Második rész.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye leirása.

A.) Járások szerint.

Megyénket öt szolgabirói járás alkotja u. m. Jászsági alsó- és felsőjárás, Tiszai alsó-, közép- és felsőjárás.

I. Jászsági alsójárás.

Áll 8 községből, 5 nagy pusztából és 1 rendezett tanácsu városból,

Székhelye: Jász-Apáti, nagyközség, 9752 lakossal. Kéttornyu római katolikus temploma nagyon régi. Megemlitendő a községtől keletre fekvő temető csinos kálváriája, melyet az 1739-ik évi fekete halál (pestis) megszünésének emlékére emeltek a lakosok. Van nagy elemi iskolája, járásbirósága, adóhivatala. Posta és vasuti állomás. A határában levő Kocsér pusztát, minthogy homokos talaju, leginkább marhatenyésztésre használják. Ennek határában láthatók egy elpusztult templom romjai s az u. n. Pálffi-halma hosszu árkolásokkal. Ez utóbbiról a lakosok azt tartják, hogy ott régen ütközet volt.

Jász-Apátitól északra:

Jász-Szent-András, nagy község, 2763 lakossal; egészen a legujabb időig Árokszállás pusztája volt. Földje jobbára homokos és jó dohányt termő.

Jász-Apátitól délkeletre:

Jász-Kisér, nagy község, a Tiszának Kis-Ér nevü ága mellett, a melytől nevét is nyerte. A lakosok ugyanis az ellenséges török-tatárok elől ezen ér ingoványai közzé menekültek s miután az ellenség régi lakóhelyüket elpusztitotta, itt ütöttek magoknak uj tanyát. Azelőtt a határ legdombosabb részén Rassanghalmán laktak s községüket Rassangházának nevezték. A lakosok száma 5771. Van 3 temploma, u. m. a róm. katolikusoknak, reformátusoknak és izraelitáknak. A róm. katólikusoknak és reformátusoknak külön felekezeti iskolájok is van. Van dohánybeváltó hivatala, posta- és vasuti-állomása. Földjében jó buza, sok és hires dohány terem.

Tisza-Sűly, nagyközség, 1986 lakossal, kik igen sok dohányt termesztenek.

Kőtelek, nagyközség, a Tisza jobbparti lapályán 1907 lakossal, kik tulnyomólag róm. katólikusok s a kiknek szent István királyról nevezett szép templomuk van. A község nevét a keői apátságtól nyerte, mely hajdan a Kőtelek és Nagy-Kürü közt eső, ma is „monostor”-nak nevezett dombon állott. Hozzá tartozik Puszta Süly puszta.

Nagy-Kürű, nagy község, a Tisza jobb parti rónáján 2238 róm. kat. lakossal. Földje jobbára szikes és vizjárta.

Besenszög, nagy község, 3082 lakossal. Hozzá tartoznak Fokoru, Kürth, Szászberek és Szög-szent-Iván puszták.

Jász-Apátitól délre:

Jász-Ladány, nagy község, 7060 lakossal, kik tulnyomóan róm. kat. vallásuk. A Tiszának, határában folyó Miller nevü ága és a Zagyva ellen magas gátak védelmezik.

Szolnok, rendezett tanácsu város, a megye székhelye. Fekszik a Tisza és Zagyva összefolyásánál. Régi város, melyet a XVI–XVIII. században meglehetős erős vár védelmezett az ellenségtől. A vár egy dombon épült s a várostól a Zagyva választotta el. E vár történelmében legnevezetesebb az 1552. év, ekkor ugyanis Ali budai basa a német várőrség árulása és szökése által Nyári Lőrincz várkapitánytól rövid ostrom után bevette a várat. Van számos diszes magán és középülete, mint a megye- a városháza, törvényszéki épülete, gymnasiuma, számos elemi iskolája. Van 2 róm. kat. anyaegyháza és 2 kápolnája, ezenkivül a reformátusoknak is van imaházuk. Van járásbirósága, adó- és dohánybeváltó hivatala, nyomdája, szeszgyára, gőzfürdője, gőzfűrészmalma, nagy vendégfogadója. Posta, távirda és igen élénk forgalmu gőzhajó és vasuti állomás. Nevezetes a város arról, hogy itt született Verseghy Ferencz költőnk, valamint arról is, hogy a magyarok 1849. márczius 5-én fényes győzelmet arattak az osztrák hadseregen. Határa csekély s lakossai, kiknek száma 18247, nem csupán földmiveléssel foglalkoznak, hanem inkább kereskedéssel és iparral. A szegényebb lakosság fő jövedelmét az élénk fa- és sószállitás képezi. Pusztái: Alcsi, Szanda, Felső- és Alsó-Varsány.

II. Jászsági felsőjárás.

Áll: 1 rendezett tanácsu városból, 10 nagyközségből és 3 pusztából.

Székhelye: Jász-Berény, rendezett tanácsu város, a Zagyva mindkét partján 21507 lakossal. Régi város, mely a hagyomány szerint már Attilla hun királynak is székhelye volt. A XVI. században a Zagyva két külön álló községre osztotta u. m. Jász- és Magyar városra. A Zagyva keleti partján van a terjedelmes parochialis templom, a város közepe táján pedig a szent Ferencz rendi szerzetesek temploma és kolostora, melyeket még a Jászok hittéritői épitettek dicső Mátyás királyunk korában. Ezt a kolostort a török 1583. évben várkastélylyá alakitotta át s innen rettegtette a vidéket, azonban nem sokáig, mert alig tiz év mulva a keresztyén katonák kiüzték őket s ismét a szerzetesek lakása lőn. Van még egy u. n. Szent-Kuti kápolna is, hol hajdan a Klarissza apácák zárdája állott. A város régen nevezetesebb volt, mint ma, akkor t. i. a mikor még a jászkun kerületek székhelye volt. A régi emeletes székház még most is látható a piacon. Különben most is legnépesebb város a megyében. Van járásbirósága, adóhivatala, kórháza, posta-, távirda- és vasuti állomása, továbbá gimnáziuma, több népiskolája, leány-nevelőintézete, szép régiség gyüjteménye, a melynek ország szerte ismert kincse a Lehel kürtje.

Lehel régi magyar vezér volt és hires arról, hogy szép faragványokkal diszitett elefántcsont kürtjén gyönyörűen tudott lelkesitő harci dalokat fujni. Történt egyszer, hogy Lehel vezér a németekkel harcolván, Ottó császár a magyarokat Augsburgnál (955-ben) annyira megverte, hogy nagy részök halva maradt a csatatéren, a többiek pedig foglyul estek. A német császár a foglyokat mind halálra itélte, csak hét magyar katonát hagyott életben, ezeknek is orrát, fülét, kezét megcsonkitotta s ugy küldte őket haza, hogy vigyék hirül társaik szerencsétlen esetét. – Lehel vezér pedig halála előtt azt kérte a császártól: hadd fujhasson bele még egyszer utoljára szeretett kürtjébe. Ottó teljesitette kérését. De Lehel alig vette kezébe kürtjét, midőn hirtelen a császárhoz lépett s ugy vágta vele fejbe, hogy az azonnal szörnyet halt. Hanem a kürt is megrepedt a nagy ütésben s rajta a csorba és repedés még most is látható.

Megemlitendő még, hogy a Zagyva Jászberény alatt két kis szigetet képez, a melyek a jászkunok két kedvelt főkapitányának Leopold és József nádoroknak nevét viselik. József nádor emlékét a piaczon még egy márvány oszlop is őrzi.

Jász-Berénytől nyugatra:

Jász-Felső-Szent-György, nagyközség. 1720 lakossal. Régen Gály-Szent-Györgynek hivták. Fekszik a Zagyva partján. Földje termékeny; határában megemlitendő Táborhely nevü dülő, mely nevét a rabló cseheknek 1491. évi ott táborozásától nyerte. Hozzá tartozik Kerekudvar puszta.

Jász-Berénytől északnyugatra:

Jász-Fényszaru, nagyközség, 4376 lakossal. Régi nevét Fövény szaru, valószinüleg homokos, fövenyes talajától nyerte. Földjét a Zagyva, melynek bal partján a község fekszik gyakran elönti, sok mocsarat képez, mi miatt éghajlata nem igen egészséges. Lakosai róm. kat. vallásuak, templomuk a Zagyvát keresztül metsző Kis Árok mellett emelkedik. Határában megemlitendő a Sós tó, melynek a nép gyógyitó erőt tulajdonit, és Peres kut, melyet a csehek készitettek, mikor ott táboroztak. Van a községnek posta és vasuti állomása.

Monostor, nagy község 1146 lakossal. Hajdan bencés apátság (monostor) volt s innen nyerte nevét is. Lakosai római katólikusok. Posta- távirda és vasuti állomás.

Jász-Berénytől északra:

Árokszállás, nagy község a Tarna folyó közelében 12794 lakossal. Nevét a rajta keresztül vonuló Csörsz árkától vette, melynek ma már csak nyomai láthatók. Határába folyik a Gyöngyös patak. Egy órányi távolságban van hozzá Kun vagy Jász-Ágó pusztaság, mely hajdan falu volt.

Jász-Berénytől északkeletre:

Jákóhalma, nagy község 3209 lakossal. Határát a Tarna öntözi s ott sok kis tavat képez, mint Vak László, Négyszállás, Csikós, Sarkantyus nevüeket.

Dósa, nagy község 3349 lakossal. Fekszik a Tarna folyó mellett, mely a községet ketté vágja. Határában megemlitendő Boldogasszony halma, hol a hagyomány szerint a tatárokkal vívott ütközetben elesettek vannak eltemetve. A dombon jelenleg kápolna áll.

Jász-Berénytől keletre:

Mihálytelek, nagy község a Zagyva és Tarna összefolyásánál 2194 lakossal. A lakosok mintegy 200 évvel ezelőtt települtek ide, minthogy a Füged halmán állott régi helységet a tatárok teljesen elpusztitották. Földje a két folyó áradásaitól sokat szenved.

Jász-Berénytől délre:

Alattyán, nagy község a Zagyva közelében 2117 lakossal. Hozzá tartoznak Mizse és Kér puszták. Kér hajdan két falu volt és pedig a Zagyva balpartján feküdt Magyar Kér, jobbpartján Tót Kér.

Jánoshida, nagy község 2962 lakossal. Fekszik a Zagyva és Tarna egyesült folyók partján. Nevét a Zagyva hidon állott szent János szobrától nyerte. A r. kath. templom most is Szent Jánosról van elnevezve. Régebben a premontrei prépostság, melynek itt kolostora volt, birta.

Jász-Alsó-Szent-György, régebbi nevén Gerla-Szent-György nagy község 4128 róm. kat. lakossal. Fekszik a Zagyva és Tarna összefolyásánál, a melyek áradásai ellen magas töltések védelmezik.

III. Tiszai alsójárás.

Áll: 1 rendezett tanácsu városból, 9 nagy-, 3 kisközségből és 12 pusztából.

Székhelye: Tisza-Földvár, nagy község közel a Tiszához 6914 lakossal. Van ref. evang. és zsidó temploma. Az evangélikusok régen tótok voltak, de már megmagyarosodtak. Hozzá tartoznak Homok és Martfű puszták.

Tisza-Földvártól északnyugatra:

Tisza-Vezseny, nagy község a Tisza jobb partján 2423 lakossal, a kik a halászatot nagyban üzik. Hozzátartozik Varsány puszta egy része.

Tisza-Várkony, nagy község a Tisza jobb partján 2036 lakossal. Van róm. kat. és ref. temploma és sok csinos uri háza. A történelemben arról nevezetes, hogy Béla vezér itt választott a korona és kard között. Ugyanis I. András magyar király, minthogy neki gyermeke nem volt öcscsének, Bélának igérte a koronát és vele a királyságot. Azonban csakhamar megbánta tettét, midőn Salamon nevü fia született. Most már szerette volna, ha testvére lemond a koronáról s mikor a Bélával ellenséges főurak elhitették vele, hogy öcscse most is erősen ragaszkodik az igérethez, cselhez folyamodott. Várkonyba hivta testvérét (1058-ban) elébe helyezte a koronát s a fővezéri kardot s felszólitotta, hogy válasszon közülök. De Béla értesült, hogy testvére, ha a koronát választja megfogja öletni a szomszéd szobában elrejtett gyilkosokkal. A kardot választotta tehát s megelégedett a fővezérséggel s az ország harmadrészével, hanem azt is belátta, hogy élete tovább nincs bátorságban. Ezért is nagy sereget gyüjtött s a király katonáit egy ütközetben megverte ugy, hogy maga András is halva maradt a csatatéren. Ekkor aztán a magyarok Bélát választották meg királynak.

Tisza-Földvártól északra:

Rákóczi, nem rég települt kis község Szolnok közelében. Nevét onnan kapta, hogy a föld, melyen a helység épült, hajdan a hires Rákóczy család birtoka volt.

Tisza-Földvártól délnyugatra:

Czibakháza, nagy község 3522 lakossal. Nevét egykori földesurától Czibak Imre erdélyi vajdától nyerte. A XVI. században a törökök elpusztitván a helységet a megmenekült lakosok a határ magasabb részén, épitettek maguknak uj házakat. A régi Czibakháza a mai Bánom nevü szőlős kert helyén feküdt. A Tiszán levő nagy fahidnál 1849-ben heves ütközet volt, melyben a magyarok megverték az osztrák katonákat. Hozzá tartoznak Gyügér, Sárszög, Zsiger puszták.

Nagy-Rév, nagy község 1438 lakossal. Határát a Tisza két felől mossa. Megemlitendő a Zsidó halom s a mellette levő nagy árok, melyet a hagyomány szerint azért ástak a lakosok, hogy az ellenség ellen jobban védelmezhessék magokat. Hozzá tartozik Sáp puszta.

Tisza-Inoka, nagy község 1050 lakossal, kik jobbára helv. hitüek. Fekszik a Tisza balpartján, mely ellen három oldalról gátak védelmezik. A helységhez közel, az u. n. régi temetőben egy elpusztult torony romjai láthatók. Hozzá tartozik Csámpa puszta.

Tisza-Kürt, nagy község a Tisza balpartján 2324 lakossal. Ref. temploma igen régi.

Tisza-Ugh, nagyközség, a Tisza balpartján 746 ref. lakossal.

Tisza-Sas, nagyközség a Tisza balpartján 1488 ref. lakossal földje mocsáros és nem igen termékeny.

Csépa, kis község a Tisza balpartján. Földje nem igen termékeny, határában sok mocsár és tó van, mint Kerektó, Csípsán, Fertő. Van ref. és evang. temploma. A történelemben arról nevezetes, hogy Aba Sámuel királyunkat itt gyilkolták meg.

Tisza-Földvártól délre:

Szelevény, nem régen népesült kis község, mely ügyeit Csépával közösen végezi. Fekszik a Körös folyó mellett, ugyanott, hol hajdan Kis-Halasi község feküdt. Pusztái: Gyalu és Istvánháza.

Kun-Szent-Márton, rendezett tanácsu város, a Körös partján 11155 róm. kat. lakossal. Mintegy 200 évvel ezelőtt szállottak meg a Jászapátiról oda költözött lakosok. Van járásbirósága, posta-, távirda-, vasuti állomása. Hozzátartozik Mesterszállás és Csorba puszta egy része.

IV. Tiszai középjárás.

Áll: 2 rendezett tanácsu városból, 7 nagy-, 1 kis községből és 9 pusztából.

Székhelye: Tisza-Roff, nagy község 3928 lakossal. Igen régi helység, nevét Rof magyar vezértől nyerte. Földje fekete agyag, részben fekete homok, melyben hires erős dohány terem. Van dohánybeváltó- és adóhivatala. Hozzátartoznak Akolhát és Gyenda puszták.

Tisza-Rofftól északra:

Bura, nagy község, a Tisza balpartján 1148 lakossal. Van ref. és róm. kat. temploma. Földje jó dohányt terem. A hozzá tartozó Taskony puszta nevét Taksony régi magyar fejedelemtől vette s hajdan falu volt.

Tisza-Rofftól délre:

Tisza-Beő, nagy község, a Tisza bal partján, 1850 lakossal. Gőzhajó állomás. Földje nagyrészt szíkes s a Tiszától sokat szenved.

Fegyvernek, nagy község, a Tisza bal partján 4349 lakossal. Hajdan népesebb és nevezetesebb hely volt, mint jelenleg, de a rácok annyira elpusztitották, hogy földesura gróf Szapáry József mintegy 50 évvel ezelőtt kénytelen volt svábokkal benépesiteni, a kik aztán két helységet alapitottak u. m. Szapárfalvát és Annaházát. Német ajku lakosai azonban már csaknem egészen megmagyarosodtak.

Tisza-Püspöki, nagy község 1631 róm. kat. lakossal. Nevét a közelében folyó Tiszától és attól nyerte, hogy a legrégibb idő óta az egri püspök birtoka volt. Hajdan az u. n. Fehér tó körül feküdt a község s valószinüleg a török-tatár pusztitás után épült a mostani homokhátra.

Szajol, nagy község a Tisza parton 1075 lakossal. Vasuti állomás. Róm. kat. temploma a mult században a folyó partján állott, azonban idővel a viz árja annyira alámosta, hogy a lakosoknak uj templomot kellett épiteniök, a melyet szent István magyar királyról neveztek el.

Török-Szent-Miklós, nagy község a Tiszának Tinoka nevü ere mellett 16046 lakossal. Régen Bala-Szent-Miklósnak hivták azon Bala nevü folyócskától mely mellette folyt, de a melynek ma már nyoma sincs. Abban az időben vára is volt s ez ott állott, a hol most a róm. kat. templom s a vele szemben levő iskola van. A várkastélyban volt egy kis kápolna szent Miklós tiszteletére s a község később ettől nyerte nevét. Vau róm. kat. ref. és zsidó temploma, nagy népiskolája és csinos róm. kat. leánynevelő intézete. Vasuti állomás. Hozzátartoznak Derzsigát, Kengyel (hajdan Pelő) Szakállas, Szent Tamás, Tenyő és Bala puszták. Ez utóbbi hajdan mezőváros volt, jelenleg is több telepitvény van rajta, köztök a Tisza partján épült Bala falucska, melynek lakosai leginkább dohánytermesztők. Tenyő szintén mezőváros volt régen, egyszersmind a szent Ágoston szerzeteseknek is volt itt prépostságuk.

Tisza-Rofftól délkeletre:

Puszta-Poó, kis község vasuti állomással.

Mező-Tur, rendezett tanácsu város a Berettyó (vagy régi nevén Tur) folyó mellett 21213 lakossal. Jász-Berény után a legnépesebb község a megyében. Van róm. kat. ref. és zsidó temploma, több népiskolája, gymnásiuma, járásbirósága, könyvnyomdája, csinos bazár épülete. Földje gazdagon termő fekete agyag; buzája, vasárai hiresek. A városhoz közel a Turtői domboknál szakad a Berettyó a Körösbe. Vasuti állomás.

Turkeve, rendezett tanácsu város a Berettyó mellett 12041 lakossal. Nevét a Tur folyótól és Keve magyar vezértől kapta. Van ref. és róm. kat. temploma, emeletes népiskolája. Földje hires buzát terem. A halárában levő Kaba, Pásztó, Póhamara szántóföldek egykor népes községek voltak. Hozzátartozik Csorba puszta egyrésze.

V. Tiszai felsőjárás.

Áll: 3 rendezett tanácsu városból, 7 nagy községből, 7 pusztából.

Székhelye: Kenderes, régi nevén Kéregyház, nagy község 5092 lakossal. Van róm. kat. és ref. temploma. Földje gazdag buza termő fekete agyag. Hozzátartoznak Kakat és Bánhalma puszták, melyek hajdan faluk voltak, Bánhalma templomának romjai most is láthatók. Folyóvize nincs, hanem a Kakat folyóból tavaszonként kitóduló viz néhány hold földet el szokott önteni.

Kenderestől északra:

Kunhegyes, vagy régi nevén Hegyes rendezett tanácsu város 7461 lakossal. Van róm. kat. és két tornyu ref. temploma. A határában levő’ Kolbász puszta arról nevezetes, hogy ott hajdan népes község, a nagy kunok székhelye volt. A szintén határában levő Jajhalomról pedig azt tartják a lakosok, hogy ott a tatárok lemészárolták a kunokat.

Tisza-Szalók és Tisza-Abád, még néhány évvel ezelőtt egy községet képeztek, minthogy oly közel vannak egymáshoz, hogy csak egy ut választja el őket. Ma már külön álló nagy községek, amaz 2546, ez 2494 lakossal. T.-Szalókon van róm. kat. ref. és zsidótemploma. T.-Abádon csak a reformátusoknak van templomuk. T.-Abád nagyon régi helység s arról nevezetes, hogy szent István királyunk idejében egy Tonuzopa nevü pogány fejedelmet és feleségét, a miért nem akartak keresztyénekké lenni, ott elevenen eltemették. T.-Szalókhoz tartoznak Gyolcs és Tomaj puszták. Tomajon hajdan monostor volt. a honnan Tomaj-monostornak nevezték.

Tisza Derzs, nagy község a Tisza bal partján közel T. Szalókhoz, melylyel közös posta állomása van. Lakosai 1390 sok és hires dohányt termesztenek, s élénk halászatot üznek. A községtől nem messzire egy templom maradványai láthatók. Határában a Tisza több kis tavat képez, mint a Morotva, Vakvár, Kengyel tavat.

Tisza Szent Imre, nagy község 2853 lakossal. Hires dohány termelő hely. Határában vannak Szent György, Katymár, Kilenczes puszták.

Madaras, nagy község 7350 lakkossal. Nevét a helység mellett levő Madaras tótól nyerte. Van ref. és zsidó temploma. Határa északi részén két elpusztult helység: Fábiánka és Kápolnás nyomai láthatók.

Kenderestől keletre:

Karczag, a Nagy Kunság volt székhelye, rendezett tanácsu város 15825 lakossal. Régebben Karczagujszállásnak hivták. Van csinos iskola épülete, ref. gymnáziuma, róm. kat és nagy ref. temploma, mely mellett József nádor 1805 évi Karczagon tartózkodása emlékére veres márvány oszlop áll. Van járásbirósága, nyomdája, vasuti állomása. A határában levő Asszonyszállás, Ködszállás, Bolcsa vagy Bócsa földek hajdan falvak voltak. A város melletti tóban lévő Apavára sziget arról nevezetes, hogy a lakosok oda menekültek a tatárok elől.

Kisujszállás, rendezett tanácsu város 11083 ref. lakossal. Van nagy ref. temploma, gymnáziuma, több népiskolája, járásbirósága, adóhivatala, nagy vasuti állomása. A határában levő Marjalaka (az az Szent Márialaka) nevü dűlőn hajdan falu volt, ugyszintén Kisujszállás és Kenderes közt feküdtek Kis-, Tót- és Tormás-Turgony helységek, de a melyek teljesen elpusztultak.

Kenderestől délre:

Déva-Ványa, nagy község, 10184 lakossal. Van róm. kat. ref. és zsidó temploma. Földje termékeny, bár sok helyt mocsaras, Hozzá tartoznak Gabonás, Ecseg, és Kérsziget puszták.

{fel}