Tajthy. A nemességet - Balázs kapta III. Ferdinándtól 1649 máj. 18-án. Kihirdették Gömörben 1649 aug. 16-án. - András Jászapáti lakos 1724-ben igazolta nemességét Heves vm. előtt. A rokonai Egerben laktak. A család Biharba is elszármazott.

Than báró. Károly altábornagy, megyénkben Jászkiséren birtokos, Rakovszky Jenő, báró Bottlik Istvánné és gróf Török Sándornéval együtt Dungyerszky örökösök. (Kemp. X. 314.)

Tárhos Benedek és fia István fia Pál jászberényi lakos 1712-ben Hevesben igazolta nemességét. (Heves 1712. 133. l.)

Tarjányi a. n. Nagy. II. Mátyástól 1609 nov. 23-án - Demeter és fia lstván - kapták a címeres levelet, melyet előbb Heves 1610-ben, majd Abaúj vm. hirdetett ki 1613-ban. Demeter fiai: Márton és István Alatkán, később Boconádon laktak, Márton utóbb Tószegre költözött. Az armálisszerző István fiai: Pál, Mihály, István Félegyházára költöztek s ott igen elszaporodtak, nevezetesen Pálnak 5, Mihálynak 3, Istvánnak 2 fia volt. A nemességszerző István negyedik fia János Jászladányba költözött feleségétől Szabó Zsuzsától született János (neje: Muhoray Klára) gyerm.: László, Demeter, Ignác Sándor; Demeter fia János. - János Jászladányi lakos Heves vm. 17O7. márc. 17-iki bizonyítványával igazolta nemességét Hevesben 1724-ben. (Heves Inv. B. 45. l.) 1754-5-ben István szentiváni, Mihályr átányi lakos volt.

Tarnay nyitramegyei eredetű család, mely nemességét 1693-ban igazolta. A XVIII. sz.-ban a család egyik része Csongrád-, másik Csanádmegyébe származott. Nemességük 1794-ben igazolva. (Kemp.X 282.)

Thassy (miskei és monostori) ugyanottani régi nagybirtokos család volt. (N. I. XI. 138, 139. Kemp. X 316. O. E. 288, 289, 290.)

Timon családbeliek megyénkben is birtokosok. (N. I. XI. 222., Kemp. X. 357., O. E. 291-292.)

Thomka. Tiszainokán volt birtokos család. (N. I. XI. 174-179., Kemp. X. 323-342.)

Tornyos (tornyosnémeti) család Nógrádmegyéből származik, hol Mátyás 1651-ben III. Ferdinándtól nyerte a nemességet. Megyénket a család György ága érdekli, mely 1750 körül költözött be. A család nemességét 1837. és 1911. évben Balassagyarmaton igazolta. József és neje dorogi Tóth Ilona házasságából származó Ferenc (neje Vozáb Sarolta) és fiai Jenő és ifj. Ferenc, valamint Lajos és neje Mária házasságából származó Lajos, Mária és György, valamint József dr. ügyvéd élnek a megyében Szolnokon, illetve Jászberényben. A család nemességére vonatkozó okmányok Ferenc, szolnoki takarékpénztári igazgatónál találhatók. (N. I. XI 263-265., Kemp, X. 390., O. E. 293.)

Tóth de Fejérgyarmat. Két család ismeretes. 1. - de Gyarmat Pál és Lukács nemességet Bátori Gábortól kaptak 1609 dec. 29-én, kihirdették Szatmárban. (Gyulafv. lib. reg. VI. 78.) 2. - de Gyarmat Pál, Mihály, Balázs nemességüket szintén Bátori Gábortól kapták 1610 aug. 17-én kihírdették Hajdu és Szatmár megyékben (1848. f. 3. és 10.; 1847 f. 9. és 106.) 1847-ben - István, Károly (András fia András fiai) érmihályi származású kunszentmártoni lakosok Heves vm.-ben hirdettették nemességüket Külsőszolnok bizonyítványa alapján. Nem állapítható meg, hogy melyik család leszármazottja.

Tóth vagy Hajdú Tóth - a. n. Szigeti de Simasziget Mihály ványai lakos (neje: Csernay Erzse), valamint testvére - János (neje Katalin) kapták az armalist I. Lipóttól 1656 június 5-én. Kihirdettek Hevesben 1658-ban. - János 1724-ben Hevesben igazolta nemességét és Karcagra költözött, fia Mihály ezé Mihály és István. Ezek ketten és Mihály fiai Mihály, Péter, János 1829-ben bizonyítványt kaptak Hevestől s ekkor Hajdú Tóth nevet viseltek. (Heves 1658. 20. l.; 1829. 328, 519, 1041. l.)

Tóth de Kaba. Az armalist - Mihály és János kapták Rákóczitól 1645. dec. 24-én (Egysz. bejegyz. gyulafvi. lib. reg. XXIII. 16.) Tóth-Kabay József madarasi, testvére Sámuel szalóki, továbbá József fiai József, Sándor, Dániel, Lajos, Gábor Szabolcs bizonyítványa alapján hirdettették ki nemességüket Hevesben 1803-ban. (Heves 1803. 480; nob. Szabolcs fasc. 21.)

Tóth (Nagykun) 1693. (Szabolcs nob. 4; Nob. 1813. f. 5, 1786. f. 57.)

Tóth (mákszigethi), vagy Hajdu-Tóth-család nemessége 1658-ban Békésmegyében hirdettetett ki. Megyénket a Karcagra költözött János és leszármazói érdeklik. A család leszármazói Kabai-Tóth néven Kunmadaras környékén és Szolnokon laknak. (O. E. 294.)

Tóth alias Totth (törei) család nemességét András, István, Mihály és Ilona II. Ferdinánd királytól 1632-ben nyerte. Az armalist 1634-ben Esztergom vármegyében hirdették ki (másodlat az Országos Levéltárban). István és neje nagybócsai Sárközy Zsuzsanna házasságából származott Pál (neje: Halasi-Gózon Julianna). Fiúk István és neje nemes Töltszéky Zsuzsanna házasságából származott Lajos, felesége nemes Wraubeck Anna (Konstantin orosz nagyherceg és trónörökös főudvarmesterének a leánya); ebből a házasságból származott Lajos dr., kultuszminiszteri államtitkár, kinek Dietzl Anna-Mária házasságából származik Maár Zoltán által örökbe fogadott Maár-Tóth Lajos (l. Maár-Tóth). A család egyik őse, István 1756-ban a kancelláriától új armalis-levelet kapott, melyben nemesszülőktől való származása igazoltatott. (Lib. Reg. 44. k. 164.)

Tökmér de Jászberény 1628.

Tuka Nob. 1836, 1835, 1834, 1833, 1832, 1831, 1821. A nemesség 1666-ban kelt.

Turcsányi. I. Lipóttól 1659-ben - Illés és társai kapták a nemességet, melyet 1663-ban Gömör vm. kihirdetett. Heves vm. 1699-iki összeírásában - János árokszállási lakos. - György competrator fia Márton és ennek fiai Mihály, János árokszállási lakosok 1727-ben

Ujj (Nagykun) 1641. (Zemplén, B. 77; Nob. 1800, 1796, 1795.)

Ujházy de Rozsnyóbánya. A nemességet - Ábrahám kapta II. Mátyástól 1611-ben. - János Rozsnyóbányáról a hevesi Szenterzsébetre költözött, ennek fia Ábrahám, s ennek fia József 1827-ben Heves bizonyítványával a Jászságba ment. (Heves 1827. 763. l.)

Ujlaky (Nob. 1837. f. 108.)

Urbán Bálint jászberényi lakos (neje: Najzik Erzse) gyerm.: György, János, István, Kata, Erzse, Zsuzsa, valamint testvérei: István és György kapták a nemességet I. Lipóttól 1668 június 18-án. Kihirdették Hevesben 1668-ban. (Heves 1668. 52. l.)

Urbán (monyorói) báró. A család címeres levél adományozásban 1828-ban részesült, bárói rangra pedig U. Iván Arad vármegye és Arad szabad királyi város főispánja 1912-ben emeltetett. Iván fia Péter és neje jószási Purgly Ilona házasságából származó Gáspár ezidőszerint a mezőtúri kerület országgyűlési képviselője, neje szécsényi Baghy llona, gyermekei Hanna és Ádám. (Kemp. X. 454, 455.)

Utassy. A nemességet - András (neje: Vincze Anna) fia Lőrinc, valamint testvérei István és Demeter kapta III. Ferdinándtól 1646. nov. 9-én. Kihirdették Hevesben 1648-ban. Törzsökös hevesi család, mely Szenterzsébeten nagyon elterjedt, de már a nemességszerző Demeter Jászapátiba költözött.

Az 1754-5. összeíráskor is számosan szerepeltek. Címer: kékben, zöld mezőn három fehér liliomot tartó oroszlán. Sisd.: vörösruhás kar karddal. Takaró: kék-arany.

Üchtritz-Amade grófi család (l. Amade). (N. I. I. 27-30., Kemp. X. 460.)

Váczy. A nemességet - Mátyás (neje: Gyöngyösi llona) fiai: György István, valamint unokatestvére - Péter (neje: Jászberényi Piroska) kapták II. Ferdinándtól 1636 febr. 1-én. Kihírdették Hevesben 1636-ban. Hevesi család, melynek Ács, Fokoró és Szászberek-pusztákon voltak részbirtokai. Az 1636-ban nemesített Mátyás Szászbereken lakott, György és István nevű fiai már Jászalsószentgyörgyön.

Címer: kékben, zöld alapon kardos oroszlán. Sisakd.: kardoskar. Takaró: kékarany - vörösezüst.

Vadász de Gyöngyöshalász. A nemességet Orbán, György, Anna kapta 1610 márc. 8-án. Kihirdették Ung m.-ben 1610 jún 4-én. Orbán neje Kopócsapáti Kapótsy Zsófia volt. Földesúri joggal Gyűre ésVarsány helységekben bírt a család. Vázlatos leszármazása:

István fia János (meghalt Gyűre) kopócsapáti lakos. Fia: I. Pál 1778 jún. 1-én bizonyítványt kapott Szatmártól. (A család eredetét ld. a szabolcsmegyei kötetben.) I. Pál 1778-ban külföldi akadémiákra ment. Basel, Heidelberg és Utrecht egyetemeire. Hazajövén abonyi (Pest m.) lakos lett. Itt születtek fiai: János és II. Pál. János és Pál mindketten hites ügyvédek voltak. Ennek a Jánosnak (neje: Zsarolyáni Márton Teréz) született 4 fia: Gusztáv, Gedeon, Kálmán és Károly. Gusztáv és Gedeon 1863-ban már nem éltek, Károly nőül vette nemes Czihat Lidiát Túrkevéből és odaköltözött 1882-ben. E házasságból születtek: Pál (1883) dr., tb. főlevéltáros túrkevei és gyomai birtokos, Károly-György (1886) dr. Jász-Nagykun-Szolnok vm. főjegyzője, előbb tiszaföldvári szolgabíró, túrkevei, gyomai és ványai birtokos, szolnoki ref. főgondnok és János-Gusztáv (1893). János 1838-ban szept. 10-én bizonyítványt kapott Szatmártól. II. Pál 1811-ben ügyvédi diplomát nyert, mely a Jászkun kerületek 1811 jún. 19-iki közgyűlésén kihirdettetett. Ez a Pál túrkevei lakos lett. Címer: kékben, zöld mezőn, fedetlen fejű, violaruhás, vöröscsizmás és öves magyar ifjú kivont karddal, baljában három liliom közé tett ezüst keresztet tart. Sisd.: nyilt szárny közt a pajzsalak, fején arany kereszttel, jobbjában napot, baljában holdat 'tart. Takaró: vörösezüst-ezüstarany.

Vadnay. Borsodmegyei család, nevét Vadna helységtől vette. Címeres levelet 1629 május 30-án nyert. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Borsodmegyében István, András és Mihály vétettek fel az igazolt nemesek közé. Megyénkbe Pál-Béla és neje Keresztes-Mária költözött 1927-ben és gyermekükkel Pál-Bélával együtt Kisasszonyszőlőn laknak. (N. I. XII. 6., Kemp. XI. 6., Sieben. 696. pk. 121; T. VIII/89.)

Vágó. Az armalist Vago a. n. Literati de Lecsmér István szerezte Bocskaitól 1606 jun. 29-én, kihírdették Krasznában (N. B. Lecsmér Krasznában van)·A család Szatmárban és Szabolcsban is élt, több tagja Jászalsószentgyörgy 1796 okt. 3-ki és Jászapáti 1796 nov. 6-ki bizonyítványa szerint már ekkor ott lakott. - Ferenc, János, Antal, Ignác jászapáti lakosok Zemplén vm. bizonyítványával hírdettették ki nemességüket Hevesben 1846-ban. - Ignác (neje: Antal Teréz) jászkapitány volt 1839-től 1846-ig (?), gyermekei: Gellért-Mihály (1842) Eszter-Krisztina (1844) (Heves 1846. 2048. I.). A családból származik Vágó Pál hírneves festőművész·

Várady-család nemességének eredetére megbízható adatok nem állnak rendelkezésre, de a családi hagyományok szerint Várady-Borbély (de Szigeth) családból származnak, melyből János és fiai lstván és Mihály 1607-ben Rákóczi Zsigmondtól nyertek címeres nemes levelet. Utóbbi Mihálynak a fia, vagy unokája lehetett az 1684/89. években szatmári lelkész és a ref. egyházmegye esperese Mihály. Ennek fia Sámuel sárospataki ref. lelkipásztor volt. Utóbbinak fia, vagy unokaöccse Mihály és neje Németi Judit házassagából származó 11 gyermeke közül Sámuel 1782-től Kisujszálláson ref. lelkipásztor volt. Sámuelnek Mészáros Rebekával kötött házasságából származott Sámuel a Nagykunságban volt közvádló, felesége Ujfalussy Mária. Ebből a házasságból származó László (felesége: Barátosi Bibó Gizella) második fia Miklós és neje szemerjai Szász Ida házasságából származnak: 1. Miklós orvosdoktor, belügyminisztériumi titkár, kisujszállási földbirtokos, neje nemes Toóth Irén (gyermekei: Szabolcs, Márta és Csaba), 2. László, szintén Kisujszálláson földbirtokos és 3. Szabolcs, Sámuel és felesége: Ujfalussy Mária második fia Lukács és felesége Mészáros Terézia házasságából származtak Sámuel és Gizella (férj.: Korda Jánosné), utóbbi Sámuel felesége Polgár Irma (gyermekei: István (neje: Ihrig Judit), Irma (férjezett br. Diószeghy Tiborné. L. Diószeghy.). A család nemességét valószínűsítő összes iratok (a család egyes tagjai által használt címeres pecsétlenyomatok) Miklós birtokában vannak. (N. I. XII. 44., Kemp. XI. 24.)

Várady-Szabó. János, Mihály, lstván kapták az armalist III. Ferdinándtól 1655 ápr. 18-án. Kihirdették Sárosban 1655 okt. 27-én. Az impetrator Mihály fia Mihály fia Mihály fia János, kinek három fia Péter, Zsigmond, János közül Zsigmond a szilvásujfalusi ref. templom harangját ellopván, Kisujszállásra szökött. Az említett Péternek két fia volt: János és György. - Jánostól szül. János nevelő volt 1835-ben a br. Vay Miklós borsodi főispán családjában. György fia János devecseri ref. pap lett, aki a másik Jánossal pereskedett. (14.872/1835 c. sz. Kemp. XI: 23-24.)

Várkonyi. Várkonyi (alias Sánta) hevesmegyei birtokos-család, mely Monostoron, Erken, Atkáron, Hevesben, Csányon terjedt el. A nemességet - Gergely, Imre, Tamás, András testvérek kapták III. Ferdinándtól 1650 szept. 28-án. Kihírdették Heves Külsőszolnok m.-ben 1655-ben. Ezzel igazolták nemességüket 1724-ben Heves m. előtt - Mihály és fia Mihály árokszállási lakosok (Heves Inv. B. 48. l.; Heves 1803. 227. l.).

Címer: kékben, nyilt sasszárny között szív, fölötte három aranycsillag. Sisd.: Török fejes kard. Foszlány: kékarany - vörösezüst.

Vay (vajai és luskói) báró család nemessége a XIV. sz.-ig vezethető vissza. Címeres levelet 1418-ban Miklós fiai Ábrahám és István, továbbá Benedek fiai Tamás és István, majd László fia György nyerte. Bárói rangra Dániel és Miklós 1783-ban, László és gyermekei 1799-ben emeltettek. A család egyik ága Ábrahám személyében 1830-ban grófi rangot nyert. - Bennünket a Miklós ága érdekel, kinek neje báró Adelsheim Johanna volt. Ennek fia Lajos, széki gróf Teleky Zsófiával kötött házasságából származott: 1. Elemér, 2. Anna (férj.: hallerkői gróf Haller Jánosné), 3. Mária (férj.: pelsőczi Hámos Aladárné, leánya: Lilla, temesszlatinai Brinzey Arturné, leánya: Katalin, férj. almási Szalay Pálné. L. Szalay-család.), 4. Lilla (férj.: gróf Pejachevich Tódorné). A családnak vármegyénkben is nagvkiterjedésű birtokai voltak, közöttük a tiszainokai Haraszthy-birtok is. (N. J. XII. 91-109. Kemp. XI: 57.)

Végess (bánótzi és vehotzi) család Zemplén megyei eredetű. Bánótzon és Vehótzon volt birtokos, ahonnan előnevét is kapta. A család nemességét Gergely Zemplén megyében 1659-ben, dédunokája, II. János pedig 1759-ben Heves megyében igazolta. János fia János házasság révén a tiszabői, pusztagyendai és tiszasülyi Almásy-birtokba örökösödött. A család több tagja volt táblabíró, férfi-ágából Pusztagyendán Árpád dr., kamarás és neje: dr. Végess Róza élnek. A tiszasülyi kolopfürdői birtokon Sándor, neje és leányai: Emilia (férj.: ó- és egyházasbástai Básthy Miklósné) és Ilona (férj.: Rege Károlyné) laknak. Budapesten Gizella, roskoványi Roskoványi Dezső ny. huszárezredes, kamarás neje él. (N. I. XII. 127., Kemp. XI. 65., O. E. 310., Szirmay C. Zemplin Not. Top. 370., 343.)

Verebessy György tiszaőrsi lakos, András igrici lakos fia s az 1650 nov. 20-án megnemesített András unokája, Borsod bizonyítványával hirdettette ki nemességét Hevesben 1767-ben (Heves 1767. 151. l.). Kunhegyesen és Mezőkeresztesen is lakott a család.

Viczmándy, régi birtokos család volt megyénkben (N. I. XI. 176- 177. Kemp. XI. 103. O. E. 312.)

Vigh (újvárosi). A család nemességét I. Ferenc Józseftől kapta. A család megyénkből elköltözött, itt csupán Boriska, szolnoki Scheftsik István főszolgabíró neje szerepel. (L. Scheftsik-család.) (Kemp. XI. 109.)

Vigyázó (bojári) grófi család, Tiszaföldváron is birtokos volt. (N. I. XII. 189. Kemp. XL 109-110.)

Vojnich. Bácskai család. Nemességét a török elleni csatározásokban tanusított vitézségéért József kapta 1760-ban Mária Teréziától. A családból megyénkben Livius szerepel (atyja a Livius és Sarfitzky Róza házasságából származó Guidó, anyja: nemesmiliticsi Knézy Mária). Livius 1926-ban került a szolnoki folyammérnökséghez s itt Schreiber Miklós kir. közjegyző leányát: Évát vette nőül. Gyermeke: Iván. (N. I. XII.-264. Kemp. 134-137 és 609-610)

Voloncs-család nemességét I. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől 1640-ben nyerte. A családból Antal huszárkapitány, öccse Ferenc és ennek fiai: ifj. Antal és József részt vettek az 1848/49. szabadságharcban. Ifj. Antal fia Lajos és ennek fia Ferenc, vitéz, 1920-ban telepedett le megyénkben Jászárokszálláson. A család nemessége 11.251. 926. B. M. sz. alatt igazolva.

Waldeck grófi családból Frigyes Tiszaroffon roffi Borbély Etelkát vette nőül s így ott birtokos lett, fiai: 1. György (neje: borosjenői és adorjáni gróf Csáki Margit, fiai: Frigyes és Hermann leánya: Mária Schreiber Miklós felesége), 2. Frigyes (neje: gróf Dégenfeld-Schomburg-Paulina), 3. Hubert (neje: bethleni gróf Bethlen Gabriella, gyermekük: Gábor. Leányai: Kornélia (ebeczki Blaskovich Elemérné) és Valéria (beniczei és micsinyei Beniczky Istvánné). (N. I. XI. 21. Kemp. XI. 12.)

Wieland. Németországból eredő nemes család. A XVI. század végén Ausztriából Fülöp-Jakab és Farkas-András testvérek Pozsonymegyében telepedtek meg és II. Ferdinándtól 1628. február 28-án címeres nemeslevelet nyertek. (Kihirdetve 1629. január 8-án Pozsonymegyében.) - János-Gottfried nemességét az 1754-55. összeíráskor Szepesmegyében igazolta. Ennek dédunokája Arthur szepesi főispán és 7 gyermeke bárói rangot kaptak. A nemesi rangban maradt ágból származik Miklós huszáralezredes; neje a Pusztagyendán birtokos Hellebronth Ottilia. (N. I. XII. 183.)

Zabráczky de Szada. - József veglai püspök; testvére István egri szenátor; János karcagi szenátor; István fiai: Ferenc, József, István; János fia Elek 1790 dec. 13-án kaptak nemeslevelet II. Lipóttól. Kihírdették Hevesben 1791-ben (Heves 1791. 409. l.). Ugyanezek 1800 jan. 3-án a Szadai előnevet kapták. 1802-ben Ignác és Antal, a püspök testvérei, gyöngyösi lakosok, nyertek armálist a Szadai előnévvel Címer: Ezüsttel és zölddel vágott pajzsban három halom felett, jobbjában kardot, baljában írótollat tartó zöld-ezüst oroszlán. Sisd.: két ezüstzöld elefántormány között kiemelkedően a pajzsalak. Takaró: ezüst-zöld.

Zamoysky gróf. A spanyol királyi családdal rokon és számos hercegi családdal összeházasodott nagy grófí család vármegyénkben, Dévaványán birtokos.

Zay-nemzetségből Ferenc várkapitány volt Szolnokon. (Palugyay Jászkun-kerületek 305. oldal. N. I. XII. 333. Kemp. XI. 168. O. E 318. N. I. XIII. 368.)

Zlinszky (gyóni) családból Gyula ny. ezredes lakik a vármegyében, Szajolban, hol felesége: koronghi Lippich Margit birtokos. Gyermekeik: 1. György, 2. Rózsa (férje: Kárász Emil), 3. Lajos (neje: kovásznai Kovásznay Csilla, fia: György). (N. I. 400-401. Kemp. XI. 183., 184., 185.)

Zytás (valki) család nemességét II. Ferdinánd királytól Péter kapta 1622-ben, Sopronban. A vármegyét István fia Pál fia István és ennek gyermekei István és Pál érdeklik, kik jelenleg is Tiszaroffon laknak. Ezenkívül a családnak még két férfitagja van, Bertalan és Zoltán.