ZSOK GIZELLA
HELYISMERETI ADATBÁZIS ÉPÍTÉS:
VÁG-DUNA-IPOLY EURÓ-RÉGIÓ*
Bevezetőben sok szeretettel köszöntöm a tanácskozás valamennyi résztvevőjét. Szeretném megköszönni, hogy részt vehetek ezen a szakmai találkozón.
Elsőként szeretném röviden bemutatni könyvtárunkat, a révkomáromi Duna Menti Könyvtárat. Könyvtárunk közművelődési könyvtár, melynek hatásköre ez idáig a komáromi járásra terjedt, illetve városi könyvtárként is funkcionál. Állományunk nagysága 160 ezer könyvtári egység, melyhez egy 40 ezer könyvtári egységnyi történelmi gyűjtemény is kapcsolódik. Olvasójeggyel rendelkező olvasóink száma 5000 körül mozog.
Komárom város kultúrtörténetében jelentős szerepet játszottak az itt működő könyvtárak. A komáromi közművelődési könyvtár alapjait a város szülötte, Kultsár István író, újságíró, színházigazgató tette le. Nevéhez fűződik Mikes Kelemen Törökországi leveleinek első megjelentetése Szombathelyen, kiadója volt a Hazai tudósítások című folyóiratnak, a pesti magyar színtársulatnak öt éven keresztül igazgatója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia egyik szorgalmazója. Végrendeletében négyezer kötetet adományoz a vármegyének, többek között azzal a kitétellel, hogy szolgálja a város és a megye valamennyi lakosát. Mindez 1831-ben, ha rövid időre is, de megvalósult. Kultsár halála után özvegye még ezer kötetet adományozott a vármegyének. Az adományozott könyvek görög, latin, német, magyar nyelvűek voltak és a teológia, jog, medicina, esztétika, filozófia, pszichológia tárgyköreivel foglalkoztak. Az állományt a vármegyeházán helyezték el, többé-kevésbé megfelelő helyen. Raktározták a megye levéltárában, de a megyeháza folyosója is helyet adott ennek az értékes állománynak.
A nehézségek ellenére az állomány fokozatosan bővült, egyrészt a megye időszakos pénzügyi támogatásával, valamint több magánszemély adománya révén. Legjelentősebb adományozók közé tartozott a komáromi születésű Ghyczy Kálmán a későbbi magyar pénzügyminiszter, vagy szintén komáromi születésű id. Szinnyei József bibliográfus, aki pesti működése idején gyakran postázott könyvcsomagokat a könyvtár számára. A 20. század elejére a könyvtár állománya bővül különböző egyletek, szervezetek, a városi népkönyvtár állományával, a Jókai Mór Múzeumi Egylet Könyvtárával. A két világháború közti időszakban kevés a könyvtárról szóló feljegyzés. A második világháború után az állomány raktározása folytán (padlások, pincék, a járás települései, Esztergom, Debrecen) kisebb károk keletkeztek a gyűjteményben. A túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár másodpéldányokat vitt el az állományból, viszont amelyekre végül is nem tartott igényt visszajutatta Komáromba.
Az állomány a 20. század 10-es éveire 40-50 ezer könyvtári egységre duzzadt. Jelentős részét képviseli a helyismereti gyűjtemény, amely főként a komáromi nyomdákban kiadott műveket, aprónyomtatványokat tartalmaz. Ezen gyűjtemény feltárását tulajdonképpen ebben az esztendőben kezdjük meg. Fő feladatunk, hogy készítsünk egy, a valóságot tükröző leltárkönyvet. Segítséget ebben az Alapy Gyula (20. század eleje) által készített katalógusok, illetve a II. világháború után keletkezett dokumentáció nyújt majd. Természetesen az alapinformáció maga a könyvállomány, amely jelenleg a révkomáromi múzeum - új nevén Magyar Kultúra és Duna-mente Múzeuma - fő épületében (volt Kultúrpalota) van elhelyezve. Elrendezése inkább raktárszerű, nincs sem nyelvi, sem téma szerinti csoportosítás.
Ha minden akarat egységes lesz, akkor talán sikerül majd az állománynak egy megfelelőbb elhelyezést találni, szintén a város központjában, egy műemléki jellegű épületben. Ehhez képviselői támogatás és természetesen majd pénzügyi háttér is kell. A jó szándék egyenlőre érzékelhető a képviselőink részéről, reméljük majd sokat jelent tervünk révbejutásához is.
Képviselőket említettem, számunkra új dolog ez a fogalom. Ugyanis könyvtáraink, a volt járási könyvtárak 2000. április 1-ig állami intézményként működtek. Alapítónk az ún. Kerületi Hivatal volt, mi esetünkben a Nyitrai Kerületi Hivatal. Tavalyi esztendőben a SzK Nemzeti Tanácsa jóváhagyta a megyerendszerről szóló törvényeket. Szó szerinti fordításban nem megyéről van szó, hanem önkormányzati kerületről. De a jobb érthetőség kedvéért én inkább megyét használnék. Tavaly ősszel megtörténtek a megyei választások is. A Nyitra Megyében 51 választott képviselőből 31 képviselő magyar Koalíció Párt nevében indult. Jelent itt képviselőket a komáromi, lévai, érsekújvári és vágsellyei járásokból. Tehát folyó év április elsejétől (nem áprilisi tréfaként) alapítónk a megye önkormányzata, vagyis az 51 képviselő és a megyei elnök. A megyei alelnök a képviselő-testületből választatott, s így lett egy komáromi képviselő. Természetesen nagy reményeket fűzünk ehhez a rendszerhez, az új alapítóhoz. Meg kell mondanom nem indokolatlanul. Ugyanis az első eredménnyel már büszkélkedhetünk, képviselőink jóvoltából. Az alapítólevelek (a megyében húsz kulturális intézményt vett át az önkormányzat az állami igazgatás alól) jóváhagyásakor könyvtárunk alapítólevelébe került az eurorégiós funkció, feladatkör. Tömör megfogalmazásban ez jelenti a Vág-Duna-Ipoly Euro-régió szlovákiai információs módszertani koordinációs központját a nagy régió valamennyi könyvtára számára. Könyvtárunk már sok mindent szervezett ezen a területen, de sokat segít majd a további munkában, hogy a megye képviselő-testülete ezáltal elismeri tevékenységünket.
A Vág-Duna-Ipoly Euro-régió alapításának időpontja 1999 nyara, amikor Komárom-Esztergom megye, Pest megye és Nyitra-i kerület legmagasabb rangú képviselői aláírták az együttműködési szerződést. Mivel mondhatni határsávról van szó, ezért a szerződés megkötése előtt is adott volt az együttműködés. Megvalósult ez közös kulturális rendezvények szervezésében, fesztiválok rendezésében. Ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalkozók együttműködése, példa a Hídverő Napokon belül megvalósuló idegenforgalmi vásár és kiállítás.
Könyvtárunk az adott lehetőségeket kihasználva több rendezvényt, találkozót szervezett az eurorégió égisze alatt.
Állandó együttműködőnk a komáromi Jókai Mór Városi Könyvtár és a tatabányai József Attila Megyei Könyvtár, állandó támogatónk pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Szlovákiában pedig a Nyitott Társadalomért Alapítvány és a SzK Kulturális Minisztériuma.
A 2000. esztendőben, Jókai évforduló alkalmából két rendezvény is határ-menti együttműködéssel valósult meg. Az egyik egy Jókai műveltségi vetélkedő volt középiskolások számára. Együttműködő partnerünk a komáromi Jókai Könyvtár volt. A két város középiskolásai voltak a résztvevők. Másik rendezvény a Jókai Mór nyári olvasótábor, melyet a járásbeli Martos községben tartottunk meg. A részvétel egész Szlovákiából és Komárom-Esztergom megyéből volt. Ugyanis a különböző Jókai vetélkedők nyertesei voltak a tábor résztvevői.
2000. esztendő őszén a tatabányai József Attila Megyei Könyvtárral együttműködve a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával az őszi Könyvtári Napok keretén belül megszerveztük a Vág-Duna-Ipoly Euro-régió könyvtárosainak találkozóját. A révkomáromi kétnapos találkozó résztvevői szlovákiai részről komáromi, érsekújvári, lévai, vágsellyei járások könyvtárosai, a régión kívül a dunaszerdahelyi és galántai könyvtárosok, magyarországi részről Komárom-Esztergom megye, Pest megye, valamint a győri megyei könyvtár munkatársai voltak. A bemutatkozó előadásokon kívül szó volt a magyarországi Könyvtári Intézet munkájáról, pályázati lehetőségekről, a somorjai Bibliotheca Hungaricáról, érsekújvári Kaláka magánkönyvtárról, a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár bibliográfiai munkájáról is.
A 2001. esztendő feladatai közé tartozott, hogy egy alapadatbázis valósuljon meg az eurorégió három közigazgatási egységében működő megyei és városi könyvtárak szolgáltatásairól, állományáról. Valamennyi jelentős könyvtár elküldte az adatbázisba szükséges információkat, melyekért hálás köszönet. Könyvtárunk elkészítette a Nyitra megye regionális könyvtárai által összeállított híres személyiségek évforduló naptárát.
Érdeklődés a helyismereti dolgok iránt egyre nagyobb a régióban, az iskolai tantervek, szakköri munkák adják számunkra az irányt. Ezért született például a jubiláló személyiségek naptára. Igény van a régió jelentősebb műemlékeinek feldolgozására is, akár idegenforgalmi, akár történelemtanítási szempontból. Kolléganőm jelenleg a komáromi régió zeneművészetben jeles személyiségeivel foglalkozik, zeneszerzők, előadóművészek úgy a komoly-, mint a könnyűzene területeiről. Bizonyára értékes lenne ez a munka egy válogatás után az eurorégióra vonatkoztatva is, megtoldva az emlékhelyek felsorolásával. A régió személyiségeiről jelentős a cikkgyűjtemény, brossúrák, kiadványok. Valószínűleg hasznos lenne számunkra, hogy ha esetleg egy közös kis folyóiratot indítanánk a régión belül. Időszaki kiadványként, néhány lapos információs füzetként szolgálna. Kiadható lenne akár rotációs rendszerben, tehát mindig más könyvtár készítené el a következő számot.
Természetesen a közös adatbázis kialakításához meg kell majd határozni a módszertani hátterét, kiválasztani egy-egy könyvtárat a részrégiókban, akik vállalják az együttműködő szerepet. Erre a megbeszélésre, egységesítésre szolgálna a következő meghívásunk, folyó év októberében tartandó könyvtáros összejövetelre, az érsekújvári járásbeli Csúz község kastélyába. Az egynapos találkozó helyet és időt ad arra, hogy pontosítsuk a közös módszertant az együttműködési feltételrendszert.
Végül egy rövid összefoglaló, hogy a helyismereti gyűjteményünk milyen formában tud állományt bővíteni, újabb s régi kiadványokhoz jutni. A legújabb kiadványok beszerzési módszere általában szponzorok segítségével történik, mivel a Szlovákiában érvényes kötelespéldányról szóló törvény a regionális könyvtárak számára nem nyújt támogatást a régióban megjelenő könyvekhez való ingyenes hozzájutásra. Jogunk van az aprónyomtatványokra, folyóiratokra, évkönyvekre. Természetesen, mint mindenhol, ez is a jó kapcsolatok függvénye. Hiszen 1990 után a helyismereti kiadványok dömpingje jelent meg. Nagyon fontos, hogy maguk a kis települések is meg szeretnék mutatni magukat a nagyközönség előtt, s a községi újságok mellett kis brossúrákban megjelentetik településük történelmi összefoglalóit is.
A korábbi időszakokban megjelent kiadványokra magángyűjtők, olvasóink segítségével tehettünk szert. Például most keressük a Jókai Napok (szlovákiai magyar amatőr színjátszó csoportok fesztiválja) aprónyomtatvány anyagát, ú.m. műsorfüzetek, plakátok és fesztiválújságok formájában. Ugyanis a 2003. esztendőben kerül sor a fesztivál 40. évfolyamára, s bizonyára szeretne majd a szervező bizottság egy kiállítással is megemlékezni az évfordulóról. A helyismereti gyűjtemény anyagát zömmel eredeti példányban találhatjuk meg, de a kölcsönkapott kiadványok fénymásolatát is gyűjtjük. Gondolom hasonló problémákkal küzdenek a magyarországi könyvtárak is. Ezért mindig hasznos, hogy tapasztalatot cserélhetünk, s netalán módszertani szempontból új dolgokat megtudjunk. Sajnos a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár az utóbbi 4-5 évben nem végzett módszertani munkát, majdhogynem megszűnt ez az osztálya is. A tavalyi esztendőben újraszerveződött az osztály, terveik kiválóak, reméljük a megvalósítás is sikeres lesz, a kezdetek igazán reményt keltőek.
* Megjelent a Könyv - Könyvtár - Könyvtáros 2002. szeptemberi számában
|
|
|
|