B.) Jász-Nagykun-Szolnok megye általában.

1. Határai, területe.

Megyénket a következő megyék határolják: északon Heves megye, keleten Hajdu megye, délen Csongrád megye és nyugaton Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye.

Területe 5374 o kilométer. Van benne: 8 rendezett tanácsu város, 41 nagy község. 4 kis község, 36 puszta.

2. Felszine.

Jász-Nagykun-Szolnok megye felszine teljesen róna, melyen a szem mértföldekre ellát, legfeljebb a Mátra és igen tiszta időben a tokaji hegység körvonalai kékellenek a távolban. Majd minden község határában vannak azonban alacsony dombok, melyeket őrhalmoknak, tatár- török- Atilla- vagy kunhalmoknak szoktak nevezni, minthogy azt tartják rólok, hogy azokat a pogány hunok és kunok részint azért emeltek, hogy magokat az ellenség ellen jobban védelmezhessék, részint pedig a csatában elesetteket temették oda. S csakugyan némely halomban akadtak emberi csontvázakra, pénznemekre, ékszerekre, fegyverekre, edényekre, melyeket régi szokás szerint a meghalt emberrel együtt elástak. Nem kell azonban gondolni, hogy mind e dombokat emberek hordták össze, nagy részök a természettől keletkezett, épen, mint a hegyek.

3. Folyóvizei.

Legnagyobb folyója a Tisza, mely a megyébe Tisza-Fürednél lép be s 25 mértföldnyi kanyargás után Csépánál a szomszéd Csongrád megyébe folyik át. Szélessége 80-150 méter, mélysége 7-10 méter közt váltakozik, ugy, hogy gőzhajóval is járható. Utja nagyon tekervényes és folyása, a rónaság miatt igen lassu. Tavasszal rendesen kiönt medréből s ilyenkor meszsze környéken nagy károkat okoz, mert a vetéseket elönti, olykor a község házait is veszedelemmel fenyegeti. Az áradás nem soká tart ugyan, de minthogy lefolyása nincsen, a kiáradt viz rendesen visszamarad, kisebb tócsákat, mocsarakat képez, a melyek midőn a nap sugarai folytán száradni kezdenek, megrontják a levegőt és sokféle betegséget (mint mocsárlázat, hideglelést stb.) okoznak. – A Tisza sok malmot hajt és sok izletes halat (mint pontyot, süllőt, kárászt, csukát, harcsát s a hires kecsegét) szolgáltat.

Zagyva, Nógrád vármegye Zagyva nevü helységénél, a Mátra hegyből ered. Fényszarunál lép a megyébe s áthaladva északnyugati szögletén Szolnoknál a Tiszába szakad. Folyása szintén lassu és kanyargós, környéke a gyakori áradástól mocsáros. Mellékfolyója a Tarna, mely Dózsánál ér a megyébe és Mihálytelek határán egyesül a Zagyvával. A Tarna sebes folyásu, kivált miután a Sirok vizével, Tárnócza, Bene, Mérges, Gyöngyös, Réde és Ágó patakokkal megnagyobbodott.

A Galga és Tápió (amaz Fényszarunál, ez Szászberek pusztán szakad a Zagyvába) csak kis részét érintik a megyének.

Körös, a Tisza után legnagyobb folyó a megyében, mert szintén hajózható. A megyének Békéssel határos részét öntözi. Folyása nagyon tekervényes. Mező-Tur mellett, a tur-tői domboknál beleömlik a Berettyó, mely gyakori áradásaival messze terjedő, egészségtelen mocsarakat képez.

A Hortobágynak folyása csak nagy esőzések és havazások után van. Ekkor ugyanis a környékből összefutó vizeket magába veszi, de nagy melegben ismét kiszárad, vagy a homokban elenyészik.

Azt a nagy vizmedret, melyet a Berettyó, Hortobágy, Körös és számtalan kis mellék ér összefolyása alkot Sárrétnek nevezik. A Sárréten messze terjedő nádasok, veszedelmes ingoványok vannak.

E folyókon kivül van a megyében számos tó, a melyek vizöket a kiáradt folyóból veszik, számuk azonban a vizszabályozás folytán mindinkább kevesbedik.

Savanyu – általában gyógyviz forrásokat megyénkben nem találunk, sőt a megyének némely vidékén, különösen, a melyek nem esnek folyó mentén, még iható, jó kutviznek is nagy szükében vannak az emberek.

Meg kell még emlékeznünk két nevezetes árokról, melyek hajdan valószinüleg vizlevezetésre szolgáltak, de ma már nyomuk is alig található. Ezek a Csörsz árka és a Kis Árok, mind a kettő a jászsági járásokban, amaz Árokszállás, ez Jász-Apáti, Jász-Berény és Fényszaru határán keresztül huzódik a Dunáig. Osörsz-árkát, a monda szerint Árpád készittette Kund vezér fiának Csörsznek, hogy e területet könnyebben védelmezhesse. Más monda szerint Mátyás király akarta vele összekötni a Tiszát a Dunával.

4. Időjárása.

A megye időjárása az évszakok szerint igen változó, a minek jó részt sik talaja az oka. A tél nem sokáig tart ugyan, de rendszerint aránytalanul hideg. A tavaszi napok kellemes melegek, azonban az éjszakák annál hüvösebbek, azonkivül a legkülönbözőbb irányu szelek uralkodnak, melyeknek hevességét a rónaságon semmi sem mérsékli. A nyár 4-5 hónapig tart s rendszerint oly forró, hogy a mezők, legelők lesülnek. Gyakoriak az égiháboruk, zivatarok, jégesők. Legkellemesebb évszak az ősz, mely legtovább is szokott tartani.

5. Talaja, terményei.

Talaja a megye északnyugati és déli részén homokos, a Tisza mentén szikes, egyéb helyen, különösen a tiszai közép- és felsőjárásban gazdagon termő fekete agyag.

A megyében általában minden kalászos növény: buza, árpa, zab, rozs, repcze, azután kukoricza dusan megterem, különösen a fekete agyagos talajban. A hüvelyes vetemények közül főleg a babot, szögletes borsót, sáfrányt, mákot termesztik. Burgonya a homokos talajban virágzik szépen. A szőlőmüvelés legáltalánosabb a jászsági járásokban, hires szőlő és bor azonban nem terem az egész megyében. A gyümölcsfa tenyésztés általában véve nem virágzik, a szőlős kertekben akadunk ugyan barack, cseresznye, meggy, szilva, alma és körtefákra, de ezeknek termése bizonytalan s inkább csak a házi szükségletet elégiti ki. Dinnye, különösen ezelőtt, hires termett a Tiszai-felsőjárás gyepföldjeiben. A jövedelmező növények közt első helyen áll jóságára és mennyiségére nézve a dohány, főképpen a jászsági és tiszai középjárásokban. A fatenyésztés szomoru lábon áll, erdőket csak ritkán, leginkább a Tisza mentén találunk, ezek sem valami nagyok.

Az állat (szarvasmarha, ló, juh, sertés) tenyésztés meglehetősen virágzó, különösen a pusztákon. A folyókban nagyon sok az izletes hal és rák. A madarak közül legszámosabbak a vizi madarak (gólya, gém, vad lud, vad kacsa, szárcsa, szalonka, bibic, sirály stb.) különösen a folyók és mocsarak mentén.

Az ásvány országból, minthogy hegyek nincsenek, nem emlithetünk egyebet, mint a homok- vagy terméskövet és a szíksót. A szíksó mocsarak, tócsák kiszáradása után képződik, t. i. a mocsár medencéjének széléről lassanként visszahuzódik, elpárolog a viz s a kiszáradt részen fehér, szíksó lepel támad. De nem csak vizes helyeken virágzik a szíksó, hanem az olyan homokos földön is, a melyben mészkő részek vannak. A szíkes talaj szine felül fehér vagy szürke, kissé lejebb barnás vagy fekete. Az ilyen talaj általában terméketlen. Többféle szík van, legismertebb neve a porszik és vakszík, amazt, ha nagyobb mennyiségben van együtt, összeseprik, a földtől megtisztitják s ruhamosásra használják, a vakszíket ellenben semmire se lehet használni.

6. Közlekedési utai.

A megyét több irányban szelik át az országutak, azonkivül egyik községből a másikba vezetnek községi utak; ezek azonban általában rosszak, nyáron szerfölött porosak, télen és esős időben pedig csaknem járhatatlanok a nagy sár miatt. Némely községben ugyan már kövezett kocsi- és gyalogutak vannak. A folyóvizek közül a Tisza és Körös járhatók gőzhajókkal. Van a megyében számos vasut is, u. m.

1.) Szolnoktól Karczagon át Debreczen felé (közbe eső állomások: Szajol, T.-Szent-Miklós, Fegyvernek, Kisujszállás.) 2.) Szolnoktól Mező-Turon át Arad felé (közbe eső állomások: Szajol, P.-Tenyő, P.-Poó). 3.) Szolnoktól Jász-Fényszarun át Hatvan felé (közbe eső állomások: Ujszász, Boldogháza, Szent-Imre, Jász-Berény, Monostor). 4.) Szolnoktól Kun-Szent-Mártonig (közbe eső állomások: Szajol, P.-Tenyő, Kengyel, Martfű, Tisza-Földvár, Homok). 5.) Ujszásztól Jász-Apátiig (közbe eső állomások: Szászberek, Jász-Ladány, P.-Kürth, Jász-Kisér). 6.) Mező-Turtól Tur-Keviig (közbe eső állomás: P. Tur-Pásztó.)

7. Lakosai.

A megye lakosainak összes száma 278,443. Nyelvre nézve csekély kivétellel mindnyájan magyarok; németek, tótok alig egy-két községben találhatók. Vallásukat tekintve, legtöbben (154.000) vannak a római katólikusok, azután következnek a reformátusok (113000), zsidók (8000).

*

Több megye együtt véve országot alkot. Jász-Nagykun-Szolnok megye Magyarországban van, mi tehát magyarok vagyunk, a mi hazánk Magyarország.

{fel}