Illésy János:
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye földrajza [...]
A népiskolák III. osztálya számára

Verseghy Ferenc Elektronikus Könyvtár
Alapítva: 1999

<<< 5/5


Utba igazitás.

A tanultaknak a helyi és tárgyi viszonyokra alkalmazása leghathatósabb eszköz a földrajz eredményes tanitására. Azért a tanitó igyekezzék a könyvben foglaltakat nem csak megmagyarázni, hanem tanitványainak, iskolájának, községének különleges viszonyaira átvinni, alkalmazni, részint felvilágositó rajzokban, részint kitaláltató – kérdező tanalakkal. Igy a világtájak felismerésében kölönböző helyeken és változatban gyakorolja a gyermekeket. Midőn a község leirására kerül a sor, szakitson időt, hogy a tanulók a község fekvése, utcáinak iránya, a nevezetesebb épületek elhelyezkedése felől helyszini szemle által tájékozzák magukat. Közvetlenül az iskola környékéről kiindulva járja be tanitványaival a helység fő- és mellékutczáit, a mikor a középületeket s azoknak rendeltetését is világosabban megértetheti.

Az I. Rész 6. 7. ciménél jelöltesse meg, hogy a szülő- vagy lakóhely a fesorolt községek melyik osztályába tartozik? miért? Neveztesse meg az előljáróságot név és hivatal szerint. A 10. cimnél neveztessen meg a különböző foglalkozásra egy pár embert névszerint, a 11. cimnél dűlőket, birtokosok és müvelési ágak szerint, utakat irányuk szerint. A 14. cimnél ujból felemlitendő a szélrózsa, egyszersmind mondja meg a tanitó, hogy a községben mely szél az uralkodó, magyarázza s mutassa meg a „szélkakast” és delejtűt.

A II. Rész tanitásáról megjegyzendő, hogy okvetlenül térkép szükséges hozzá, a melynek használatakor a tanitó bevezetésképen ismertesse meg a gyermekekkel az általános kartographiai jegyeket, kiindulási pontul ne a tankönyvben elől tárgyalt község szolgáljon, hanem kinek-kinek a saját községe, aztán a járása, s ugy a szomszédos járások; utóbbinál megelégedhetünk, ha csak a főbb községeket ismerik is a gyermekek.

Közben-közben egy pár oda illő verset is tanuljanak a gyermekek. Igy Petőfi számos költeményben leirja szülőföldjének, az alföldnek szépségeit; alkalmas Kisfaludy K. „Szülőföldem szép határa” kezdetü költeménye, Vörösmarty ,.Szózat”-a, ezeken kivül az iskolai olvasókönyvek is több példát nyujtanak.

{fel}