[ Vissza ] [ Tovább ] [ Adattár ] [ Szolnok ] [ Tartalomjegyzék ]

 

 

 

SZOLNOK
[B]
<<<

Blaskó Lajos várm. számv. főtanácsos * 1878. Öcsöd. Érettségit 1899-ben Mezőtúron tett. - Felesége: Blaskó Julianna, leánya: Juliska (Kovách Lászlóné).

Bleier László órás m. ékszerész * 1894. Mezőberény. Segéd volt Békésen, Csongrádon, Vinkovcén, Bpesten, Baján, 1918 óta önálló. A Debreceni keresk. és iparkamarától 1928-ban elismerő oklevelet kapott. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az olasz és orosz fronton. Az Ipartest. órás szakoszt. jzője, a Kisgazdapárt vál. tagja. - Felesége: Fischer Szidónia, gyermekei: Vera és Pál.

Blum László férfiszabó m. * 1908. Bpest 1925-ben szabadult fel, segéd volt Szolnokon és Bpesten, 1932 óta önálló. Az Ipartestület s az Attila sportegylet tagja.

Bódi István ny. máv főintéző * 1874. Szolnok. Régi birtokos család sarja. 24 évet töltött a Máv szolgálatában Szolnokon, 1921-ben vonult nyugalomba. A Máv műhelyi Millenium önképző és dalegylet egyik megteremtője, a Tekéző társaság örökös tb. elnöke, a Hitelszövetkezet alapítója és elnöke volt, a Constantin-iskola gondnoka, városi képviselő, vm. thb. tag, az egyháztanács tagja. A háború alatt hadikonyhát létesített. - A III. oszt. polg. érdemkereszt tulajd. - Felesége: Stadler Irma (áll. tanító) leánya: Margit (Fontányi Sándorné).

Bódi István ny. máv művezető * 1889. Szolnok. 2 évig lakatossegéd volt, 1909-ben lépett a Máv szolgálatába; lakatos, mozdonyvezető, 1920-tól művezető volt, 1926-ban vonult nyugalomba. - Felesége: Debreczeni Erzsébet, fia: József.

Bódi Károly földbirtokos * 1889. Szolnok. 68 holdas birtokán gazdálkodott, most a föld javarészét bérbeadta. - A 4. táb. tüz. e. kötelékében harcolt a szerb és orosz fronton, I. o. ez., 2 bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. Az Egyetértés kör, a Legeltetési társulat választmányi, a Hitelszövetkezet igazgatósági tagja. - Felesége: L. Molnár Mária, leánya: Mária.

Bodnár Andor dr. kir. tvszéki bíró * 1895. Kassa. Jogi tanulmányait Kecskeméten s Bpesten végezte. 1919-től várm. árvaszéki ülnök, 1924-től kir. jbíró Gyöngyösön, 1933 óta kir. tvszéki bíró Szolnokon. - A világháborút végig harcolta, III. o. kat. érdemkereszt, 2 SL, I. o. ez. vit. érem, háb. emlékérem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Ligeti Erzsébet, író.

Bodnár Andorné, Ligeti Erzsébet író * Mezőtúr. Középiskoláit Sátoraljaújhelyen és Miskolcon végezte. Megjelent regényei "A mai lányok", "A művész álma" és "Vihar után", ezenkívül mintegy 100 novella és vers különböző lapokban. Az "Új Idők" regénypályázatán dicséretet nyert, a Rádióban is szerepelt, mint ujságíró vidéki lapoknál dolgozik.

Bodzsár Gyula cipészmester * 1892. Szolnok. Itt szabadult fel, segéd volt Bpesten, Nagyváradon, Komáromban; 1917 óta önálló. Az Ipartestület választmányi és tanoncvizsgáztató bizottsági tagja, a Cipész szakcsoport jegyzője. - Felesége: Babosik Margit, gyermekei: Gyula és Margit.

Bogár István úri fodrász m. * 1910. Szolnok. Segéd volt Gyulán, Endrődön és Szolnokon. 1931 óta önálló, a Tisza szálloda és fürdő fodrásza. Szakképzett iparos, Ipartest. tag. - Felesége: Füstösy Róza, fia: István.

Bohács Erzsébet kovácsműhely tulajdonos * Szolnok. Műhelyét 1903-ban alapította s azt Lakos Sándorral, mint csendes társsal vezeti. - Gyermekei: Erzsébet (Nagy Józsefné), Lajos (kovácsmester), Mária, Piroska (Kardics Lászlóné), Károly (bognár) és György (cipőfelsőrészkészítő).

Bohn M. és Társa Gőztéglagyár. Madas és Lehocky alapítása, 1922-ben vette át Bohn Mihály. Modern géperőre berendezett üzem különleges téglagyártással, 2 körkemencével. Idényben 70-80 alkalmazottja, 200-300 munkása van, napi termelő képessége 40.000 drb. gőzgépe 80 HP. Igazgatóság: Bohn József vezérigazgató, Trautmann Ferenc igazgató, kormányfőtanácsos. Helyi megbízott: Haimann Oszkár irodavezető, gyárvezető: Eiler Pál téglamester.

Bohn Mihályné, Kaufmann Lujza női füzőkészítő. Szakmáját Bpesten tanulta, 1934-ben került Szolnokra. Az üzletet a tulajdonos nővére, Kaufmann Erzsébet vezeti, aki Kecskeméten tanulta szakmáját és Bpesten is volt önálló.

Bokor István ny. kir. jb. irodafőtiszt * 1861. Szolnok. Gazdasági pályán működött, 37 évig volt állami szolgálatban, 1925-ben vonult nyugalomba. - Felesége: Lázár Berta, fia: Miklós.

Boldini Rezső m. kir. postafelügyelő * 1885. Nemesócsa. 1902-ben lépett a posta kötelékébe, működött Komáromban, Győrött, 1917-től főtiszt, 1922 óta felügyelő. A NEP helyi csoportjának választm. tagja, több egyesület r. tagja. - Felesége: Hasitz Katalin (tanító), gyermekei: Miklós és Katalin.

Borbély György, roffi, cs. és kir. kamarás, főispán * 1875. Tiszaroff. Középiskolai tanulmányait Bpesten és Debrecenben, jogi tanulmányait Bpesten és Bécsben, a keresk. szaktanfolyamot Bpesten végezte. 1897-ben a vármegye szolgálatába lépett és még ugyanez évben szolgabíróvá választották. Ebben a minőségben Jászapátin, Tiszaroffon, Törökszentmiklóson és Tiszaföldváron szolgált. 1901-ben a törökszentmiklósi kerület országgyűlési képviselőjévé választotta és 1905-ig képviselte a kerületet mint az Országgyűlés legfiatalabb tagja. 1905-ben ismét visszatért a vármegyéhez, amikor a törvényhatóság a Tiszai közép járás főszolgabírájává választotta. Állásáról 1918 novemberében, a forradalom kitörésekor leköszönt. Ez időtől kezdve csupán közgazdasági és szociálpolitikai tevékenységet fejt ki, míg a törvényhatóság 1927 évben a felsőházba delegálja. Nagy feltünést keltett felsőházi beszédétől számíthatjuk a tiszai hajózás ügyének rendkívüli fejlődését, a tiszai személy- és áruforgalom sokszoros megnövekedését. Az Alföld gazdasági fellendülésének apostolaként járja be a magyar alföld városait, kezdeményezésére létesült gróf Klebelsberg Kunó elnöklete alatt az Alföld Kutató Bizottság, mely az alföldi problémák megoldását, a gazdatársadalom felkarolását tűzte ki céljául. Szociális kérdések iránt rendkívül fejlett érzékének tulajdonítható az anya- és csecsemővédelem nagyarányú megyei fejlettsége. Főszolgabíró korában - a Stefánia orsz. szöv. megalakulása előtt - Törökszentmiklóson a környező birtokosok bevonásával anya- és csecsemővédő otthont létesített, amely mintájául szolgált a későbbi Stefánia otthonoknak. Főispánsága alatt a legnagyobb lendülettel feküdt bele ebbe a kérdésbe; gondosságának köszönhető, hogy a Stefánia szervezet a megye minden községében eredményesen működik. 1916-ban a háborús szenvedések megkönnyítésére ugyancsak Törökszentmiklóson egy 100 ágyas hadigondozó kórházat létesített azokban a helyiségekben, melyeket a hadbavonultak üresen hagytak. E szociális kérdések megoldásával a szegény nép felkarolását és a vallásfelekezeti békét szolgálja. 1933-ban kezdeményezésére a m. kir. földmívelési minisztérium megrendezte a Széchenyi-emlékhajózást, amelynek során úgy az államfő, mint a kormány felelős tényezői megismerték az Alföld legsürgetőbb problémáit. Ennek tulajdonítható, hogy Szolnokon az Alföld gazdatársadalma érdekében átrakodó-kikötő és hatalmas méretű tárház létesült. Elképzelésének a következménye az is, hogy a Tisza középső és felső szakasza fokozatosan hajózható lesz és a kikötőkhöz a gazdák jól kiépített kőutakon szállíthatják termékeiket. Főispánsága korszakalkotó a megye történetében, nevéhez számos olyan intézmény fűződik, amely a megyei kultúrális és gazdasági fellendülés biztosítéka.

Borbély György építési rajzoló * 1891. Nagyszalonta. Kauser István bpesti kőfaragó m.-nél szabadult fel, aztán Nagy József építő m.-hez került Nagyszalontára. 1918-tól bátyjánál Borbély Jánosnál, 1925 óta Szolnokon Madas Mihálynál ép. rajzoló és irodavezető. - A világháborúban a 7. utász e.-ben a szerb, orosz, olasz, román fronton harcolt. II. o. ez., bronz vit. érem és K. cs. k. tulajd.

Borbély János épít. vállalkozó * 1879. Nagyszalonta. Felső építőipariskolát végzett 1901-ben Bpesten. Atyja építési vállalatánál, s több bpesti tervezőirodában gyarapította szaktudását. 1903 óta önálló. Orsz. tervpályázatokon több díjat és dicsérő oklevelet nyert. Sok nagyszabású köz- és magán épületet létesített. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt a szerb és olasz fronton. Bronz vit. érem és szolg. érdemkereszt tulajd. - Felesége: Tóth Ilona, gyermekei: Mária, Ilona és János (keresk).

Borbély László dr. vizsgálóbíró * 1890. Békés. Oklevelét Kolozsvárott szerezte, az egys. bírói és ügyvédi vizsgát Budapesten tette le. Békésen ügyvj., Temesvárott joggyak volt. A románok kiutasították, Békésre menekült, 1920 óta a szolnoki törvszéknél működik, 1920 óta törvényszéki bíró, vizsgálóbíró. - A 2. tiroli vadász e. és a 101. gy. e.-ben a szerb, montenegrói, albán és olasz frontokon harcolt, 50%-os hadirokkant, a II. o. ez. vit. é., K. cs. k., seb. é. tulajd. - Felesége: Straub Magdolna (tanító).

Boros Frigyes fűszer- és csemegekereskedő 1912. Miskolc. A Szolnoki vasutas áruháznál szabadult fel, ott volt segéd is, 1934 óta önálló. A Fűszerkereskedő egyesület tagja.

Boros János hal- és vadkereskedő 1888. Kiskolcs. Középiskolát végzett Bpesten, 1909-től a méneskari felügyelőségnél szolgált, 1921-től bérlő volt a jelenlegi kereskedésében, 1927 óta tulajdonos; halászbérlete is van. - Felesége: Horváth Mária, fia: György.

Boros Lipót ny. máv bádogos * 1879. Bpest. 1902-ben lépett a Máv szolgálatába mint vizsgáló bádogos, 1922 óta van nyugdíjban, 1910-ben felesége nevén saját házukban fűszerürletet nyitott. A Fűszerkeresk. egy. tagja. - Felesége: Bérczi Berta, gyermekei: Olga és László.

Bors Lajos úri szabó m. * 1882. Egyházashetye. Szabászati tanfolyamot Bécsben végzett, segéd volt u. ott, Berlinben és Bpesten, szabász volt, u. itt, Nagyváradon és Szolnokon, 1911 óta önálló. Az 1928-as szolnoki kiállításon aranyérmet és oklevelet kapott. Rk. egyházközs., városi képv. test. tag, a Kath. legényegylet alelnöke. - A világháborúban önként jelentkezett és a 68. gy. e-ben küzdött. - Felesége: Zsupka Mária, gyermekei: Lajos (tanító), Sára (Juhász Gézáné) és István.

Borsody Sándor bútor- és régiségkeresk. * 1874. Pilis. Belsőépítő ipariskolát végzett Bpesten, 35 évig volt u. itt építő irodája. 1931-ben nyitotta szolnoki üzletét. - A műszaki csapatokkal harcolt a szerb, orosz és román fronton, súlyosan megsebesült, mint 100%-os rokkant van nyilvántartva. Koronás arany érdemkereszt, 2 SL (kardokkal), német vaskereszt, seb. érem, K. cs. k. tulajd. A NEP és Frontharcos szöv. tagja. - Felesége: Kerekes Rozália, nevelt fia: János.

Borsos József, szentgróthi, kir. ügyészségi elnök * 1875. Makkoshotyka. A sárospataki jogakadémiát végezte 1897-ben. U. ez évben lépett állami szolgálatba mint joggyak. a sátoraljaújhelyi kir. tvszéknél, 1921 óta a szolnoki kir. ügyészség elnöke, 1928 óta a III. fiz. oszt. jellegével. - A kat. és polgári érdemkereszt tulajd. - Felesége: sarkadi Nagy Ilonka, fiai: József (mérnök) és Béla.

Botta Andor bizt. int. vezető * 1903. Bpest. Érettségit Bpesten tett. A m. kir. postánál szolgált, 1920 óta a Fonciére ált. bizt. int. központjában működött, 1923 óta az int. helyi ügynökségének vezetője. Több sport egy. tagja, a NEP titkára. - Felesége: nagykállói-vonza Böszörményi Éva.

Bozsó Ádám képesített kőmívesmester * 1894. Nagykörü. 1914-ben szabadult fel, az ország minden részében dolgozott mint segéd, képesítését 1926-ban Bpesten szerezte. Ő építette a rákóczifalvai áll. elemi iskolát. - A 4. szapőr zalj. kötelékében harcolt az orosz fronton, fogságba esett. - Felesége: Mészáros Rozália, leánya: Rózsi.

Bozsó Ferenc épület- és műbútor asztalos m. * 1896. Szolnok. 1914-ben szabadult fel, segéd volt Bpesten és Szolnokon, 1924 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt a román és olasz fronton, 2 bronz vit. érem, vaskereszt és K. cs. k. tulajd. Az Ipartestület tagja. - Felesége: Baranyó Margit, leánya: Katalin.

Böttger Judit drogéria tulajdonos * Békéscsaba. Szolnokon tanult, gyakorló éveit is itt töltötte. Fővárosi színvonalú üzletét 1927-ben alapította. Az Evang. nőegylet tagja. - Károly testvére a szerb fronton elesett.

Brassai Károly áll. reálgimn. tanár * 1876. Brassó. Képzőművészeti főiskolát végzett 1900-ban. Rajztanár volt Gyulafehérváron, Kézdivásárhelyen, Csikszeredán, 1916-ban a csepeli Weisz Manfréd-gyárban kapott beosztást, 1920-ban nevezték ki a Szolnoki áll. reálgimnáziumhoz. Jeles festőművész, táj- és csendélet képei ismeretesek. A Nemzeti Szalon örökös tagja és kiállítója, tvszéki és jbírósági írásszakértő, a Rajztanárok egyesülete tagja; mint cserkésztiszt részt vett a Világjamboreen. - Felesége: László Ilona, leánya: Ottilia.

Brenner Elemér fűszer- és vegyeskeresk. * 1894. Medgyesbodzás. Aradon érettségizett, Bpesten jogot tanult. 1913-tól Arad v. rendőrségénél ir. tiszt volt. A háborúban szerb, orosz, román és olasz fronton harcolt, 3-szor sebesült. 1919-ben az aradi kormánnyal Szegedre került mint zalj s. tiszt, résztvett a nyugatmagyarorsz. harcokban, mint 50%-os rokkant fhdgy szerelt le. I. és II. o. ez., bronz vit. érem, seb. érem (3 sávval), K. cs. k. és háb. eml. érem tulajd. - Szakmáját a Köztisztv. fogy. szöv.-nél tanulta, 1934 óta önálló. - Felesége: Tarr Erzsébet.

Brenner Sándorné Lengyel Julia földbirtokos. A Lengyel-telep tulajdonosa, melyet Lengyel Antal bankigazgató létesített amerikai rendszer alapján. A birtok 50 hold szőlő, azon 700 fajta korán érő nemes csemege szőlőt termelnek olasz rendszerű drótműveléssel. Őszi barack és cseresznye termeléssel is foglalkozik. - Férje bank cégvezető, a világháborúban 2-szer megsebesült, több kitüntetés tulajd. - Leányai: Katalin és Borbála.

Brüll Emil cégtulajd * 1885. Szilágysomlyó. Désen, Szolnokon és Losonczon tanulta szakmáját. Üzletét 1922-ben társasalapon, Brüll és Neumann, selyem-, szövet-, posztó- és textiláruház néven alapította, 1930 óta egyedüli tulajdonos. 16 alkalmazottat foglalkoztat. Több társad. és kultúr egy. vezető tagja. - Felesége: Strassnov Margit, fia: László.

Buday Mihály cipőfelsőrész készítő, fűszer- és vegyeskeresk. * 1891. Bpest. A cipőfelsőrész szakmában Bpesten szabadult fel, önálló mester 1922-től, kereskedését 1934-ben alapította. - A 32. gy. e. és 3. határvadász zalj kötelékében harcolt az orosz, albán, szerb, olasz fronton, megsebesült. II. o. ez., bronz vit. érem, K. cs. k., szolg. kereszt tulajd. Az Ipartest. könyvtárosa. - Felesége: Kálmán Mária, fia: Mihály.

Budeus Aladár p. ü. igazgató h., p. ügyi tanácsos * 1886. Trencsén. 1908-ban lépett állami szolgálatba Brassóban, szolgált Nagybecskereken, Debrecenben, Miskolcon, Gödöllőn, Bpesten, 1933 óta pénzügyigazg. helyettes. A Regatta egy. tagja. - Felesége: Váczy Mária.

Bukó Ferenc dr. tszéki bíró * 1897. Szolnok. Oklevelét 1922-ben Szegeden szerezte, 1921-től joggyakornok. 1923-tól tszéki jző, 1926 óta tszéki bíró. - A 22. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz és olasz fronton, I. és II. o. ez. vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Tarnai Erzsébet, gyermekei: Márta, Emma és Lóránt.

Bulyáki József tejcsarnok ü. v. * 1893. Bpest. U. itt tett érettségit. A Máv-nál volt 1922-ig tisztviselő, 6 évig keresk. ügynöksége volt, 1930 óta bérli az Omtk tejescsarnokát, mely Szolnok egyedüli fővárosi színvonalú tejivója. Az Attila sportegylet főtitkára.

Buzásy Ferenc kőműves m. * 1900. Szolnok. Atyjánál tanulta mesterségét. Az olasz fronton harcolt, K. cs. k. tulajd. Az Attila sport egy. tagja. - Felesége: Sárkány Mária, fia: Béla.