Templom és iskolaügy. A község intézte mint kegyúr a templom körüli ügyeket is. Az iskolafenntartás szintén a községre háramlott és ő fizette a tanítókat is, akiket abban az időben "Normálista Professor"-nak hívtak. Tanítói fizetés 1772-ben a lányok tanítójának: 17 Rhénes frt.készpénz és minden lánytól egy véka búza.

Telekkönyvi hatóság. Amint említettem, a község intézte ebben az időben a telekkönyvi ügyeket is. Akkor valóban könyv volt a telekkönyv. "Liber Fundi"-nak is hívták. A jászapáti földkönyv egy hatalmas, vaskos kötet, amelynek elején részletesen ismertetve van a redemptio története és az arra vonatkozó okmányok, valamint fel van sorolva mindazoknak neve, akik a megváltáshoz hozzájárultak a vállalt összegek feltüntetésével együtt. Ezután jön a földek felosztása határrészekként (Divisio) és az egyes határrészek Sessiókként. Pl. egv Sessio földre vonatkozó bejegyzés így szól:

A változások a telekkönyvben így vannak bevezetve: "Anno 1764. május 4. Bugyi Péter redemtus lakósunk 1/8 v. Földjét az Nemes Tanáts engedelmébül in pró Fnis Rh. 85 örökössen meg vevén az árát jelen létünkben minden hiba és fogyatkozás nélkül le füzette."

Ha valaki ingatlant akart eladni, ezért a vevővel együtt a tanácshoz folyamodott. A tanács erre hirdetményi táblájára kifüggesztette az eladásra vonatkozó hirdetményt és felhívta a lakosságot, hogy aki elsőbbségi jogot vél támasztani a vételre, az 15 nap alatt jelentse be. (Ugyanis a rokonoknak és szomszédoknak, valamint a redemptusoknak elsőbbségi joguk volt. Ha más vevő nem jelentkezett, akkor bevezették a vételt a tanácsülési jegyzőkönyvbe (protokollumba) és pedig a következő módon:

"Mészáros Mártony előttünk megjelenvén Mészáros MihályTest-s-Vér báttyával, ki megvallotta, hogy mivel már innét lakni, elmegyen, 6 utakból álló szőllőjét melynek egy szomszégyok az anyok, másfelől Mészáros Mihály, hat rh. forintokon elatta jure perennális élő nyelvével megvallotta."

Hasonló módon ment az adósságok betáblázása is, és pedig, amint írták az 1723. évi 107. Artic. szerint.

Árvaszéki jogkör. A tanács töltötte be teljes egészében a mai árvaszéki jogkört is. Gyámot nevezett ki, kezelte a kiskorúak pénzét és minden ügyüket ő intézte. Akkor is volt közgyám, akit "árvák tutorának" neveztek.

Polgári perek. Amint már említettem, a község bírája és tanácsa ítélkezett a község polgárainak egymás elleni, vagy idegenek által a község lakósait vagy vagvonát érdeklő mindennemű, úgy polgári mint büntető ügyekben első fokon, kivéve a fiskális pereket. A tanács ítélete ellen a districtualis törvényszékhez s annak határozata ellen a nádorispáni főkapitányhoz lehetett fellebezni.

A szakkifejezések a régi perekben mind latin nyelven fordulnak elő. A keresetlevelet "Libellus actionalis"-nak nevezték, amit később magyarul pereskönyvecskének hívtak. A felperes volt az "Actor", az alperes az "Incattor". A per tárgyát "meritum causa"-nak nevezték. Polgári perek elnevezése így "Cambii, pignoris, liquidi debiti, successionalis, ad invalidum contract. stb." volt.

A régi kereset-forma átlagosan ilyen volt:

Kereset forma.

Böcsületess Nemess Tanáts.

Nagy szivem fájdalmával kinyilatkoztattni kintelenitetem mi képpen ez előtt 22 Esztendőkkel stb. ltt következik aztán a tényállás előadása, hivatkozással a kellő tényekre, amelyek után az ",incattor"-t kéri törvényes prokátora által való compareálására B.N. Tanáts eleiben citáltatni és a vitatott ingatlant visszaadván mindezekről igazságot tenni, mellyet midőn reméllek maradok az B. N. Tanátsnak legkisebb szolgája.

A tanács e perlevél alapján a következő szövegű idézőt bocsátotta ki rendszerint:

Idéző.

"Ezen jelenlévő Actionalis Libellus Bogdány Istvánnak által küldetik, arra a végre, a leg-közelebb esendő Szombatnapi Terminusra és több elégséges Törvényes napokra, ami a leveleknek prodictióját illeti Személye szerint másként, vagy maga Személlye Szerint vagy pedig Prokátora által az N. Törvény Szék előtt eum produtione meg jelenvén az ellene tett Actiora felellyen, és magát mentse. Másként akár Compareál az meg irtt napra, és Helyre, akár nem, mi mind azon által a tévők leszünk az jelen lévő dologban, a mit az Országunk élő törvénye és az közönséges igazság hozand magával. Signum in Domo Senatoriali Privilegi oppidi Jász Apáthy die 26. Juny 1753.

Az actionalis libellus folytán fenti idézővel kitűzött tárgyaláson a tanács előtt vagy sommásan intézték el az ügyet, vagyis élőszóval terjesztette elő a fél a védekezését, vagy pedig prokátort fogadott az alperes s ha a feleknek ügyvédjeik voltak, akkor feleleteiket a mostani perrendtartás előtt érvényben volt régi törvényszéki pertári eljáráshoz hasonlóan ügyvédeik útján írták jegyzőkönyvbe.

Ezután a tanács elrendelte a bizonyítást, amelynek megtörténte után meghozta az első fokú határozatot, amely szerint pl. egy birtokháborítási ügyben 1760-ban a következő "Deliberatum est.":

Itélet birtokháb. ügyben. "Mivel Bódi Mihály a ma a szántóföldje mellett lévő utat felszántotta, és másnak kárával maga buzáját árkolással oltalmazni kivánta; ezen cselekedetéért in. frt. 3 elmarasztaltatik in refusionem Damni autem Nagy András uramnak 9 véka buzát adni tartozik és emmellett Birák Uraiméknak az okulása végett tett fárattságáért fizessen frt. 1."

Az ítélet kihirdetése után a fél (Actor) megnyugszik, I. fél (Incattor) appellál, vagy nem. Az appelláta elfogadtatik és a Nemes Districtusok törvényszékére felterjesztetik, vagy meg nem engedtetik, az akkori kifejezések szerint.

Családi ügy. 1781-ben bizonyos Kollega János molnárt bepanaszolta a felesége a jászapáti tanácsnál, hogy a Morvai Marist szereti. A tanács kihallgatta Kollega Jánost is és Morvai Marist is és jóllehet tagadott mindkettő, a következő Deliberatum est:

"Kollega János három napi áristomnak elszenvedése után a Nemes Tanáts előtt jól ledorgáltatván, tsendes életre ösztönöztetett, amint erre magát keze irásával is kötelezte.

Morvai Maris pedig három napi áristomnak elszenvedése után jól lepirongatván az Molnárnak Házátul és Kertjétül annyira eltiltatott, hogy azokban soha magát ne mutassa különben. amit fog keresni, megtalálja."

Szegényjogon perlés. Már akkor is ismerték a szegényjogon való pereskedést. Egy ilyen szegényjogon való perlés iránti kérvény tenora 1798-ban ilyen forma volt:

Tekintetes Consiliarius Palatinalis Főkapitány,
Nekem mindenekfelett való Nagy Jó Uram!

Jász-Apáthi lakos Gulyás Anna Tóth Ignác özvegye alázatosan azért könyörög, hogy felettébb való nagy szegénységéhez képest Test-s-vér Ötse ellen inditandó summarius Processusának folytatására Apáti Notarius urak közül egyik kirendeltessen.

Sub B./. Quantum igazolja, hogy koldusnál alább való sorban vagyok s ez meg nem engedi, hogy Törvényt folytató emberséges embert fizethetnék. Minélfogva Penes Paupertatum kérem valamelyik Apáti Notarius urat az elkezdendő summarius pernek folytatására kirendelni.

Amint a fenti kérvényből kitűnik, a per folytatására a községi jegyzőt kérik kirendelni. Ebben az időben ugyanis a községi jegyzők között igen sok ügyvéd volt. Viszont ebben az időben sokkal kevesebb ügyvéd volt, mint ma. Jászapátin pl. az 1700-as évek végén egyetlen egy ügyvéd volt s az is a község főjegyzője: Ozoroczky János.

Büntető igazságszolgáltatás. Amint már említettem, a község lakosainak egymás elleni kisebb büntető ügyeiben is a községi tanács volt az első fórum.

A büntető ügyeknél két fő megkülönböztetést ismertek. Az egyik volt az ú. n. "Főbenjáró vétek", amelyhez gonosz eltökéllés és szabad akarat kívántatott meg, míg a többiek az ú. n. polgári vétkek voltak.

A főbenjáró vétkek felett a districtusi törvényszékek döntöttek, s pallósjoguk alapján pl. magzatelhajtásért halál- vagy börtönbüntetést is szabtak ki.

Büntetések. A tanács polgári vétkekért száműzetést, áristomot, férfiaknál pálcaütéseket, nőknél korbácsütéseket, továbbá szégyenállást és pénzbüntetéseket szabott ki.

A ma már nem ismert szégyenállás ez volt:

"Az erre ítéltetett vasra verettetik és egy olyan helyen, amely az öszvegyülő Népnek helyt adhat, egy magas állason. felfedezett fővel Strázsák között dél tájban egy egész óráig a nyilvánvaló nézésre kiállittatik és egy a mellyén való táblára elkövetett vétke rövid igékkel feljegyeztetik."

Büntető jegyzőkönyv. Érdekesek a vádlottakra vonatkozó régi kihallgatási jegyzőkönyvek. Pl. egy 1777-ben felvett jkv. így hangzik:

"Anno 1777. Die 13. Mensis Decembris in Oppido Jazyg-Apáthy excepta est Benevola Fassio modo sequenti:

Lássuk már most, hogy milyen polgári vétkekért milyen büntetéseket szabtak ki.

Számüzetés. 1761. ápr. 11-én Deliberatum est:

"Jóllehet Farkas Péter Várasunkból való számkivetést sok rendbéli aprólékos Tolvajságokért megérdemlette volna, mindazonáltal tekintvén a Nemes Tanáts gyakorta való Instantiáját és könyörgését: még egyszer penes dandas Reversales megengedtetik, hanem hogy érdemlett Büntetését fiával együtt elvegye, a Templom előtt az egész nép láttára Öttven 50 pálcákkal megverettetik, ha pedig magát ennek utánna meg nem javittya, tsak legkisebb gonossága, vagy Tolvajsága kivilágosodgyék, minden lrgalom nélkül tselédgyével együtt a Várasból scribáltatik."

Toloncolás. 1782. Jul. 15-én, Deliberatum est:

"Pásztor József azért, hogy gazdáját Szikszai Andrást illyen nagy munka üdőbe ellhagyta, sőt még a többi társait is felingerlette, azok is az eő ingerlése után említett gazdáját elhagyták. Azonfelül pedig még a Télen Éjczakának üdején az Utcában nagy Lármát tett s káromkodott 25 Pálcákkal megbüntettetett és a Várasbul oda ahonnand származott relegáltatott."

Pálcázás. "Laczka János Fölséges Királyi Táblán Eskütt Procurator Jászay Józsefnek Rusvay Istvány ur elleni ügyében procedálván midőn tegnap a várasházátul Jászay Józsefhez vissza akart menni Páll Andrásnak háza végén menvén holott is Páll András borosan ide ki üle, minden tartalék nélkül az említett Procurator urra ripakodván mondván: dicsird a Jézust. Azonban gondolván, hogy Páll András tébolygó eszü légyen ugyis egymást soha sem látták, de Páll András nagyobbakra fakadván torka szakattábul lelkit s annyát mivelte mondván mit csinál itt, mért jött ide a Procator mintha Apátin igasság nem volna ismét generalisan miveli az Annyát a Procatornak egy sincsen igaz, egy sem üdvözül mind Pokolba mégyen több ilyen piszkolódásokat rajta véghez vitt. Minthogy pedig az említett Procurator urnak nemesi személlyét, noha soha sem látta, minden ok nélkül igy piszkolni, generaliter pedig Hazánknak Prokuratorit igy mocskolni bátorkodott, - az semmit rajta nem segítvén, hogy amint menti magát boros volt, - hogy érdemlett büntetését el vegye említett Páll András az mindenek Betsületi megadására 25 Pálcza ütésekkel corrigáltatik." (1780. júl. 22.)

Korbácsolás. "Barna Erzsébet több izben is élete jobbitására intetvén, ujra mult karácson éczakáján midőn a Tökéletes Lelkek Isteneket az AnyaSz. egyházakban dicsőitették Batka György gyanus és már házátul is eltiltott személlyel együtt kapattatván, mindazokért tehát hogy az elkövetkezettekrül tegyen eleget, de főképen jövendőben magát illyenektül óvja, 15 korbács ütések alá - itéltetik." (1778. jun. 20.) (Az itélet nem sokat használt kivételesen ebben az esetben, mert egy éven belül ujra hasonlóért 30 korbácsokkal megcsapattatván az illető várasbul kiküldetett.)

Pénzbüntetés. "Fekete Ignác hogy Lengyel Jakab fejét a lakadalmas háznál betörte in 5 frt. megbüntettetett." (1750.)

Büntetésnek pénzzel való megváltása. "Mihály János Sebe tsősznek megütéséért vagy 25 pálcát szenvedjen, vagy 3 frt.-ot füzessen szabad választása szerint, amint az 3 frt. le is füzette." (1771. aug. 2.)

A régi Jász községek hatáskörébe tartozott a hagyatéki ügyek lebonyolítása, végrendeletek hiteles formában való készítése, azok kihirdetése és megőrzése is.

Végrendelet. A végrendeleteket legtöbbnyire a községi nótáriusok készítették és két tanácsossal hitelesítették.

Egy ilyen régi végrendeletet érdemesnek tartok érdekes formájánál és tartalmánál fogva közölni. Szól pedig eképen:

Azt hiszem, hogy az Uristennek elvégzett Decretuma az légyen, hogy valaki Anyátul születik e világra, annak egyszer meg kelletik halni, mellyet én is gyakorta elmémben forgatván, de annak órája előttem bizonytalan lévén, azért is addig, még mind Testemben, mind elmémben egésséges vagyok kiválóképpen Lelkemrül kivántam megemlékezni és Isten eő Szent Fölségétül vett s fáratságos Munkám által szerzett Javaimrul ezen következendő Testamentomra Dispositiot tennem ugy mint:

1 mo Én Megváltó Jézusom a Te szent Kezeidben ajálom szegény bűnös Lelkemet, akit Te keserves haláloddal megváltottál, kérlek vedd hozzád halálom óráján, rothadandó Testemet pedig hagyom eő Anyámnak az Földnek, ahová hogy illendően betétessék és tisztességesen eltemettessék megkívánom.

2 do (Itt felsorolja künn levő követeléseit in Summam: 137 frt.)

Ebbül:

(Aztán hagy a rokonoknak is, de a legtöbbet Szt Misére s meghagyja, hogy azok nem csak ő érette, hanem két férjéért is szolgáltassanak, majd így fejezi be):

Mellynek jövendőbéli elhitelére ezen utolsó Szándékomat és akaratomat az alább coramisált Uraiméknak jelen létekben magam nevem felírásával és saját kezem keresztvonásával meg is erősítettem.

In Privilegiali Oppido Jász Apáthy Die 5 a Január A o 1771. Bagy Mihály Jász Apáthy Várossa második Birája előtt Berky Nagy Istvány emlitett Város egyik Tanátsosa előtt. Coram me per Michaelem Jászay Oppidi Jász Apáthiensis Juratum Ord. Notarium. + Ádám Erzsébet Csernus János özvegye saját keze keresztvonása."

A fentiekből igyekeztem mozaikszerűleg ismertetni a régi jászkun községek közigazgatási és igazságszolgáltatási életét a redemptio utáni időkből. Amint ebből a pár példából is látható, ha jogfejlődésünk azóta nagy lépéssel haladt is előre, valahogy közvetlenebb, egyszerűbb volt és sokszor kisebb költséggel járhatott annak idején az egyszerű falusi emberek ügyeinek elintézése, mint ma. Az akkori egyszerű embernek mindennapi dolgaiban nem kellett annyiféle fórumhoz fordulnia, mint ma, hanem jóformán minden hétköznapi dolgát el tudta intézni a községi elöljáróságnál. Manapság ugyanazokat a dolgokat három-négyféle hatóság intézi..