MAGYAROK IS SZAVAZTAK RÁM
beszélgetés Ajtai Ferenc cigány képviselővel

A falu cigányai

Mondja, maga szerint hány cigány él itt a faluban?
- Ha jól tudom, a falu tíz százaléka, úgy 700-750 körül.
És hányan vannak olyanok, akik nem ilyen rendezett körülmények között élnek, mint Önök?
- Úgy 20-25 család
Hány ember illetve család van, akik helyzete nagyon kritikus?
- 10-15 család, kb. 80 fő.
Ezek mind cigányok?
- Igen.
Magyar családok nincsenek ilyen helyzetben?
- Vannak, de nem mutatják ki. Van itt olyan család aki éppen csak éldegél.
Mondjon róluk valamit, ők hogy élnek?
- Itt van az egyik család. A férfi most szabadult ki a börtönből. Van négy apró gyerekük, egyik kicsi a másik pici. Az asszonyka nem tudott semmit dolgozni, csak a kis családi pótlékból, meg a szociális bizottság által havonként adott l-2-3000 forintból éldegélnek.
Ez az ember most volt először börtönben?
- Nem. Többször volt már.
Akkor elég könnyen visszakerülhet. Mi lesz ennek a vége?
- Nem tudom.
Majd valakitől elvesz valamit, nemde?
- Hát általában úgy szokott lenni.
Ennek a családnak lesz most tűzrevalója az idén?
- Nem tudom. Tanácsi lakásban laknak, de embertelen körülmények között.
Mit lehet velük csinálni?
- Nem is tudom. Beszélgettünk róla, hogy megpróbáljuk a közmunkák szervezését. Mégis azzal kereshetnének valamennyit.

Közélet

Úgy hallottam Ön aktívan bekapcsolódott a helyi politizálásba. A választások alkalmával képviselőjelöltként lépett fel, de nem került be a testületbe?
- Igen, az MSZMP színeiben indultam.
Akkor nem lehetett sok esélye.
- Ez nem mondanám, mert a három cigány jelölt közül én kaptam a legtöbb szavazatot: 248-at, ami annyit jelent, hogy magyarok is szavaztak rám. Amikor az elvtársaim felkértek, nem kaptunk tájékoztatást, hogy az etnikum, a kisebbség színeiben indulhatok. Ha kitöltjük a szükséges papírt, akkor teljes joggal bekerülhettem volna a képviselőtestületbe.
Nagyon sok cigányszervezet működött már akkor is, ők sem hívták fel a figyelmüket?
- A legfrissebb tudomásom szerint 114 cigányszervezet van az országban. De akkor úgy látszik mindenki a maga dolgával volt elfoglalva.
Régen tagja az MSZMP-nek?
- Apám 45-ös párttag volt, 1971 decemberében jelentkeztem a munkásőrséghez, mondták előbb lépjek be a pártba. 1972 februárjában beléptem, 1989-ben megerősítettem a tagságomat.
Könnyen bekerülhetett? Nem vacilláltak a vállalatnál, hiszen gondolom nem sok cigány volt az alapszervezetben?
- Akkor hatodik éve ott dolgoztam egy brigádban, mint betanított ács-állványozó. Közöttünk volt két-három MSZMP-s és azok javasoltak. A nyolcvan fős alapszervezetből egyébként ketten voltunk cigányok.
Ön nem lett képviselő, de úgy hallottam mégsem maradt ki egészen a testület munkájából.
- Úgy néz ki a dolog, hogy a Polgármesteri Hivatalnál szavazat nélkül vagyok képviselő. Tanácskozási jogom van, ami nem sokat jelent. A szociális bizottságban viszont rendes, szavazati jogú tag vagyok. Ezzel a képviselőtestület bízott meg. Ez év januárjától ezer forint tiszteletdíjat is kapok havonta.
Azért csak jobb lenne, ha képviselő lenne?
- Akkor mind a két helyen teljes szavazati jogom lenne.
Akadt olyan eset amikor jó lett volna ha szavazhatott volna?
- Lehet. A költségvetésnél nem láttam jónak, hogy a lovassport támogatása címén, egy magánkézben lévő lovardára adtak hetvenezer forintot. Azt sem értettem, hogy miért adták el potom áron az asztalos és a lakatos üzemet.
Ön régóta mozog a helyi közéletben. Milyen a kapcsolata a polgármesterrel? - Tegeződnek?
- Nem, azért nagy a korkülönbség köztünk.
De van olyan képviselő akivel tegeződik?
- A fiatalabb hölgyekkel. A gyógyszertári asszisztens, régi közös mozgalmi munkánkból ismerjük egymást. egy másikkal nem messze laktunk egymáshoz, egy harmadik pedig kocsmáros volt valamikor. Az idősebbekel a tanár urakkal, a két lelkésszel jó viszonyban vagyunk, beszélgetünk.

Szociális gondok

Amennyire én tudom a szociális bizottsági munka az egyik legkritikusabb terület. Nagyon sok helyről mást se lehet hallani csak azt, hogy ott csak a cigányoknak osztogatják a segélyeket. Maga mit mondana erre?
- Biztos, hogy így van, mert sok cigánynak adunk segélyt.
Mit jelent ez konkrétabban?
- Egy bizottsági ülésre bekerül 80-l00 kérelem, amiből 60-70 %-ban cigány a kérelmező. Vannak olyan emberek is, akik 25-30 ezer forintot kapnak, hatezervalahányszáz forint az egy főre eső jövedelemük, mégis kérnek. Van olyan cigány család, ahol csak 2000 forint az egy főre eső jövedelem. Azért ilyenkor azt mondja az ember amikor mérlegel, hogy inkább a kettőhöz adok, mint a 6500-hoz.
A múltkor egy, a minisztériumot is megjárt ügy került elénk. Pedig az illetőnek jók az anyagi körülményei, olyanok, hogy a magyar családok között sincsenek különbek. Négyszobás gyönyörűen berendezett lakásuk van, a gyerekeknek BMX biciklijük mégis ők követelték, hogy kapják meg 50 mázsa szén árát. Megmondtam a bizottságban, ha nekik adunk, akkor a kétezreseknek mennyit adunk? - Azt mondtam, menjünk inkább a bíróságra vagy ahová kell, de akkor se adjuk!
Ön szerint hányan vannak akik akkor is kérnek, ha nem kellene?
- Akad három-négy család akit elutasítunk. Ők kereskedést, üzérkedést, kiegészítő tevékenységet folytatnak. Visszautasítjuk, mert csak megkeresik a maguk kis pénzét.
Tehát nem könnyű dönteni?
- Először nehéz volt. Azt hittem jól ismerem a helyzetet, de belülről másképp nézett ki az egész. Most már egyszerűbb, vannak visszatérő esetek, olyan is van aki havonta visszatér. Alig akartam elhinni, hogy ennyi szegény ember van a faluban, mert úgy nem látszódott rajtuk.
Vannak itt tehetősek a cigányok között? - A magyaroknak ez jobban szemet szokott szúrni, mint a szegényebbje.
- Egy-két család van aki elég jól él. Nem dolgoznak munkahelyen, műszaki kereskedéssel foglalkoznak.
Ők korábban elmentek külföldre munkát vállalni és abból gyűjtöttek össze valami tőkét?
- Volt egy brigád, amelyik kijárt Ausztriába. Az Aszfaltútépítőktől mentek ki ezek a cigány emberek.
Úgy gondolja, hogy ők össze tudták magukat szedni?
- Nem hiszem, mert ez a család is ott van három-négy havonként nálunk kérni.
Milyen a falusiak egészségi állapota, milyen betegségek fordulnak gyakran elő, mit mondanak erről az orvosok?
- Elég gyakoriak a szívinfarktus, a tüdő- és a cukorbetegség.
Tudnak valamivel segíteni az egészségügyi problémákon?
- Elég sok olyan ingyenes gyógyszerellátást biztosító igazolványt adunk ki. Havonta szokott lenni négy-öt kérelem, de van mikor tíz is befut. Ezt igazolványt 60-65 év feletti emberek szokták kérni, vagy azok a fiatalabbak és azok az asszonyok akiknek ötven százalékos egészségügyi károsodásuk van.
Van olyan betegség, amely inkább a cigányokra jellemző?
- Szerintem a tüdőbetegség, az idősebb korosztálynál pedig a tüdőrák.
Mi lehet ennek az oka?
- Szerintem ez a régi életmód. Amikor itt még majdnem putriban laktak. Mi is cigánytelepen laktunk, csak hetvenötben költöztünk be. Azelőtt egy szoba-konyhás lakásban voltunk nyolcan.

A család és a munkanélküliség

Szülei mivel foglalkoztak? - Élnek a szülei?
- Nem élnek. Anyám 60 évesen szívinfarktusban halt meg, édesapám 55 éves korában halt meg, érszűkületes volt, arra volt leszázalékolva.
A testvérei élnek, egészségesek?
- Igen, mind itt vannak a községben van. Öcsém iszogatott, ő májjal van leszázalékolva. Két húgom és két nővérem van, azok sem dolgoznak. A középső nővérem Pesten dolgozott, de felszámolták a vállalatot és ő is otthon van. A többi meg a gyerekekkel, mert elég kicsik a gyerekek.
Akkor a testvérek közül csak Önnek van munkahelye.
- Úgy néz ki, mert a három sógorom az munkanélküli.
Ők mivel foglalkoztak? - Mennyi segélyt kapnak?
- Ha jól tudom 8000-l0000-et. A téglagyárban elég jól kerestek, mint segédmunkások. Utána eljártak a téglagyár neve alatt a konzervgyárba és ott is elég jól kerestek. Az igazgató rugalmas volt, vitte az embereket és dolgoztatta. Dehát hozzányúlt a kasszához és a szélrózsa minden irányába mentek az emberek. A téglagyárnak vége, most szervezik ezt a Fázis kft-t, oda fognak majd elmenni, mert lejár a munkanélküli segély.
Mondja itt is jellemző a munkanélküliekre, hogy nincs munkahelyük, de munkájuk azért akad?
- Most amikor betekarítás, kukorica- hagymaszedés van, napszámos-munka mindig akad.
Mennyi most a napszám?
- 50--70 forint órabér, attól függ hogy milyen a munka.
És az Ön munkája mennyire biztos? - Szakmája is van ugye?
- A szakmám ács-állványozó, az Állami Gazdaságban dolgozom mint karbantartó csoportvezető. Reggel hatkor megyek és háromnegyed ötkor vagyok itthon. Tavaly még tizenhatan voltunk, most a leépítés után már csak hárman maradtunk.
Akkor arrafelé is csapkod a villám?
- Hát eléggé. Nem tudni mivé alakul a gazdaság, részvénytársasággá vagy más lesz. Lehet, hogy nem lesz szükség a munkánkra.
Önnek mit jelentene ha megszűnne a munkahelye?
- Van három fiam, abból egy most ment el egy kft-hez dolgozni. Az öccse nyolcadikos, a kisebb hatodikba jár. A munkanélküliségen egyelőre nem gondolkoztam komolyan.
Feleségének van munkája?
- Régen dolgozott, de 67 %-ban leszázalékolt. Ő állandó szociális segélyt kap, ami most 5800 forint.
Milyen egészségügyi károsodása volt, miért lett leszázalékolt?
- Fél veséje van és ezáltal.
Megfázott, vagy valami más okozta a bajt?
- Nem tudjuk, vesezsugorodása volt. Három éve kivették az egyik veséjét. Most is rosszul van, a szívével van baj.
Hány éves a felesége?
- Harminchét, öt év különbség van köztünk.
A háztartást azért el tudja látni?
- Megcsinálja ő azt, amit itthon kell.

Megélhetés és igyekezet

Akkor maguk se nagyon ugrálhatnak. - Az Állami Gazdaságban végzett munkája mellett talál-e valami egyéb kereseti lehetőséget? - Van most egyáltalán építkezés a faluban?
- Hat évig, 1982-88-ig iparom volt, másodállásban dolgoztam.
Mit jelentett a család számára az, hogy ipara volt?
- Elég sokat. Négy-öt hónap alatt kerestem annyit, mint egész évben a gazdaságban. Felhúztam két házat az alaptól a kéményig, a kőművesnek már csak vakolni kellett.
Volt egy kisebb brigádja, vagy a családból jött a segítség?
- Egyedül dolgoztam, a segédmunkást mindig a gazda adta.
Most viszont nincs ilyen lehetőség.
- Amikor az építkezések kezdtek csökkenni beadtam az ipart. Nem láttam értelmét SZTK-t, adót fizetni. Ha pedig nem vallok be semmit, azt úgysem hiszik el.
Minden egybevetve, hogy tud kijönni most a család? Tudnak valamit félretenni?
- Most már nem.
És meddig sikerült?
- Tavaly még volt annyi pénzünk, hogy ez év januárjában kifizettük a lakásból hátralevő nyolcvanezer forintot. Azóta úgy néz ki a helyzet, hogy nem tartozunk senkinek, de most már csak egyik fizetéstől a másikig tudunk élni.
Láttam az udvaron a megtisztított hagymát. Megéri termelni?
- Van a gazdaságban egy hold háztáji földünk, azon hagymát mérettem ki. Megvettem a vetőmagot, ezt elvetették, akkor a locsolásért, a vegyszerezést húszezer forintot kellett fizetnem. Ha tíz forintért el tudom adni kilóját, akkor ötvenezer forint körül lesz. Ez azt jelenti, hogy harmincezer jön össze azért, amiért a család dolgozott.
Állatokkal is foglalkozik?
- Kivettem a gazdaságból öt darab bikát, így ezzel is foglalkozom. Éveken keresztül magunkéval bajlódtunk, most viszont úgy gondoltuk, megpróbáljuk mi van akkor, ha nem a mi pénzünket fektetjük be.
Egy nem jött össze, mert sérves lett, le van maradva a többitől. Úgy gondolom, azért csak összejön, mert vannak olyan elhagyott területek, ahol géppel tudok kaszáltatni és olcsóbban jutok takarmányhoz.
Akkor valahogy csak elboldogulnak?
- Most kezdődött az iskola, ami kis pénz bejön a hagymából az elmegy a gyerekekre. Ha leadjuk a bikát, meg kellene venni a téli tűzrevalót, akkor másra nem nagyon marad.
Ön sokfele megfordul. Véleménye szerint szegényedik az ország vagy inkább gazdagodik?
Biztos szegényedik. Ha globálisan összedobunk mindent, például vagyunk a községben hétezren. Ebből mondjuk kétezer aki dolgozik és van olyan 20-25 ember, aki gazdagodik. A többiek életszínvonala pedig romlik. Így aztán hiába mondják hogy az átlag ennyi meg ennyi, abból a többi ember nem lát. Én is ismerek olyan kft igazgatót, amelyik 80 meg l20 ezret kap. Mert nem keres, hanem kap. Addig amíg én 8 vagy l2 ezret keresek és nem akarom elhinni, hogy az az ember 10-l2-szer többet dolgozik nálam. Ha azt vesszük, vannak gazdag emberek, de egyre több lesz a szegény ember. Ez nemcsak a cigányokra vonatkozik, hanem becsületes magyar családokra is, azokra akik csak a fizetésből próbálnak megélni. Most ők is rákényszerülnek, hogy valamivel foglalkozzanak, állatot tartsanak.

Politika

Akkor Ön szerint semmi sem változott itt az utóbbi két három évben? - Mit szól ahhoz, hogy szabadon elmondhatja a véleményét?
- Ez igaz. Ha elmegyek egy nagygyűlésre és ott minden hátrány nélkül elmondhatom a polgármesternek, hogy ezt nem faszául csinálta. De azért én azt mondom, ebből nem élünk meg! - Itt konkrétumok kellenének. Munkalehetőségek teremtése, a termelőeszközök el nem herdálása, a megtermelt javak megfelelő értékesítése. Például nálunk a gazdaságban most kezdik a bontási akciókat. Lebontják a szolgálati lakásokat, öt darab istállót l50 000 forintért értékesítenek, ami azért bosszantó dolog. Meglehet azt mondják, hogy ezt az átkozott kommunista rendszer építette és az újjáépítés előtt le kell rombolni.
Úgy érzem kezdünk belemerülni. Elmondaná, hogyan lett MSZMP tag?
- Amikor 1989. október 7-én megszüntették az MSZMP-t, akkor csak úgy lestünk. Amikor felhívást tettek a megye párttagságához, elsők között jelentkeztem az új MSZMP-be.
Miért nem az MSZP-be? - Azon kívül akkoriban már mások is mozgolódtak.
- Oda azok az emberek léptek, akik szerintem nem a munkásembert képviselték. Úgy éreztem ott nincs a helyem, vártam, majd lesz valami. Megmondom őszintén a kisgazdáknál nekem semmi keresnivalóm nincs. Hiába mondják magukról, hogy polgári párt, azért csak kisgazdák, ilyen földes emberek voltak. A szabaddemokratáknál is jobbára az értelmiség képviseltette magát, az MDF-ről nem is beszélve. Nem is tudom van-e a környéken valahol MDF-es, de itt a faluban nincs. Így amikor meghirdették ezt az újjászervezett MSZMP-t, elsők között csatlakoztam.
Alapszervezetük van?
- 1990 tavaszán öten-hatan voltunk, most már 25 tagunk van és ez mind munkásember. Jelöltet állítottunk a választásokon, eljárunk különféle rendezvényekre.
Merre jártak?
- Voltunk Túrkevén, ott barátságos környezetben voltunk a piactér környékén. Debrecenben Március 15-én a Kossuth szobornál minket is védeni kellett a kordonnal. A POFOSZ volt jelen a maga 50-60 főjével. Több embert akartak megmozgatni, de nem sikerült nekik. Ha az MSZMP valahol megjelenik, akkor borzasztó nagy tiltakozások vannak. Véleményem szerint ez egy újjászervezett MSZMP. Valahogy nem a hatalomra tör, hanem úgy mint a többi párt, politizáló.
Ahogy így beszélgetünk, Ön nyugodt embernek látszik, nem hiszem, hogy szeretne különösebben verekedni.
- Nem.
Keveredett bele már nagyobb verekedésbe?
- Nem kavarodtam.
Milyen érzése volt Debrecenben, mert ott akár erre is számíthatott?
- Hát elég kellemetlen volt, meg is mondom őszintén.
Szereti a balhét?
- Nem. Bosszantott ez a dolog. A középső fiam velem volt. Általában ha ilyen nagyobb gyűlésekre megyünk, valamelyik gyereket mindig elviszem. Ott Debrecenben tényleg szorongtam, hogy bedobnak közénk valamit.
Itt a faluban mit szólnak a maguk jelenlétéhez? - Nem elég, hogy cigány, akkor még MSZMP-s is? - Nem mondanak ilyet?
- Szemembe nem mondják, de nem is éreztetik velem. Itt nagyon sokan tudják, hogy 1973 óta vagyok az MSZMP tagja.


1992