[ Fel ]

Ez az egylet gróf Almásy Imre dr. elnöklete alatt 1924-ben vitéz szolnoki Scheftsik György dr. kezdeményezésére alakult. Az egylet által rendezett versenyeken a tagokon kívül résztvettek a magyar galamblövészet világhírű versenyzői is, ami e versenyeknek mindig nagy jelentőséget és sikert biztosított. Az egyletben indult el a verseny-sikerek útjára dr. Montagh András, aki szép eredményeit 1934-ben tetőzte be, amikor egyéni világbajnokságot nyert. Nemzetközi versenyeken eredményesen szerepelt még Szilassy László és báró Urbán Gáspár.

A Baghy Gyula elnöklete alatt álló egylet ügyeit ezidőszerint is vitéz szolnoki Scheftsik György dr. vezeti.

[ Fel ]

Az 1920-ban létesült Move Sport Egyletből alakult át 1925-ben, most dr. Molnár János városi tanácsos elnöklete alatt működik s tagjai kizárólag labdarúgással foglalkoznak. Az anyagi nehézségek miatt sporttelepük kiépítése és más sportágak művelésére való használhatóvá tétele egyenlőre keresztülvihetetlen. A klub csapata az I. oszt. kerületi bajnokságért küzdő élcsapatok közt szerepel.

[ Fel ]

Füredi Ferenc bankigazgató elnöklete alatt alakult 1929-ben. Az ezidőszerint Jakabffy Guidó bankigazgató elnökletével működő egylet az evezős-sport fellendítésére és minél szélesebb társadalmi rétegekre leendő kiterjesztésére törekszik.

[ Fel ]

Az 1929-ben alakult egylet most is Alexander Imre alispán elnöklete alatt áll. Hajdu Károly és Kálmán István főlövészmesterek irányítják a tagok munkáját, még pedig a legszebb eredménnyel. 1931 óta az egylet csapata országos viszonylatban is állandóan az elsők közt szerepel.

[ Fel ]

Az 1931-ben történt megalakulás óta dr. Fuchs Gyula törvényszéki elnök, mint elnök és gr. Kerezsy Jenő várm. árvaszéki ügyész, mint ügyv. elnök és vitéz dr. Kmetty György városi tanácsos mint alelnök irányítják az egyesület életét. Az évenként kétszer rendezett versenyek mindenkor kielégítő sikert eredményeztek.

[ Fel ]

Bauer Dezső elnöklete alatt alakult 1932-ben és működik jelenleg is az egyesület. Tagjai a labdarúgó-sportot művelik. Csapatuk a II. oszt. kerületi küzdelmekben vezető szerepet visz.

[ Fel ]

Vármegyénk sportéletének e friss, de nagy reményekre jogosító hajtása 1934 nyarán jött létre. A nemzetvédelmi szempontból is jelentőséggel és fontossággal bíró motorsport hívei tömörültek szabályszerű egyesületbe dr. Szaller Miklós várm. tiszti főorvos elnöklete alatt. Ma mintegy 70, túlnyomórészt szolnoki tagja van az egyesületnek, azonban Appel Vikor ny. százados, ügyv. alelnök és Gyurkicza Endre titkár már előkészítették a vármegye területén lakó automobil- és motorkerékpár-tulajdonosok legszélesebb körű beszervezését. Puskás Ede szolnoki tűzoltó-főparancsnok kezdeményezésére az egyesület megalakította a sportrepülő-szakosztályt is. Az első motornélküli sportgép már készülőben van s 1935 tavaszán a tagok Lovas István vizsgázott cserkész-repülő irányítása mellett megkezdik a repülési gyakorlatokat.

[ Fel ]

Jászberényben 1903-ban alakult Hrabéczy Oszkár elnöklete alatt. Dr. Bathó Károly után dr. Csiky Gusztáv foglalta el az elnöki tisztséget. Bizonyos fokú visszafejlődés után 1929-ben új életre kelt a klub és magához ragadta a jászberényi sportélet irányítását. Labdarúgó csapata 1931-ben az északi kerület I. osztályába került és a bajnoki küzdelemben a III. helyen végzett. Uszói 1933-ban Hatvan és Gyöngyös városok ezüstserleg-vándordíját nyerték el.

[ Fel ]

Az 1907-ben Metzger Károly elnöklete alatt alakult egyesület élén ezidőszerint Fecske Sándor áll. Az egyesület csak 1933-ban lépett be az országos szövetségbe és így korábban nem vehetett részt nyilvános versenyeken. Helyi és városközi versenyek rendezését vették tervbe.

[ Fel ]

Székely Alajos gimnáziumi hittanár elnöklete alatt alakult 1932-ben és működik jelenleg is a klub. Pecsenyánszki Alajos és Fekete István mellett lelkes sportemberek munkálkodnak fellendítésén. A klub labdarúgó-csapata a Mátra-vidéki II. oszt. bajnokságért küzdők közt szerepel.

[ Fel ]

Egy mintaszerű és páratlan lelkes sportférfiú, dr. Porteleky László ügyvéd, Magyarország első kardvívó bajnoka, a magyar evezős-sport kipróbált harcosa s minden sport rajongója hívta életre a ligát 1929-ben Karcagon. Dr. Hajnal István polgármester után jelenleg dr. Gaál László reálgimnáziumi igazgató tölti be a liga elnöki tisztségét, míg a sport-irányítás ma is dr. Porteleky László kezében van.

A liga tizenhét egyesületet fog össze. 1929 óta évenként más-más nagykunsági városban "Nagykun viadal"-t rendeznek, mely 10-11 sportágat szokott felölelni és 300-500 versenyző szokott a küzdelmekben résztvenni.

1934-ben a liga válogatott versenyzői a Kiskun Sport Liga válogatottaival vették fel a küzdelmet a Kiskunhalason rendezett viadal keretében.

[ Fel ]

Jeszenszky József postafőfelügyelő elnöklete alatt alakult 1931-ben és működik jelenleg is a csoport és lehetőséget nyujt tagjainak a szabadtéri sportok gyakorlására.

[ Fel ]

Pazar János elnöklete alatt alakult 1921-ben. A klub ügyeit ezidőszerint dr. Spett Ernő polgármester elnök irányítja vitéz dr. Sárossy Gyula rendőrfogalmazó és Nádházy Lajos városi tisztviselő segítségével.

A klub labdarúgó csapata országos viszonylatban is kiváló eredményeket ért el. A csapat a csabai alosztály I. oszt. kerületi bajnoki, küzdelmeiben vesz részt s eddig csak a balszerencse tartotta távol a csapatot a bajnokság elnyerésétől. A klub csapata fegyelmezett, úri magatartású játékosokból áll s így a csapat éveken át díjat kapott a bajnoki mérkőzéseken tanusított tisztességes (fair) játékáért.

[ Fel ]

Mikes Mihály alakította 1925-ben és elnökként vezeti ma is az egylet ügyeit. A társaság évenként nagyszabású városközi versenyeket rendez, amelyeken 15-20 város játékosai is résztvesznek. A nagysikerű versenyek révén a városban eredményesen halad a tenniszsport megkedveltetése.

[ Fel ]

Meskó Nándor állomásfőnök elnöklete alatt alakult 1928-ban. Az egyesület ezidőszerint Szabó István díszelnöksége és Halmos László tiszt elnöklete alatt, Mauchs Imre főtiszt, ügyv. elnök, Németi Gábor főtiszt, titkár. Tiborc Árpád, Kocsis István és Fischer László irányítása mellett több szakosztályban működik. A labdarúgók, az atléták az ökölvívók, a céllövők és a tenniszezők szakosztályonként dolgoznak és helyi, valamint kerületi versenyeken, nemkülönben a vasutas bajnokságért folytatott viadalokban előkelő helyezést szoktak elérni; főként az ökölvívók szerepelnek kimagasló eredménnyel.

[ Fel ]

A vármegye városaiban működő és a fentiekben említett egyesületeken kívül, a községekben alakult egyletek sorából kiemelendő jelentőségére és sokirányú eredményes munkájára való tekintettel a "Jössze". E sport-alakulat 1920-ban jött létre és tagjait atlétikával, birkózással, kerékpározással és úszással foglalkoztatja.

A rendelkezésünkre állott adatokat felhasználva lehető részletességgel és pontossággal felsoroltuk a vármegye területén működő jelentősebb sport-egyesületeket.

Nem mulaszthatjuk el azonban annak megállapítását, hogy a vármegye valamennyi városában és községében szép számmal találhatunk még különböző, főként lövész- és más sport-alakulatokat, amelyek a fentiekben közölt sorozatba azért nem voltak beilleszthetők, mert részben nem szabályszerűen megszervezett egyesületek, másrészt meg mivel azok működési köre és hatóereje a kezdeti szerény kereteken túlterjeszkedni még nem volt képes.

[ Fel ]

A vezető magyar sportférfiak évtizedes buzgólkodásának és céltudatos tevékenységének eredményeként 1913-ban létrejött Országos Testnevelési Tanács széleskörű munkatervének megvalósítását, elsősorban a legszélesebb néprétegeknek a sport-életbe való bevonását, a világháború kitörése megakadályozta. De az alkotmányos rend helyreállta után legfelsőbb sport-fórumaink még erőteljesebb akcióba léptek és ennek folytán a magyar törvényhozás a művelt nyugat valamennyi államát megelőzve megalkotta az 1921 : LIII. törvénycikket.

Ez a törvén kimondja, hogy az állam gondoskodik mindennemű iskoláiban, mindkét nembeli tanulóifjúság rendszeres testi neveléséről, továbbá az állam megszervezi az iskolát elhagyó ifjúság testi nevelését is olyként, hogy abban 21. életévének betöltéséig a nemzet valamennyi férfitagja kötelezően résztvegyen.

Iskoláinkban, de főként a középiskolákban szakképzett testnevelő tanárok végzik a testnevelés nagyfontosságú munkáját, aminek eredményét évről-évre hatványozódó mértékben mutatja ki az egyetemes magyar sportélet fejlődése.

Hangsúlyozottan kell kiemelnünk az úgyszólván valamennyi középiskolánkban megszervezett és eredményesen működő cserkész-csapatok áldásos és derék munkáját

A megye-székhely három középiskoláját csak példaként kívánjuk külön megemlíteni.:

A szolnoki. m. kir. áll. "Verseghy Ferenc" reálgimnázium Torna-köre már 1908-ban megalakult Molnár István tornatanár elnöklete alatt s az ezidőszerint Tiboldi Gyula tanár vezetése alatt működik és az iskolai tanrendbe illesztett tornaórákon felül is szolgálja a tanulók testi nevelését. 1912-ben a Pécsett rendezett kerületi tornaversenyen a gimnázisták kiváló eredménnyel szerepeltek és a többek közt a füleslabda-mérkőzésben is győztek. 1921 óta évenként rendeznek torna-ünnepélyeket és iskolák közötti atlétikai versenyeket.

A szolnoki fiú felsőkereskedelmi iskola "Jász-Kun" sportköre 1924-ben létesült Muray Lipót tanár kezdeményezésére. A sportkör tagjai közül Piros I. és Tóth D. ifjúsági bajnokságokat nyertek s a kör csapatai magasugrásban és futó-számokban nyertek bajnokságokat és rekordokat állítottak fel. A vármegye sport-életének nem egy kiváló képviselője a kör neveltjeként ért el szép eredményeket. A sportkör vezetését 1934-ben Bessenyei Gyula testnevelési tanár vette át; szakszerű tevékenységének eredményeit nemcsak a sportkör fellendülése fogja mutatni, hanem a város atlétikai életének biztos fejlődése is, mert növendékein kívül, lelkesedéssel foglalkozik a szolnoki Máv SE atlétáival is.

A csak évekkel ezelőtt felállított szolnoki m. kir. áll. leányliceumhoz 1933-ban került szakképzett testnevelő tanár Koppányi Ella személyében, aki hamarosan meg is alakította növendékeivel az intézet sportkörét, hogy a tanulóifjúság az iskolai testnevelési órákon kívül is gyakorolhassa magát a tornában, játékban, atlétikában, mozgásművészetben és ritmikus táncban. A sportkör rendszeres, nyilvános ünnepségek rendezését kezdte meg és az eddig felmutatott eredmények biztató jelei annak, hogy Koppányi Ella úttörő munkásságának az intézet kereteit is meghaladó hatásaként, rohamos fejlődésnek fog indulni a nők sport-élete.

[ Fel ]

Az iskolánkívüli ifjúság kötelező testnevelési munkáját előíró törvényes rendelkezések végrehajtása folyamán az egész országban, így vármegyénkben is kiépült egy hatalmas szervezet, az úgynevezett levente-intézmény.

A vonatkozó kormányrendelet értelmében vármegyénk területén is megalakultak a testnevelési bizottságok, melyeknek elnökei az illető közigazgatási területek első tisztviselői, tagjai pedig a törvényhatósági bizottság, illetve városi és községi képviselőtestületek tagjai közül részben választott, részben a kormánytól kinevezett személyek. E bizottságok mindenütt gondoskodnak a testnevelésre kötelezett ifjúság összeírásáról, a Levente Egyesületek megalakításáról, az egyesületek elhelyezéséről, eszközeiről és a megfelelő testnevelési alapok teremtésével az egyesületek működésének minden szükségletéről. E bizottságok szakközegei a testnevelési felügyelők és testnevelési vezetők. A leventék oktatását, az egyesületek keretében a testnevelési vezetők és oktatók végzik. A testnevelés anyaga felöleli a szabad- és rendgyakorlatokat, bot- és buzogány-gyakorlatokat, játékokat, szer-, talaj- és akadálytornát, atlétikát, labdarúgást, céllövést, úszást, ökölvívást, télisportokat és a tűzoltást. Az egyesületek rendszeresen versenyeket, ünnepélyeket és önképzőkörszerű ifjúsági előadásokat is rendeznek.

Egy, a magyar sportéletben is vezető szerepet vivő államférfi szavai szerint, a nemzet jövőjének felépítése az egyének nevelésén nyugszik. Az ideális ember, jól fejlett testben, erős akaratot, sokoldalú, éles gondolkodást és ideális életfelfogást egyesít. Nemzetünk jövőjét akkor építjük fel, ha ilyen, az ideálist megközelítő embereket tudunk nevelni, ha el tudjuk érni azt, hogy a nemzet vezetői és a tömegek többsége ilyen magasabbrendű egyénekből tevődjék össze.

Megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a nemzetnevelő feladatok megoldására vármegyénk intézményeiben és szervezeteiben nagyjában áll az a hatalmas keret, amelynek minél tökéletesebb betöltése a társadalom és a hatóságok vállvetett munkája révén biztosítható. Az erre irányuló lelkes és harmónikus munka szakadatlanul folyik és a nehézségektől, akadályoktól meg nem rettenő, szilaj, magyar erővel, megújuló hatalmas lendülettel viszi mind előbbre s emeli mind magasabbra a sportnak s abban a nemzetnevelésnek, a trianoni sötét éjszakát megvilágosítani hivatott, dacosan lobogó fáklyáját.