltározott könyvek között megtalálható több, a korábbi váci egyesületi és iskolai könyvtárak bélyegzőjével ellátott dokumentum is.
1952. december 27-én nyílt meg a Járási Könyvtár a Lőwy Sándor (Káptalan) utcában, az egykori Reitter kocsigyár átalakított épületében, egy főfoglalkozású könyvtárossal. A helyiség eleve alkalmatlan volt könyvtári célra, de csak 1962-ben került sor a felújításra és bővítésre. Ezalatt a művelődési ház épületébe volt bezsúfolva, rendkívül szűk körülmények közé. 1964. március 1-én avatták fel a felújított könyvtárat, amely teljesen új, modern berendezést kapott, s már szabadpolcos kölcsönzés folyt.
Pár év múlva a gyermekkönyvtár új helyiséget kapott, és kiköltözött a kinőtt épületből. A gyerekkönyvtári teremből raktári helyiséget hoztak létre, amelyen belül kapott helyet a helytörténeti vonatkozású könyvek gyűjteménye, mintegy 3-4 polcnyi könyvállomány. Ezen könyvgyűjtemény elhelyezése úgy maradt az átköltözésig, 1980-ig. Az állomány átlagos évi gyarapodása 4-5 kötet volt ebben az időben, mivel kevés helyismereti kiadvány látott napvilágot.
1976-ban a könyvtár olvasószolgálatának (Szombathelyen végzett, új gondolkodású) vezetője megkezdte a helyismereti dokumentumok fénylyukkártyás feldolgozását, amely a kor szakmai elképzelésében friss irány vonalat jelentett.
Az 1980-as évek elején fellendült a honismereti mozgalmi tevékenység, amely a Hazafias Népfront keretében működött, s szabadabb teret biztosított a politizálásra. Megnövekedett a lakóhely történetének megismerése iránti érdeklődés, amelyet a Honismereti Bizottságok felkaroltak és intézményi hátteret szerveztek mögé. Ez a művelődési házak, könyvtárak és iskolák honismereti szakköreit jelentette. Sokan önképzésükkel, kutatómunkájukkal járultak hozzá egy terület elmélyültebb megismeréséhez.
Az igényekhez kapcsolódóan szervezte meg a Városi Könyvtár 1980 júniusában a helytörténeti részleget, és vásárolt mikrofilm-leolvasót. Megrendelték a régi váci újságok 1945 előtti évfolyamainak reprodukcióját, hogy kutathatóvá tegyék a teljes sajtódokumentációt. Tervezték a későbbi időszakban megjelent sajtóanyag megvásárlását is, azonban erre mindmáig nem került sor.
Ekkor még elsősorban a passzív, befogadó helyismereti tevékenység jellemezte a könyvtár ilyen irányú tevékenységét. Az érdeklődők információs igényét a tájékoztató könyvtárosok (de főleg egyazon kolléganő) segítették, és használhatták a könyvekből, valamint folyóiratokból álló gyűjteményt. A könyvtár nem szervezett helyismereti rendezvényeket, nem nyitott a város felé. Ez alól csak a szocialista brigádoknak kiírt helytörténeti vetélkedők voltak kivételek, amelyek városi feladatként jelentek meg a pártbizottság irányításával.
1986-ban a Hazafias Népfront Olvasó Népért mozgalmi munkabizottsága ajánlásokat fogalmazott meg arról, hogy a könyvtárak szervezetten gyűjtsék a helyi tanácsoknak a lakosságot közvetlenül érintő előterjesztéseit, határozatait. A sok vitát kiváltó kezdeményezés - tanácsoktól függően - jelentős eredményt ért el, hiszen az ország számtalan településén először jelentek meg a hivatali döntések dokumentumai a tanácsi apparátuson kívül.
1987-ben kezdte meg a váci tanácsi anyagok gyűjtését a városi könyvtár, amely a rendszerváltás után is folytatódott és a mai napig megtalálható minden önkormányzati előterjesztés és jegyzőkönyv a könyvtárban. Ezt hivatalossá tette az az önkormányzati határozat, hogy Vác városában három helyen lehet hozzájutni a testületi dokumentumokhoz: a polgármesteri hivatalban, a művelődési központban és a városi könyvtárban. A könyvtár használati szabályzata kiemeli, hogy ezen testületi iratok használatához nem szükséges könyvtárhasználónak lenni, bárki, bármilyen korlátozás nélkül betekinthet az önkormányzati dokumentumokba.
1991-től létezik önálló helyismereti könyvtáros státusz a váci könyvtárban, először a megszüntetett módszertani csoport vezetőjét nevezték ki helyismereti könyvtárosnak, aki néhány évig tevékenykedett. 1994 elejétől kezdődtek próbálkozások a helyismereti tevékenység fejlesztésére a könyvtárban, amely megindította mindazon szolgáltatásokat, amelyek később magasabb szintre fejlesztve folynak, mint pl. a számítógépes feltárás, a sajtófigyelés, a testületi dokumentumok feltárása.
1996. végén az olvasói terek mellett új helyen kialakított modern kézikönyvtárban már lehetővé vált a számítógépes visszakeresés, ezért a helyismereti gyűjtemény idekerült a mellette lévő irodába, zárt állományként.
Napjainkban könyvtárunk helyismereti tevékenységét a munkatársak szakterületekre felosztva végzik. A helyismereti státuszt betöltő könyvtáros elsősorban a feldolgozásért felelős, az olvasószolgálat végzi a sajtófigyelést, a hangtáros-könyvtáros végzi a rádió- és tv műsorok archiválását, az igazgató és helyettese a rendezvények szervezését és az együttműködés koordinálását.
A további fejlesztés lehetőségét is megteremtettük az elmúlt két évben.
2. A „Gyűjtemény” (Dokumentumtípusok)
A Katona Lajos Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményének Gyűjtőköri szabályzatában előírt dokumentumtípusok a következők:
Könyvek, folyóiratok (kötött és egyedi példányok), napilapok (kötött és egyedi példányok), kéziratok, térképek (kizárólag régi helyismereti vonatkozású és mai város- és turistatérképek), kották (csak helyismereti vonatkozású, pl. a később említett Wolkóber gyűjtemény), valamint az önkormányzati dokumentumok (előterjesztések és határozatok).
Helyismereti Képtár dokumentumtípusai: Képgyűjtemény (veduták, metszetek, képeslapok), Fotógyűjtemény (fényképek, diakockák), aprónyomtatványok (meghívók, plakátok, kiállítás-katalógusok, speciális nyomtatványok, szórólapok).
Metszet gyűjtemény kialakítása kezdődött meg ebben az évben, terveink szerint egy válogatott állomány kialakítása a cél. A várost és környékét bemutató veduta gyűjtemény alapjait raktuk le, közel félmillió forintos értékben. A metszeteket gyönyörűen bekereteztettük és a könyvtár előadótermének, a „Vác Terem”-nek és a honismereti kutatószobának a falát díszítik.
A képes levelezőlap különleges történelmi dokumentum. Alkalmas arra, hogy felidézze letűnt korok hangulatát, hogy megőrizze régi világok arculatát. Helytörténeti forrásként pótolhatatlan, a régi nyomdatechnika őrzőjeként is megbecsülendő érték. Nincs az életnek olyan területe, amelyet ne lehetne képeslapok által illusztrálni, amelyről ne jelentettek volna meg képes levelezőlapot. Különösen érvényes ez a történelemre. A régmúlt ábrázolása mindig kedves téma volt a kiadók számára. Már a képeslap kiadás hajnalán, az 1898-as esztendőkben több képeslap sorozatot jelentettek meg a neves kiadók. Köztük pl. a Divald család, akik annál is fontosabbak számunkra, mert számtalan váci képeslapot adtak ki az elmúlt fél évszázadban. Könyvtárunkban eredeti képeslap nagyon kevés található a korábbi gyűjtési gyakorlat miatt, viszont lehetőségünk van a kölcsönzésre a múzeumtól és magángyűjtőtől. Cservenák Péter váci helytörténész rendelkezik a legnagyobb és legteljesebb városi képeslap gyűjteménnyel, aki mindig segíti könyvtárunk munkáját, bármilyen kéréssel fordulunk hozzá.
Videokazetták (helyi vonatkozású műsoros játékfilm, helytörténeti vonatkozású városismertető film, városi televíziók archivált műsorai), magnókazetták (városi rádió archivált felvételei), CD és DVD lemezek (helyi vonatkozású, illetve helyi szerző, helyi előadó: pl. Vox Humana Énekkar felvételei). WEB dokumentumok (floppyn archivált helyi vonatkozású dokumentum).
Rádió és televízió műsorok archiválását kezdtük meg az elmúlt években. Vác város önkormányzata 2000 végén megszüntette a Madách Imre Művelődési Központ keretében dolgozó Madách Rádiót, amely éveken át működött, és adásait VHS kazettákon archiválta. A könyvtár átvette a teljes hanganyagot, és az NKA pályázaton elnyert támogatáson, minidisc rendszert vásárolt, amelyen folyik a jelentős műsorok újbóli archiválása. (Pl. a város kiemelkedő személyiségeivel folytatott beszélgetések rögzítése, mint Makláry József Liszt-díjas karnagy, a Vox Humana Énekkar vezetőjének interjúi. Szintén megszüntették a Madách Televízió stúdióját, amely a következő évtől közhasznú társaságként kezdte működését, de a korábban gyűjtött teljes műsordokumentációt ingyenesen megkapta könyvtárunk, azzal feltétellel, hogy feldolgozva megőrizzük. (Nem tudtuk, hogy mit vállalunk fel!)
A gyűjteményben 1597 könyv típusú dokumentum, 53 szakdolgozat, 29 db mikrofilm (több évfolyam periodika egy-egy filmen), 850 helyismereti videokazetta, 250 kazetta rádióműsor-felvétel, 1200 dia- és fényképfelvétel, valamint hatezer feletti aprónyomtatvány található. A WEB dokumentumok száma még kevés: néhány digitális fénykép a könyvtári terekről és archivált WEB oldal.
Gyűjteményfejlesztés - Gyarapítás
Folyamatosan gyarapítjuk a gyűjteményünket a megjelenő kiadványok beszerzése révén. Az állománygyarapítási keretünk (évi átlagban 12-13 millió Ft) lehetővé teszi, hogy szinte minden kiadványt megvásároljunk. Az antikváriumi beszerzéseken pótoljuk a régi hiányzó dokumentumokat, bár az aukciók, árverések árai számunkra is drágának bizonyulnak, és már csak ritkán vesszük igénybe. Egy-két esetben azonban jelentős fejlesztés köszönhető ennek a módszernek. 1995-ben a váci antikvárium árult Mirkó-hagyaték néven egy magángyűjteményt, amelynek megvásárlására az önkormányzat külön támogatási keretet biztosított a könyvtár számára. Ennek értékét jelentősen emeli, hogy Váci György könyvkötő kötötte kötetekbe a kiadványokat.
1999-ben ajándékba kapta könyvtárunk Wolkóber János váci zeneszerző több száz darabos saját szerzeményű kottagyűjteményét és (egy kevés) magánlevelezését. Bár zenei értéke nem jelentős, de helyismereti szempontból kiemelkedő a hagyaték, amelynek feldolgozása részben megtörtént.
2002-ben jutott könyvtárunk még egy jelentős gyűjteményhez, amelyet ugyan megvásároltunk, de inkább tekinthető ajándékozásnak, hiszen jelképes összeget (félszázezer forintot) fizettünk érte. Papp Rezső jelentős sajtógyűjteménye, bekötött váci újság-évfolyamai hatalmas hiányt pótoltak a gyűjteményünkben.
Fotógyűjtemény: folyamatos fényképezése a kiemelt városi eseményeknek, történéseknek. Ilyenek pl. a millenniumi események, a kegyeleti emlékpark (váci rabtemető) létrehozása és avatása, a Váci Világi Vigalom rendezvényei és a könyvtárügy eseményei.
A gyűjteményünk gyarapításának másik módja a kiadványcsere, amely révén hozzájutunk más intézmények kiadványaihoz. Nem gyakori, de már 40-50 kötetet kaptunk e módszerrel.
Esetleges módja a gyarapításnak az ajándékozás, de fontos dokumentumokat kaptunk így olvasóinktól, váci polgároktól, nem utolsósorban az intézményektől (saját kiadású évkönyvek, iskolatörténetek stb.) A Vácott működő 8 nyomda közül egyetlen olyan van, aki — noha nincs kötelespéldány szolgáltatási kötelezettség felénk - minden kiadványából juttat egy példányt számunkra.
A gyűjtemény feltárása
Korábban a gyűjteménynek nem volt használható katalógusa, ezért 1991-ben elkezdtük egy cédulakatalógus építését. 1996 második felében megkezdődött a gyűjtemény számítógépes adatbázisának kiépítése Textar programmal, amely analitikusan is feltárja a könyveket. Emellett megkezdtük a nem könyv típusú dokumentumok feldolgozását is. Jelenleg 1597 feldolgozott dokumentum (könyv) található a gyűjteményben, ebből közel 1200 váci vonatkozású. A gyűjtemény könyvállománya a könyvtár katalógusában is visszakereshető, melyet a Szirén integrált könyvtári rendszerben építünk. Folyamatosan készül az állomány analitikus feltárása.
1995 végén a Textar program segítségével saját adatbázisok építését kezdtük meg, A Váci Sajtófigyelő 1995 októbere óta tartalmazza a Váccal és a környékkel foglalkozó újságcikkek adatait, melyben tárgy- és névmutató is segíti a visszakeresést. Az olvasószolgálat munkatársai közel 80 lapot kísérnek figyelemmel, ebből 5 helyi újság. Az elmúlt hét évben megközelítőleg 30.000 tételt gyűjtöttünk össze, ennek kétharmada váci tárgyú, a fennmaradó egyharmad egy része a környékkel foglalkozik, más része helyi szerzők nem váci tárgyú írásai. A Váci Sajtófigyelőt kinyomtatva havonta elküldjük a város vezetőinek.
A Civil szervezetek adatbázisa a helyi egyesületek, közhasznú szervezetek adatait tartalmazza. Sajnos ennek a frissítése, a változások követése nehezen megy, mert az új szervezetekről nem mindig szerzünk tudomást, illetve nem jelentik a módosításokat.
Az 1990-es évek végén megállapodás született a három váci közgyűjtemény, a könyvtár, a levéltár és a múzeum között, melyben a felek vállalják, hogy a Textar program felhasználásával elkészítik saját gyűjteményük lelőhely-jegyzékét, és ezt egymás rendelkezésére bocsátják. Ennek köszönhetően elkészült egy közös katalógus, így tájékozódni tudunk mindhárom intézmény állományáról.
A dokumentumok nem a hagyományos könyvtári szakrendben vannak elhelyezve, önálló raktári rendjük van, ún. pozíciószámmal rendelkeznek a polcokon elfoglalt helyük szerint. 1997-ben elkészült és kiadásra került a könyvtár helyismereti gyűjteményének lelőhelyjegyzéke.
A helyismereti gyűjtemény használata
A helyismereti gyűjtemény használati szabályzata megtalálható a könyvtári szolgáltatásokat bemutató Tájékoztatóban, ahol röviden leírtunk mindent, amit általánosan tudni kell róla. A részletes szabályozás az SZMSZ mellékletei között található.
A dokumentumok a kézikönyvtár mellett, zárt irodában vannak elhelyezve, ahonnét az olvasói kérés alapján a tájékoztató könyvtáros adja át az olvasóknak használatra. Szabadpolcos helyismereti dokumentumok nincsenek, bár néhányból található a kölcsönzőtérben is dokumentum. Az állomány közel tizedrészének van kölcsönözhető példánya. Az olvasói terek bármelyikében a tájékoztató könyvtárosok segítenek a helyismereti információk megkeresésében a látogatóknak.
A helyismereti gyűjtemény használt dokumentumainak számát naponta folyamatosan regisztráljuk, és ebből megállapítható, hogy 1999-ben 1389 db, 2000-ben 1683 db, 2001-ben 1841 db dokumentumot kértek ki a könyvtárhasználók. Ebből is érzékelhető a használati statisztika folyamatos emelkedése.
A leggyakoribb használók a diákok (Vácott 8 középiskola működik), akik iskolai feladataik elvégzéséhez szinte mindent megtalálnak e szakterületen. Jelentős számú főiskolai és egyetemi hallgató veszi igénybe évfolyamdolgozataik, szakdolgozataik elkészítéséhez a gyűjteményt, csak a városi könyvtár, illetve egyes szolgáltatások történetéről 8 szakdolgozat született. Általában minden hallgatótól kaptunk egy példányt az elkészült műből, de napjainkban már csökken az ajándékozások száma.
A legfontosabb használóink a kutatók, akik gyakorta megjelennek, köszönhetően a gazdag állománynak. Nagyon sok könyv készült már az itt végzett kutatómunka alapján, amelynek kb. feléből a szerzők dedikált ajándékpéldánnyal kedveskedtek a könyvtárnak.
Helyismereti rendezvények
A könyvtár aktív - kifelé sugárzó - helyismereti tevékenységébe tartoznak a helyismereti, illetve helytörténeti rendezvények, amelyeknek sokféle formája lehet, a lehetőségeknek és az elképzeléseknek megfelelően. Az általunk leggyakrabban alkalmazott módszerek a következők:
Vetélkedők: Fontos számunkra, hogy minél több diák megismerje és használja helyismereti gyűjteményünk dokumentumait, amihez vetélkedők rendezése szükséges. A jól kialakult gyakorlat szerint a három közgyűjtemény és a művelődési központ közösen hirdeti meg a városi vetélkedőket, külön az általános iskolai és külön a középiskolai tanulók számára. Minden előkészítő munkát közösen végeznek az intézmények, beleértve a díjazások előteremtését is. Sikeres vetélkedőket bonyolítottunk le 1996-ban a honfoglalás, 1998-ban az 1848/49-es szabadságharc, 2000-ben István király és az államalapítás témakörben.
Konferenciák: Szintén a három közgyűjtemény együttműködésének szép példája a közös történeti konferenciák szervezése, az aktuális évfordulókhoz kötődően. 1998-ban „Népek, hősök, emberek” címmel a szabadságharc évfordulóján jeles szerzők tartottak előadásokat, a konferencia védnöke Kosáry Domokos akadémikus volt. E konferencia előadásainak szövegeit a Váci Múzeum Egyesület adta ki, a Váci Füzetek sorozatban. A millenniumi évforduló alkalmából 2000-ben „... egyházat építek itt!” címmel rendeztünk konferenciát, amelynek témaköre a középkori Vác története volt. Ennek a konferenciának az előadásait a városi könyvtár adta ki, amely a Váci Téka sorozatnyitó köteteként jelent meg. 2002 októberében Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján, szintén közös programot, emlékülést rendeztünk.
2000 tavaszán könyvtárunk vállalta fel a IX. Honismereti Kiadványszerkesztői Országos Konferencia megrendezését, közösen a Honismereti Szövetséggel és a MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetével. Témaköre a honfoglalás és az államalapítás évfordulóinak helytörténeti kutatási eredményei és irodalma volt.
1994-ben a városi könyvtár közreműködésével Vácott rendeztük meg a Helyismereti Könyvtárosok első konferenciáját, ahol a szervezet megalakítása megtörtént, és azóta sikeresen működik. 2002 nyarán újra Vác városában találkozhattak a helyismereti könyvtárosok, a IX. konferencia egyik fő szervezője volt a Katona Lajos Városi Könyvtár. A programban szerepelt a könyvtár helyismereti tevékenységének bemutatása is, jelen kézirat annak kibővített változata.
Előadások, író-olvasó találkozók és könyvbemutatók: Az együttműködési rendszerünknek köszönhetően, számtalan közös programot szervezünk a könyvtárban a civil szervezetekkel, intézményekkel. Kiemelkednek ezek közül a határon túli kapcsolatokat ápoló rendezvények. 1998-ban a Honti Múzeum 100 éves jubileuma kapcsán érkeztek Ipolyságról (Sahy, Szlovákia) szerzők, akik munkájukat mutatták be a váci közönségnek. Idén decemberben ismét egy hasonló találkozót szervezünk a napjainkban megjelent kiadványokról: „Ipolysági szerzők a magyar múltról és jelenről” címmel három előadás, három új kiadvány ismertetését tervezzük. Hont megye történetéről a könyvtárigazgató tartott előadást a nyugdíjas pedagógus klub tagjainak, akik gyakori vendégeink.
Vendégünk volt László Gyula régészprofesszor, aki kiállítás megnyitója után életművét mutatta be. Csorba Csaba a vártörténeti könyveit ismertette könyvtárunkban és az egyik iskolai könyvtárban. Kanyar József akadémikussal Halász Péter beszélgetett legújabb könyvéről. Kettős könyvbemutatóra került sor 1998 tavaszán intézményünkben: Tragor Ignác könyvének (Vác története 1848/49-ben) reprint kiadását és Gyarmati György (helyi szerző) a Március hatalma - a hatalom márciusa című új könyvét mutattuk be jelentős számú közönség előtt.
Természetesen mindkét saját kiadású könyvünket is bemutattuk a Váci Könyvtári Napok keretében, 2000-ben és 2001-ben.
Olvasótáborok: Lassan tíz éve rendez gyermekkönyvtárunk évente egy hetes olvasótábort a jelentkező gyermekolvasóknak. A programok egy-egy témakört járnak körül, pl. néprajz, ahol előadások, kirándulások, gyakorlati foglalkozások szerepelnek. Több alkalommal helyismereti téma volt a heti program: a millenniumi évforduló, a közgyűjtemények, az 1848/49-es szabadságharc, illetve Szent István és kora.
A rendezvények bemutatásakor szükséges megemlíteni, hogy komolyan foglalkozunk a könyvtárunk történetének gyűjtésével, s készülünk az évfordulók megünneplésére. A napokban nyitjuk meg a váci járási könyvtár megalakulásának 50. évfordulóján a könyvtártörténeti kiállításunkat. Erre az alkalomra meghívjuk az eltelt idő alatt itt dolgozott összes volt kollégánkat egy találkozóra. 2004-ben tervezzük a váci közkönyvtár alapítás 100 éves évfordulójának megünneplését, amelyre készülünk kiadni a Váci Téka sorozatban a könyvtártörténetet. Képeslapot, emlékbélyeget és napi postai bélyegzést is tervezünk.
1985. január 18-án vette fel a váci Városi Könyvtár a helyi születésű Katona Lajos nevét, aki a város egyik legjelentősebb szülötte. Ezt megelőzően 1982-ben rendezett a könyvtár emlékkiállítást róla.
Kiemelten kezeljük névadónk, Katona Lajos emlékét, és gyűjtjük a róla szóló dokumentumokat. Ebben sokat segít az életrajzának írója, Reisinger János egyetemi tanár. Az életutat felvázoló kötet megjelenésekor, a könyvbemutató előtt, a szülőháza falán lévő emléktáblát koszorúzták meg a résztvevők. A megemlékezést Zomborka Márta, a múzeum igazgatónője tartotta. 2002 nyarán a helyismereti konferencia résztvevői koszorúzták meg az emléktáblát.
Kiállítások: A Könyvtár Galéria működésében a művészetet képviselő rendezvények mellett rendszeresen megjelennek a helytörténeti és a helyismereti kiállítások. Néhányat felsorolva közülük: Katona Lajos emlékkiállítás, Kossuth Lajos és Vác, A váci egyházmegye ritkaságai, Görgey Arthur emlékkiállítás, Millenniumi történeti kiállítás, Vác régi képeslapokon, A vasút története képeslapokon, Dunakanyar grafikák, A barokk Vác (fotókiállítás), Váci fotótörténeti kiállítás, Megmentett értékeink fotókiállítás, „Vác az én városom is” - gyerekrajz kiállítás.
Kiadványok
A váci könyvtár első nyomdai úton megjelentetett kiadványa a város 900 évfordulója alkalmából kiadott bibliográfia, amelyet Weisz Gábor igazgató állított össze: „ Válogatás Vác város helytörténeti irodalmából. Vác 1075-1975.” címmel. Az 1974-ben megjelent bibliográfiát a városi tanács adta ki.
Az ezredfordulón kezdte meg intézményünk a könyvkiadás rögös útját. Két könyvsorozat megindítását képzeltük el. Az egyik, a Váci Életrajzi Bibliográfiák, a város jelentős alkotó személyeinek életművét van hivatva bemutatni, életrajzot és szerzői bibliográfiát tartalmaz. Eme sorozat első kötete természetesen intézményünk névadóját mutatja be, akinek munkásságát feladatunk minél szélesebb körben közzétenni. A második kötet Karcsú Antal Arzén, Vác jeles történetírójának életművét dolgozza fel, a készülő művet a városi levéltár vezetője írja.
Váci Téka címmel egy másik könyvsorozat kiadása kezdődött meg 2001-ben, amelynek keretében történeti művek, konferencia kiadványok anyagának megjelentetését tervezzük. Első kötete a közgyűjtemények által szervezett millenniumi konferencia előadásait tartalmazza. Ebben a sorozatban tervezzük 2004-ben a könyvtárunk történetének kiadását.
Kiadványaink formája, mérete mindig azonos lesz, tervezve a későbbiekben a díszdobozos összeállítás lehetőségét, a könyvtári imázs fejlesztése érdekében.
Együttműködés
A fenntartó önkormányzattal a jó kapcsolat építése létkérdés a könyvtárak számára. Különösen sokat számít az ünnepi eseményekben való részvétel, amelynek helyhez kötődően sok lehetőségét kell megtalálni. A könyvtárigazgató részt vett a Millenniumi Bizottság (2000-2001.) és a Kossuth Emlékbizottság (2002.) munkájában is, amelyek pályázati támogatásokban és állományépítési kérdésekben sokat „hoztak” az intézménynek. Sikerült elérni, hogy a fontos városi rendezvények dokumentumaiból (polgármesteri díszlánc alapítás, Kossuth díszközgyűlés határozata, 2002. évi választások képviselői díszoklevele) eredeti példányokat archiválhat a helyismereti gyűjtemény. De részt vettünk a városi szoborállítás zsűrizési munkájában (egy kicsinyített bronz szobormásolat a könyvtárban került elhelyezésre) és a városi fotópályázat zsűrizésében (a teljes felkasírozott fotódokumentációt szintén a könyvtárban őrizzük).
A három váci közgyűjtemény: a városi könyvtár, a Pest megyei Levéltár Váci Levéltára és a Tragor Ignác Múzeum (e kettő megyei fenntartású intézmény) évek óta közösen vesz részt a város kulturális életében, egyezteti gyűjtőkörét, folyamatos munkakapcsolatban áll. Közösen szervezi a vetélkedőket, illetve az évfordulós történeti konferenciákat, amelyeknek a helyszíne a városi levéltár. Együttműködik a könyvkiadás területén, több kötetnek a három intézményvezető a szerkesztője. 2002 tavaszától mindhárman tagjai a Váci Múzeum Egyesület vezetőségének.
A helyismereti munkában összedolgozunk a megyei könyvtárral, a környékünk városi könyvtáraival, a váci civil szervezetekkel (pl. Göncöl Szövetség), és nem utolsósorban a városi szerzőkkel és helytörténészekkel.
Az együttműködés részét képezik a rendszeres könyvtári tapasztalatcserék, ahol kölcsönösen megismerhetjük egymás munkáját, amiből mindig tanulni lehet. Az utóbbi években jártunk két budapesti kerületben, a mezőkövesdi, a tatai, a balassagyarmati és a körmendi városi könyvtárakban.
Városnéző sétákat vezettünk hazai és külföldi csoportoknak, mint pl. az I. Kárpát-medencei Református Honismereti Gyermektábor, a Muraszombati Baráti Kör stb.
Rendszeresen kölcsönzünk helyismereti dokumentumokat a vidék városainak nagyrendezvényeihez, pl. Nagymaroson a Kittenberger Napok, Szobon a Szent László Napok programjaihoz. Szlovákiába az ipolysági rendezvényekhez: Honti Napok, Pongárcz Lajos Emlékünnepség, hogy csak néhányat említsünk.
Kapcsolatrendszerünk
Szlovákiai együttműködés
A városi könyvtárban 1995-ben történt vezetőváltás magával hozta a kapcsolatok átrendeződését is. Az új igazgatóval „együtt jött” az előző évek munkakapcsolata, amelyek tovább éltek és fejlődtek. A szlovákiai Ipolyság városával kialakított évtizedes együttműködés megmaradt, sőt az elmúlt évben a város közgyűjteményei és közművelődési intézményei között hivatalos együttműködési megállapodás született, melyet évente újítunk.
A közös munkának jelentős eredményei születtek: 1991-ben Szobon a könyvtár készített egy Hont megye történetét feldolgozó kiállítást, ahol - először a rendszerváltás óta - feldolgozták a trianoni béke előtti megyetörténetet. Ugyanez a kiállítás bővített formában az őszi Honti Napokon volt látható Ipolyságon „Hont megye a történelmi dokumentumok tükrében” címmel. 1992-ben Drégelypalánkon a Szondy emlékünnepség keretében Csáky Károly és Mándli Gyula állított össze kiállítást, amely azután alapját képezte a település helytörténeti gyűjteményének. Szintén 1992-ben a szobi könyvtár és a Honti Honismereti Társaság kezdeményezésére közös kerékpártúrát hirdettek meg a szobi és az ipolysági általános iskolai tanulók számára, az Ipoly mentén. A program kiemelkedő eseménye volt Pereszlényben Manga János néprajzkutatónak házán egy emléktábla avatása. Ezt követően együtt keresték fel az Ipolyság környéki települések történelmi nevezetességeit, emlékhelyeit, valamint Selmecbánya látnivalóit. 1993-ban már több iskola is bekapcsolódott a túra programjába: Szob - Nagybörzsöny - Drégelypalánk - Balassagyarmat - Ipolybalog - Ipolyság - Kemence - Dunakanyar útvonalon, gazdag helytörténeti ismeretekre téve ezáltal. A túrák még évekig folytatódtak ezután.
1993-ban Kemencén kezdődött meg a „Múlttal a jövőért” című Hont megyével kapcsolatos helytörténeti vetélkedősorozat, amelyen az Ipoly mindkét oldaláról vettek részt tanulók közel tíz éven keresztül. A felsoroltak mellett közösen szerveztünk iskolatörténeti kiállításokat, előadóesteket és konferenciákat.
Kiemelkedő az egykori Hont megye néprajzának feltárását szolgáló kutatótáborok szervezése 1990-1995 között, amely a határmenti együttműködés szép példájaként szolgálhat. A szobi könyvtár, a váci Tragor Ignác Múzeum és a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, a Honti Múzeum, a Honti Honismereti Társaság közösen végezte a kutatómunkát, amelyeket az önkormányzatok és különféle alapítványok (pályázati pénzek) támogattak.
A révkomáromi Duna Menti Könyvtár és a váci Katona Lajos Városi Könyvtár a Helyismereti Könyvtárosok Szervezete IX. konferenciájának keretében kötött együttműködési megállapodást a közös helyismereti munka végzésére, a Vág - Duna - Ipoly Euró-régió képviseletében. A szerződéskötés helyszíne is jelképes, hiszen az Esztergom - Párkány közti Mária Valéria-híd közepén történt meg, a helyismereti konferencia résztvevői előtt. Azóta került sor Csúzon (Dubnik), 2002 októberében az első euró-régiós találkozóra, ahol a résztvevő megyék könyvtárosai létrehoztak egy kulturális gazdasági társaságot, a „Bél Mátyás - nem beruházási - Alap” néven a közös munka pénzügyi feltételeinek előteremtésére. Itt, többek között, a váci könyvtár helyismereti munkájáról is elhangzott előadás.
MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete
1994 nyarán Vácott alakult meg a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete, amelynek vezetőjévé választották Mándli Gyulát, aki 1995-től a váci Katona Lajos Városi Könyvtár igazgatója lett. Két ciklusban, 8 éven át vezette az egyesület munkáját, és az összegyűlt hatalmas dokumentáció a váci könyvtár honismereti kutatószobájában került archiválásra.
MKE - HKSZ Dokumentumtára
Ebben megtalálható az egyesület irattára, a teljes fotódokumentációja az alapítástól kezdve, valamint a könyvtára. Ez utóbbi tartalmazza: a HKSZ konferenciák dokumentációját, a megjelent kiadványokat, valamint mindazon dokumentumok, amelyeket az angliai testvérszervezettől a Local Studies Group-tól kaptunk 1994-től, a munkakapcsolat felvételétől kezdve. (Az angol helyismereti szervezet folyóiratának számai, az angol könyvtárak hely-ismereti szórólapjai, olvasói tájékoztatói stb.) Ide tartoznak azok a helyismerettel foglalkozó könyvtári kiadványok, amelyeket sajnos, csak véletlenszerűen kapunk meg az intézményektől.
Honismereti Szövetség
A honismereti mozgalommal a városi könyvtár szintén az igazgatóváltás után került szorosabb kapcsolatba. Az új igazgató 1992-től a szövetség elnökségi tagja, 1998-tól pedig az egyik alelnöke. Ennek következtében több országos és megyei rendezvény helyszíne lett Vác városa, illetve a könyvtár. Mint a rendezvények között említett kiadványszerkesztői tanácskozás, vagy a XXII. Országos Honismereti Akadémia, az országos vetélkedők megyei döntője stb.
Honismereti Könyvtár
1996-ban a csongrádi Honismereti Akadémián tett javaslatot Mándli Gyula a Pest Megyei Honismereti Egyesület elnöke arra, hogy célszerű volna a mozgalomnak összegyűjtenie mindazon kiadványokat amelyek az ország területén kiadásra kerülnek, melyek a mozgalom tevékenységét szimbolizálják. Az ötlet elfogadásra talált, a munka megkezdődött.
2000. december 18-án, a IV. Váci Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretében avattuk fel a „Honismereti Kutatószobá”-t, ahol az országos Honismereti Könyvtár került elhelyezésre. Köszöntőt mondott Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke, majd Kanyar József Állami-díjas akadémikussal a Honismeret és nemzettudat című új könyvéről beszélgetett.
Eredmények
Könyvtárunk, könyvtárosaink számára a tevékenységünk igazi elismerését mindig azoktól a látogatóinktól kapjuk meg, akik a dolgozatuk, munkájuk sikeres befejezése után pár szóban köszönetet mondanak a segítségért, a megkapott dokumentumokért amely révén elvégezhették kitűzött feladatukat.
Fontos azonban, hogy miként épül be egy település életébe a könyvtárának munkája, hírneve, az imázsa. Ebben sokat jelent a közösségek által adományozott kitüntetések szerepe, amelyek a munka elismerése mellett bő lehetőséget ad a tömegkommunikáció felhasználása további imázsformálás megvalósítására, az intézmény terveinek megismertetésére. Mindenki szívesebben használ egy olyan intézményt, amelynek társadalmi elismertsége magas, amelyre büszke lehet, mint a település polgára.
Ezért is örülünk annak, hogy a váci Katona Lajos Városi Könyvtár az utóbbi évek kiemelt fejlesztéseit követően mindig megkapta a munkájának elismeréseképpen a közösségek ilyen formájú köszönetét, amely— természetesen— minden munkatársának jól esik.
A Pest Megyei Közgyűlés 1998. június 19-i ülésén a Váci Képviselő-testület javaslatára a Pest Megyei Közösségi Közművelődési Díjban részesítette a váci Katona Lajos Városi Könyvtárat. Az elismerés indoklásában a helyismereti munka is kiemelt szerepet kapott: „az intézmény és az informatikai hálózat fejlesztésében elért eredményekért, a honismereti mozgalomban végzett kiemelt jelentőségű munkásságáért és oktatás kiegészítő tevékenységéért.”
A NKÖM által adományozott „Könyvtárpártoló Önkormányzat – 2000.” című díj elérésében, amelyet Vác Város Önkormányzata nyert el, szintén jelentős szerepet kapott a könyvtár helyismereti tevékenysége.
A Váci Múzeum Egyesület 2001. február 9-én tartott ünnepi közgyűlésen kapta meg a Katona Lajos Városi Könyvtár a Tragor Ignác Emlékérmet, „a váci helytörténeti kutatások elősegítése érdekében végzett kiemelkedően hasznos munkálkodása elismeréséül”.
* Megjelent a Könyv - Könyvtár - Könyvtáros 2002. novemberi számában.
|
|
|
|