[ Fel ]

A magyar nemzet legnehezebb napjaiban született meg a Vitézi Rend s hogy hivatását betölti, annak bizonysága, hogy az elvetett mag kihajtott, terebélyes fává fejlődött. A nagy nemzeti jövő hitében az újjászületés biztos tudatával dolgozik ez az intézmény egy szebb és boldogabb jövőért.

A Vitézi Rend alapgondolatának lényege két nagyjelentőségű nemzeti feladat egybekapcsolt megoldását tartalmazza. Az egyik már a háború előtt felmerült szükséglet, a földbirtok helyes megoszlásának, a magyar nép földhöz,juttatásának nagy horderejű kérdése, a másik feladat a világháborúban kitűnt magyar katonák megjutalmazása. A kormányzó által megerősített vitézi szervezeti szabályzat az irányelveket négy pontban összegezi. Nevezetesen:

"1. Jutalmazni, lekötni és az ország iránti hűségben megtartani mindazokat, akik az elmúlt világháborúban és a lezajlott forradalmak alatt ; egyéni vitézségükkel és nemzeti érzésükkel kitűntek.

2. Az így szerzett, igaz érdemek teljes méltányolásával ápolni a harci erényeket és egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni.

3. Megbízható alakulatot állítani az állam rendelkezésére, úgy a kívülről jövő támadások, mint a belső bomlasztó erők újbóli forradalmi kísérletével szemben.

4. A vitézi intézmény tagjai különleges állásuk- és tekintélyüknél fogva nevelőleg, példájuk által serkentőleg álljanak a nép előtt, annak természetes vezetője gyanánt."

A Vitézi Rend gyökerei messze visszanyúlnak a nemzet fejlődésének történetébe. Ezt bizonyítja a történelem folyamán a sok hasonló szükségletből fakadó alakulás, amelyek a Vitézi Rend alapgondolatával rokon: a katonai szolgálattal egybekötött földbirtok elvének számos, árnyalatokban különböző, de lényegében azonos cél megnyilvánulásával, láttak napvilágot.

Szent István király udvarában élő vitézek a király személyéhez kötött rend voltak, személyükre nézve szabadok, de szolgálati kötelezettségük szigorúan volt meghatározva. II. Endre király kezdte meg a királytól magánjogilag függő közép- és kisbirtokos-osztály, vitézi osztály kiépítését. A királyi servienseknek nevezett vitézek hatalmas katona-osztállyá fejlődtek.

Az Aranybulla 23, szakasza biztosítja a várbirtokhoz nem kötött és nemes szabadságokkal bíró serviensek jogait.

A fokozatos fejlődés és a lovagi szellem térhódítása nyomán keletkezett az Anjouk korában, Károly Róbert uralkodása alatt az ötven vitézzel alapított Szent-György lovagrend. A középkor királyai a vitéz lovagokat minden tisztességgel felruházták, minek folyamányaként a lovagi szellem ápolására, fejedelmi, világi lovagrendek alakultak, mint pl. a Szent György-lovagok rendje és a magyar Sárkány-rend. A székelység, hajduság kiváltságos katonarétegek voltak, úgyszintén a jászok és kunok is.

Első királyunk uralkodásától kezdve történelmünk folyamán így jutott kifejezésre különböző megnyilvánulásokban a katonáskodásnak a földbirtoklással való egybekapcsolása.

[ Fel ]

A nemzeti erők felbomlása idején az ezeréves történetű Magyarországot a kegyetlen sors, a külső katasztrófa és a felforgató törekvések az örvény szélére sodorták. Ezekben a válságos napokban született meg a Vitézi Rend. Sokszorosan szükség volt úgy katonai, mint, erkölcsi szempontból egy szoros kötelékre, amelyben a vérzivatarokat kiállt - szigorúan kiválogatott, mindenkor megbízható és hazafias célokra felhasználható - magyar hazafiak tömörüljenek az ország, a haza védelmére a nemzeti eszme ébrentartásával. A Vitézi Rend a legdemokratikusabb intézmény; tagjai - az ország első férfiától kezdve társadalmi rétegre való tekintet nélkül - az elmúlt háborúban és az azt követő forradalmakban megmutatták, miként kell életük kockáztatásával a hazát szeretni és megbecsülni.

A Vitézi Rend szervezetének jellemző sajátossága: tagjainak rendi és gazdasági megkötöttsége. Miként gazdasági téren a különböző szövetkezetek, kartelek, szindikátusok, egyéb téren a különféle társadalmi, kulturális stb. alakulások a szorosabban megszervezett kapcsolatban látják érdekeik, illetve eszméik megvalósulásának biztosítását: akként biztosítja a Vitézi Rend is az egybefűző szoros keret és gazdasági megkötöttség révén tagjainak érdekeit és a Rend eszméinek érvényesülését.

A Vitézi Rend legfőbb irányító szerve, minden fontosabb döntésre és eljárásra hivatott első fóruma: az Országos Vitézi Szék. Elnöke és feje a Vitézek Főkapitánya.

A vitézek első választott Főkapitánya: Őfőméltósága vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.

Az Országos Vitézi Szék tagjai az összes Törzskapitányok, továbbá az egyes szakminisztériumok képviselői.

A Vitézi Rend tagjai nyolc vitézi Törzsszék hatásköre alá tartoznak. A Törzsszék élén a Törzskapitány áll, aki mellett a törzsszéktartó intézi a segédtiszti teendőket. A Törzsszékek vármegyei Vitézi Székekre oszlanak. Minden vármegyei Vitézi Szék élén a vmegyei Székkapitány áll. A Székkapitány beosztott segédszerve a vmegyei vitézi széktartó és egy nemzetvédelmi tiszt.

Minden vmegyei Vitézi Szék külön egység. A vmegyei vitézi Székkapitány mellett közfunkcionáriusokbó álló tanácsadó testület működik. A vmegyei Vitézi Szék a közigazgatási beosztásnak megfelelően járási szakaszokra oszlik, melyeknek élén egy járási vitézi hadnagy áll. Egy vitézi járás több családra oszlik, egy-egy járási vitézi őrmester telügyelete mellett. A járási vitézi hadnagy közigazgatási tanácsadója a járási főszolgabíró.

A Székkapitány a vmegye vitézeinek ügyeit egységesen vezeti, a területén élő, de nem állományába tartozó vitézek feletti felügyeletet is gyakorolva. A vmegyei Vitézi Székkapitány mellett jogi tanácsadóként a vmegyei vitézi ügyész működik, míg a járási vitézi hadnagyok mellett ezen tisztséget a járási vitézi ügyészek látják el.

A vmegyei Vitézi Székkapitány mellett közfunkcionáriusokból álló tanács tagjai: az illető vmegye főispánja, a vmegye területén lévő törvényhatósági joggal felruházott városok főispánja és polgármestere, az alispán, a vmegyei gazdasági egyesület elnöke, a vmegyei csendőrparancsnok, a vmegyei testnevelési és népgondozó kirendeltség vezetője, a vitézek vmegyei ügyésze - ha vitéz, - a vmegye mezőgazdasági bizottságának elnöke, továbbá a vmegye területén lévő tiszti telkes-vitézek és a járási vitézi hadnagyok, végül a vmegye területén lakó tiszteletbeli vitézi Székkapitányok és tiszteletbeli járási vitézi hadnagyok.

A Vitézi Renddel kapcsolatos társadalmi és kulturális kérdések megoldására az Országos Vitézi Szék, illetve a megyei Vitézi Székkapitányok mellé rendelt Vitézi Társadalmi Bizottságok vannak hivatva.

Az 1926. évi XXII. t.-c. 6-19. §-a értelmében a Vitézi Rend egy tagot küld az országgyűlés felsőházába.

Az 1929. évi XXX. t.-c: 4. §. 3. és 5. bekezdése értelmében mind a vmegye, mind pedig a törvényhatósági jogú város bizottságában érdekképviseletek címén résztvesznek a területén lakó vitézek képviselői.

[ Fel ]

A vitézi telekhez meghatározott közszolgálatok teljesítésének kötelezettsége fűződik, és az ingatlan a 6650/1920. M. E. rendelet értelmében különleges jogi minőséget nyer. Ezen jogi minősítés különösen az elidegenítési és terhelési tilalomban, valamint az öröklés, illetve átszállás rendjében jut kifeJezésre.

[ Fel ]

Eredetük szerint megkülönböztetjük a következő vitézi telkeket:

1. ingyenes,
2. saját birtokból alapított.
3. vagyonváltságos,
4. megváltásos,
5. vásárolt,
6. hosszú lejáratú bér,
7. örök haszonélvezeti és
8. telepítésből származó vitézi telek.

[ Fel ]

A vmegyei Vitézi Szék 1921. évi július hó 13-án kezdette működését. 1921 július hó 8-án vette át vitéz Császy József százados a Vitézi Rend Főszéktartóságának megbízó levelét és ezzel egyidejűleg a székkapitányi teendőket. 1921 július 13-án folyt le az alakuló közgyűlés Szolnokon a Vármegyeházán. Jelen voltak: Lippich István főispán, Alexander Imre alispán, gróf Almásy Imre cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, a vm. gazdasági egyesület elnöke, Szomjas Aladár vmegyei gazdasági felügyelő, Császy József százados, vitézi székkapitány. A vármegyei Vitézi Szék hivatalos helyisége Vármegyeháza, földszint 23. szám alatt működik.

A vmegyei Vitézi Szék megalakulásától kezdődőleg a következők látták el a székkapitányi, széktartói és nemzetvédelmi tisztséget:

Volt székkapitány: vitéz Császy József ny. őrnagy 1921 július 13-tól 1932 november 1-ig.

Volt széktartók: 1921 augusztus 8-tól 1921 szeptember 25-ig szolnoki Scheftsik György főhadnagy,

1921 szeptember 26-tól 1929 május 25-ig vitéz Ujhegyi Sándor százados,

1929 május 26-tól 1933 március 1-ig Fábry Dezső százados.

Volt nemzetvédelmi tisztek: 1925 április 16-tól 1926 július 13-ig vitéz Polcz Dezső százados,

1929 május 26-tól 1931 május 1-ig vitéz Ujhegyi Sándor százados.

Jelenlegi székkapitány: vitéz Miklay Frigyes őrnagy, 1932 november 1. óta. Jelenlegi széktartó dr. vitéz Hernády Dezső százados 1933 március 1. óta.

[ Fel ]

[ Fel ]

[ Fel ]

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatósága 1926 szeptember 24-én a Vitézi Rend örkényi gazdaképző iskolájánál évenként két alapítványi hely költségeit vállalta.

[ Fel ]

Aranyosmaróthy Vilmos mérnök, v. hdgy., Paraguay-San Antonio Frigosi fice.

Asztalos Sándor tanító, v. fhdgy., Nagyrév

Bajor József városi mérnök, v. fhdgy., Szolnok

Bakos Dénes tanító, v. hdgy., Jászárokszállás.

Bálint Ferenc máv hiv., v. hdgy., Szolnok, vt.: Tószeg, vagyonváltságos 10 kh. 268 -öl.

Bányai Kálmán isk. igazg., v. hdgy., Szolnok.

Barcsay Ádám, nagybarcsai, m. kir. honv. ezr., Budapest, vt.: Tiszaroff, ingyenes 74 kh. 1224 -öl; vár.: András.

† Bazsó Gábor hiv., szds.

Bodnár István dr. kir. járásbíró, v. hdgy., Jászapáti.

Bodroghy Ferenc dr. ügyvéd, v. fhdgy., Abádszapók.

Bogyay Kamill, várbogyai, m. kir. cs. szds., Szolnok.

Borhy Dezső tisztv., v. fhdgy., Törökszentmiklós.

Boross Gyula m. kir. honv. alezr., Miskolc, vt.: Mezőtúr, megváltandó 50 kh.

Császi József m. kir. alezr., Békésesaba, vt.: Törökszentmiklós, ingyenes 88 kh. 717 -öl.

Csiszár Dezső m. kir. alezr., Jászberény.

Dobos Rezső m. kir. ezr., Szolnok.

Dörgő Lajos gazdálkodó, v. hadgy., Mezőtúr.

Farkas Tivadar jav. hiv. vez., v. fhdgy., Szolnok.

Fodor Béla tanító, zls., Túrkeve, vt.: Túrkeve, ingy. 17 kh. 805 -öl.

Gazsi Béla közs. jegyző v. fhdgy. Jánoshida.

Gerencsér Jenő m. kir. cs. fhdgy., Kunhegyes.

Halasy Pál, dévaványai, dr., ügyv. jelölt, v. tüz. zls., Tiszasüly.

† Haám Sándor m. kir. szds.

Házy László tanító, v. hdgy., Kenderes.

Hegedűs Máté mérnök, v. hdgy., Szolnok.

Hellenbach Gottfried báró, paczolai, dr. földb., v. hdgy., Kenderes.

Hernády Dezső dr. m. kir. szds., széktartó, Szolnok.

Horthy István nagybányai ny. l. táb. vt.: Kenderes saját alap. 75 kh. 263 -öl.

Horthy Miklós, nagybányai, Magyarország kormányzója.

† Horthy Szabolcs, nagybányai, Szolnok vm. főispánja, husz. fhgy.

Imre Lajos tanító, v. hdgy., Jászdózsa.

Iványi Károly isk. ig., v. fhdgy., Kunszentmárton.

Kalotay Zoltán főkönyv., v. hdgy., Kunhegyes.

Kantha Géza dr. földbirt., v. fhdgy., Tiszavárkony.

Kemény Simon ny. tanító, v. hdgy., Baja, vt.: Abádszalók, ingy. 75 kh., vár.: Zoltán.

Kenyeres János földbirt., orsz, gy. képv., ny. őrn., Karcag, vt.: Dévaványa, megváltásos 43 kh.

Kiss Kálmán gazdálkodó, v. hdgy., Jászberény, vt.: Jászberény, saját alapítású 15 kh.

Kmetty György vár. tanácsnok, v. hdgy., Szolnok.

Kocsis Antal ny. szds., Budapest, vt.: Besenyszög, ingy. 75 kh.

Kovács Jenő földbirt., ny. szds., Túrkeve.

Kovács János dr. OTI tisztv., v. zls., Szolnok.

Lendváry György ifj. várományos, Pusztakengyel.

Ligety István ig. tanító, v. fhdgy., Tiszapüspöki.

Lippay Imre v. tisztv., v. hdgy., blezőtúr.

Lipcsey Márton, bilkei, m. kir. h. ezr., Budapest, vt.: Dévaványa, megváltásos 237 kh.

Majoros Miklós bizt. tisztv., v. hdgy., Szolnok.

Markó Imre főjegyző, v. fhdg., Tiszaszentimre.

Mártha Béla kántortanító, v. fhdgy., Kisujszállás.

Mártha Gábor gazd. isk. tan., v. fhdgy., Mezőtúr, vt.: Mezőtúr, megváltásos 40 kh.

Máthé Gyula kereskedő, v. hdgy., Kunhegyes.

Medgyessy Jenő főjegyző, v. fhdgy., Kőtelek, vt.: Besenyszög, ingy. 25 kh.

Mihályi András dr. m. kir. rend. fog., v. hdgy., Mezőtúr, vt.: Dévaványa, megváltandó 30 kh.

Molnár Gyula főjegyző, v. hdgy., Nagyrév.

Mozsory Antal m. kir. h. őrn., Karcag.

Nagy József kat. tisztv., Mezőtúr.

Nagy László technikus, v. hdgy., Jászapáti.

Nemes Imre gimn. tanár, v. fhdgy., Kisujszállás.

Oláh János gazdász, v. hdgy., Jászberény.

Papp Albert p. ü. felügyelő, v hdgy., Szolnok.

Pataky Károly vm. számellenőr, v. hdgy., Szolnok.

Patassy Rezső, ip. orsz. szöv. ig., v. fhdgy., Pusztapó.

Péter Károly gh. szds., Szolnok.

† Rácz Zsigmond tanító, v. hdgy.

† Rutkay Gábor v. szds.

Sárosy Gyula dr. m. kir. rend. fog., v. hdgy., vt.: Mezőtúr, megváltásos 20 kh.

Sárközy István ifj., kórház gondn., v. zls., Jászberény.

Sebő György műsz. keresk., v. fhdgy., vár.: Sándor.

Scheftsik György, szolnoki, dr. vm. főlevéltáros, szkv. fhdgy., Szolnok.

Solthy László Károly m. kir, áll. rend. felügy., v. fhdgy.. Szolnok.

Szabó Lajos v. tisztv., v. hdgy., Szolnok.

Szabó Sándor doh. bev. felügyelő, v. fhdgy., Jászberény.

Szathmáry István műsz. keresk., v. fhdgy., Szolnok, vt.: Tószeg, vagyonváltságos 11 kh.

Szathmáry Lajos ifj. m. kir. tüz. fhdgy. várományos, vt.: Tószeg, vagyonváltságos 10 kh. 268 -öl.

Sziklaváry Sándor szerzetes, v. hdgy., Homok.

Tamássy Imre tanító, v. hdgy., Kunhegyes.

Tiba István gimn. tanár, v. hdgy., Mezőtúr.

Tóth József ur. intéző, v. hdgy., Békés, vt.: Dévaványa, vagyonváltságos 39 kh. 990 -öl.

Tóth László tanító, v. fhdgy., Jászberény.

† Udvardy Győző ügyv., v. népf. fhdgy.

Ujhegyi Sándor m. kir. h. őrn., Orosháza, vt.: Besenyszög, ingyen 37 kh. 800 -öl; vagyonváltságos 32 kh. 1268 -öl.

Vay József dr. p. ü. fogalmazó, v. hdgy., Szolnok.

Visky Béla dr. ügyv., v. hdgy., Kisujszállás, vt.: Dévaványa, megváltásos 50 kh.

Voloncs Ferenc, kézdiszentléleki, tanító, v. fhgy., Jászárokszállás.

Wolnhoffer Emil, csányi, m. kir. őrn., Mezőtúr.

Zámbory Gyula m. kir. alezr. Jászberény.

Zsák Dezső, jbi. ig., v. hdgy., Jászberény.